Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-09 / 82. szám

i-n DEIMAGYAR0RSZA6 81. évfolyam, 82. szám 1991. április 9., kedd Havi előfizetési díj: 185 forint Ára: 7,40 forint Belvárosi paktum Két fél unikum - Földek, talpak alatt - Á-bé-cé-dé, rajtam kezdé Újmódi mecénások - Prae-per - A világ negyedik legjobbja A KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁSRÓL A

teheráni rádió közlése szerint az Iránba érkező menekültek Irakban folyó tömeges kivégzésekről számoltak be. A hír szerint az elmúlt tíz nap során több mint négyezer embert végeztek ki, s egy észak-iraki kisvárosban 45 családot élve égettek el saját házukban, mert állítólag kapcsolatban álltak a kurd felkelőkkel. Tegnap éjféltől a lengyel állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Németországba, a Benelux államokba, Olaszországba és Franciaországba. Varsóban a hét végén azzal számoltak, hogy a lengyelek idén az eddigi 20 milliónál jóval többszór, összesen 60 millió alkalommal lépik majd át a német-lengyel határt. Az albán parlamenti választások második fordulójának tegnap kiadott előzetes eredményei nyomán az Albán Munkapárt akár az ellenzék támogatása nélkül is módosíthatja majd az ország alkotmányát. A kommunisták ugyanis 168 képviselői hellyel kétharmados többséget szereztek a 250 fős albán parlamentben. Az Európai Közösségek Bankföderációjának főtitkára, Umberto Burani hivatalosan tájékoztatta a Magyar Bankszövetség elnökét, hogy tanácsuk márciusi ülésén „társult levelező státusban" jóváhagyta a magyar kereskedelmi bankok, szakosított pénzintézetek és takarékpénztárak szakmai érdekképviseleti szervének csatlakozását a brüsszeli föderációhoz. KISGAZDA PRODUKCIÓ UTÁN A dél-alföldi ivóvízről Néhány pártvezér összehajol... Az indítványozó Fidesz vezérkara közismerten keményen tartja kézben a fiatalok pártjának újfonatú (a mestermunka névjegye: Orbán) gyeplőjét; az MDF központi vezérlése a miniszterelnök lába nyomát méricskéli; a KDNP eminenciásai Surjánért imádkoznak: bírja szusszal, míg eljön az ő ideje; az MSZP Horn külügyi tapasztalataiban bízik, feledvén, hogy a Pozsgay-honosította belpolitika még életképes lehetne; az FKgP marakodói fogukat fehérítik; az SZDSZ, a leginkább belvárosinak címkézett párt zászlóbontás közben lehajózik a Dunán... Belvárosi egyezség ez, barátaim, minek ide a spanyol paktum móros cirádája? Moncloa? Prado? Alhambra? A külváros rezignáltán asszisztál. A vidék földre sütött szemmel hallgat. (pataki) Hétfő délután három órakor megkezdte munkáját az Országgyűlés plenáris ülése. Napirend előtt heves szócsata zajlott le Mizsei Béla (FKgP) és Torgyán József volt kisgazdapárti frakcióvezető között. Mizsei képviselő kijelentését, miszerint Torgyán József annak köszönheti népszerűségét, hogy az elmúlt 40 évben a nép nem tanulta meg a politizálást, a volt frakcióvezető hasonlóan éles szavakkal utasította vissza. Ezután az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy a Magyarországi Németek Szövetsége népi kezdeményezésnek minősíthető petíciót nyújtott be, több mint 10 ezer aláírással, annak érdekében, hogy a kárpótlási törvény terjedjen ki azokra a magyarországi németekre is, akik 1944 őszétől kárt szenvedtek. A tárgysorozat megállapítását követően a képviselők folytatták a kárpótlási törvény részletes vitáját. Szabó Iván ismertette az általa vezetett Gazdasági Bizottság jelentését a benyújtott csaknem 500 módosító indítványról, majd Pető Iván az SZDSZ képviselőcsoportja nevében bejelentette, hogy pártja továbbra sem kíván részt venni a kárpótlási törvény részletes vitájában. Az SZDSZ-frakció megítélése szerint a három párt 90 százalékban a kisgazdák elképzeléseit vette figyelembe. Vitányi