Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-09 / 82. szám

1991. április 9., kedd Gazdaság 3 EGYSZERUSiTES, GYORSÍTÁS SZÜKSEGES! A lakásbérlők vennék, a város már adná... Hivatalosan így mondják: az allami tulajdonban lévé házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 81ÓKV. (VIII.7.) SZMVT sz. rendelet. A köznyelvben így emlegetik: tilalmi lista. Azon házak jegyzéke, melyekről két éve úgy ítélte meg a város tanácsa, maradjanak csak állami tulajdonban, s így az IKV kezelésében. Nem mintha e házak, lakások bérlői - ha nem is mindannyian - nem kívánnák megvásárolni, s így saját tulajdonukba venni bérelt otthonukat... Nagyon is akarják, s persze nehezen fogadják el, hogy az övékéhez hasonló ingatlanok már korábban elkeltek, vagy eladásuk folyamatban van, ők pedig esetleg már évek óta hiába kérik lakásuk megvételét. Az okok legfőképp a közigazgatás átalakulásában keresendők. Két év nagy idő - s ezalatt nyilvánvalóvá vált: másfajta rendező elvekre van szükség az állami tulajdonú lakások, ingatlanok eladásában. Egyrészt indokolt a tilalmi lista lazítása, szűkítése (ha nem ütközik országos jogszabályba, s nem sért helyi érdeket), másrészt e tiltó jegyzék bővítése is kívánatos olyan épületekkel, melyekbe később szociális lakásra rászorulókat lehet költöztetni. Ilyenek - az IKV javaslata szerint - a dorozsmai Búza utcai lakások, a repülőtériek, a Hatházak, a Jakab Lajos utca 16., az Öthatom utca Ub.. a Székely sor 21., a Ságvári utca 4-6., az Olajbányász tér 1., az Odesszai körút 36.. a Kereszttöltés utca 29.. az Alföldi utca I., 9., 12.. az Alsónyomássor I., s a Marx tér 1.-3. számú épületek. Hogy ezek közül mennyit érdemes kell megtartania az önkormányzatnak, az nyilván a hajléktalanok, a beilleszkedésre képtelenek, a kis jövedelműek, s azok számától függ. akik idős korukban leadnák lakásukat, hogy annak értéke és nyugdíjuk ellenében ellátásban, ápolásban részesüljenek. A tilalmi lista „átírása" - ennek előkészületei javában folynak, hogy a közgyűlés mielőbb dönthessen -, nem egyszerű feladat - hallottuk minap a városrendezési, -fejlesztési és -üzemeltetési bizottság ülésén. Figyelembe kell venni a város fejlődése szempontjából meghatározó területeket (Szent István, Lechner, Indóház. Marx tér egyebek közt), a bontásra ítélt lakóépületek jegyzékét, az eladásra kijelölt vagy éppenséggel tilalmazott épületek műszaki állapotát. Számításba kell venni, hogy vajon képesek lesznek-e a tulajdonossá váló bérlők a műemlék-, vagy a panelházak karbantartására, netán felújítására. Gondot okoz majd a városrendezőknek, hogy jó néhány belvárosi tömb rehabilitációs terve még akkor készült, amikor eladásról szó sem volt, s így azok megvalósítása kétségessé, vagy legalábbis nehézkessé válhat. (Csak példaképp: hogyan lehet majd a tömbbelsőket összenyitni? Az új ingatlantulajdonosok belátásában bízva, érdekeik ellenére?...) Aztán megjelennek majd a telekalakítási gondok, legelőször mindjárt az adminisztratívok, hiszen a földhivatalok már most sem győzik a munkát! A legtöbbet vitatott és kifogásolt kérdésben - a vételár szabályozásában - ugyancsak átgondolt lépéseket kell tenni, hogy egyszerűbbé, áttekinthetőbbé váljék a számítás rendje. A forgalmi érték becslésen alapuló, dc az adott épület korától, felújításának dátumától függően mérsékelhető jelenleg - ha a lakásban lakó bérlő lesz a vásárló, kilenc. különböző vételi százalékkulcsot kell most alkalmazni. Vevő és értékelő (eladó) eligazodását egyaránt nehezíti ez a helyzet. (Nehezen érthető például, hogy egy négy éve teljeskörűen felújított épület lakásáért miért a forgalmi érték 80 százalékát, egy 15 éve felújított házban lévőért pedig csak 15 százalékot kell kifizetni. A különbség csaknem hatszoros, noha a forgalmi értékbecslés egyszer már figyelembe vette a műszaki állapotot!) Új vételi százalékkulcsokat is javasol tehát az önkormányzatnak az ingatlankezelő - a már említett új szempontok a jánlásán túl. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az önkormányzati vagyonátvétel időszakában - vagyis hamarost - a lakáseladásokat átmenetileg le kell állítani, tiszta kép a most 28-30 milliárd forintra becsült ingatlanvagyonról csak így alkotható majd. Mindez persze legfeljebb türelemre intheti azokat, akik lakásuk megvételét sürgetnék, ám aligha nyugtatja meg őket. Számuk nem kevés: az IKV-hoz február 28-áig 850 épületből érkezett vételi kérelem, 78 házat már eladtak, s 178 vegyes tulajdonú lett. További 122 épületet kijelöltek ugyan eladásra, de még nem kötötték meg a szerződéseket, 152 házra pedig változatlanul érvényes a tilalom. Az eladható, de el nem kelt lakások száma 3486, az IKV becslése szerint 1991. első felében 1300-1500 lakás és egyéb bérlemény eladása várható. A folyamat gyorsítása és egyszerűsítése a közgyűlés helyi törvényt alkotó döntése után képzelhető csak el, ami azt is jelenti: Szeged városának ki kell dolgoznia az új helyzetnek megfelelő, hosszabb távra tekintő lakáskoncepcióját. (pálfy) Táblatörés az ültetvényeken A szőlő, a gyümölcsös művelése mindig sok pepecselő kézimunkát igényelt. A nagyüzemekben a gazda gondossága hiányzik leginkább ahhoz . hogy jövedelmező legyen a termelés. Aki magának metsz, s nem bérmunkásként, teljesítményben dolgozik, jobban törődik az ültetvény „lelkével", jó kondícióban tartásával. A rosszul fizetett alkalmi munkás, diák töri. zúzza a gyümölcsöt, mit sem törődve azzal, hogy a piacon az értéktelen, csak ipán nyersanyag válhat belőle. A bizonytalan értékesítési lehetőségek mellett a magas önköltség a legnagyobb gond. A munkabér közterheivel, járulékaival a házköriili gazdaságokban nem számolnak. így ami ott még megéri, a szorosan elszámoltatott nagyüzemben már veszteséget fial. A tíz és száz hektáros ültetvények a korábbi gazdaságpolitika nehezen megváltoztatható maradványai. Hatalmas érték, amit az új időkben is kamatoztatni kellene. Ahány „ház",annyiféle megoldással próbálkoznak. Van szövetkezet, ahol az öregedő barackosban évi száz forintért lehet egy fát kibérelni. A még nem termő új telepítést a szövetkezet majdani teljeskörú vagyonnevesítése után a vagyonjegyek ellenéhen egyéneknek, kisebb csoportoknak kívánják kiadni. Természetesen egy-két új törvényt még meg kell várni a kivitelezésig. Másutt a fajtától, az állapottól függően párszáz forintért kerül a fa végleg a vállalkozó tulajdonába. Mivel a föld nem része az adásvételnek, azt bérelni lehet az ültetvény kifutási ideje alatt. Ebben a városkörnyéki községben az idén 34 hektár barackost mértek így szét. A skála 50-től 500 fáig terjedt. A százszázalékos részesművelés fogalmával az idén találkoztam először.Az igy kiadott szőlősorok összes termése a művelőé. A „megváltási" összeg a telepítés költségeit törlesztő amortizáció és a területért fizetett földjáradék. Ha nem akar az új gazda háti permetezővel dolgozni és a sorközöket is kapálni, gépi szolgáltatást is kérhet, megfelelő díjazásértA példák korántsem adnak teljes keresztmetszetet a megoldások módozataiból. A mostani átmeneti időkben minden ötlet ir ültetvények megmentését szolgálja. T.SZ.1. AGRÁRKAMARA Átalakulás összeomlás nélkül? Holnap, szerdán tartja közgyűlését a Magyar Agrárkamara. A Villányi úti konferencia központban várhatóan Antall József miniszterelnök, Kupa Mihály pénzügyminiszter, Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter, valamint a német és osztrák kamarák vezetői is megjelennek. Számukra sem haszontalan, ha meghallgatják, miként látják az élelmiszergazdaságban tevékenykedők az összeomlás nélküli átalakulás esélyeit. Az még szebb lenne, ha az érintettek kormányzati és minisztériumi elképzelések közreadásával segítenék e program kidolgozását. Ugyanis a belső és külső piacok