Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-06 / 80. szám

1991. április 6., szombat DM családi magazin O o c^s c^ö FEJTÓROTANULO Kakukktojás Nem ornitológia! értekezés következik, bár a kakukktojás nevű szójáték nem kaphatta volna ezt a találó nevet, ha nem létezne kakukk. E könnyelmű madár nemcsak idegen fészekbe rakja tojását, de hasonló mintázatút csempész a többi közé, néha nagyobbat is, mint a pótszülőké. Látszólag semmi különös nincs a következő felsorolásban: Paks, Szekszárd, Győr, Bonyhád, Fadd, hiszen mindegyik település hazánkban van. és valamennyi a Dunátúlon. Mégis, ha figyelmesen újra elolvassuk, gyorsan rájöhetünk a turpisságra! Győr nem Tolna megyében van, így ez a kakukktojás. Nézzünk még egy példát: Réce, bíbic, gém, daru, rigó. Mielőtt könnyelműen azt állítaná valaki, hogy nincs itt semmi, ami kilógna a sorból, hadd jegyezzük meg. hogy a rigó énekes madár, a többi vízi. De az előbbi példát leszűkítve, a bíbic, réce és gém között is található egy „kakukktojás". Ez már kicsit nehezebb, hiszen jól tudjuk, hogy mind vízimadár. Mégis a gémre tippelhetünk, mert ez a szó nemcsak a madarat jelöli, hanem a gémeskút és az építkezéseken használt gépek emelókarját is. De lehet más területekről is meríteni. A következő számsorban is van egy nem oda illó: 2-4 - 17-8-6. Játszi könnyedséggel eldönthetjük, hogy a 17-es lóg ki a sorból, mivel ez páratlan szám és ráadásul kétjegyű. Természetesen a példák az egyszerűbb eseteket szemléltetik. A haj - fül - orr - száj - fej - szem sorból a fej a kakukktojás, mivel ez a felsoroltak egészét tartalmazza, míg a többi csak részlet a fejről. Elrejthetünk kakukktojást rajzban is, vagy a geometria, kémia, művészettörténet, történelem területéről vett sorozatokkal tehetjük próbára magunkat és játszótársainkat. Végezetül néhány feladvány, amit már az olvasónak kell megfejtenie: 1. Macska - vásár - gorilla - sah szőnyeg - bunda 2. Briós - kalács - stangli - kuglóf mókuskenyér 3. Ibolya - jácint - rózsa - szarkaláb - hajnalka Remélhetőleg mindenkinek sikerült kiválasztani a kakukktojást, ha nem, most az egyszer még segítségképpen közöljük a helyes megoldásokat. Kakukktojások: 1. Gorilla - mert a többi mind lehet perzsa, de ez nem, 2. stangli - mert ez sós tészta, a többi édes, 3. szarkaláb - mert ez a növénynév soha nem volt személynévként használatos, ellentétben a többivel, s ráadásul egy madár testrészéről kapta a nevét. CSÁKYIDA Tudod-e? 1. Mién helytelen a Húsvét-szigetek elnevezése? 2. Mi a jász-eső? 3. Miért CH a svájci autók jelzése? 4. Gyártottak-e traktort Magyarországon az első világháború előtt? 5. Hány tüskéje van a sündisznónak? 6. J<r tud minden nyelven beszélni? 7. Ki az a költő, akinek verseiben kifejeződik Szeged, Makó, Hódmezővásárhely, Kiskunfélegyháza, Pécs és Budapest ihletése? 8. Nevezi-e a népnyelv Bence-szekémek a Göncöl-szekeret? 