Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-08 / 81. szám

4 Hetedhét határon 1991. április 8., hétfő Ingyen segítenek GAZDÁKNAK, KISKERTESEKNEK Aki gazdálkodik, kertészkedik, ősi ösztönnel próbál minél tobb terméshez jutni. A szeszélyes időjárás mellett ebben a talajviszonyok és a növényi kártevők akadályozhatják. Rajtuk úrrá lenni, a körülményekhez igazodni - s így sikeresebben termelni - vágya, törekvése minden darabka fold tulajdonosának. (Különösen most, amikor gazdasági válság, infláció szorít.) Igyekezetükben a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat szegedig Marx téri Gazdaboltja március 23-a óta különleges szolgáltatással segít: díjtalanul végeznek talajminta-vizsgálatot, és adnak a talajjavítással, fajtaválasztással, növényvédelemmel, öntözéssel kapcsolatos tanácsokat. Kisteleki patyolat ­családi vállalkozásban Kiskertem kilónyi homokjával tértem be a MAGÉV-üzlctbe a legutóbbi piacnapon (szerdán és szombaton délelőtt lehet ugyanis ott találni a tanácsadót), hogy „kinyomozzam", milyen is ez a szolgáltatás. Paszt György szaktanácsadó készséggel állt rendelkezésemre. Mindenekelőtt megkérdezte, miként vettem a talajmintát. Majdnem rá­vágtam a paraszthumort, hogy ásóval vettem, ingyért, de nem poénkodni jöttem, hát visszakérdeztem: - Hogyan kell talajmintát venni? A talajtan, az agrokémia okle­veles szakértője elmagyarázta: - A feltalajból 20-30 centi mélyről 5-6 méterenkent a kert hosszában ki kell emelni egy-egy ásónyi földet, az egészet összekeverve kapjuk a kert talajátlagát, abból kell egy kilónyit behozni vizsgálatra. - Mit tud megállapítani belőle? - Egyszerű alapvizsgálatot vég­zek kémhatásra, szerkezetre, mész­állapotra, só- és szódatartalomra, kötöttségre. Ennek alapján el lehet dönteni, hogy a talaj milyen, szorul-e javításra. - És ha javítani kell? - Akkor megmondom mivel tehető jobbá. - Vagyis azt, hogy mikor, mivel, mennyit trágyázzak. - Igen, ehhez adok általános irányelveket. Ha valaki speciális mikroelem-vizsgálatot kér, ter­mészetesen azt is elvégzem, de annak költségeit fizetni kell. Ingyenes viszont az a szolgáltatás, hogy a vízből a behozott minta alapján megállapítjuk, alkalmas-e öntözésre. Es díjmentesen adunk kollégámmal, Tóth Szilveszterrel növényvédelmi tanácsokat is. Aki a metszéshez kér segítséget, azt is beavatjuk a tudnivalókba. - Netán azt is megmondják, mit célszerű termelnem a sándorfalvi homokon? - Melyik dűlőben? - Kővágóban. - Annak meszes az altalaja, mert egy mészkőpadon nyugszik. A gyümölcsfáit tehát célszerű felszoktatni és koronaszintben tápanyaghoz juttatni. A fák alól a homok ellélegzi a szerves anya­got. ha csupaszon van. Legyen növényzet, komposztmulcs alat­tuk, hogy a szervesanyag „megra­gassza" a homokszemeket. Beszélgettünk egy sort a város­környék talajairól, termőföld­jeiről. Kiderült, Paszt úr úgy is­meri mindet, mint a tenyerét. Jegyzetfüzetembe firkantottam ismerőseimnek továbbítandó, hogy Subasában 70 centi alatt szi­kes a talaj és jó, ha termőrétegét „vastagítják", feljegyeztem egy csomó hasznos tanácsot a DM családi magazinja kiskertrova­tának olvasói kedvéért, végül megkérdeztem: L Milyen az érdeklődés a szaktanácsadás iránt? - Az eddigi „szolgálati napokon" átlagosan 20-20 talajmintát hoztak. Volt, aki fóliaházainak problémája miatt keresett meg. Kiderült, hogy talaja fonalférges, mert már 6 éve egyazon helyen vannak a fóliák, nem tudta, hogy 3 évenként át kell telepíteni őket máshová. Olyan is volt, aki „gyanús" növényt hozott, megállapítottuk a betegségét, és javasoltuk, milyen növényvédőszert használjon. - Egyszóval gyakorlati taná­csokat adnak? - Arra törekszünk. S persze arra is - mint Tóth úrtól megtudtam -, hogy a gazda a tanáccsal együtt a boltban meg­kapja azokat a szereket is, amikre szüksége van. Kötekedni próbál­tam: - Ha én most a gyógynövény­mániámmal állnék elő? Magokat, tanácsokat tudnának adni a ter­mesztéshez? Paszt György mosolygott: - Körömvirág és még néhány másféle mag kapható nálunk, de lebeszélném arról, hogy gyógynö­vény-szükségletét nagyobb meny­nyiségben a kiskertjében próbálja megtermelni. A gyógynövények vadon szeretnek teremni, kivá­lasztva a nekik megfelelő talajt. Jobbára a lúgos, sós földet, a szi­kes legelőket. Szeged környékén szerencsére sok van belőlük, ott kell szedni a gyógyító növénye­ket. Kamillát, fehér színű cicka­farkat például a Fehér-tói mezőn, kakukkfüvet Kishomokon. Mezei zsűrióért a baksi lőtér környékére, a savanyú öntéstalajra kell menni. Tanácsokért pedig szerintem a MAGÉV Marx téri üzletébe, ahol díjmentesen osztogatják, dicsé­retes kezdeményezőkészséggel és szakértelemmel. Szabó Magdolna Ám akadt, aki mégis másként gondolta. Vajon miben bízik a fiatalasszony? - faggattuk a hely­beli kiskereskedőt. - Biztos vagyok abban, hogy Kisteleknek szüksége van patyo­latra, csak megbízható, jó színvo­nalon kell működtetni az üzletei. A férjemmel együtt mi erre törek­szünk. Kedves, udvarias kiszolgá­lással akarjuk visszacsalogatni a városiakat és a környékbelieket. Van egy divatáruüzletünk stabil vendégkörrel. Ismernek bennün­ket. Erre, úgy gondoltuk, alapoz­hatunk. - Milyen szolgáltatásokkal nyitottak? - Vállalunk mindenféle vegy­tisztítás!, piperemosási. Beren­dezkedtünk toll-, bőr- és gyors­tisztításra, és hozhatnak hozzánk szőnyeget is. Sőt foglalkozni akarunk a jövőben cipzárcserével, ágyneműfoltozással, különböző stoppolásokkal. Ezekre a munkák­ra egy ügyes varrónőt akarunk fel­venni. Festést is szeretnénk vál­lalni, hiszen a gépeinkkel ezt is meg tudjuk oldani. Vétel! Közel háromszázan várnak Szatymazon a műholdas adások vételére. A falu jegyzőjétől azon­ban megtudtuk, már nem sokáig kérik a lakosság türelmét. A Ká­beltelevízió Rt. ugyanis március derekán megkezdte a kivitelezést. Az önkormányzat kétmillió-száz­ezer forinttal járul hozzá ehhez a fejlesztéshez. Ami tulajdonkép­pen annyit jelent, hogy a lakás­csatlakozásokig finanszírozzák a kábelezés költségeit, ám a többi munkálatot, azaz a házakba törté­nő bekötést a lakóknak kell kifi­zetni. Április végére - a rész­vénytársaság ígérete szerint - már jónéhány család, augusztus l-jétól pedig minden igénylő nézheti a műholdas adásokat. Nem fosztják meg az .. égi jel" vételi lehetőségétől a vasúton túliakat sem. hiszen időközben kiderült, elkerülhető a rendkívül költséges vasút alatti fúrás, a kábel ugyanis a sínpár alatt húzódó csatorna falába is beépíthető: a megoldás műszakilag szabályos és megoldható. G. E. Tanyai telefonok A Balástyának biztosított négy­száz állomás bekötésére alkalmas úgynevezett telefonkonténerből 75 vonalat a falu külterülete kap meg. A település önkormányzata indo­koltnak tartott, hogy végre a tanya­világban is lehessen haliózni, ezért terjesztette ki az igénylést a külterü­leten lakók körére. Felmérték, hol. a községtől milyen irányban tudják a legtöbben vállalni ezt a költséges beruházást, és ezek után adlak választ a Távközlési Vállalatnak. A leg­többen az E5-ös úttal párhuzamos sávban lakók közül fizettek elő a telefonra, de jó néhányan akadtak, akik a Forráskút felé eső térségből kérték az állomás kiépítését. Nem csekély anyagi áldozatot vállalnak ezek a családok, hiszen egy-egy készülék bekötése körülbelül 70-100 ezer forintot tesz ki. (gombosi Még két hónapja sincs, hogy Csejteiné Tököli Éva bérbe vette a Szegedi Patyolat