szűkülésének időszakát éljük. A volt szocialista országok közül Magyarország az egyetlen, ahol a piacgazdaságra való átállás együttjárt a tervgazdaság viszonyai között megvalósított erőteljes agrárexporttal. E tény manipulálatlan világpiac nélkül is hathatós kormányzati beavatkozást, intervenciós támogatást feltételez, mellyel szemben a valóság az ágazat szűk fiskális érdekek szerinti megnyomorítása. Az Agrárkamara számára létkérdés, hogy eredményekkel bizonyítsa, képes az ágazat érdekeinek feltárására, érvényesítésére. A közgyűlés munkája ebben az irányban jelenthet fontos lépést. (tóth-szeles) ÚJ TÁVLATOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN A jövő anyaga: a poligal Egy csodaanyagot mutatott be tegnap délután a Technika Házában a mezőgazdasági és építőipari szakembereknek a szabadkai Kolor Kft. igazgatója. Halász László. A MTESZ Építés- és Agrártudományi egyesületei által szervezett előadás célja az volt, hogy Szegeden is megismerjék a poligalt. A kiváló épületfizikai tulajdonságokkal rendelkező új termék alkalmazása nagy távlatokat nyit az építészeti gyakorlatban, ugyanakkor mezőgazdasági növényházak gazdaságos kialakítására is kiválóan alkalmas. A poligal tulajdonképpen egy zárt kamrás rendszerű, szénszálas műanyag, amelyet az amerikaiak az űrkutatásban kísérleteztek ki. Közép-Európában eddig szinte ismeretlen volt, sokáig szerepelt a COCOM-listán is. A szabadkaiak egy izraeli cégen keresztül jutottak az új anyaghoz, amelynek kizárólagos jugoszláviai és magyarországi forgalmazói. Nyugat-Európában - különösen Hollandiában - már széles körben alkalmazzák, elsősorban a primőrtermelésben. A hagyományos üvegházaknál 2-3 héttel korábban megérik benne a zöldség, kinyílik a virág. Nagyon jó a hőszigetelő képessége, 4-5 centiméter vastag poligal 40-50 centiméteres téglafallal egyenértékű, így alkalmazásával akár 40-60 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. A különleges anyag az infravörös sugárzást megszűri, ugyanakkor gyorsítja a fotoszintézist. A poligal nagy felületi szilárdságú, 120 kilométer/órás szélsebességnek is ellenáll, egy négyzetmétere akár 3500 kilogrammal is terhelhető. Nem teljesen önhordó, de sokkal egyszerűbb - s így olcsóbb - tartószerkezetet igényel, mint a hagyományos üvegház. Az építőiparban - ha lehet még a mezőgazdaságnál is szélesebb körben alkalmazható: fedett csarnokok, medencék, napcsapdák, garázsok, lakóépületek. üzemi és kereskedelmi létesítmények építésénél használják. Laikusoknak nem sokat, szakembereknek annál többet mond, hogy a poligalból készült tetőknél 5 százalékos lejtés is elegendő. További előny, hogy az anyag az építés helyszínén alakítható, az színes kivitelben is megrendelhető. Gyakorlatilag mindenhol használható az üveg helyett, ahol nem követelmény az átlátszóság. A szilárd, jó hőszigetelő képességű poligal nem sokkal drágább az üvegnél. Ha a kivitelezéshez az egyszerűbb tartószerkezetet is hozzászámítjuk, egy épület, vagy akár egy sétálóutca befedése nem kerül többe, mint a hagyományos tartószerkezet plusz üveg kombináció. Kovács András Föld - több talp alatt Az állami lakóépületek elidegenítésének alakulása Időszak Kijelölt Eladott Időszak ingatlan lakás ingatlan lakas 1987. dec 31-éig 82 351 62 135 1988 51 1199 17 124 1989 116 2271 27 722 1990 162 3220 99 2022 1991 febr. 28-áig 26 460 Összesen 141 7401 231 3463 Elhúzódik a kárpótlási törvény vitája, a döntés a legjobb esetben is heteket várat még magára. A földet akaró volt tulajdonosok kénytelen-kelletlen vehetik tudomásul: ez a tavasz is elmegy. A türelmetlen földfoglalások csak sürgető jelzésekként foghatók föl, rendezésként semmiképp. Ha lesz törvény, akkor sem lehet egyik napról a másikra kielégíteni az igénylőket. A törvény egyeztetési szakaszában alapelvként mondták ki, a mostani tagok másfél hektárt kaphatnak, még a kárpótlás