Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-06 / 80. szám

1991. április 6., szombat Házunk tája 9 Lehet, hogy nem írtak meg és nem énekelték meg annyian s annyiszor az újszegedi Ligetet, mint nagytestvérét, a pesti Városligetet, bár múltja ennek is igen gazdag, de ki tudja milyen lesz jövője, a fák állapota, a szemetségbe torkolló sok hulladék, a vandalizmus nyomán, - vetődik fel bennem a kérdés sétáim során. (Egyébként április 22.: a Föld napja, amikorra az egész világot szebbé kellene tennünk!) Igen. áprilisban! Az újszegedi Liget többször is igyekezett lizsé lenni, igazi mulató- és szórakozóhellyé azonban sohasem vált. inkább maradt a szegediek meg az újszegediek pihenő, kedves találkozóhelye, számos élménnyel és nosztalgiával. Végkiárusítás Különös vásár nyílt nemrég Berlinben. Ágyúk, gázmaszkok, harci öltözékek tucatjait kínálják a látogatóknak a szovjet hadsereg tisztjei. Ezúttal nem a sokat emlegetett illegális fegyverkereskedelemről van szó. A Szovjetszkaja Armija hivatalos kiárusítást tart. „Itt vannak például a benzintartályaink - mutat Alekszander Podunov alezredes holmi ijesztő kinézésű fémkonténerekre. Nézzék, milyen könnyű és praktikus. Nagyon jó tutajt lehet belőle eszkábálni. Vagy itt van ez a helikopter. Fegyverét leszereltük, mert nem tud repülni, na de mennyi hely van benne - magyarázza Podunov lelkesen -, nagyon jó egy múzeumban. Es ez a MIG- 15-ös az egyik első sugárhajtású vadászgép, hát nem csodálatos?" A Németországból kivonuló szovjet hadsereg úgy tesz, mint bárki, aki költözködik: amit nem tud magával vinni, azt megpróbálja értékesíteni. Berlini támaszpontjukon egy futballpályán tették közszemlére mindazt, amit az érdeklődőknek kínálni tudnak. 40 ezer dollár az előbb említett helikopter. 30 ezer a vadászgép, de lehet alkudni. Van aztán minden elképzelhető dolog. Szögesdrót göngyölegtói többféle szürke és zöld védőruháig. Bűváröltözékek, felfújható csónakok is láthatók, gázálarcból félmilliót kínálnak eladásra a szovjetek. LEGVESZEDELMESEBBEK A BOLGÁROK A külföldi turizmus fonákja Jó oka van a szegedi vámhivatalnak és a rendőrkapitányságnak arra, hogy a nyári turistaszezonra külön, összehangolt intézkedésekkel készüljenek. A két szervezet a jövőben még inkább egymásra lesz utalva, ha másért nem. hát azért, mert a külföldiek által elkövetett szabály- és jogsértések száma szinte megállíthatatlanul növekszik. Tegnap a főkapitányságon a külföldi turizmus fonákságairól, a jelenség „kezelhetőségéről" tárgyaltak az érintett szervezetek. Dr. Szőke Péter szegedi kapitány egyebek mellett szólt a végre tisztázott hatásköri kérdésekről. Ezentúl az illegális pénzforgalom megakadályozása nem csak a vámosok dolga, hanem a rendőrségnek is kiemelt feladata lett. A gazdaságvédelmi osztályok, alosztályok kötelesek fellépni a valutázökkal, csempészekkel, feketézőkkel szemben. S ha csak ők lennének! De a külföldiek - közülük is agresszivitásukkal élen járnak a bolgárok- megpróbálkoznak szinte minden bűncselekménytípussal. méghozzá egyre többen. Míg tíz évvel ezelőtt 7 büntetőeljárás indult külföldivel szemben, addig az idei esztendő első negyedévében 65. A tömegesen érkező románok, lengyelek, bolgárok, szovjetek, románok, jugoszlávok nem sokat adnak a közlekedési szabályokra sem. Tavaly 611-en okoztak balesetet. Sokan azt gondolják, a szabályszegő