9. Milyen virág a szélrózsa? Kuncogó - Mit jelent ez a csomó a zsebkendődön? - Ezt anya kötötte rá, hogy el ne felejtsem feladni a levelet. - És feladtad? - Nem, anya elfelejtette ideadni. * - Zoli berohan a szobába' - Anya, leszakadt a konyhaszekrény. - Aha. az volt az a nagy robaj. Apád.már tudja? - Igen, őrá szakadt... * Az iskolában magyaráz a tanító néni: - A naptárunk a rómaiaktól van, a számjegyeink az araboktól vannak, a porcelán a kínaiaktól ered. Tud valaki hasonló példát mondani? Móriczka megszólal: - Nálunk a kávéfőző a Róthéktól van, a vasaló a Grünéktől, a pénz a banktól, a testvérem pedig az albérlőnktől... MESESAROK Genovéva Élt, éldegélt egy szegény özvegyasszony a nagy erdő közepén. Volt egy leánykája, akinek Genovéva volt a neve. - Elmegyek én szolgálatot keresni, édesanyám! - szólt a kislány. - Menj, lányom, járj szerencsével' Ezzel útjára bocsátotta. Ment a kis árva, mindig csak előre. Egy almafa mellett vitt az útja. - Gyere, kislány, takarítsad le ágaimat, télről maradt kérgemet. - Szívesen megteszem, ha ezzel segíthetek neked! - s máris nekiállt. Köszönte is a fa, s ezzel elbúcsúztak. Másnap egy forrás mellett haladt Genovéva. Ezt hallotta: - Gyere, kislány, takarítsd ki iszapomat, mélyítsd ki árkomat - így a forrás. Ezt is megsegítette, s vette tovább az útját, míg egyszer egy kemencéhez nem én. - Gyere, Genovéva, szedd ki Tíz perc reggelire A legtöbb iskolás utál felkelni. Reggel a lehetséges legutolsó pillanatban kászálódik ki az ágyból - s aztán kapkod, rohan. Arra sincs ideje, hogy reggelizzen. Jobbik esetben magával viszi a mama készítette kaját, és a szünetben megeszi. Sokan a reggelire (és a tízóraira) szánt pénzt vágják zsebre, mondván, majd útközben vesznek rajta ennivalót. Az otthonról késve induló azonban nem ér már rá arra, hogy a péksüteményes pavilonnál vagy a boltban sorbanálljon. Vagy „elspórolja" a reggeli árát másra. Nagyon rosszul teszi! Gyerekkorban, a fejlődő szervezetnek ugyanis különösen fontos a rendszeres étkezés. Főleg a reggeli. Nem szabad koplalni! Ha mondjuk este hatkor vacsoráztál s nem reggelizel, nem tízóraizol, csak a tanítás után ebédelsz majd, a szervezeted 19-20 óráig nem jut táplálékhoz. Ezt megsínyli és jelzi is. Aki nem reggelizik, az nyugtalanabb, fáradékonyabb, nem tud rendesen figyelni, rossz a közérzete. Megfájdulhat a feje, szédülhet is, sőt betegség (pl. gyomorfekély) is kialakulhat nála. „Gyógyszere": tíz perccel korábban kelni és otthon reggelizni. Mi az? Muzsikál, ha repül, hallgat, mikor elül, aki pedig megöli, saját vérét ontja ki. Betűzd! Fékezd magad! belőlem a kormot, tapaszd meg az oldalamat! Ezt is megtette a kislány jó szívvel. És hipp-hopp, máris elérkezett a király városába. Bement nagy bátran a trónterembe. - Felséges Királyapánk, szolgálatot keresek. Már tizenhat mültam. fogadjon fel szobalánynak felséged. Tetszett a bátor beszéd, meg is egyeztek. De itt három napból kitelt az esztendő. A király gazdagon megjutalmazta, és útjára bocsátotta. Orönunel sietett hazafelé. Amint összetalálkozott a kemencével, kapott tőle egy soha el nem fogyó cipót. A forrástól meg olyan vizet, ami minden betegségre jó. Az almafától csengő almát, amitől mindig mosolyra áll az ember szája, ha ránéz. így ért haza a kis Genovéva. Tán még ma is ott él a nagy erdő közepén. KELEMEN ZOLTÁN A 1 3 