Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-27 / 98. szám

8 1991. április 27., szombat 8 DM magazin _ © A katolikus szociális doktrína szá^ éve (2.) XI. Pius: Quadragesimo anno..., Negyven év... kezdetű enciklikája A Rerum novarum kezdetű enciklika kibocsátásának negyvenedik évfordulója (1931. máj. 15.) a gazdasági világválság (1929-33) mélypontjára esett. Munkanélküliség, nyomor és a kistulajdonosok tömeges tönkremenetele kísérte e válság útját. Megoldására különféle elméleti és gyakprlati elképzelések születtek: Keynes tanai, New Deal. fasizmus, szocializmus. A katolikus egyháznak is állást kellett foglalnia a szociális problémák megoldásában. a társadalmi feszültség feloldásában. XI. Pius pápának (192239) ehhez jó alkalomként kínálkozott a Rerum novarum évfordulója. XIII. Leó pápa tanításait alkalmazni kellett az új viszonyokra: ki kellett bontani, tovább kellett fejleszteni azokat, választ adva az új korszak, új kérdéseire. Hivatásrendiség XI. Pius enciklikájának legalapvetőbb újdonsága abban rejlik, hogy míg XIII. Leó tanítása megmaradt a liberális polgári társadalom és gazdaság talaján, bár nem a/.onusult vele teljesen, sót visszásságait élesen kritizálta, és egy keresztény, szociális reformpolitikával ki akarta azokat kü szöbölni. addig a Quadragesimo anno javaslatai a gazdaság és társadalom szerkezeti eleméig hatolnak. Az enciklika az „államférfiak és a tisztességes polgárok" legfőbb céljaként és törekvéseként azt tűzi ki. hogy a kapitalizmus individualista szelleme által megosztott társadalmat újra összeforrasszák, a meglazult társadalmi kapcsolatokat összefűzzék, a társadalmi ellentmondásokat elsimítsák. Ehhez nem lát más megoldást, mint a középkori tomista hivatásrendiség eszméjének fölújítását. mert napjainkig még az erőszak társadalmi rendje uralkodik, amely ingatag és törékeny, mert ellentétes érdekű és ellenséges, tehát harcra, háborúra hajlamos osztályokra támaszkodik..." Az enciklika szerint, a hivatásrendiség eszméjével érvényesül Aquinoi Tamásnak a rendről vallott elve - egység a jól tagolt sokaságban -. mind a rendeken belül, mind a rendek összességében. A társadalom ugyanis a hivatások különbözősége szerint tagozódik különböző rendekre. Az egyes rendek a rájuk eső hivatás minél tökéletesebb ellátása céljából a funkciók sokféleségére tagozódnak, de mindegyik rend a cél közössége alapján egyszersmind szerves egész is. A tagozottság és a szervezettség kölcsönös követelménye - mondja az enciklika - a rendek és az össztársadalom viszonyában is érvényesül, mivel a rendek nem igényelhetnek a maguk számára külön életet az össztársadalmon belül. Éppen abban különböznek - az enciklika szerint - a csoportérdekeket szolgáló osztályoktól, hogy szerves tagként illeszkednek a társadalmi egészbe, és a társadalom java. a közjó, mely tevékenységüket irányítja.4 A katolikus hivatásrendiség koncepciója nem azonos a középkori, születési és más kiváltságok alapján létrejött rendiséggel, sem a céhrendszerrel, sem a fasiszta állam által rendeletileg létesített korporációs rendszerrel, ahol a munkaadók, munkavállalók és a fasiszta párt képviselői alkottak egy szervezetet. A katolikus hivatásrendiségnél is a szakma, pontosabban a hivatás a társító erő. de a szenezeteket saját tagjai hozzák létre, és nem az állam alapítja, formálója pedig a közjó, és nem az államhatalom érdeke. A szabadverseny ellen - a magántulajdonért A társadalom alapjáig hatoló szerkezeti reformokból, a hivatásrendiség elméletéből következik a szabadversenyes kapitalizmus