külföldiekkel kivételeznek felelósségrevonásukkor. Ez korábban valóban így volt, ám napjainkban nincs különbség, hangsúlyozta az ezredes, egyforma szigorral lépnek föl idegennel, magyarral szemben egyaránt. Egyre több külfölditől vonják meg a tartózkodási engedélyt, súlyosabb estekben pedig kiutasítják őket hazánkból. Tavaly 21 turistát utasítottak ki, idén eddig, tehát 3 hónap alatt, 23-al. A szegedi vámhivatal sem kivételezik a külföldiekkel, közölte dr. Varga Márta parancsnokhelyettes, eljárásaik során a törvényesség keretén belül differenciálnak. A megtalált csempészárut minden esetben elkobozzák. Róth Imre a megyei főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának vezetője elmondta, hogy a múlt hónapban intenzív akciójukon naponta kétszer is razziáztak. 74 személyt vontak eljárás alá. 17 bűncselekményt lepleztek le. I loo liter alkoholt foglaltak le. Rendszeresen ellenőrizték a röszkei út mentén kialakult alkoholplaccot, a csempészáruk tárolására berendezkedett tanyákat, a divatos szegedi valutázó centrumokat. A márciusi tapasztalatok elég elkeserítőek, úgy, hogy a szigor és az összhang teljesen indokolt. -mag Históriája a múlt századba nyúlik vissza, amikor a zseniális Vilmos von Reitzenstein ezredes, mint egy „Szögedi Zseni" rávetette lombardiai vadászzászlóalját, hogy az újszegedi ugart rendezze, 1858-ban. és jelentós részét rövid idő alatt ligetté varázsolták, s később a városi hatóságok igyekezetével meg is nagyobbították. A Szegedi Híradó írja (1859): ..A; újszegedi népkertet egészen a Tisza-partig szándékozik terjeszteni a város. A hídtól (ez még Vedres tervezte híd. B. J.) az egész népkerten át szép gesztenye-fasor vezetend.,. Az újszegedi árvíz (1877). amely a 111 házból csak hetet hagyott, a Liget szépségét is megdézsmálta. A szegedi rekonstrukciós építkezések során, a város nagy kertésze. Süvegh Mihály tervei szerint ezt a természeti csodát is tovább bővítették, és kezdték Erzsébet-ligetnek nevezni, majd Újszegedet Erzsébetvárosnak. (Ez a városrész Í88Ö óla tartozik Szegedhez). A Ligetet az elmúlt 140 évben nevezték szegedi népkertnek, Népkertnek, Erzsébet királyné ligetnek. 1948 óta Népliget a hivatalos elnevezése. A város vezetői 1898-ban. a nagy tisztás hátulsó részén - a két évvel korábban meggyilkolt királyné emlékére három tölgyfát ültettek, és egy nyers kőtömbre a következő szöveget vésték: „Erzsébet királyné emlékfái." (A szöveget újra kellene már gravírozni, mert csak alig vagy egyáltalán nem olvasható!) Az egyik tölgy időközben kiszáradt, és helyébe égerfát telepítettek, amely napjainkra már szintén törzsökös, öreg fának számít. Nekem ez a legkedvesebb pontja a Ligetnek. Kállay Albert, az egykori főispán is sokat tett az újszegedi Ligetért, sőt ő létesítette az egykori városi faiskola helyén az úgynevezett Kállay-ligetet, ahonnan a hatalmas öreg fákat 1947-ben kivágták. És miért? Ki tudja? A Ligetnek ezt a részét ma már csak a Derkovits-fasor őrzi. Az Újszegedi Ligetről Móra Ferenc 1931-ben így ír: ginkgófa sokkal szebb, mint fiatal korában volt, és micsoda nagyszerű öregurak lettek a gyertyánokból.' De hol vannak a klematiszok. amelyeknek kék harangjai szegték he valamikor a főfasor baloldali sétaútját. Mikor én idekerültem, mintha sokkal nagyobb lett volna a liget. Persze nem a liget volt nagyobb, hanem a teniszpályák kevesebb. (Azóta