Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-25 / 96. szám

1991. április 25., csütörtök Gazdaság 7 Papucsot, kalapot tessék! GYENES KÁLMÁN KÉPEI Lapozgató Megjelent a Forráskúti Hírmondó második száma. A címoldalon közös útépítésre hívja föl a falu lakosságát Kocsis Ferenc polgármester. Egyebek mellett arról tájékoztat, a temetőhöz épülő aszfaltút, illetve a kialakítandó parkoló beruházási költsége mintegy 2,5 millió forint. Ebből az önkormányzat 1 miliió fprintot vállal magára, a termelőszövetkezet pedig úgymond tagi áron szállítja a homokot, továbbá biztosítja a munkagépeket. Az Arany János, a Dózsa György, a Munkácsy, valamint a Zrínyi utca lakói 15-15 ezer forinttal járultak hozzá az útkorszerűsítéshez. Ám hogy ez a temetői út igazi műút legyen, még 1 millió forintra lenne szükség. Ehhez kérik a lakosság további támogatását. Ugyancsak címoldalon olvasható: a megemelkedett OTP-törlesztések ellensúlyozására anyagi támogatást lehet kérni az önkormányzattól. Sokan már beadták kérelmüket, de meglehet, akadnak olyan állampolgárok, akiknek ez a lehetőség elkerülte a figyelmét. Az igényeket április 30-ig még fogadja a polgármesteri hivatal. Természetesen ez a lehetőség csak azok számára adott, akik 1988. december 31-ig kötöttek szerződést az OTP-vel. A támogatás ez évi keretösszege 400 ezer forint. A képviselő-testület egyedik elbírálás alapján dönt. A második oldal közéleti hírei között minden helybelit érintő „bejelentés" található: újra lesz „saját" körzeti orvosunk. 1991. május l-jétől dr. Vereczkey Csaba folytatja köztiszteletben álló édesapja munkáját - adja tudtul a hivatal. Az óvodabővítés tovább nem halogatható, a munkálatok meg is kezdődnek e hónap végén, ám ennél a feladatnál sem nélkülözhetik az emberek önzetlen segítségét. A társadalmi munkát az óva és az iskola pedagógusai szervezik. A forráskúti templom május 12-i búcsújáról Soös János plébános értesíti a híveket az újság harmadik oldalán, ahol ezen kívül a tűzoltó egyesület közgyűléséről, a labdarúgó-szakosztály új vezetőségéről, valamint a focisták eddigi nem túl sikeres szerepléséről is olvashatnak a falubeliek. A negyedik oldalon az első osztályosok beíratására hívják fel a szülők figyelmét, és kiállításra invitálják a falu népét. Április 26-án nyitják meg ugyanis Bakacsi Lajos művésztanár tárlatát, aki immáron negyedik alkalommal vendégeskedik képeivel az általános iskolában. A szegedi Vedres István Szakközépiskola művésztanárának festményei május 3-ig munkanapokon 8-tól 16 óráig tekinthetők meg és a képek a helyszínen meg is vásárolhatók. Természetesen az anyák napjáról sem felejtkeztek meg az újság szerkesztői: megható sorokkal köszöntik az édesanyákat. Az ötödik oldal ezúttal is az .Aprócska" rovaté. A hírcsokor egyik információja: megváltozott a polgármester fogadóórája. Aki ezentúl beszélni kíván a falu első emberével, minden kedden reggel 8 órától 16 óráig keresheti fel hivatalában. A Jtrney János Szabadidő Centrum programajánlata: május elsején 1 l-est rugó bajnokság lesz, a lőtéren pedig sétarepülést és különböző sportversenyeket szerveznek . Nem hiányzik a lapból természetesen az apróhirdetés sem: a hírmondó utolsó oldalát a hirdetők kapták meg. G. E. számok Emlékszem, annak idején informátorai miként győzködték az aggodalmaskodó újságírót a személyi szám bevezetésének előnyeiről. Egyszerűsödik majd az ügyintézés, gyorsabb