Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-16 / 113. szám

4 Kapcsolatok 1991. május 16., csütörtök i Olvasószolgálat isi Levélcímünk: Délmagyarország szerkesztősége. Szeged. Sajtóház.. Pf.: 153. 6740. Telefon: 12-825. Variációk obeliszkpótlásra A Szcchcnyi léri obelis/kck „pótlasára" pályázatot hirdet majd Szeged elöljárósága. A/ én javaslatom a követke/ó - megelőzendő a kiírást: 1. III Béla. fia II. Antlrás és unokája IV. Béla kapna szoborcsoportban helyet. Árpádház! királyaink kö/ul ők kötődnek különös szálakkal Szegedhez, s bukásaik ellenére történelmi távlatból nézve életművük sikeresnek minősíthető. III. Béla oklevelében említődik Szeged neve először (1183). II. András Aranybullájában (1222) úgy rendelkezik, hogy „só az ország közepén másutt ne tartassék. csak Szolnokon és Szegeden." IV. Béla a második honalapító 1241-ben rendeli cl a szegedi vár megépítését. Kevés ilyen triásza van az Árpádháznak. nem véletlenül hívták III. Bélát évszázadokon át Nagy Béla királynak - ezen elnevezés csak az utóbbi száz évben ment feledésbe. II. Andrási a/ Aranybulla lette halhatatlanná (ami szinte egyidős az angolok Magna Chartájával). IV. Bcla pedig a tatárok dúlta országot alapította újra. ezért a jel/ő: „második honalapító". 2. Anjou Károls Róbert mielőtt döntő csapást mért volna Rozgonynál az oligarchiákra. Temesváron tartotta székhelyét, s közben többször megfordult Szegeden. sőt 1315 őszén huzamosan itt is időzött, miközben nyilvánvalóan S/cgcdról irányította a kezén levő országrészeket. Fia. Nagy Lajos király is járt Szegeden 1382-ben. s politikája nyomán vált a délvidék természetes fővárosává. Az ó párosuk is megérne egy szoborkompozíciót 3. Hunyadi Jánost, szabadulva Brankovics György fogságából, a balszerencsés rigóniczei csata után (1448) a rendek Szegeden fogadják, majd pedig a nándorfehérvári diadalt megelőzően Kapis/trá/i János segítségével S/egeden és környékén toboroz mintegy 60 ezer fős sereget, s ezek élén vonul be „az Lándortejérvarba". ahol 1456. VII. 22-én fényes győzelmet arat. (Ez év tavaszán kapott Szeged vásártartási jogot Hunyadi Jánostól.) Szilágyi Mihály Szegeden verbuvált seregével „kényszeríti ki" a napok óla tanakodó rendekből a királyválasztást unokaöccse. Mátyás javára (1458). Mátyás már uralkodásának első évében országgyűlést hirdet Szegedre, ahol Bosznia fejedelmének hódolatát is fogadja. (Különben ez az Országgyűlés hozott törvényt a huszárság felállításáról.) A városi levéltár számos szegedi vonatkozású rendeletét megőrizte, ami adományokban, kiváltságokban mutatkozik meg. Tehát utolsó nemzeti királyunk kedvelte, támogatta Szegedet. Apa és fia is megérdemelné a talapzatot! E három csoportosulásból javasolnék választani a két obeliszk helyére; elsősorban az I. és a 3. pontokban jelzetteket választanám. S ha azt látom, hogy Avram Janku. Erdély városaiban lovon ülve szemlélődik, holott mindenki tudta róla életében, hogy az ügyvéd úr félt a lótól. így rá sose ült... A keleti Beszkidek partizán felkelései pedig alkalmi falusi öss/cvcródések voltak, s napokon belül szét is fröccsentek..., úgy megérdemelnék ezek az igazi hősök az emlékezést, az álhősök, a törpék ellenében. Ágoston István Szeged 1954-ben dr. Gallé László igazgatót mondvacsinált ürügyekkel leváltották és meghurcolták. Az előző években utasítást kapott az iskola homlokzatán annak felépítése óta ott dísztó címer eltávolítására. Ez meg is történt, de nem törette össze, hanem a címert díszítő angyalokkal együtt egy megbízható pedellus segítségével elrejtette a padláson. Az iskola sziklakertjében kicsiny emlékmű állott, rajta az első