már kispályás futballt is játszanak itt, a régi Vigadó kárára. B. J.). Hanem madár akkor sem lehetett több, úgy nézem nem kell félteni egyetlen ligetünket sem az elmadártalanodástól. így, reggelente, mintha madárházban járna az ember. A szót persze a sárgarigók viszik. Hanem ők már nem azt fütyülik, amit az őseiktől hallottak, amikor itt jártam. - Tillió, tillió, ronggyá lett a millió. " Ma már, 60 évvel Móra után fogyatkozik a madárdal is, egyre ritkulnak a fák, és ami a legszomorúbb, a vágásérettek helyére új csemetét nem is ültetnek, sót a tuskót is a földben hagyják. (Milyen munka ez?) Van viszont a Ligetben termálkút (hála Pávai-Vajna Ferenc úttörő munkásságának), szabadtéri színpad, teniszpályák, kispályás futballpálya. 500 köbméteres víztartály. Itt áll a város egyetlen árubódéja, amelyből még a tízes években mintegy 40 volt Szegeden. Az 1910-ben felszentelt és Kohn Náci tégláiból is épült Szem Erzsébet templom szomszédságában látható az 1888-ban átadott első szegedi artézi kút (Zsigmondx Béla) és a francia eredetű királykisasszonyos figura, amely közel 60 éven át aludta álmát a Liget egyik rengetegében. Ez az alkotás is további csinosítást igényelne. Nagy attrakciója volt a Ligetnek a Vigadó épülete. köröndjével, tánchelyével, s mindez az aradi építész. Halmav Andor tervei szerint épült fel 1883-ra. jellegzetes stílusban, tornyos épületszárnnyal. Az épület statikájával huszévenként mindig probléma merült fel, majd 1972 körül lebontották. Kár érte. Itt állt az első újszegedi Virágh-cukrászda. amelyben 1919-ben a megszálló katonai erők szerb-kaszinót rendeztek be. A jelenleg Vigadónak nevezett modern kis épületet Virághék 1934-re építették fel, Berniczky József tervei szerint, és az akkor modernnek nevezett neonfényreklámokat Fonyó Soma villamossági vállalata készítette. A Ligetet kellemes kiképzésű kapu és Tápai Antal Halas fiú című bronzkompozíciója nyitja meg a várospolgár előtt. Rügyezik a Liget, de a rügyek nem is sejtik, hogy mi vár rájuk. A fák nagy része beteg, és távolról sem szép látványuk. Mind siralmasabb a helyzet. Nemhogy a vandálok nyomát nem tudják eltakarítani. de a természetes elhasználódást sem képesek pótolni. Alig található sértetlen pad. S ehhez az elaggott, töredezett faágak látványa is járul. A beteg matuzsálemek sokszor félelmetes látványok, és sok esetben kevés a remény az újrahajtásra. Valóban, a fák állva halnak meg? Az egész Liget szemetes, a kitaposott utak mentén csak a kosz és a gyom burjánzik. Tervszerű munkára lenne itt szükség. (Tényleg, miért nincs Szegednek főkertésze?) Csak tehetetlenül szemléljük a terület pusztulását, rohamos vadulását. Valakinek (valakiknek) meg kellene állítaniok a tovább romló állapotot. A Ligetet kezelni és fejleszteni kell. mert alig van másik ilyen kellemes létesítmény Szegeden, amely még kivételes lehetőségeket is kínál. Általános bajaink közepette még a legkedvezőtlenebb időkben sem hanyagolhatjuk el a Ligetet és szépségeit. Mindenesetre, - sétáim során míg töprengek, - a Ligetben (lehet, hogy más parkjainkban is) szaporodik a szemét (a tavalyi falevélkupacok), terebélyesedik az ugar. Eleink még zöldellő lombok alatt andalogtak, de a gyerekek ma már sokszor gyomok és száraz gallyak között játszadoznak, lehet, hogy számos hőscincér társaságában. Újszeged Szeged legszebb ékszerdoboza, csakhát minden