Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-22 / 118. szám

SZERDA, 1991. MÁJ. 22., 81. ÉVF. 118. SZÁM. ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Pokolgép robbant Madrasban Kint elképzelhetetlen, ami idehaza mindennapos: a város első embere arra kényszerül, hogy aktákat tologasson -Az a bírósági döntés, hogy nem létezünk nyugati partnereink számára, nem változtat azon, hogy vagyunk - Nem szabad azt hinni, hogy van külön magyar sors és van külön magyar glóbusz Döntés a jövő héten Tegnap délelőtt a Parlament plenáris ülésén elsőként döntött arról, hogy a világkiállítás 1996-os megrendezéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot sürgősséggel napirendre tűzi. Az előterjesztés ­amelyet minden bizonnyal a jövő héten tárgyalnak meg a képviselők ­úgy foglal állást: amennyiben Ausztria visszalép, akkor hazánk 1996-ban egyedül is (Budapesten és vidéki helyszíneken) megrendezi a kiállítást. Ezután a törvényhozók ­tekintettel arra, hogy eddig nem sikerült befejezni a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját - annak folytatása mellett döntöttek, módosítva az eredeti napirendet, majd a Ház törvényt alkotott arról, hogy meg­szünteti a kormány törvényességi felügyeletét egyes társadalmi szer­vezetek felett (a Magyar Gazdasági Kamara, s az országos szövetkezeti érdekképviseleti szervek). Interpellációk és válaszok kö­vetkeztek, s ezek után a szeren­csejátékról szóló törvénytervezettel foglalkozott a plénum. A kormány nevében Szabó Tamás pénzügy­minisztériumi államtitkár kiemelte, hogy a jogszabály - amennyiben azt a Parlament elfogadja - az első lesz azok sorában, amelyek a koncessziós törvényhez kapcsolódva lehetővé teszik az eddigi monopoltevé­kenységek gyakorlását magyar és külföldi vállalkozóknak. A lényeg: az állam kiváltságként és nem jogként kezeli a szerencsejátékok működtetését. A szerencsejátékok törvényességi felügyeletét a Szeren­Kormány­nyilatkozat A magyar kormány tegnap nyilatkozatot tett közzé a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat előkészületeiről. A nyilatkozatot Antall József minisz­terelnök írta alá, s benne a kormány kinyilvánítja azt az elhatározását, hogy kiemelt figyelmet fordít a Magyarországon élő kisebbségek ügyére, és az ezzel kapcsolatos kérdések rendezésére. Az 1990 szeptemberére elkészült tervezetet a hazai nemzetiségi szervezetek kisebbségi kerekasztal-megbe­szélésen vitatják meg, és egyidejűleg vállalták, hogy 1991 április végéig alternatív törvénytervezetet készí­tenek. Javaslatuk előterjesztésére mind ez ideig nem került sor. A nyilatkozat szerint a kormánynak, tekintettel alkotmányos kötelessé­gére, határozott szándéka a törvény­javaslat mihamarabbi Országgyűlés elé terjesztése. Ennek előkészítése érdekében május 16-i ülésén kodifikációs bizottság felállításáról határozott. Szeged város napján ünnepi közgyűlést tartott az önkormányzati testület Tegnap, a délutáni órákban, pokolgépes merénylet áldozata lett Radzsiv Gandhi, volt indiai miniszterelnök. A gyilkosság a Tamil Nadu tartománybeli Madras városban történt, ahová a politikus pártja választási kampányának keretében érkezett. Kíséretéből a robbanás még 12 embert ölt meg, s ezzel 250-re emelkedett a pillanatnyilag folyó indiai választások áldozatainak száma. Bármilyen nemzetközi témát érintettek George Bush amerikai elnök és Helmut Kohl német kancellár tegnapi washingtoni megbeszélésükön, abban Mihail Gorbacsov neve rendszerint felmerült. Kohl úgy fogalmazott: „Magunkon segítünk, ha a szovjet elnökön segítünk", Bush pedig kijelentette, hogy újra, lehetőleg még az év első felében találkozni kíván Gorbacsovval. A két nyugati politikus egyetértett abban, hogy szükséges a NATO fenntartása és az amerikai katonai jelenlét Európában. Tegnap New Yorkban Göncz Árpád köztársasági elnök tartott előadást a Külkapcsolatok Tanácsában, Párizsban, a Francia Külü­gyi Intézet által rendezett tanácskozáson pedig Kupa Mihály pénzügyminiszter ismertette a magyar kormány gazdasági programját. A megbeszélést annak alkalmából szervezték, hogy Antall József miniszterelnök Francois Mitterrand francia köztársasági elnök meghívására délelőtt Párizsba érkezett. Egy Ausztriából származó hír szerint az osztrák kormány hamarosan feloszlatja a világkiállítás megrendezésével