világháborúban elesett diákok márványtáblája neveikkel. Ezt a táblát a későbbi igazgató megsemmisítette. I989ben - több évi elutasítást követően - hozzájárult az emléktábla pótlásához. Fentieket dr. Gallé László özvegye hozta tudomásunkra. Köszönet Gallé Lászlónak, aki megmentette a címert, és köszönet özvegyének, aki évekig őrizte ezt a titkot és most. hogy eljött az ideje, felfedte azt. (1972-ig a címert többször is megnézték, annak most is olt kcll(cnc) lennie.) Érdemes elgondolkodni az. elmúlt évtizedek szellemén: Magyarországon rejtegetni kellett az összetörésre szánt magyar címert egy magyar iskolában. Most tehát nem kellene mást lenni, mint felkutatni a régi címert és visszaemelni régi helyére, hogy díszítse a Radnóti gimnázium homlokzatát. Czeglédi-Jankó Géza Bánki Mihály A fenti hozzászóláshoz a szerzők kísérőlevelet mellékeltek, amely így kezdődik: „Tisztelt Szerkesztőség! A Klauzál-Radnóti vitát cs replikáit szerkesztőségük talán már joggal érezhette tengeri kígyónak. Most azonban egyrészt s/crctncnk ezt a perlekedést lezárni, másrészt egy ahhoz csatlakozó appendixet hozzáfűzni, mivel ez új hírlapi téma." Való igaz. egy óriási boához volt ezen rovatunkban folyó vila hasonlatos, s most. hogy az önkormányzat döntött ez ügyben, szerkesztőségünk a Radnóti kontra Klauzál ügyet lezártnak tekinti. Annak ígéretével, hogy amennyiben „megkerül" a gimnázium homlokzatán egykoron díszelgő címer, erről hírt adunk olvasóinknak. Kábel helyett szobaantenna? Mégis megvan a címer? Eldőlt a „ncvadasi per". Szeged önkormányzati testülete 46 szavazatból 24-gyel a Radnóti név mellett döntött, de ugyanakkor Klauzál Gábor emlékénei, megörökítését is szükségesnek tartotta. Mivel két indítvány közül csak az egyik nyerhet többséget, mi. öregdiákok ezt tudomásul vess/ük és további sikereket kivánunk a radnótis diákoknak. Ugyanakkor kérjük őket, ne feledkezzenek el a régi névadó, az 1848-as első felelős magyar kormány szegedi miniszterének emlékéről sem. A megelőző vitacikkek egyik mondata viszont továbbgyűrűzött cs érdekes fordulatot is hozott. Sajnos én is annak a 16 ezer szegedi polgárnak egyike vagyok, aki arra szavazott, hogy pénzünkért lakásunkba a kábelt bevezettessük. Ha a kábeltévé által eljuttatott jelek minőségét kell értékelnem, akkor a nyomdafesték tűrőképessége érdekében csak azt írhatom, hogy időnként minősíthetetlen. Sajnos, ez ismételten igen gyakori. Az egyes adókon a képalácsúszástól kezdve az Eszterházykockákon keresztül, a szemcsés mákosságik minden variáció előfordul, csak a kép tisztasága csapnivaló. Mindent azért a légköri viszonyokra sem foghatunk. Kölcsönkért szobaantcnnával élvezhetőbb volt a kép minősége, mint az elpocsékolt többmilliós értékű kábelrendszeren érkező. Sajnos, a „mézesmadzag" elméletet nemcsak ismerjük, hanem saját szemünkkel érzékeljük. A rendszer minőségi továbbfejlesztését ismét kilátásba helyezték, csakhogy az ígéretekkel tele van már nemcsak a padlás, hanem a panelházak tömege. Az eredmény sajnos a nullával egyenlő. Egyetlen szórakozásunk - azt hiszem egyre többünknek - csak a tévé. Igaz. néhány műholdas adással több állomási tudunk a korábbinál venni, de a legrosszabb minőségű éppen a legközelebbi, azaz a szegedi. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy gyakran a rólunk szóló, bennünket közelről érintő műsor vétele szinte élvezhetetlen. Természetesen a rendszer működőképessége érdekében beszedett díj emelése előtt minőségi javulást ígérni sokkal könnyebb, mint az elhamarkodott (talán megfelelő alap nélküli) fogadalmainkat betartani. Nagyon szeretném. ha ezen háború is végre befejeződne, de megítélésem szerint ezt „érdekegyeztetéssel" mint az már sok egyéb esetben is bebizonyult - nem-lehel megoldani. Varga Ferenc Sárosi u. 6ZA. Látja-e a KDNP...? A Délmagyarország május 9-ci számában fejti ki álláspontját a KDNP - érdekei védelmében nagyon helyesen. Orgonaszó a templomban Katona Nándor volt szíves „Csak mert párttitkár volt:" című olvasói levelében reflektálni arra a nyilatkozatomra, amelyben badarságnak minősítettem azt, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar kitiltaná az ors/ág katolikus templomaiból Leliotka Gábor koncertjeit. Nem kétlem, hogy vétkeztem, amikor egy legjobb esetben is csak meggondolatlannak cs elhamarkodottnak nevezhető lépésről úgy vélekedtem, hogy az nem szolgálja sem a Püspöki Kar, sem az óállaluk oly sokat hangoztatott nemzeti megbékélés ügyét. Vétkeztem tehát, és egyetlen mentségem csupán az, hogy jobban szeretem az igazságot és a jogszerűséget egyoldalúan tájékoztatott testületek elkapkodott döntéseinél. Ugyanis volt szerencsém elolvasni a 19 magyar „egyházzenész" által aláírt feljelentést is. Amolyan középszerű vádirat, középszerű muzsikusok középszerű háborgásával, minden konkrétum nélkül. Ha a benne szereplő egyházi zsargont az ötvenes évek pártzsargonjával helyettesítenénk. meglepő hasonlóságot mutatna az akkoriban divatos „éber" gondolkodásmóddal. Midőn Katona Nándor tollal ragadott, hogy kiokítson engem a magam igazáról, bizonyára nem ismerte annak a levélnek a tartalmát, amelyet a „Lchotka-botrány" kitörése előtt egy héttel, április 2-án juttattam cl Gyulny Endre püspök úr s/ámára: /i i'iiu Gábor vitathatatlanul Magyar. . :ág legnépszerűbb orgonainűvésze, aki nem kizárólag a saját, avagy pártja kegyel"inéból, hanem az ország zenerajongóinak egyöntetű akaratából országolt pályafutásának 30 esztendeje alatt. Kitűnő és lelkiismeretes szakember, nagyszerű pedagógus, aki kíméletlenül irtotta, vagy ha mást nem tehetett, megszólta a dilettantizmust akár a világi, akár az egyházzenei életben. Művészi nagyságához nem férhet kétség, és ezt jutalmazta a francia állam, amikor a Francia Művészeti Rend lovagjává nevezte ki. Magyarországon azonban elsősorban a művész legnagyobb földi jutalmát, a kollégák irigységét nyerte el. A rendszerváltással előtérbe került a ..ne csak másokról mondjunk rosszat, hanem magunkról is jót" szemlélet, ahol a magukat elnyomottnak érző pályatársak politikai színt kívántak adni kicsinyes sérelmeiknek. Ám egyetlen hitelt érdemlő áldozatot nem tudtak felmutatni, akiknek valóban Leliotka Gábor tette volna tönkre a pályafutását politikai eszközökkel! Ha valóban jogosak vádjaik, hogy lehet, hogy ez a.döntés Lehotka védekezésének meghallgatása nélkül történi? Miért nem említették meg. hogy Lehotka Gábor és Szigeti Kilián kezdeményezéséből indult újra a hazai orgonaépítés, és a műemlékorgonák restaurálása.' Miért nem esik szó arról, hogy Leliotka növendékei az elsők, akiket már nem kellett pironkodva és szemlesütve küldeni jelentős orgonakultúrájú országokba'.' Nemzetközi hírnevem, kanadai állampolgárságom és vagyoni helyzetem eleve tisztáz engem az érdekből való elfogultság vádja alól, bár személy szerint volt tanáromat és jelenlegi barátomat tisztelem Lehotka Gábor személyében. Azonban ki kell mondanom: a mai magyar egyházi zenét néhány dicséretreméltó és érdemes kivételtől eltekintve zeneileg félművelt vagy műveletlen amatőrök vezetik, akik a gúzsbakötött egyház sajnálatos. ám elkerülhetetlen velejárói voltak. Ez nem érzelmi, hanem szakmai kérdés. A magyar \ajtó ugrásra készen várja, hogy a Lehotka-úgy kapcsán a Püspöki Kar ezer véres támadás céltáblájává