8 2 0 9 B 6 2 1 9 5 6 C 5 6 8 4 3 7 D 7 0 5 1 0 2 E 0 4 0 7 7 8 F 5 7 1 6 2 0 G 6 2 8 7 8 4 H 1 8 0 2 1 9 1 8 6 4 7 0 4 J 4 5 2 1 7 5 K 9 2 1 3 6 4 L 6 8 5 7 9 7 1 2 3 4 5 6 Akik az oldalon található rejtvények közül hat napon belül beküldik a szerkesztőségbe a Mi az?, a Betűzd!, a Találós és a Kereső helyes megfejtését, jutalomban részesülnek. Szép tavaszi napokon motorozni, autózni jó dolog. Tizenévesen, friss jogsival különösen „nagy érzés". És nagy veszély! Ha elragad a száguldás öröme, a sebesség bűvölete, elragad a jármű is. Balesetek százai bizonyítják. Mielőtt ész nélkül nyomni kezded a gázpedált, húzni kezded a gázbovdent, gondolj erre! És vágd be az észféket! Tudd, hogy a megszerzett jogosítvány még nem jelent biztos járművezetői tudást, azt csak sok-sok gyakorlással lehet megszerezni. S nem olyan gyakorlással, aminek az a vezérelve, hogy „csapjunk a lóerők közé". A gyorshajtás, a szabálytalan előzgetés, a haverokkal az úttesten folytatott száguldóverseny, a „figurázás" életveszélyes. Nem attól leszel nagy és menő! Unod az iskolát? Milyen állat neve van elrejtve a betűképen? Találós Egyik locsog, másik iszik, harmadik meg növekedik. Kereső Nyolcadikos nagylány írt levelet magazinunk szerkesztőjének - valószínűleg több társa nevében is - arról a problémájáról, hogy unja az iskolát. Azaz, mint írja: „Égész egyszerűen nem érdekel a suli. Rendesen járok, de sokszor mintha ott sem lennék az órákon. Nem érdekel, untat, amit a tanárok mondanak. Ülök és ábrándozok közben mindenféléről. És ez van otthon is. Tanulás, leckeírás helyett mindenfélével húzom az időt. Ha odaülök a könyv mellé, akkor is másutt jár az eszem. Még akkor se tudok csak a magolásra figyelni, ha tudom, hogy másnap feleltetnek vagy dolit írunk. Ritkán és kevés érdekel a tanulnivalóból. Nem lustaságból, csak egyszerűen nem vesz be. Meg is látszik a jegyeimen, pedig a tanerők szerint nem vagyok buta. Csak másfelé visz az eszem. Van olyan is, hogy hangosan magolok és közben máson gondolkodom. Tudom, hogy ennek nem lesz jó vége, pedig szeretnék gimibe menni. Szeretném tudni, hogy lehet jobban beleragadni a tananyagba. Az biztos, hogy azzal nem segítenek a felnőttek, ha arról papolnak, hogy figyelmetlen, felületes és lusta vagyok. Ez egyszerűen nem igaz. Csak nem tudom, mit kéne tennem, hogy ne unjam az iskolát". Egészen pontosan mi sem tudjuk, mert ahány kamasz, annyi egyéniség, s mind másképpen foghatja meg önmagát. „Általános szabály", tanács nincs, de jó, ha elgondolkodsz a következőkön: Először is, amit leírtál nem szégyellni való, nyugodtan beszélj róla szüleiddel, tanáraiddal. Jó, hogy tudod, hogy változtatni kell a dolgon. De csak Te magad tudsz! És mindenféle tanács csak akkor segít, ha igazán, szilárd elhatározással akarsz változtatni. Az iskolában a tanárra, az anyagra figyelj! Délutánonként határozz meg egy időt, amikor makacsul csak a tanulásra koncentrálsz! Ha úgy érzed egyedül ez nem megy, tanulj együtt valamelyik osztálytársaddal, barátoddal. A tananyaghoz kapcsolódó iskolán kívüli feladatok vállalása is segíthet. A szorgalmi {eladat jó elvégzése