Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-29 / 124. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. MÁJ. 29. Országgyűlés Elfogadták i a hatásköri törvényt Belvárosi „vörös körvonal" Ha a busz egy percet késik... Az Országgyűlés tegnap este egész napos szavazási procedúra után - 165 igen szavazattal, 81 ellenében. 18 tartózkodással megalkotta a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreiről szóló törvényt. A törvény egyik fő törekvése, hogy növelje a települési önkormányzatok feladatos hatáskörét. Az államigazgatási eljárás általános szabályait kell a törvény értelmében az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra is alkalmazni. Illetékességi összeütközés esetén az eljáró államigazgatási szervet a legközelebbi felettes államigazgatási szerv, énnek hiányában a köztársasági megbízott: hatásköri összeütközés esetén az Alkotmánybíróság jelöli ki. Szigorú szabályok érvényesülnek Pénzforrás után kutat a város, hogy legalapvetőbb oktatási, szociális és kommunális kiadásainak biztosíthassa fedezetét az esztendő második felében. A lelőhely, ügy tűnik, két helyi adó lesz, meheket az iparosok és a vállalkozók fizetnének ha a közgyűlés a jövő héten elfogadja a rendeleteket, amelyeket Bálind Sándor, a városi adó- és illetékhivatal vezetője dolgozott ki. Tőle kérdeztem, nem fél-e például attól, hogy a szegedi önkormányzatot vállalkozásellenesnek minősítik majd, s gondolom az se árt, ha az érintettek legalább nagy vonalakban megismerhetik, mire számíthatnak. - A rendeletek szakmai kidolgozása volt a feladatom, én tulajdonképpen csupán helyzetbe hozom a közgyűlést. A képviselőké a döntés joga és felelőssége is. • Talán már mindenki tudja, mire elég a város kvázi válságköltségvetése. A helyi adók bevezetését nem egyszerűen bevételi igény miatt fontolgatják, gazdasági kényszerhelyzetben van az önkormányzat. Mindezek ellenére azt is el tudom képzelni, hogy a testület egyiket sem szavazza meg. A döntés nagyon is sokesélyes, egy biztos, hallatlanul nagy a politikai jelentősége is. Szó sincs vállalkozásellenességről. Annál inkább a terhelhetőség mértékéről. A lakosság nem bír többet, talán a vállalkozóktól elvárható még némi áldozat, amennyi nem vezet krízishez. - Mire számíthatnak az iparosok, vállalkozók? - Ha fizetniük kell, akkor a helyi adójukat költségeik között elszámolhatják. Mentességet élveznek azok a kis és egyéni vállalkozók, akik alapvető lakossági szolgáltatást végeza közérdekből kisajátított ingatlanok kártalanítása során. A törvény szerint „ingatlant kivételesen, közérdekből törvényben megállapított esetekben, módon és célokra - lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. Kisajátítani az alábbi célokra lehet: állami, vagy helyi önkormányzati szerv, valamint e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése, továbbá állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű, vagy telepszerű lakóház építése. A kisajátítást sérelmező fél bírósághoz fordulhat. (MTI) nek, vagy egyszerűbb termék előállításával foglalkoznak és évi árbevételük kétmillió forint alatt marad. A vállalkozói kommunális adó az alkalmazottak létszámához, köréhez kötött. Körülbelül tízezer szegedit érintene a bevezetendő két helyi adó. -A mértékuk? - Mindkét tervezet kétvariációs. Az iparűzési adó egyik alternatívája a törvényadta maximumot, az adóalap 3 ezrelékét tartalmazza. A másik így fest: 25 millió forintnál alacsonyabb nettó árbevétel esetén az adóalap I