Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-04 / 103. szám

1991. május 4., szombat A helyzet 9 PARHUZAMOS FAGGATÓZÁS Kétezer éves ideológia - a megújuló tanárképzésben Megköttetett a szerződés, ősztől félhivatalosan, 1992 szeptemberétől pedig már teljesen hivatalosan képez közösen valláspedagógusokat a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Hittudományi Főiskola. Az eset újabb nagy kaput vágott az eddig elkülönült intézmények falán, jelezve egyben a jövőben várható folyamatot: az egyetemek, főiskolák nyitását. De az üj szak figyelmet érdemlő olyan szempontból is, hogy ideológiailag az állami intézményekből évtizedekre száműzött vonalat képvisel. Erről a kérdéskörről folytattunk eszmecserét a két intézmény vezetőjével. Dr. Szalay István - Milyen körülmények indo­kolják. hogy egy tanárképző főiskolán valláspedagógusokat (is) képezzenek ? - tudakoltam a főigazgatótól. - Két fő indoka van. Az egyik, hogy az általunk követendőnek gondolt főiskolai, egyáltalán oktatási modell minél szélesebb körű választási lehetőséget kíván nyújtani a hallgatóknak. Ezért hiba lenne nem kihasználni azt a lehetőséget, hogy egy teljesen űj szakkal párosíthassák hallgatóink az eddigieket. A másik ok pedig, hogy vitathatatlan, hittant oktató tanárokra szükség van. s egy­általán nem baj, ha ezek a hitok­tatók pedagógus végzettségű emberek. Hogy a diákok körében is van ilyen igény, az az egyezség megkötése óta hozzánk érkezett kérelmek száma alapján nyil­vánvaló. Természetesen a valós érdeklődést majd csak jövőre lehet lemérni, amikor cz a szak a felvételi tájékoztatóban meghir­detett lehetőség lesz. - A hitoktatás mesterséges elsorvasztásának folyamatát ismerve talán természetes, hogy most több hitoktatóra van szük­ség. Látva azonban a nyugati társadalmakban végbemenő sze­kularizációt. adódik az a kérdés is: nem kell-e attól tartani, hogy mire végeznek az első képzett valláspedagógusok - nem lesz rájuk szükség ? - Ez a veszély fennáll. De nem csak a valláspedagógusoknál, hisz több más szakot is tudnék mon­dani - legközismertebb az oro­szosok példája. A nemzeti alap­tanterv még nem készült el, de adott esetben egy földrajz­történelem szakos tanár jövője is bizonytalan lehet, ha a tanterv máshol húz határt a tudomány­ágak között. Ezért sem támogatja á főiskola az egyszakos képzést ­jóllehet több szempontból logikus lenne. - Általánosan érvényesül-e a főiskolai oktatásban az az ideo-, lógiai semlegesség, amit minden téren meghirdettek az ország vezetői ? - Főként elviekben érvényes ez a semlegesség. Mert gyakorlatban kellő számú, ilyen módon képzett szakember hiányában nem érvé­nyesülhet. annál is inkább, hiszen a volt marxista tanszék oktatói ma is a főiskolán tanítanak. Azzal persze számolniuk kell. hogy eset­leg az előadásaikat nem látogatják a diákok. - Ezt a meghirdeteti, az előb­biek szerint legalább elviekben érvényes semlegességet nem töri-e meg az a tény, hogy bizonyos ideológiának messzemenően elkö­telezett oktatók (is) tanítják az intézmény diákjait ? Igy tán azt mondhatja valaki: cseberből vederbe. Eddig a marxista ideo­lógia elkötelezett hívei oktattak a tanárképzőn, most a keresztény ideológiáé. - Én nem hiszem, hogy az