előtt. A földjáradékosok, akik a szövetkezeti használatban lévő tulajdonuk után kapják a jelképes összeget, már korábban visszavehették a jussukat, ha akarták. Tóth Ferenccel, a megyei földhivatal vezetőjével arról beszélgettünk, hányadán is állunk ma a tulajdonrendezéssel. - A tagi részarány kimérése normális mederben halad. A téeszek zöme időben kiadta használatra a parcellákat. A pontos kimutatások birtokában egy éven belül a földhivatal a birtokbaadást is végrehajtja. A hivatali munka fgy nem hátráltatja a termelő munkát. Eddig valamivei több mint ezer hektárt adtunk tulajdonba, pillanatnyilag ugyanennyi a függő ügy. Az ügyfeleink zöme nem is ebből a körből kerül ki. A kárpótlást igénylők, még a törvény előtt érdeklődnek nálunk, s tulajdont bizonyító okiratokat kémek - Sokan vannak? Beszélnek a terveikről? - Több száz ember jelentkezett. Az elejtett szavakból azt a következtetést lehet levonni, hogy a többség a tulajdonjogra tart igényt, s töredékük akarja csak használni a földet. Ahogy mondják, „böcsületöscbb" használati díjért magánszemélyeknek, szövetkezetnek adnák ki. Az idősebbek egy része a háztájiban meghonosodott szokás szerint terményt is elfogadna, mondjuk holdanként ötezer forint értékhen. Az érdekütközések előre láthatóak. Az eredeti helyen való kimérés nem minden esetben járható út. A szövetkezetek a megmaradó területet ezután is egybefüggő táblákban tudják csak gazdaságosan művelni. így a kiadások zöme is táblákban történik, kivéve néhány tanya melletti parcellát. A másfél hektárok kimérése szintén csak Háromnegyed óra, lovaskocsival A néni közel a nyolcvanhoz. A Dunántúlról utazott Szegedre, hogy felkutassa az ősi birtokot, a szülei földjét. Kárpótlást akar, s hallotta, akkor jár majd, ha dokumentummal tudja bizonyítani az igényét. A földhivatalba vezet az első útja. Készségesek vele, s kérdezgetik: - Van-e valamilyen papírja, ami alapján megkereshetnénk a hivatalos iratokat? - Az nincs. - Nem csoda, sok év telt el azóta. Sebaj, in a térkép mutassa meg. melyik vidéken keressük.' - Nem emlékszem én már arra, gyerek voltam, amikor a szüleim kivittek oda. Aztán elkerültem az ország másik felébe. - Mégis, mit tud? - Szeged környékén volt. A piactérről háromnegyed órába telt, míg lovaskocsival kiértünk a földre. - Melyik irányba? - Azt nem tudom, de biztosan így volt Meg kell annak lennie „valakik" földjén lehetséges. Tekintve, hogy a rendezés időben elhúzódó lépcsőkben történik, nagy szükség van a józan belátásra, körültekintésre. Tóth Ferenc ilyen esetre is tud példákkal szolgálni. - Az egyik esetben van három tanya, melyeket 15 hektár termőföld zár körül. Jelenleg a téesz használja a földet, korábban az egyik tanyatulajdonosé volt, akinek ma is van részaránytulajdona. Mint eredeti tulajdonos, visszakéri. Ha megkapja, a másik kettő művelhető terület nélkül marad. Méltányosnak tartanám, hogy a másik kettőnek is maradjon meg legalább 2-3 hektár, hogy ne kelljen nekik esetleg kilométerekre eljárniuk földet művelni. A másik esetben 10 hektár belterületi téesz-szántó kapcsolódik egy házsor kertjeihez, ahol mindenki fóliázik. Ezt szeretnék bővíteni. Egy részük ma is téesztag, részaránytulajdonos, a többiek földjét megváltották. A megváltott földek tulajdonosainak előlegként célszerű lenne meghagyni a kárpótlási törvényre számítva 2-3 hektárt, s a többit lehetne most kiosztani a jelenlegi igénylők között. Mindig érdemes a hasonló ügyekben a törvény betűi mögé látni, ellenkező esetben végeláthatatlan perpatvar, bírósági ügy fordíthatja egymás ellen a szomszédokat. - Véleménye szerint mikorra lesz vége az átmeneti állapotnak? - A kárpótlási törvény elfogadása esetén is ez az év rámegy a tulajdonjog igazolására. S ekkor is az ügyeket csak egymás után tudjuk elintézni. Az ideiglenes használatba adással azonban nem kell mindezt kivárni Tmh Szeles István