ezrelékét, afölött az árbevétel 3 ezrelékét kellene a városnak fizetni. A vállalkozói kommunális adó mértéke lehetne szintén a törvényadta maximum: alkalmazottanként évi 2 ezer forint, egységesen. A másik némileg függ az élőbb említett árbevételtől: a 25 millió fölöttivel rendelkezők 2 ezret, az annál kevesebb bevétellel számolók ezret fizetnének minden egyes alkalmazottuk után évente. - Ha a két adót megszavazza a közgyűlés, akkor július elsejétől kötelezővé válnak Mekkora összeget remélhet tőlük az önkormányzat az elkövetkezőfélévben? - Erősen becsült számítások szerint mintegy 180 - 200 millió forint követelhető maximum. Ismerve a fizetési készséget, ennek a becsült összegnek a 60 százalékára számíthat reálisan az önkormányzat. Vagyis mindössze 90-100 millióra A lottón többet lehet nyerni az ötössel. M~E Szerbia / az Egyesült Államokat vádolja A legnagyobb jugoszláv tagköztársaság, Szerbia kormánya a jugoszláv belügyekbe való beavatkozással vádolta meg az Egyesült Államokat. A Belgrádban kedden közzétett nyilatkozat szerint a szerb kormány ennek minősíti azt a lépést, hogy leállították a Szerbiának szánt amerikai gazdasági segélyeket. - A határozat nyilvánvaló hatással van a jugoszláv politikai döntésekre, ez pedig ellentétben áll az Egyesült Nemzetek alapelveivel - hangoztatja a nyilatkozat. Utalva ama, hogy a segélyek leállítására a Szerbiához tartozó Koszovó tartományban élő albánok elnyomására való hivatkozással került sor, a szerb kormány úgy véli, hogy a döntés által az albán szeparatista erők közvetlen segítséget és bátorítást kaptak. - Egy ilyen folyamat támogatása egyedül Jugoszlávia szétesését segítheti elő figyelmeztet a szerb kormány. A Tanjug jugoszláv hírügynökség jelentése szerint szerdára halasztották a jugoszláv államelnökség keddre tervezett ülését. Bár a hírszolgálati iroda nem indokolta a döntést, az újabb halasztás hátterében minden bizonnyal az áll, hogy Horvátország, Szlovénia és Macedónia képviselője jelezte: nem vesz részt a testület ülésén, mert törvénytelennek tartják az államelnökség korábbi ülésein történteket. Május közepén a jugoszláv rotációs rendszernek megfelelően Horvátország képviselőjének kellett volna átvennie az elnöki teendőket, ez azonban az ellene leadott szavazatok miatt lehetetlenné vált. A három köztársaság most már csak abban az esetben hajlandó részt venni az államelnökség munkájában, ha Stipe Mesic automatikusan megkapja kinevezését a testület élére. A jugoszláv kormány tegnapi közj leményében mind a hat tagköztársaság egyetértett abban, hogy mihamarabb véget kell vetni az országban dúló kereskedelmi belháborúnak, amely tavaly azzal kezdődött, hogy Szerbia importtilalmat rendelt el a szlovén és horvátországi árukra. Az egyezmény minden bizonnyal a tagköztársaságok vezetői és Ante Markovics szövetségi kormányfő hétfői megbeszéléseinek köszönhető. - Jó évtizede már annak, hogy a város vezetői elhatározták, felmérik a helyi közlekedés helyzetét. Kiszámították: a terhelés ilyen ütemű emelkedése mellett a városi forgalom megbénul - óriási légszennyet és zajszintet prognosztizáltak: a főutak mentén az épületállományt rongáld vibráció és a korrozív anyagok: a kéndioxid és más, savas karakterű szenny növekedésétói tartottak - Felkértek egy szakértői csoportot, dolgozza ki a város közlekedészervezésének és -fejlesztésének hosszú távú stratégiáját. Alapelvként fogadták el, hogy a tömegközlekedést - kedvező feltételeket, kényelmet és gyorsaságot