teljes elvetése. Mindezek azonban nem jelentik azt. hogy az enciklika nem szögezi le a magántulajdon sérthetetlenségének elvét, de elődjéhez képest részletesebben kifejti a tulajdonosnak a társadalommal szembeni szociális kötelezettségeit is. Lényegesen új gondolata viszont az enciklikának a társtulajdonossá tevés gondolata (népi részvények), a tulajdon elterjesztésének keretén belül. A gondolat bővebb kifejtésére az utódok szociális enciklikáiban kerül majd sor. Az egyház és az állam szerepe Már XIII. Leó pápa leszögezte az egyháznak a társadalom szociális kérdéseibe való beleszólási jogát, és föl is vázolta fő tevékenységi területét (erkölcs). XI. Pius ehhez annyiban ad újat, hogy nála a jogból kötelezettség, mégpedig a természeti erkölcsi törvényből származó kötelezettség lesz. A Quadragesimo anno enciklika a Rerum novarumhoz képest megnöveli az állani szerepét a szociális problémák kezelésében, de általában a társadalmi, gazdasági élet szabályozásában is. Ugyanakkor fél. és óva int is, az állam túlságosan megnövekedett szerepétől. Az enciklika szerint az állam kordában tartását, a nála magasabb rendező erőknek, a szociális igazságosságnak és szociális szeretetnek kell végezni, míg tevékenységét a subsiáiaritaS (kisegítés) rendező elvének kell szabályoznia. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ..amit az egyes ember önmaga a saját erejével elvégezhet, nem szabad a társadalmi tevékenység körébe utalni, s hasonlóképpen amit kisebb és alacsonyabb rangú közületek elintézhetnek, azt nagyobb és magasabb közület jogosan nem vonhatja a maga hatáskörébe..." Az. állam egyik legfontosabb szerepét az enciklika az igazságos munkabér kialakításában való közreműködésben látja. A munkabér megszabásánál itt is alapelvként jelenik meg a munkabér szociális természete (a munkás és családja életszükségletének figyelembevétele), de az enciklika ezen túl még a vállalat jövedelmezőségének és a közjó követelményeinek a figyelembe vételét is megszabja. Önsegítő munkásszervezetek XI. Pius is a szociális probléma megoldásában a leghatékonyabbnak a keresztény szakszervezeteket és az iparági szenezeteket tartja. O azonban már tudomásul veszi a katolikus munkásoknak a nem vallási, hanem „semleges" talajon álló szakszervezethez való csatlakozását, ha az a „jog és az igazságosság elveit vallja, katolikus tagjainak teljes lelkiismereti szabadságot biztosít, és nekik az egyház utasításainak követését megengedi." Az enciklika mind a szocialista, mind a kommunista irányzatot elveti „keresztényellenes" alapjuk miatt. A kritikai hangvétel - ha konkrétan nem is nevezi nevén - a kommunista irányzat megvalósult gyakorlatának, a Szovjetuniónak jogosan kijut: „Hatalomra jutva leírhatatlan és hihetetlen kegyetlenséget és embertelenséget tanúsít. A sok rom és pusztulás, amelyet Kelet-Európa és Ázsia tágas területein okozott, hangosan hirdetik ezt." Lényegesen enyhébb hangot használ a szocialista (szociáldemokrata) mozgalommal szemben, mivel elismeri, hogy a „szocialisták sok programja nagyon közel áll a keresztény társadalmi reform követeléseihez." „Részigazságai" ellenére azonban elveti a szocialista irányzatot.is, mivel - mint mondja - „alapfelfogása az emberi társadalomról eltérő." Ezért vonja le azt a következtetést: „Jó katolikusnak és ilyen értelemben szocialistának lenni nem lehet." (Folytatjuk) PÁL JÓZSEF Prohászka időszerűsége „Modern katolicizmus" címmel a Szent István Társulat 1990 karácsonyára válogatást jelentetett meg Prohászka Ottokár müveiből. Nagy örömmel vettem kezembe a kötetet, hiszen eddig csak a nagyobb köny vtárak raktári polcairól, vagy ritkán antikváriumokban juthatott Prohászka írásaihoz az érdeklődő. Igaz, jelentőségéhez képest kevesen is olvasták müveit. A fiatalok és a kozépkorúak között egy re nehezebb olyat találni, aki tudja, ki volt valójában a magy ar katolicizmusnak ez a nagy egy énisége. Prohászka Ottokár 1858. október 10-én született Nyitrán. Az esztergomi kisszemináriumban érettségizett. 