foglalkozó szakmai bizottságokat. Itthon a magyar Országgyűlés újra elhalasztotta a kiállítás ügyében hozandó állásfoglalását. mmmmm^mmmmmmmmm A frakciók álláspontját összegző hozzászólások után az elnöklő Szabad György a szerencsejátékokról szóló törvénytervezet általános Francois Mitterrand francia vitáját is berekesztette. köztársasági elnök meghívására (MTI) tegnap délelőtt rövid munka­mmmmtmmmxmi csejáték Felügyelet látná el, a Pénz­ügyminisztérium irányításával. Az általános vitában a Független Kisgazdapárt frakcióján kívül valamennyi párt kifejtette állás­pontját a javaslatról. Antall-Mitterrand találkozó látogatásra Párizsba érkezett Antall József miniszterelnök és diplomáciai kísérete. A magyar küldöttség a déli órákban két és félórás eszmecserét folytatott - részben munkaebéd keretében - Mitterrand elnökkel és a francia kormány több tagjával. A megbeszélés után Antall József elmondta: áttekintették a nemzetközi helyzetet és véleményt cseréltek a kelet-közép-európai térség kérdé­seiről, beleértve a Szovjetunió és Jugoszlávia pillanatnyi helyzetét is. - Mind a politikai, mind a globális gazdasági kérdések terén megegyezésre jutottunk, csupán a mezőgazdasági termékek behoza­talának ügyében vannak még viták ­mondotta erről a magyar minisz­terelnök. A megbeszéléseken konk­rétan szó volt a magyar bankrendszer, kialakításához, illetve a rendőrség újjászervezéséhez nyújtott francia támogatásról. Antall József és Francois Mitterrand a két ország kü­lügyminisztereinek társaságában szűk körű megbeszélést is folytatott, amelyen az európai államok konföderációjának kérdéseit is érintették. A francia elnök ezzel kapcsolatban kijelentette : Magyar­ország nyilvánvalóan előbb társult, majd teljes jogú tagja lesz az EK-nak, ám ez az űt nem minden kelet-európai ország számára járható. Antall József miniszterelnök ezt követően délután szálláshelyén fogadta Marie-Helene Defrene asszonyt, a Világkiállítások nem­zetközi irodájának fótitkárát, akivel az önálló Budapesti Expo meg­rendezéséről folytatott megbe­szélést, este pedig Pierre Joxe francia védelmi miniszterrel találkozott a párizsi magyar nagykövetségen. (MTI) Folytatás a 2.olda!on Mesterek, akik a polgárokban bíznak B enz úrnak az ünnep előtti napon volt módja megismerni a város nevezetességeit, ellátogatott a Somogyi Könyvtárba, a Deák gimnáziumba. Talált-e valami hasonlóságot Darmstadttal? - Sokat. A szecessziós építészeti stílust például. Darmsadtban Európában egyedülálló szecessziós épületegyüttes van. Gondolom, arról már minden szegedi polgár értesült, hogy ugyanúgy egyetemi város a miénk, mint Szeged, ugyanolyan büszkék vagyunk a múzeumunkra, színházunkra s általában a kul­turális-művészet életünkre, mint az itteniek. Ezért is van realitása a kölcsönösen előnyös, baráti kap­csolatoknak, s ezért érthető, hogy olyan örvendetes gyorsasággal találta meg a civil szféra, a két város polgársága az együttműködés lehetőségeit. - A tegnapi tárgyalásokon a „hivatalos szféra" is talált új kapcsolódási pontokat? - Elsősorban a következő fél esztendő gyakorlati tennivalóit egyeztettük a polgármester úrral és a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatokat, az üzleti élet kibon­takozását segítő közös dolgunkról beszéltünk. Ha nagyon keresünk, találunk kitüntető jegyeket Szeged testvérvárosai közül annak a kettőnek, amelyeknek a polgármesterei megtisztelték jelenlétükkel a tegnapi ünnepet: Darmstadttal a legfiatalabb a kapcsolat, Szabadka pedig amellett, hogy „testvér", közeli szomszédunk is. Peter Benz úr, a németországi testvérváros alpolgármestere most először járt itt, Kasza József szabadkai polgármesternek viszont a legutóbbi röpke egy év alatt immár ez a harmadik hivatalos látogatása.Az ünnepi közgyűlés után kaptunk tőlük „egyperces" interjúkat. •mrmsmemv Segítünk például abban, hogy minél több itteni cég szerepelhessen kiállítóként tartományi vásárunkon, és viszont, németek jöjjenek a szegedi, illetve a budapesti vásárra. Dr. Lippai Pál elmondta, hogy Szegeden hamarosan nagyszabású kereskedelmi hét lesz, amelyet éppen az önök lapja kezdeményezett. Megbeszéltük, hogy a Magyaror­szágon már képviselettel rendelkező német cégek figyelmét fölhívjuk erre. A gazdasági partnerséggel egyenrangúnak, ha nem fonto­sabbnak tartom, hogy minél több