tegye. Ám akár Önnek, akár nekem, akár bárkinek, aki az igazságot kutatja, bizonyára az a legfontosabb, hogy ez a gyengécske ítélet tárgyilagos bizonyítékok súlyával erősödjön meg. avagy éppen annak súlya alatt roppanjon semmivé." Eddig a levél. Végezetül még egy gondolat: több egyházi vezető kezd egyre ny íltabban fellépni a templomokban rendezett hangversenyek ellen. Ezzel kapcsolatban hadd idézzem Légér montreali bíborosnak a „Notre Temps" egyik 1987-es számában publikált írását: ..Bizonyos dogmatikus körök gyakran kritizálják, hogy templomainkban helyet adunk olyan művészeti megnyilatkozásoknak is. amelyeknek szigorú értelembe Véve nincsen közük a liturgiához. Mi azonban tudjuk, hogy a kanadai kultúra fejlődésében milyen döntő bástyát jelentettek a katolikus templomok. A művészet, az irodalom és a zene nagy jeleseit - Isten lelkének ezen hírnökeit - csak úgy tudjuk az egyház szolgálatába állítani, ha biztosítjuk megfelelő szereplési lehetőségeiket. és méltóképpen megfizetjük szolgálataikat. HjO tehát bizonyos római körök nem nézik jó szemmel, hogy a templomok természetes funkciója mellett olyan művészeti rendezvényeknek is helyei adunk, amelyért a művészek tiszteletdíjat kémek a nagyközönségtől. erre csak azt tudjuk válaszolni: e templomokat őseink álmodták meg. apáink építették, és mi. művészetkedvelő katolikusok tartjuk fenn. Róma legyen a hit védelmezője, imádkozzon értünk, de ezeket a dolgokat bízza ránk." Varntis Xavér orgonaművész Sorokban Ellopták május 9-cn éjjel a kisfiam lezárt, nagyobb értékű versenykerékpártját. Azonnali bejelentésünk cs Koncz György r. törzsőrmester gyors cs eredményes tevékenysége következtében a tettesek a kerékpárral együtt egy órán belül előkerültek. Köszönet a rend őreinek. (Név és cím a szerkesztőségben.) * Bár mindenki ilyen lenne - ezt a címet adta levelének Andrej András Gyuláról. .A: idén hét hetet voltam kénytelen a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Idegsebészeti Klinikáján eltölteni. Szeretném megköszönni dr. Bodosi Mihály professzornak. Mitcsi Zoltán tanársegéd úrnak azt a műtétet, mellyel az életemel mentették meg: és a rendkívül figyelmes bánásmódot nekik és a többi orvosnak és az ápolónőknek. Bárcsak mindenütt ilxenek lennének az emberek. " Bocsánatot kérek a fópostán. a 4-es ablaknál a nemregiben történtekért: „Szíves elnézését kéri egy 80 éves néni, ki elszámolta a pénzét. Én voltam a hibás, jól kaptam vissza. És annak a fiatal asszonykának is nagyon köszönöm a jószívűségét, aki utánam jött a villamosmegállóba." Egy gimnazista azt szeretné megtudni, hogy Szegeden, esetleg Szeged környékén hol adódna lehetőség lovagolni tanulni'.' Rettenetes árat fizettetnek a fodrászok a hajvágásért. Példát vehetnének a kormánytól: a 70 éven felüli nyugdíjasok ingyen utazhatnak a vonalon, a tömegközlekedési járműveken! Én nem akarok ingyen hajat vágatni, de kérek tisztelettel a 70 éven felüli nyugdíjasok nevében legalább 50 százalékos engedményt egy egyszerű hajvágásért! Tisztelettel kérek az illetékesektől választ. Vass József (Hunyadi J. sgt. 75.) A kereszténydemokratákkal mindenképp egyet lehet érteni: .. Kétségünk van azzal kapcsolatban hogy a pártállam ateizmusából kiindulva őszintén lehetne keresztény értékeket képviselni." (Ugyanakkor kérdéses: a pártállam volt ateistái őszintén tudnak-e keresztény értékel képviselni?!) Az természetesen mindenki előtt világos, hogy: „Azt a véleményt pedig, amely szerint a keresztény gondolatkör térnyerését és megvalósulását az eml>erek többsége baloldali módon képzeli el. egyenesen politikai analfabétizmusnak. teljes politikai