tanárokat találni. Mindenképpen egy társadalmi igény is az. aminek megoldásában szeretnénk segíteni. - A társadalom egy bizonyos rétege azért is ösztönzi a hitoktatást, mert úgy gondolja, ez lehet a kulcsa az erkölcsi válság megoldásának. Vezette-e ilyen megfontolás is a Hittudományi Főiskola vezetőit, amikor az új szak beindítása mellett döntöttek ? - Nyilvánvalóan igen. Engem egyébként bosszant az, amikor különféle pártok panaszát hall­gatom az erkölcs lazulásáról vagy a bűnözési statisztika romlásáról. Ugyanakkor, ugyanezek a pártok a hitoktatás általánossá tételével szemben foglaltak állást. elkötelezettségtől olyan érte­lemben félnünk kellene, hogy az lehatárolná á diákok szabad gon­dolkodását. Ahogy nem küldtük él a marxista oktatókat, s ahogy szerződtünk a kereszténység tanainak hirdetőivel, úgy el tudom képzelni, hogy a társadalmi ismeretek tanszéken idővel helyet kapnak más ideológiák szakértői is. A hallgató pedig felnőtt ember: ebből a kínálatból azt csipeget majd föl, amit akar. - Az országban dúló erkölcsi válság megoldását sokan a hit­oktatásban, a hitoktatás széles körűvé tételében látják. Az új szak beindításában kifejeződik-e az. hogy a főiskola vezetői osztják ezt a véleményt ? - Nem, sót majdnem biztos vagyok abban, hogy az erkölcsi válság nem ilyen módon oldható meg. Márcsak azért sem, mert bizonyos értékek fölmutatása még korántsem jelenti azt, hogy aki hallott róla. aszerint is fog élni. Dr. Turay Alfréd - Mi volt az oka annak az elhatározásnak, ami végül a közös szak indításához vezetett ? ­tettem föl a kérdést a Hittudo­mányi Főiskola rektorának. - Igazából a tanárképzősök igénye volt az, hogy haligatóikat megismertessék a keresztény kultúra alapelveivel. Mi pedig emellett lehetőséget láttunk arra. hogy bizonyos társadalmi szük­ségletnek megfelelve hitoktatókat képezzünk. - Ezek szerint a teológiai karra is beszűrődött olyan igény, ami a hitoktatók számának növelését célozta ? - Olyan értelemben igen, hogy tudjuk, sokan szeretnék hittanra járatni a gyereküket, s hogy nehéz megfelelő képzettségű hittan - Bizonyára azért, mert úgy gondolják: nem feltétlenül létezik egyenes összefüggés a bűnözési statisztika és a hitoktatás széles­körűsége között. - Azt gondolom, hogy ez súlyos tévedés. Nem állítom ugyan, hogy aki hittant tanul, az nem kerül szembe a törvénnyel, de bizonyos.hogy ha a hitoktatást komolyan veszik, akkor sokkal kisebb az esélye a bűnbeesésnek. A legnagyobb gond persze az. ha semmit sem tanulnak és sem­milyen értékrenddel nem ismer­kednek meg a gyerekek. - Az intézmények között létrejött szerződés egyik pontja szerint a diákok abban az intézményben hallgatják a filozófiát, amelyikben akarják. Nos, a tanárképző főiskolán nemrég még igen erős marxista ideológia alapján oktatták a filozófiái, s még ma is nagyrészt ugyanaz az oktatói gárda található ott. Nem gondolják-e. hogy az ott hallgatott filozófia nem lesz „szinkronban" a teológiai karon hallottakkal, de legalábbis gyengíti az utóbbi intézményben hallgatott tananyag erejét ? - Azért nincs ilyen aggo­dalmunk. mert a tanárképző fő­iskolán is ugyanabból a Nyíri professzor által írott tankönyvből oktatják a filozófiát, mint nálunk. S ha az előadáson