teremtve olyan szintre kell emelni, hogy Besancon polgárai ne saját kocsijaikkal utazzanak. Ezért megduplázták a tömegközlekedés kapacitását, a járművek műszaki színvonaláról pedig azt vallják: csak a legmodernebbet. Rendkívüli módon sajnálják, hogy a '60-as években gazdaságossági okok miatt (a dízelüzem olcsóbb volt) megszüntették a kötöttpályás (troli- és villamos-) járataikat. Az újraépítés hatalmas beruházást jelentene, minket magyarokat óva intettek hasonló balfogástól. - Korábban az országos főutak a történelmi városrész szűk utcáin keresztül vezettek - ennek mindenki kárát látta, a tranzitutas éppúgy, mint Besancon városa és forgalomszervezői. - Az új koncepció figyelembe vette, hogy Besancon megye- és tartományi székhely, kereskedelmi, idegenforgalmi és közlekedési centrum. Az autós és gyalogos forgalomnak, a tömegközlekedésnek és a parkolási lehetőségeknek minden apró részletét kidolgozták. A belvárosban gyalogos zónákat (sétálóutcákat) hoztak létre, és terebélyes kerékpárút-hálózatot (egészségvédelmi és biztonsági okokból nem a közutakkal párhuzamosan futtatva). A belvárosi „vörös körvonal" szeparálja: a tömegközlekedési járművek, a mentők, a XIIUMMI»m»MUUiUSIIUI!MI«IWW!lll»»«IIKIIMH. Az ÉCHEL francia ifjúsági szervezet jóvoltából Szabó Ferenc Fideszes szegedi városatya egy hetet töltött a franciaországi Besancon-ban, s a helyi önkormányzati feladatokat tanulmányozta. Alább a kisváros közlekedésszervezéséről szerzett tapasztalatait bocsátja közre mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm taxik, az ott lakók és ott dolgozók személyautóinak kivételével senki nem hajthat be. A belső mag és a perem találkozásánál parkolók épültek. Ügyes egyirányúsítással riasztják el a tranzitutasokat: ha valaki mégis behajt, s követi a táblák utasításait, az út végén ugyanott találja magát, mint ahol induláskor volt. - Amikor elkészült ez a terv, magyarországi kifejezéssel élve, társadalmi vitára bocsátották, s nem vezették be kötelezően az egészet, lépésről lépésre adagolták - a franciák szerint ez fontos, szerintük így el lehet kerülni a káoszt. Itt jegyezném meg, most folyik Szeged közlekedési rendszerének felülvizsgálata. s az önkormányzat - a francia tapasztalatokat felhasználva - hamarosan a lakosság elé tárja elképzeléseit. - Besancon közlekedési vállalata a város tulajdonában van, de egy magántársaság üzemelteti - e jogot öt évre versenytárgyaláson lehet elnyer ni, a feltételeket az önkormányzat határozza meg, az üzemeltető vállalatnál egyébkérft jelentős érdekeltségei vannak (ennyit á szabad versenyről), de a lehetőség mindenki előtt adott. , - A közlekedésszervezést számítógép végzi: a legtávolabbi pontok is rövid idő alatt elérhetők. A várost régiókra osztották, a nyolc fővonal az utasok 90 százalékát szállítja, átlagos hosszuk 10-12 kilométer. A centrum és a pályaudvar között minibuszok járnak. Az alvó városrészekre négy vonalat vezettek, s szombaton és vasárnap ugyancsak négy von^l üzemel, ezeken a napokon a franciák előveszik személygépkocsijaikat. - Besanconnak 153 Renault autóbusza van, ebből 3-4 a hátrányos helyzetűek utaztatására van kiképezve. Csúcsidőben a járatsűrűség 5-8 perc, egyébként 10-15 perc. A buszok reggel 6 óra és éjfél között közlekednek. Mindenütt fegyelem és pontosság. Ha a busz egy percet késik az irányítóközpont azonnal kapcsolatot teremt a vezetővel, figyelmezteti, információi kér a késedelem okáról. - A közlekedési kommunikáció egyébként is