fiatal jöjjön el hozzánk, és viszont. Az a legfontosabb célunk ugyanis, hogy a népeink előítéletek nélkül élhessenek együtt egy toleráns szellemiségű Európában. Hl a nem tűnik tolakodásnak, azt érdezem Szabadka polgár­mesterétől, Kasza úrtól: szurkol­hatunk önnek? - Megköszönöm, lehet, hogy rám fér. Két éve vagyok polgármester, ez alatt az idő alatt kétszer választottak újra, s az esztendő végéig minden bizonnyal meglesz a harmadik választás... - Úgy tudjuk, Szabadkán nyu­galom van, és talán az is marad. - Magam is erre számítok, a reményt arra alapozom, hogy a mi városunkban évszázadok óta egyetértésben élt sokféle nemzetiség. A polgárok viselkedése ezekben a nehéz napokban példamutató, s ez a garancia, hogy mi komolyabb megrázkódtatások nélkül leszünk képesek átvészelni a zavaros időket. A jugoszláviai válságnak hamarosan meg kell oldódnia, mert ilyen fe­szültségben, aggodalomban sokáig élni nem lehet. - Optimizmusára az is bizonyíték, hogy - tudomásom szerint - hosszú távra tervezi a kél szomszédos város kapcsolatépítését. - Nincs is szükség hivatalosságra és politikára, városaink lakói természetes módon találkoznak és a különféle intézmények is együtt­működnek. legutóbb a Dégáz segí­tett a szabadkai gázprogram megva­lósításában. A szegedi vezetőkkel most azon munkálkodunk, hogy a gazdasági érdekképviseleti szerve­zetek között is legyen eleven kon­taktus. - Ön különösen a szívén viseli a kuliura ügyét; nemsokára vége a színházi szezonnak, vajon jövőre is ide járnak színháza a szabadkaiak? - Nehéz kérdés, mert nekem nagyon fáj, hogy ellehetetlenült nálunk a magyar nyelvű színjátszás, de persze örültem, hogy Szegedre átjöhettek a színházbarátok. Nem tudom pontosan megmondani, mi lesz jövőre, de magyar nyelven mindig lesz színjátszás, és lesz a közönség soraiban szabadkai polgár SULYOK ERZSÉBET ! - 1 f < mJ 1 [X S'A ' J Önkormányzati tanulmányúton Franciaországban 2 Lövöldözés a szegedi éjszakában 2 A város napjának krónikája 3 A gazdasági verseny vadhajtásai 3 A dollár csak csordogál 4 Széchenyi és Szeged 5 A Varázsfuvola ­vizsgaelőadáson 5 Az Egészséges Szegedért kitüntetettjei 6 Dettre János emlékezete 7 Szolgáltatásaink 10 Tv- és rádióműsor 11 Majoros Tibor tárcája 12 ííi&vií:"^ Születés­nap Ma nyolcvanegy esztendeje, hogy ezzel a fejléccel Szegeden új napilap indult. Ez a nem kerek születésnap lehetne akár belső ügy is, a szerkesztőség tagjainak gyertya­gyújtása. tortaszeletelése. Hogy mégis kilépünk a magunk ünnepével a város polgársága, azaz olvasóink színe elé. annak több okát is fölsorakoztathatnánk. Soha annyira nem voltunk egymásra utalva, mint napjainkban, talán soha annyira nem óhajtotta a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést szerkesztő­ség és olvasótábor, mint ezekben az ellentmondásoktól sem mentes hóna­pokban. Sokan és sokszor leírták már ennek a lapnak kiváltságos erényeit, a progresszió következetes képvi­seletétől önállósága megtartásán át alkotó újságíróinak névsoráig, ahol egymás mellett található Juhász Gyula és Békeffy Antal. Dettre János és József Attila, Erdei Ferenc és Magyar László. Ezt a 81 évet a történelem súlyos pörölycsapása osztotta két, jól elkü­löníthető szakaszra. Most, a tár­sadalom megváltozott közegében minden újság keresi sajátos és egyéni hangját, autonómiáját, megfogal­mazza céljait és vállalt felelősségét. Mi sem tehetünk mást: 81 évesen is fiatalos elszántsággal igyekszünk megújítani hagyományainkat. Vállal­juk a megtisztulás és újmódi azonosságtudat konfliktusoktól sem mentes, következetes megfogal­mazását. A privatizáció nyomán új struktúrában, korszerű technikai berendezésekkel és megújuló szelle­miséggel. pontos és gyors tájékoz­tatással szeretnénk szolgálni a lap melleit évtizedek óta kitartó szegedi polgárságot, azt sem tagadva, hogy szabad véleményünkkel, önálló kezdeményezéseinkkel e város éle­tének alakításáért is felelősséget érzünk. Meggyőződésünk, hogy a Dél­magyarország e város polgárainak a lapja. Naponta hatvanezren vok­solnak mellette. Ez még akkor is, tiszteletet parancsoló tény, ha hiány­zik a sokak által igényelt konkuren­cia, a versenytárs. Ezen a napon nem magunkat szeretnénk ünnepelni, hanem az újságot életben tartó olvasókat: Önöket, Szeged városának polgárait. TANDI LAJOS V

Next

/
Thumbnails
Contents