mást hallanak a diákok, s netán az oktatót nem befolyásolja a tankönyv - a hall­gatót még akkor is befolyá­solhatja. Még ezek után is ott a lehetőség, hogy más tanárnál vagy más intézményben hallgassa a diák a filozófiát, ha elégedetlen az oktatóval. - Ugyanakkor, ha más érte­lemben is, mint a „civil szfé­rában ". de az egyházat sem kerül­te el a rendszerváltás. Ez azt is jelenti, bizonyos, akár dogmatikus kérdésekben nézetkülönbségek lehelnek. „Házon" belül tisz­tázták-e az oktatás ilyen alapvető kérdéseit ? - Az egyház dogmái vál­tozatlanok. más kérdés azonban ezek értelmezése. Azt mondhatom azonban, abban, hogy milyen dogmatikaértelmezést tanítok, Teilhard de Chardin-ét vagy valami konzervatívabb emberét, abban nem köt irteg senki, még a pápa sem. A tantárgyak körét Róma írja elő számunkra, azon belül viszont szélesek a lehe­tőségek. Úgyhogy egységes szel­lemet nem valami megkötöttség miatt képviselhetnek tanáraink ­ha képviselnek -, hanem hasonló koruk folytán kialakult együtt­gondolkodásuk okán. - Nem túlságosan ismert, hogy a Hittudományi Főiskola esetében egy kicsi intézményről van szó, alig néhány oktatóval, akiknek szinte mindegyike több tárgyat is tanít. Hogyan fcfgják bírni a megnövekedett terheket ? - A kérdésfölvetést annál is inkább indokoltnak érzem, mert a létszámot illetően ugyan nem hasonlíthatjuk magunkat egyetlen főiskolához senl, a minőséget illetően azonban feltétlenül. Ezeknek a jól képzett tanároknak a túlterheltsége talán annyiban csökkenhet, hogy ha a volt Szent Imre kollégium visszakerül hozzánk ősztől, akkor a jezsuita noviciátus költözik ide Vásár­helyről. Vezetője. Weissmahr professzor, aki Németországban tanított eddig, segíteni fog nekü nk. Rómából pedig, a Gergely­egyetemről hazahívjuk Alszeghy professzort, aki a dogmatikát fogja tanítani ősztől. Nyugodtan mondhatom, hogy ők szakmá­jukban világhírű emberek. Nem zárkózunk el azonban attól sem. hogy civil szaktekintélyek oktas­sanak nálunk, ahogy ez egy-egy tárgy esetében eddig is előfordult. - Rektor úr tart-e attól, hogy a hitoktatók iránti igény pár év alatt lefut, s mire itt az első képzettek végeznek, már nem lesz rájuk szükség? - Nem tartok ettől. Egyrészt, mert szérintem kevésen lesznek, akik végigcsinálják az öt évet. másreszt mert a teológia olyan alapkérdésekre keresi a választ, amelyek az embert mindig fog­lalkoztatni fogják. S mind­addig, amíg nincs megnyugtató válasz - vagyis az idők végezetéig -. lesznek emberek, akik hozzánk jönnek. Balogh Tamás Fák és virágok nélkül? Sajnos, manapság az emberek nem tisztelik a csodálatos természetet. Az erdőkben, parkokban, pihenőhelyeken szétdobálják a szemetet. Nemcsak a növényekre, hanem az állatokra se vigyáznak. A városban, ahol szép növények nőhetnének, helyette csupa gaz nő. Ahol régen szép rózsa volt,­most tövis borítja. A padokat benőtte a sok száraz növény. Amit a természet ki tudott alakítani, most már nem létezik. A fák a büdös levegőtől kipusztulnak. A folyókból és a tavakból lassan szennyvíz lesz. Minél több lesz a szennyvíz, annál jobban elpusztul a természet. Jó lenne, ha a gyerekek cs a feinőttek egyaránt óvnák a természet szépségeit, és nem szennyeznék a levegőt. Mert a levegő