gátlástalanságnak tekintjük. " (De régi „baloldali" emberekkel is!) Igaz: a szociális érzékenység a KDNP sajátja míg az MSZP-nek nincs alapja a keresztény eszme fölvállalásához." (De a volt pártállami MSZMP volt vezető tagjainak sincs.) Nem lehet vitás, hogy jogos és kívánatos a KDNP elhatárolódása az MSZP-tól. (De a volt pártállami MSZMP-sektől még jogosabb lenne, hiszen lassan már azt sem lehet tudni, hogy: ki kivel van?) Kívánatos lenne megszívlelni a közmondást a szálkáról és a gerendáról - gondolva egy kicsit a következő választáson reálisan megszerezhető voksokra. A KDNP egyik szimpatizánsa: Benke Zoltán Tarján jövője A mindenkeppen cáfolandó hír, hiszen fából vaskarikának tűnik: ..A keresztényszocialista értékek képviseletét vállalja föl az MSZP..." Azt nem tudjuk, mit hoz a jövő. Azt azonban tudjuk, ha így folytatjuk: teli szemeteljük környezetünket. nem ügyelünk a tisztaságra. megfeledkezünk a szenvedő természetről, rossz belegondolni is. hová jutunk. Nézzük csak meg a Gyevi temetőt, a kiserdőt, a záportót! Kész kín a fáknak a benzinfüst. Elpusztult állatokat dobálnak a záportóba. Nekünk hogy esne. ha meghalnánk és semmibe véve a tóba dobnának? Ugye. hogy nem lenne jó? Ezért gondoljuk meg, mit teszünk! Jó ilyen környezetben élni? Nézzük minden nap ezt a körülményi? Az utolsó pillanatban lehet még segíteni. Itt a jó idő. a hétvégén nem szabad a négy sarkot nézni és unottan csücsülni a szobában Össze kell fogni és rendet kell rakni. Minél többen végzik a munkát, annál élvezetesebb és annál jobban halad. , Jó munkának jó a gyümölcse" - mondja a közmondás. Mennyivel jobb lesz szép. tiszta, ápolt és rendes körülmenyek között élni. Mi mondjuk. hogy milyen szépen karbantartják, ápolják a külföldi városokat! A mi országunk városai is lehetnének olyan szépek, sőt. lesznek is - ez csak akarat kérdése. És ha majd végre nagyjából rendbe jön a környezetünk, ne szemeteljünk, ne rongáljuk azt. amit már nagy nehezen rendbe hoztunk! A kiserdőt is lehetne hasznosítani. Technikaórákon nem mindig kalapálni, fúrni-faragni kellene, hanem elhordani a szemetet, szép virágokat ültetni, padokat kellene odarakni. Jó lenne az órákat a kiserdőben tölteni, úgy tanulni, hogy közben madárcsicsergést hallgatnánk. Sokkal könnyebben tanulnánk meg az anyagot, ha megfigyelhetnénk a természet sajátosságait. Mindez akarat kérdése: rendetlen vagy rendes környezetet akarunk! Fel a fejjel! Aki mer az nyer! Munkára fel. s szép jövő vár Tarjánra. Szabó Katalin. 5*. Csongor téri Általános Iskola környezetvédő csoport Szeretném megtudni Rovatunkban olvasóink kérdésére adunk választ, illetve segítséget. Levélcímünk: Délmagvarország szerkesztősége. Szeged. Sajtóház, Pf.: 153. 6740. A tévé-előfizetési díjról H. L. Szeged. Szeretnem megtudni. hogy a nemrég megjelent 7/1991 (III. 2.) PM számú rendelet a tévéclófizetési díjjal kapcsolatban ír-e elő kedvezményt a 70 éven felüli nyugdíjasok részére? A televízió előfizetési díjáról a hivatkozott rendelkezés valóban ír elő kedvezményeket a 70 éven felüli nyugdíjasok részére. Az előfizetési díj havi 200 Ft. A rendelkezés szerint mentesül az előfizetési díj megfizetése alól az egycduléló 70 éven felüli nyugdíjas; önálló háztartásban élő nyugdíjas házaspár, ha mindketten 70 éven felüliek: azok a 70 éven felüli nyugdíjasok, akik önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező házastársukról, kiskorú gyermekükről, továbbá eltartásra szoruló egyéb családtagjuk eltartásáról gondoskodnak; a 100 százalékos hadirokkantak; az I. csoportbeli rokkantsági teljes vagy résznyugdíjasok; a 11. csoportbeli rokkantsági nyugdíjasok. Dr. V.M.