és az érte járó dicséret önbizalmat adhat, bátorít. Figyeld meg magad, hogyan tudod jobban megjegyezni a dolgokat! És ettől függően tanulj hangosan mondva, egy fotelban ülve vagy szobádban a fal felé fordulva, minden „látnivalót" kerülve. Esetleg zene mellett? Mindent kipróbálhatsz, de a legeslegfontosabb az, hogy kényszerítsd magad a figyelemre, s amíg tanulsz, ne ábrándozz! Utána lehet. Sőt, jobban is esik, tnen nem zavar, idegesít benne, hogy még nem tudod a leckédet. Hidd el, az álmodozás összefér az iskolai dolgokkal! De ez utóbbiaknak magadnak kell helyet szorítani a fejedben és a napirendedben. Ha sikerül, mindjárt nem fogod annyira unni az iskolát. / 1 • Modor-módi Keresd meg, melyik az a szám, amelyik egy kilences felett, egy hetes alatt, egy négyestől balra és egy hármastól jobbra helyezkedik el! A gyerekeket sokszor elmarasztalják azzal, hogy „modortalan vagy, fiam" Arról, hogy milyen a jó modor, mi illik és mi nem, kevesebbet hall, s az is többnyire „prédikáció" vagyis „felejthető". - Aztán felnőtt korban rájövünk, milyen nehéz viselkedni, ha nem ismerjük azt, hogy mi való és mi nem. Próbáljunk rászánni egy kis időt legalább e pár sor elolvasásával -, hogy közelebb kerüljünk az illendőséghez. A jó modor alapja a tapintat; az illetlenségek kiindulópontja a tapintatlanság (az ügyetlenség). A tapintatlan ember mindenhová befurakodik és legtöbbször már puszta megjelenése idegesíti a többieket. Megjelenni egyébként tudni kell. A hányavetin, hintázva, pipiskedve vagy éppen rohanva járó ember kirí a környezetéből. Éppúgy, mint aki álldogálás közben pózól, vagy a falhoz támaszkodik. Nagyon illetlen dolog beszélgetőpartnerünk „orra alá állva" trécselni vagy neki hátat fordítani. Ha ülünk, nem való hintázni a széken, de nem is kell úgy tenni, mintha karót nyeltünk volna. Minden ellenkező híresztelés ellenére nem illetlenség az, ha a lábainkat keresztbe téve ülünk. Illetlenség viszont társaságban zsebre vágni a kezünket, hadonászni. malmozni vele, vagy éppen megfogni a másik kabátgombját. az asztalterítőt, babrálni a hajunkat. Az a legjobb, ha minél kevesebbet „produkálunk" a kezünkkel. Kerülendő az is, hogy a körmünket piszkáljuk (vagy más „toilettet" csináljunk). Illetlenség fintorogni, netán dudorászni, fütyörészni, torkot köszörülni. (Aki köhög, tüsszög, az ne menjen társaságba.) Vihorászni vagy harsányan nevetni sem illendő. Ne feledjük, a nevetés módja a műveltség mérőeszköze: a figyelmes szemlélő abból, hogy valaki min és hogyan nevet, megítélheti az illető műveltségét. Humorunkat persze nem kell elrejteni, csak arra vigyázzunk , hogy ne bántsunk vele másokat és ne akarjuk ráerőltetni a társaságra. Tapintatosan és elmésen humorizáljunk, és ne kacarássz a saját élceiden, mert az olyan, mintha a saját válladat veregetnéd elismerően! A jó megjelenéshez, jó fellépéshez hozzátartozik a jólápoltság, a tisztaságra, csinosságra törekvés. Fontos a haj, az arc, a kéz, a fogak, a lehelet tisztasága - ez a fő illemszabály. S ez érvényes az öltözködésre is: a legdivatosabb ruhában is illetlenség bárhol megjelenni, ha az piszkos.