élet. erő. egészség! Csongor téri Altalános Iskola környezetvédelmi csoport Molnár Anett V. a. Anyák napi A Magyar Honvédség hosszú évek óta május első vasárnapján, az anyák napján köszönti a sok­gyermekes édesanyákat. A Honvédelmi Minisztérium köz­ponti ünnepségén vette át az elismerést és a pénzjutalmat a hódmezővásárhelyi Hebők Gézűné, aki hét fiúnak és kilenc lánynak adott életet. A Csongrád Megyei Hadkiegészítő Parancs­nokságon rendezett ünnepélyen adták át az elismerést és pénz­jutalmat a deszki özv. Nagy Józsefnénck. a szegedi Vér SándornénaY és a csongrádi Ferentzi Andőrnénak. akik öt, vagy ennél több fiúgyermeket neveltek fel. Megkésett dal az édesanyához Lelkedből lelkedztem, véredből vétettem, testedből sarjadtam. Hallom a hangodat, simogat, int, vigyáz, szeret. Tekinteted két barna csillag, utat világító ragyogó fénnyel. Szavaid tarka pillangóként röpködtek előttem, büszke sasként szárnyaltak, védő karként öleltek. Utam voltál, amelyen jártam, akkor is, ha olykor letértem róla. Óvó ösvényem voltál, tisztásom, rejteket adó illatos erdőm. Meleg kemencém, édes otthonom. Mérlegem, akin megmérettem, fényes tükröm, akiben láthattam szépségem, jóságom, vétségem, csúfságom. Iránytűm voltál, sarkcsillagom, reménytelen viharos éjeim világító tornya, a mindig helyes, az egyetlen jó utat mutató. Biztos bárkám, erős hajóm, örökös révem, örök kapaszkodóm. Izes meleg kenyerem, édes kalácsom, tiszta vizű forrásom. Az egyenes igazság, a meglántoríthatatlan jó. soha el nem hunyó szeretetfáklya. Kinek a tüzénél melegedjem immár? Kinek a szava vigyázzon aggódón? Kinek foszlós kalácsát fogyasszam? Kinek forrásából oltsam szomjamat? Kibe kapaszkodjam, kihez menekedjem? Hol a meglántoríthatatlan jó, hol az elapadhatatlan szeretetforrás? Sudár termeted egyre kisebbedett, sugaras szemed ragyogása lassan megtört, csak szereteted parazsa nem hűlt ki sohasem. Es egy tavaszon, májusi virágpompában hirtelen elmentél, engem ilthagytál! Nem fonhatok már koszorút köréd lágy simogató szavakból, kicsiny összeaszott vállad nem karolhatom már át. Életem szivárványait, zivataros felhőit, csillagos éjű megnyugvásait már nem oszthatom meg veled. Nem örülhetsz nekem, nem bánkódhatsz miattam. Boldogságom tü­zével nem melegíthetlek, szomorúságom esője sem permetezhet már. Te mindent befogadó, nagy erős kohó. Iiovd tűntél? Felhalmozott kincseim mind belédvetném. hogy tápláljalak! De Te kialudtál. Fényképed és az emléked maradt csupán. Elborítlak hál az emlékezés színpompás, illatos világaival. Hatalmas virághegyet halmozok halványuló mosolyod, elhomályosuló tekinteted, lágy. puha tenyered fölé. Hátha fogva tarthatlak, ,s nem tűnhetsz el még egyszer előlem, soha, soha többé. Édesanyám! Berényi Bogáta Nemzetközi fesztiválra készül a Szegedi Balett Az itthon már sok sikert begyűjtött bálettegyüttes nemzet­közi megmérettetésre készül: június 2-án utaznak a táncosok Szeged testvérvárosába, Lodz-ba, ahol tizenegyedik alkalommal rendezik meg a rangos nemzet­közi fesztivált. Imre Zoltán balettigazgató erős mezőnyre számít és természetesen arra. hogy a Szegedi Balett megállja a helyét a világszínpadon is. A fesztiválprogramba két ..fekete balettet" vett fel: a Stabat