Vállalat kisteleki üzletének gépeit. A szolgáltatás kiala­kításához a helyiséget az önkormányzat biztosította a bérlőnek. A hír önmagában nem kívánna nyilvános­ságot, csakhogy tudni kell, egy „leírt" szolgáltatást igyekszik feltámasztani a vállalkozó. A tisztítószalont ugyanis január l-jétől meg­felelő haszon és forgalom híján bezárta a Patyolat, és úgy tűnt, nincs létjogo­sultsága ennek a szolgál­tatásnak a városban. - Milyen berendezéseket bérelnek? - Szinte vadonatúj gépeket vet­tünk át. Automatizált, zárt rend­szerű az egész gépsor, és ami nagyon lényeges, nem szennyezi a környezetet. Helyben, házon belül a gépmester, ugyanis a férjem gépésztechnikus, így nem kell szerelőért szaladgálni, ha valami malőr adódik. - Hányan dolgoznak ebben a minipatyolatban ? - Egyelőre hárman, de ha szük­ség lesz rá. bővítjük a létszámot. Minden „igényre" vevők va­gyunk, de nem restellünk elébe menni a megbízásoknak sem. Azt is nagyon jól tudjuk, a legjobb reklámot az jelentheti számunkra, ha kifogástalanul dolgozunk. Ez a legfontosabb, ezt kell állandóan szem előtt tartanunk. Ha ponto­san. határidőt tartva, jó minőséget garantálva tesszük a dolgunkat, nem lehet veszteséges ez a vállal­kozás. Legalábbis ezt reméljük. Gál Pálné szaktanácsadó közre­működésével sajátítjuk el a tisz­títás mesterfogásait. Kezd bein­dulni az üzlet, ám még nagyon a kezdet kezdetén tartunk... (Gyenes Kálmán felvételén Gál Pálné szaktanácsadó bemutatja a vasa­lógépet.) Gombos Erzsébet MEGSZÁMLÁLVA 1. Évtizedes fogyócska Nem misztikus dolog a nagyságrend, vagyis kizárólag népesség szamával jellemezni egy telepü­lést, hibás közelítés, Igenám, de meghatározó mo­mentumai között mégiscsak helye van és tagad­hatatlanul a legelsők között említjük. Gondoljunk arra, mennyiszer kérdezték tőlünk a lakóhelyünkkel kapcsolatban: hol van és mekkora település az, no meg város-e, vagy falu. Lokálpatrióta büszkeségünk óhatatlanul mindig kicsit megtoldotta a lélekszámot. Szerényen szólva, szívesen felkerekítünk, hadd lássék nagyobbnak. Vannak azonban pontos számok, időről-időre népszámlálás teszi helyre a mértékrendet. Mértékrendcl mondpk, s hangsú­lyozottan nem értékrendet, mert az adatokból, tényekből levont következtetések sokféle szem­pontból történhetnek. Óhatatlanul kicsit ez utóbbit előremozdítva igyekszünk képet adni az elkövetkező hetek város­környéki oldalösszeállításaiban a Szeged vonzás­körzetéhez sorolható kisvárosok, nagyközségek, falvak népességének számszerű helyzetéről, tíz esztendő távlatában. Az 1990-es népszámlálás adatait a KSH megyei igazgatóságától megkapva huszonnyolc település lakói tudják nyomon követni: mi változott a számlálóban tíz év alatt. A szegedi vonzáskörzet - amely a mi szemszögünkből a Dél­magyarország olvasottságát jelenti nem utolsó sor­ban - számbelisége azt a megoldást kínálta, hogy többfelé bontsuk a táblázatot. Az áttekinthetőség érdekében a friss lakónépességi adatok alapján csoportosítottunk. Elsőként a négyezer főt meghaladó népességű öt település számoszlop ábrája látható. Az ilyetén sorrendben legnagyobbak összehasonlítása több érdekességet is tartogat. Adalékul szolgálhat a szociográfusi gondosságú településirányítóknak: mit kellene tenni még, komfortosításban, szol­gáltatásbővítésben, településszépítésben. Fi­gyelmesen szemügyre véve az ábrát , feltűnő, hogy az 1980-ban még a közelítőleg Mórahalom­lakosságszámú Ásotthalom egy évtized alatt 898 főt veszített, ami majdnem 18 százalékos csökkenést mutat. Ásotthalom jellemzőjévé vált az elvándorlás, a különbséget túlnyomóan nem a természetes szaporodás negatívuma teszi, hanem az említett adaton belül értendő 13,4 százalékos elvándorlás. A