Iván az MSZP-frakció nevében kijelentette: megítélésük szerint a kárpótlási törvény és ezzel együtt az Országgyűlés története kritikus pontjához közeledik. Ugyanakkor jelen formájában elfogadhatatlannak tartja a kárpótlási törvényt, mert pótolhatatlan kárt okoz, így az MSZPfrakció a tömény ellen fog szavazni. Rövid vita után (amelyben többen elálltak módosító javaslatuktól) az elnöklő Dornbach Alajos azzal napolta el a kérdést, hogy a részletes vita a jövő héten várhatóan lezárható lesz. A következő napirendi pontként Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár ismertette a Nemzetközi Valutaalap két határozatát, amelyek csak akkor lépnek életbe, ha a tagországok háromötöde külön elfogadó nyilatkozatban azokat megerősíti. E két határozat: az egyes tagországok részesedési kvótájának 50 százalékos emelése, és az alapokmány módosítása annak érdekében, hogy szankciókat alkalmazhassanak a fizetési kötelezettségeiket nem teljesítő tagországokkal szemben. Az Országgyűlés vita nélkül elfogadta a Valutaalapra vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot. Pap János (Fidesz) határozati javaslatot terjesztett a képviselők elé a dél-alföldi települések ivóvizének minősítéséről. Szóbeli kiegészítésében katasztrofálisnak nevezte a térség ivóvízproblémáit, s rámutatott: lehetetlen állapot, hogy 1-1,5 millió ember alapvető problémájával egy titkosított kormányrendelet foglalkozik. Határozati javaslatában szorgalmazza e rendelet titkosságának feloldását, azt, hogy mérjék fel, mi okozza a víz arzénszennyezettségét, hogy a vizsgálatokat követően az Országgyűlés dönthessen a szükséges intézkedésekről. Javasolta részletes ivóvízellátási program kidolgozását is. A rövid vitában felszólaló illetékes bizottsági képviselők, illetve honatyák mindegyike támogatta a javaslatot, sót néhányan erélyesebb, még kiterjedtebb intézkedéseket követeltek. A (mósodított szövegű) határozati javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Úszóházak a Tiszán Bár a javítási munkák még a téli kikötőben megkezdődtek, a Tisza vízállása most vált kedvezővé ahhoz, hogy helyükre vontassák az úszóházakat. Az üzemeltető Kft. a „Szőke Tisza" hajóbár megnyitását május elsejére tervezi, a Szegedi Vízmüvek és Fürdők Vállalatánál pedig azt tudtuk meg, hogy jó időjárás esetén a Partfürdő strandja már április 20-a után megnyílik. Ez már a tavasz csalhatatlan jele. fi . IS Tízezer forint bírság A Pénzügyminisztériumban elkészült a rendelettervezet a kötelező Szerződéses biztosítás bevezetéséről. Ezt a kormány e heti ülésén vitatja meg, s ekkor várható döntés a motorbenzin árának 5 forinttal való emeléséről is. Az áremelés - a tervezet szerint - április 15-én lép életbe, s június 30-áig tart. A pénzügyi kormányzat ily módon kívánja átmenetileg fedezni a megnövekedett kötelező biztosítási költségeket. Július l-jétől pedig a kötelező szerződéses biztosítási rendszert vezetnék be. Klemencsics Márta, a Pénzügyminisztérium osztályvezetőhelyettese az MTI kérdésére azt is elmondta, hogy a díjtételekről nem a kormány dönt, hanem a biztosításfelügyelet és a Pénzügyminisztérium, várhatóan még ebben a hónapban. Az APEH nemrég fejezte be a vizsgálatot a Hungária Biztosítónál a korábbi kötelező biztosítási károk kifizetésének jogosságáról. Az ellenőrzés eredményéről nem kívánt részleteket közölni a PM illetékese, csak annyit mondott, hogy a vizsgálat nem minden kártérítést talált jogosnak. A biztosítók várhatóan április végén, május elején kezdhetik meg a szerződéskötéseket. Az erről szóló igazolást a forgalmi engedélyben kell majd elhelyezni. Júli us l-jét követően 10 ezer forint bírsággal, illetve rendszámlevétellel számolhatnak azok