1875-82 között Rómában, a Collegium Germanicum et Hungaricumban teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott. Itt szentelték pappá, és itt szerezte meg a doktori címet. Rómában magába szívta a katolicizmus új nyugati áramlatait, valamint XIII. Leó pápa szociális gondolkodásmódját. Hazatérve Esztergomban működött. 1884-ben teológiai tanárrá nevezték ki. 1904-ben pedig a budapesti tudományegyetemen a dogmatika tanára lett. 1905 karácsonyán X. Pius pápa püspökké szentelte, és a székesfehérvári egyházmegye élére állította. Ebben a tisztségében halálig megmaradt. Prohászka már esztergomi tanársága idején nagyon jelentős publicisztikai tevékenységet folytatott. O fordította magyarra XIII. Leó 1891-ben megjelent ..Rerum novarum" kezdetű szociális enciklikáját, melynek szemléletmódját rögtön magáévá tette. Prohászka céljául tűzte ki. hogy élő szellemiségei öntsön a feudális keretekbe merevült magyar katolikus egyházba, és azon keresztül az egész magyar társadalomba. A magyarországi keresztényszocialista mozgalom egyik úttörője és vezetője volt. 1901-ben kezdte el konferenciabeszédeit Budapesten, melyek túlzás nélkül állítható - valósággal lázba hozták a fővárost. Á kitűnő szónoki tehetséggel rendelkező Prohászka a XX. század modern emberének a kereszténység évezredes tanítását úgy tudta bemutatni, mint az élet kérdéseire egyedül helyes és megnyugató választ adó hitet. 1902-tól élete végéig rendszeressé váltak az egyetemi templomban ezek a konferenciabeszédek, és minden alkalommal tömegeket vonzottak. Hitébresztó munkája nem korlátozódott a fővárosra. Az egész országot bejárta, s fáradságot nem ismerve tartotta lelkigyakorlatait. Hamarosan Magyarország egyik legismertebb és legkedveltebb katolikus egyénisége lett. Műveinek népszerűségét Pázmány Péter munkáihoz hasonlíthatjuk. Pázmány óta egyetlen katolikus író sem gyakorolt akkora hatást olvasóira nálunk, mint Prohászka. Kimagasló színvonalon írt a hit titkairól, vallási élményeiről, a tudományok és a hit kapcsolatáról, a művészetekről, a hívók társadalmi és szociális feladatairól stb. Munkásságának elismeréséül 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia ragjai sorába választotta. Ezekután nagy meglepetést keltett a közvéleményben, hogy 1911-ben az Apostoli Szentszék Prohászka három kisebb művét indexre tette. Műveinek betiltása mögött a magyar katolikus főpapok konzervativizmusa állt. Ok túlságosan radiálisnak tartották a székesfehérvári püspök nézeteit. Prohászka okos önfegyelemmel alávetette magát a határozatnak. Szociális gondolkodásának gyakorlati következménye volt 1916-os földbirtokreform-javaslata. Indítványát azonban elvetették. 1918-ban üdvözölte az őszirózsás forradalmat és a Nemzeti Tanács megalakulását. A tanácskormány lemondása után aktív szerepet vállalt a politikában. 