másik igen szembeötlő tény, hogy miközben szinte kizárólagos a településeken a tíz esztendős fogyócska, addig a nagyobbak közül Sándorfalva lakónépessége 8,3 százalékkal gyarapodott és lakosságának számával tempósan közelített a környék legnagyobb kisvárosához. Kistelekhez. A szegedi tőszomszéd a tíz százalékot meghaladó bevándorlói többlettel növekedett.Sándorfalván a halálozás és születés közötti számbeli különbség nem jelentós, ugyanakkor Kisteleken egyértelműen az elöregedés, azaz a lakónépesség természetes fogyása látható, 507 fővel. A vándorlási különbözet mindössze 18, bár az is mínuszban. Kiszomboron az ábrázoláshoz csupán annyi kívánkozik:a tíz év adatösszehasonlításakor egy bevándorlót találtak pluszban, a népességfogyás a természetes fogyás következménye. Mórahalom lélekszáma összes­ségében 5.8 százalékkal csökkent az elhalálozások számbeli nagyságrendje nyomán. Egyébként a város vonzása kimutatható, a betelepülők 2,1 százalékkal többen vannak, mint az elvándorlók. (becsei) LJ 1980 1990 8313 5009 4111 4577 •F - - jguM Asotthalom 4305 6933 6399 Kiszombor Kistelek 1 Sándorfalva ' Mórahalom Sárkány Ha a szél rohamai erősödnek, a nád lassanként megadja magát, érdes és ujjaimat könnyen elvágó leveleiből mind több hajlik a vízbe. Arra nem jár senki, olyan üres mezőket, fákat és nádasokat talán még nem látott senki - lehet, hogy én sem. Ehhez jön még az, hogy a nád, köztünk legyen szólva, végtelenül könnyű. De ha könnyű, akkor biztosan jó' valamire. (Isten ilyennek teremtette a világot, vannak benne könnyű dolgok, ezzekkel többnyire a szél bánik el, vannak nagyon nehezek, melyekre legszívesebben nem is figyelne az ember, mert tudja, hogy felhasználásuk cselvetést igényel, és vannak a közepesen súlyos dolgok, mint például az ember.) Amikor először hallottam a sárkányokról, és hogy repülnek, egyszerűen elállt a lélegzetem. Nem a sárkány kilétét vontam kétségbe, hanem nem tudtam elképzelni, hogy az a böhöm nagy állat csak úgy fogja magát és felemelkedik a levegőbe, mintha nem volna éppen jobb dolga. Ez főleg olyankor bosszantott, mikor boltba küldtek, mert le mertem volna fogadni, hogy a sárkánynak nem kell boltba menni. Egyszer azzal állt elő az egyik barátom, hogy csináljunk sárkányt. Én teljesen megrémültem, mert ügy gondoltam, egyáltalán nem fog jól állni nekünk ez a nagy repülő izé, sőt, ha megcsináljuk, akkor se megy helyettem a boltba. A tervet azért meghallgattam. Eltelt vagy három nap, mire odáig jutottam, hogy már annyira furdalta oldalamat a sárkány, el kellett határoznom, egyedül fogom megcsinálni és utána megnézni a sárkányt. Kivittem a mezőre a nádszálakat, a csomagolópapírt, a filceket meg a ragasztókat, ja és a madzagot, hogy haza is tudjam húzni, ha fönt már megunta. És ott volt nálam az olló is, hogy véget vessek, a madzagnak és a ragasztónak. Sikerült összeraknom a sárkányt, az ujjaim olyan ügyesen mozogtak, hogy magam is meglepődtem rajta, hisz eddig még senki nem mondta, hogy ügyesen mozognak az ujjaim. Amikor elkészültem, lehuppantam a földre izgalmamban. Kár volt. Belelültem a kezemben tartott ollóba. Nem visítottam, mert tudtam, senki nem hallja. Csak kapálóztam. Aztán leragasztottam a sebet. Ügyetlenül, mert véres lett a sárkány is. Nem baj, gondoltam. Semmi baj, néztem az égre. Feleresztettem a levegőbe, hogy ha„ggy" vigye a szél. Vitte. Egészen jól vitte, épp akkor támadt fel. Csak rövid volt a madzagom. Mert bármilyen magasra is engedtem, mosolygós szája felett mindig látni lehetett egy piros foltot. Ha látja a barátom, biztosan azt mondja, hogy arcpír. Csak én tudtam, hogy az az én vérem. Podmaniczky Szilárd

Next

/
Thumbnails
Contents