smaragdjára vigyáznunk kellene. A nagyvárosi épületek (itt áll a város legmagasabb lakóháza, a maga 17 emeletével. Illés Lajos, 1977), jól megférnek a kertes családi házakkal, a Sportcsarnokkal, az uszodákkal, a szép és csúnyácska szobrokkal, a trolival, a kollégiumokkal, nekem legkedvesebb alkotással, a bimbózó feslésú Csitri lánnyal (Madarassv Valter), a Kockaház utca füvén. Szeged legcsodálatosabb arculata Újszeged, és ennek hatalmas zöldfelülete több mint 130 éves. Dolgunk, hogy ezt a varázslatot óvjuk - a vandáloktól is -, védjük és vigyázzunk rá, mert korunk embere „eszi" a fákat, a virágokat, a Ligetet, pedig épen éppen neki a legszükségesebb. Újszeged históriája, amely Izabella (Zápolya János felesége) királynéig, illetve Mária Teréziáig nyúlik vissza, is erre kötelez. Bátyai Jenő Megkésett gyász Szubjektív sorok egy készülő szobor kapcsán Nézem ezt az arcát, az ég felé emelő, üres tenyérrel térdeplő női alakot. Az alföldi parasztasszonyok jellegzetes nagykendőjébe burkolózik, fájdalmas tekintettel vár. de mindhiába. Nincs akit a karjába zárjon, nem jön, akiről naponta álmodik. Talán csak az ég - az Isten, ahová könyörögve tekint - adhat vigaszt számára. Jómagam szerencsére nem ismerem ezt a fajta szomorúságot. Apám visszajött a II. világháborúból. Túlélte a fogságot. Hányszor mesélte, csont és bőr volt. amikor 1948-ban Kubányból elindult hazafelé. Négy_évig várt rá anyám, de megjött. O igen. ám több százezer katonatársa a háború áldozata lett. Mementó móri! Emlékezz a halálra! De ki emlékezett itt rájuk? A lelkekben, a szívekben, a sárguló fényképeken megmaradtak. Emlékművet, szobrot azonban hiába keresnénk, amelyek őket idéznék. A legkisebb faluban is van I. világháborús emlékhely, szovjet hősi emlékmű. A második világégésben elpusztultakról viszont méltatlanul elfeledkeztek. A sors még halálukban is kegyetlenül bánt velük. Egy ország, egy nemzet maradt adósa ezeknek a katonáknak. Mi végre a mulasztás? Keresgélhetnénk az okokat, ám mire mennénk vele. Válasszuk inkább a megkésett gyászolást. Ha már az elesettek sírját nem kereshetik fel a hozzátartozók, adassék meg nekik, hogy másként ápolják emléküket. Emeltessék szobor, készüljön emlékmű számukra, legyenek ők is a mi megbecsült halottaink. Szatymazon a templomkert tölgyfái őrzik majd a falu elesett katonáinak emlékére faragott szobrot. A süttói fehér mészkő-figurát Gémes Katalin szobrászművész készíti, aki gyermek- és diákkorát itt töltötte a községben. Csakúgy, mint engem, őt is ez a vidék nevelte fel. A Budapesti Képzőművészeti Főiskola Epreskertjében hívom föl telefonon, ahol hetedik gyerekét várva, javában dolgozik a szobron. - Nagyon örülök, hogy felkértek erre a munkára. Adnátok egy szobrot a falumnak, amelyre tulajdonképpen már nagyon régeri ' vágyom. Ótnegyedes életnagyságú lesz. A férjem, Markolt György, aki szintén szobrász, sokat segít nekem, hiszen a baba miatt cipekedni már nemigen tudok. Anyák napján tervezzük a szobor felavatását. A posztamensre kilencven nevet vések fel, ennyi férfit vesztett ugyanis a falu a II. világháborúban. Arra is megkértek, a zsidó áldozatokról *fe' feledkezzem tneg. Tudom, nagyon sok szatymazi ember vállalt anyagi áldozatot azért, hogy ez a szobor elkészüljön. Nekem is szívügyem ez a plasztika, hiszen hazaviszem. Remélem, senkinek sem okozok csalódást. Gombos Erzsébet