1920-22 között nemzetgyűlési képviselő volt. Ennél fontosabb. hogy a magyar politikai élet jelentős programadójává vált. Ügy érezte, el kell ítélnie a proletárdiktatúrát, s igazolhatónak vélte - bár nem helyeselte - a fehérterror megtorlási hullámát. Szemei előtt egy megújult, keresztényibb, és szociális téren igazságosabb Magyarország képe lebegett. Ennek megvalósítását csakis keresztényszocialista programmal tartotta lehetségesnek. Politikai tevékenysége révén a keresztény-nemzeti gondolat egyik fő megalapozója is ideológusa lett. De rövid idő alatt rádöbbent, hogy a létrejött rendszer egyáltalán nem olyaq. amilyet ó kívánt. Megundorodva a hatalmat magukhoz ragadó erők álkereszténységétől. 1922-ben visszavonult a politikától. „Keresztény kurzus kereszténység s keresztények nélkül.'? Ez a baj: hogy e hordónak nincs feneke" - írta naplójába. A következő evekben minden erejét fópásztori munkájára fordította. 1927. április l-jén a budapesti egyetemi templom szószékén prédikáció közben agyvérzés érte. Másnap meghalt. Síremlékére ezt a föliratot vésték: Magyarország apostola és tanítója. Életművének nagyon sok eleme ma is időszerű és példa értékű. Szociális érzékenysége és igazságkeresése, teológiai és pasztorációs felfogásmódja fél évszázaddal megelőzte korát. Különösen világossá válik ez, ha munkásságát a II. Vatikáni Zsinat reformjaival és tanításával vetjük egybe. Tapasztalhatjuk, hogy a zsinat egyházi téren szinte mindenben Prohászkát igazolta. GICZI ZSOLT V • • •l •• I II Rejtvény Skótul csattan A skót fiú büszkén újságolja az apjának: - Képzeld, ma vendéglőben voltam egy kislánnyal! - Hm. És mennyibe került ez a kaland? kérdezi az apa. - Négy fontba. - De hisz ez rettenetes! Mire a fiú: - Vízszintes L, függőleges 24. és 6. VÍSZSZINTÉS; 1. A csattanó első része (Zárt betűk: Z, N, A, Á). 13. Tesz a tűzre. 14. Régi eredetű férfinév. 15. Cicero aranya! 16. Erdélyi történetíró, költő (Pcter. 1676-1752). 17. Képtelen, lehetetlen. 19. Római 5l-es. 20. Koncként vet. 22. Hosszú trombitahang. 23. Házikó. 24. Duplán: zagyva beszéd. 25. Gabonanövény. 27. Svéd, luxemburgi és norvég autók jelzése. 29. Tortaszelet! 30. Erkély szélei! 31. Más. mint a többi. 32. A jövő nemzedék. 34. Claude Anet hősnője. 35. Női név. 36. Háziszárnyas. névelővel. 38. Zalai sportklub. 40. Izlandi pátból készült prizma. 41. Lopva figyeli. 43. Ildának is becézik. 45. Felirat, jelszó. 47. Színpadi szende. 48. Az indium vegyjele. 49. Gondban van! 50. Vesz a levesből. 51. Nyolc, idegen előtagként. 52. Akként. 53. Lombtalan. 54. Részleges tájismeret! 56. ... Lupin; krimihös. 58. Török autók jelzése. 59. Kiszáradó (forrás). 61. Olasz férfinév. 63. Francia énekes (Salvatore). 65. Papíron rögzíté. 66. Törtrész. FÜGGŐLEGES: 1. Korszak. 2. Napfényes olasz város. 3. Igazgatói szoba. 4. ... Simeoni; olasz atlétanő. 5. Európa Kupa. röv. 6. A csattanó második része (zárt betűk: V. H, I, E). 26. Olasz vígjátékíró (Pietro, 1492-1556). 28. Becézett Eleonóra. 31. Vegyjele: Er. 33. Bantu néger törzs (koko). 34. Zenei félhang. 37. ... da Vinci; a képzőművészet óriása. 39. Megrekedés. 40. Színvonalas. 42. Eger latin neve. 44. Puskás Tivadar szülőhelye. 46. Műanyag. 48. Elfogad, beleegyezik. 52. Az olaszok egysége! 55. Elemi részecskék belső forgásimpulzusa. 57. Paradicsom. 59. Idegen női név. 61. Fizimiska. 62. Arra a helyre. 64. Az ezüst vegyjele. 66. Hon határai! SCHM1DT JÁNOS MEGFEJTÉSEK - NYERTESEK Az április 13-án megjelent rejtvény helyes megfejtése: ALKALOM SZÜLI NEMCSAK A TOLVAJT. HANEM OLYKOR A NAGY EMBERT IS. Könyvjutalmat nyertek (amit postán elküldünk): Fodor Jánosné (Oskola u. 18.). Daru Zoljanné (Bartók B. u. 36.), Kristó Imre (Petresi u.5. A. I. 3.), Tóth Lászlóné (Sárosi u. 3ZA.). Bönde Imre l&ftMÜud u. 21.). Dobó Péter (Kossuth L. sgt. 46.).