Mater és a Médium című koreog­ráfiáit. Az együttes már javában készül; a két balettet egy estén az itthoni közönség is láthatja, még­hozzá ma, szombaton este 7-kor a Kisszínházban. Május közepén ugyanezzel az előadással viszo­nozza a szegedi együttes a szol­noki színház minapi, táncvilág­napi vendégjátékát (Godspell): a felújított teátrumban 14-én lépnek fel. A külföldi utazás előtt még egy. budapesti szereplés var a táncosokra, május 20-án a Víg­színházban mutatják be Imre Zoltán Varázsdobozát és Forma Outinen Az álom mögött című kompozícióját. S. E. HELYI TÖRVÉNY A RÁSZORULÓKNAK Akinek gépkocsija van, nem kaphat támogatást A lakáscélú kölcsönök kamatainak felemelésével járó terheket az önkormányzat megosztja az arra rászorulókkal. A támogatás egyik formája a kamatmentes kölcsön, maximum 50 ezer forintig azok kaphatják, akiknek legfeljebb 3,5 százalékos kölcsöntartozása nem éri el a százezer forintot, s megfelel az alább pontokba szedett feltételeknek. Az illető család ezzel kiegyenlítheti az OTP-vel szemben fennálló adósságát, az önkormányzatnak pedig ráér - az összeg nagyságától függően - öt éven belül visszafizetni. Törlesztési támogatást azok kaphatnak - ha megfelelnek valamennyi^alábbi feltételnek -. akiknél a lakáscélú kölcsönök együttes összege meghaladja a százezer forintot. A támogatás nem lehet több, mint 1500 forint, s csak akkor utalja ki az önkormányzat, ha I. a család (egyedülálló) egy főre eső havi nettó jövedelme - aktív korú egyedülállónál a 8 500 Ft-ot. - nyugdíjas egyedülállónál a 6 500 Ft-ot. - kétkeresős, gyermektelen családnál a "8 000 Ft-ot, - kétszemélyes nyugdíjas családnál a 6 000 Ft-ot, - kétkeresős, egygyermekes családnál a 6 500 Ft-ot. - kétkeresős, kéteycrmckcs családnál a 6 300 Ft-ot. - kétkeresős, háromgyermekes családnál az 5 800 Ft-ot, - egyedülálló, egygyermekes családnál a 7 000 Ft-ot, - egyedülálló, kétgyermekes családnál a 6 500 Ft-ot, - egyedülálló háromgyermekes családnál a 6 000 Ft-ot' nem haladja meg; 2. a törlesztőrészletek együttes összege túllépi a család (egye­dülálló) nettó összjövedelmének: - aktív korú egyedülállónál a 15 százalékát, - nyugdíjas egyedülállónál a 15 százalékát. - kétkeresős gyermektelen családnál a 25 százalékát, - kétszemélyes nyugdíjas családnál a 20 százalékát. - kétkeresős, egygyermekes családnál a 20 százalékát. - kétkeresős, kétgyermekes családnál a 20 százalékát, - kétkeresős, háromgyermekes családnál a 15 százalékát, - egyedülálló, egygyermekes családnál a 15 százalékát, - egyedülálló, kétgyermekes családnál a 15 százalékát, - egyedülálló, háromgyermekes családnál a 15 százalékát; 3. a kérelmező (és családja) jogos lakásigényét legfeljebb fél szobával meghaladó lakásban él Szeged közigazgatási területén belül (a létszám után a maximális szobaszám áll. ennél több nem lehel: két személy - 2,5 szoba: három személy - 3 szoba, 4 személy - 3,5 szoba; 5 személy ­4 szoba: 6 személy - 4.5 szoba; 7 személy - 5 szoba; 8 személy - 5 szoba); 4. a kérelmezőnek (és család­jának) lakásán kívül tényleges rendelkezése alatt álló ingatlan­vagyona nincs, s nem birtokol személygépkocsit (kivéve, ha azt mozgáskorlátozottsága okán vásá­rolta). Ó.J.

Next

/
Thumbnails
Contents