magas fokú: az autóbuszok a lámpákhoz közeledve jelet bocsátanak ki, s cserébe a leggyorsabb áthaladás lehetőségél kapják. A belsejükben elhelyezett képernyőkön közérdekű információk, moziműsor, a következő állomások nevei, a menetrend (az utcai megállókban nem a magyar szokás szerinti követési időt, hanem az adott megállóból való indulás idejét tüntetik fel), reklámok (ezek bevételt is jelentenek) láthatók. Közlekedtetnek egyetemi, s úgynevezett Diabolobuszt a gyerekeknek: ebben játszhatnak, filmet nézhetnek az apróságok. - A jegyárak itt is alku tárgyát képezik, az ebből származó bevétel a költségek 54 százalékát fedezi. A többit.az önkormányzat adja, de • például a IQ-jvél több embert foglalkoztató üzemek közlekedési adót fizetnek. Egy jegy ára 4 frank, két menetre jogosít, ugyanis - anyagtakarékossági okokból - mindkét végét be lehet dugni; a tájékoztató anyagok viszont ingyenesek és mindenütt bőséggel állnak az utazóközönség rendelkezésére. ODOR JÓZSEF Előszezon Dél-Franciaországban 2. A perpignani kacsa titka A DM városi rovatánál „szolgálattevő" újságíróként persze, hogy Dél-Franciaországban is azt firtatja az ember, vajon milyen mintákat volna érdemes eltanulnunk, módszereket átmentenünk. Egyáltalán: Nizzától Perpignanig hogy csinálják? Szándékosan neip olyan témát veszek elő, aminek vezérszava a pénz volna. Az építési hatóság szigora másképp „működik", mint nálunk. Saint Paul de Vence-ban, ebben a Nizza melletti, akár elővárosnak is tekinthető kora-középkori faluban építtetett házat ismerősünk (barátnénk, útikalauzunk), Janine. Saját tapasztalatból tudja hát, hogy az effajta - mi úgy mondanánk, műemléki - védettséget élvező településeken oly szigorúak az építészeti előírások, s oly súlyosak az engedélytől eltérő építkezés következményei, hogy a szabályszegéssel nem is próbálkozik senki. Á másként épült házat ugyanis egyszerűen lebontatják. Az építtető költségére. Csoda-e hát, hogy a lovagkor szellemét idéző sikátorokban, s az ófalu alatt, a hegyoldalt bepókhálózó szerpentinek mentén a legújabb családi házak is illeszkednek a hely hangulatához, építészeti megoldásokkal, s a felhasznált építőanyagok révén is. Yves Montand házáról például - noha csak kívülről láttam, érvényes meghívásom nem lévén hozzá - azt hinné az ember, nélkülöz minden, huszadik századi komfortot, olyannyira egyidősnek tűnik a várfallal, melyhez hozzátapad. Mégis biztosak lehetünk benne, meglehetős kényelmet kínál gazdájának. S vajon milyen a szigor a nem védett városokban? - kérdeztem kalauzunkat, hazagondolva itteni építészbarátaim állandósult panaszáradatára. Nos, akkora bírságot fizettetnek az engedetlen építtetővel, hogy nem éri meg semmibe venni az előírásokat. (Hej, ha egyszer nálunk ezt bevezetnék, de gazdag volna a szegedi önkormányzat!) Vannak aztán a különleges státuszú városok, mint amilyen Monté Carlo. A monaco-i hercegi pár szomszédja persze nem lehet akárki, valamiféle megbízhatósági vizsgálaton kell annak átesnie, akit a pénzbőség épp egy ottani lakás vásárlására predesztinál. Az első szűrő - persze maga a pénz - egy 30 négyzetméteres garzonlakás Monacóban kétmillió frankba kerül, s ez ott sem kis pénz. A hercegség egyébként is válogatós: saját felségjelű és rendszámú gépkocsijain kívül kizárólag a 06-ra végződő, tehát nizzai illetőségű autókat engedi palotaközeibe, megállni azonban a „szomszédvár"-belieknek már tilos, erre a szépszámú egyenruhások udvariasan határozott További-jelzései rá is