a gépjárműtulajdonosok, akik nem kötik meg a kötelező biztosítást. A szerződéskötéseket a biztosítók az Országos Rendőr-főkapitányság számítógépes nyilvántartásának segítségével ellenőrzik. A rendelettervezetből az is kiderül, hogy ha egy vétlen vezető autójában olyan gépjármű okoz kárt, amelynek tulajdonosa nem rendelkezik kötelező biztosítással, akkor a vétlen autós a kárigényét nem tudja a biztosítónál érvényesíteni, végső esetben polgári peres úton juthat kártérítéshez. Amennyiben személyi sérülés is történik, akkor a biztosítók által létrehozandó alapból részesülhet a sebesült. Nem unikum E

gy ideje ismét lehet kapni Zwack-unicumot; valamirevaló étteremben tíz-húsz, némely helyeken harminc forinttal drágábban árulták a „hagyományos" unicumnál. Az ismert likőrgyáros-család nem csupán ily módon tért vissza a magyar közéletbe. Zwack Péter, aki (állítólag) igen sikeres amerikai üzletember, föladta USA-állampolgárságát azért, hogy kinevezhessék hazánk washingtoni nagykövetének. így (állítólag) hatalmas üzleti kapcsolatrendszerét, összeköttetéseit a magyar érdekek szolgálatába állította. Emlékezetes: a Magyar Televízió főműsoridőben mutogatta, hogyan mázolják, pardon, festik át a washingtoni magyar nagykövetség falát maguk a követség munkatársai. Azóta megindult a nyilatkozatháború, csak tudjon eligazodni benne az amerikai üzleti körökben nem túl nagy gyakorisággal forgó magyar újságolvasó. Sokak szerint Zwack úr által, neki köszönhetően felvirágoztak a magyar-amerikai kapcsolatok, mások ennek épp az ellenkezőjét állítják. Ismeretes: Zwack Pétert megbízatása alól fel kívánja menteni a magyar Külügyminisztérium. A nagykövet önként nem hajlandó lemondani, sőt tevékenységét olyannyira sikeresnek ítélte, hogy a tévéhíradóban a következő nyilatkozatra ragadtatta magát: „Saját vállamat veregethetem". (Rövidesen ezután egyébként Juszt László szokásához híven - beléfojtotta a szót.) Mást is nyilatkozott, a Magyar Hírlapnak: a nemrégiben követtanácsosnak, azaz a nagykövetség „második emberének" kinevezett Bollobás Enikőt MDF-komisszárnak nevezte. Egyúttal - ugyan nem nagykövetként, hanem magyar állampolgárként - követelte Jeszenszky Géza külügyminiszter lemondását, aki szerinte Amerikában önmagát lejáratta, nevetségessé tette. A személye körüli hercehurca Zwack urat nem tántorította el attól, hogy a zsidó ünnepen fogadást adjon a magyar nagykövetségen, ahol - jelentések szerint - tiszteletét tette az amerikai közélet számos ismert alakja, többek közt Max Kappelmann volt ENSZ-nagykövet, sőt az FBI igazgatója is. Z

wack úr hazai égbemenesztésének, majd mostani menesztésének hátterét nagyon nehéz megvilágítani. A politikai pletykák szerint mindenesetre Antall József miniszterelnök a számára egyre kényelmetlenebbé váló rokont, Jeszenszky Gézát szánta a washingtoni nagyköveti posztra, azaz Zwack Péter helyére. A dolog pikantériája, hogy - formailag - a mindenkori nagyköveteket a mindenkori külügyminiszter jogosult kinevezni s visszahívni. A másik érdekesség: természetes, hogy immár ismét SZDSZ-MDF ellentétet vélnek felfedezni sokan az ügy mögött, noha a likőrgyárost éppen ez az MDF vezette kormány bízta meg e feladattal. Egyelőre még nem ismeretes, hogy pusztán személyi torzsalkodások, vagy komolyabb párt- és hatalmi harcok állnak-e a Zwack-ügy hátterében, annyi azonban biztos, hogy az amerikai sajtóban is tálalt „nagykövet-válság" - melynek politikai kezelése magyar részről igencsak amatőr - nem kedvez a magyar-amerikai kapcsolatoknak, hírünknek, ottani megítéltetésünknek. A Zwack-unicum tehát túl drága. Maga az eset pedig sajnos nem egyedi a magyar politikában, vagy ahogy pestiesen mondják: nem unikum. Sandi István