kényszerítik az embert. Más módszert választott történelmi belvárosa védelmére Montpellier: már a nagyváros bejáratainál feltűnő táblák hirdetik: 12 ezer kocsinak van hely a mélygarázsokban és parkolóházakban, ugyan tessenek gyalog megtekinteni a nevezetességeket! A helyismerettel nem rendelkező, szerencsétlen utazó nem is tehet mást. A város forgalomszervezői ugyanis nem hogy könnyítenék, kifejezetten nehezítik az autós tájékozódást. Ha valahol el lehet tévedni Dél-Franciaországban, az kizárólag Montpellier. Ez volna az új élet minősége? - élcelődünk a DM-nél dolgozó, számítógépes kollégával, Laurent-nal az egyik frissiben épített mintalakótelep jelszavára utalva. Na, arra az „új élet"-re ugyan nem kéne büszkének lenni! Mintha Bukarestet látnánk, még ha a házak foncsorozott üvegekkel tükrözik is vissza a tervező építész. Ricardo Bofill ízlésficamát Ellentétben a közlekedéssel, az idegenforgalomban érdekeltek Montpellier-ben is lesik a vendég kegyét. Szállodai portásunk - alighanem maga a tulajdonos - például kéretlenül kezd térképrajzolásba, amikor arról érdeklődünk, hogy találjuk meg a város és vidéke monopolhelyzetű napilapjának, a Midi Libre-nek a székházát. Másutt - talán Antibes-ban? - egy pincérnő megkérdezi, melyik az a kellemes hangzású nyelv, amelyen egymás közt beszélünk. S hogy ezt a jelzőt illeszti mondatába, azzal leginkább a vendégét tiszteli, s nem állítja, hogy tényleg oly dallamos volna a magyar szó. A felszolgálókról egyébként legszívesebben külön fejezetet írnék, mégis inkább a perpignani kacsa titkát fedem föl. (Az is a francia vendéglátást dicséri.) Talán Krúdy találkozott még hasonló főúrral, mint mi az állomás melletti étteremben. Ettünk volna már akkor valami saláták és tengeri herkentyűk nélküli ebédet, tudakoltuk hát, minémű elkészítési módban részesült az étlapon szereplő kacsa. Azt még magyar barátainak - nekünk - sem mondhatja el, nagy tisztelettel, mert hogy az a szakácsuk titka Ám de melegen ajánlja, páratlan perpignani specialitás. Aztán hozta. Igen finom volt. A legtökéletesebb, magyaros ízesítésű kacsasült, a szaftjában megforgatott petrezselymes főtt krumplival. Az előételnek - és ajándékba - kapott disznósajtot is mintha Magyarországról importálták volna. Lásd „hansági fejhús, aszpikban". (Folytatjuk) PÁLFY KATAUN Harminckét településen Laktanyák sorsa Harminckét településen több mint kapnak a helyi önkormány200, a szovjet csapatok által kiürített zatok. Piliscsabán a Perczel lak- korábban magyar pénzből létesített tanyából alapítványi katolikus - építmények térítésmentes átadá- egyetem létesül majd, míg Dunasáról döntött nemrég a kormány, el- újvárosban főiskola, Kalocsán fogadva az illetékes tárcaközi bízott- szakmunkásképző, Esztergomban ság javaslatait. középiskola és általános iskola Eszerint például a ceglédi Kossuth céljára hasznosítják a szovjet csapalaktanyából hajléktalanok szállása, tok által kiürített ingatlanokat, mentőállomás és kórházi mosoda Több helyen - így például Gyólesz, két épületet pedig a Máltai rött, Szolnokon - kórházépületeket Szeretetszolgálatnak adnak át. kapnak az önkormányzatok. ÉrdeSzámos városban, így többek között késség, hogy a Magyar Honvédség Debrecenben, Hajdúböszörményben,- csak egy objektummal gazdagodik, a Esztergomban. Kaposszekcsőn, hajdúhadháztéglási ingatlannal. Dombóváron, Polgárdiban, Szol- amelyből raktárt kívánnak kialanokon, Komáromban lakásokat kítani. (MTI) Mennyit fizetnek majd a szegedi maszekok?