lesz, s mi több, név és lakcím nélkül még titkos is - mondták. Akkori, várospolitikában járatos főnököm meg amiatt lelkesedett, segítségével milyen egyszerű lesz majd összeállítani a lakásra jogosultak névsorát: egyik végén betáplálják a gépbe az adatokat. az meg a másikon „kidobja" azok személyi számát, akik a leginkább rászorultak a lakáskiutalásra. „Ez lesz csak az igazán protckciómentes, igazságos elbírálás!" - mondta. Hogy reményeiből mi lett - valamennyien tudjuk. A személyi számol azonban megszoktuk azóta. Nem megszerettük - mit lehet 11 számon szeretni? - megszoktuk. Talán már el is hittük, hogy a számjegyek személytelenek, elrejtőzhetünk mögéjük, megőrizhetjük általuk inkognitónkat. És akkor most jön az Alkotmánybíróság, és azt mondja: ez jogsértő, mert éppen hogy kendőzetlen átvilágításunkra, azaz személyiségi jogaink megsértésére alkalmas. Vissza az egész! Mit számít az a belefektetett sok száz millió, mit az egész, erre épített, és már bejáródott ügyintézési rendszerünk: rendnek kell lenni, akár kaoszba torkolló rendetlenség árán is. Meg a megszüntetésére szánt 400 millió árán is. Miként annak idején elhitteip, az ésszerű és egyszerű adatnyilvántartás egyedül üdvözítő módja a személyi számok rendszere, most elhiszem; jogállamban megengedhetetlen, hogy gombnyomásra ott álljon az ember pőrén, kiszolgáltatottan bárki kíváncsi szemei előtt. Lett légyen ó orvos, társadalombiztosítási vagy adóügyi szakember, gazdasági maffia megbízottja, vagy személyem iránt bel- vagy külbiztonsági okokból érdeklődő kukkoló. De könyörgöm, annyi minden sérti itt még személyi, sőt alapvető emberi jogainkat! Rangsoroljuk, milyen sorrendben számoljuk fel ezeket, amíg hátulgombolós demokráciánk fölcseperedik. Merthogy mindenekelőtt jogunk van az élethez, az egészséges élethez is. ami ugye rendszeres, kielégítő táplálkozás, megfelelő hajlék nélkül aligha valósulhat meg. Azt a 400 milliót, javaslom, fektessük bc az egészségügybe, adjuk oda kenyérre, tejre, téli tüzelőre, éjszakai szállásra azoknak, akiknek már erre se futja. Azoknak, akinek nincs már semmi titkolpi és rejtegetni valójuk, mint saját szegényésük. Aki mégis sértve érzi magát, s attól tart, személyi száma elárulja illetékteleneknek egészségi állapotát, vagyoni helyzetét? Talán ideiglenesen egy egyszerű rendelet megnyugtatná őket: aláírásuk, beleegyezésük nélkül adataik nem szolgáltathatók ki. Igaz, így a számok megmaradnak. De a személyek is... Ch. A. Az ember leghatalmasabb alkotásának a betűt, a fizikát (matematikát) és az építészetet tartom, majd a többi tudományt, amelyek úgy rakódtak ránk, mint évgyűrűink, és javították vagy rontották (javítják és rontják) életünket. Az építészet, az építés azért roppant elismerésre méltó előttem, mert ha hozzáértő emberek művelik, kellő szituációkban, az embernek dimenzionálisan kiterjedő kultúr életminőséget teremtenek, amint ezt tették Lechner Lajosék 1883-ra a Tisza-parti város újraálmodásával, majd a millenniumi építkezések, már szerényebb a mutatvány a két világháború közötti időből, de a későbbi évtizedekből is a jobbak (a rosszabbak nem). Szeged épített kultúrájának szép és míves darabjai a századforduló és az első világháború közötti, mintegy 10-15 esztendő alatt épült alkotásai közül azok a paloták, amelyek vagy elülső részükkel vagy a hátsó alakzatukkal tekintenek a Stefániára, „A belga tehén"-re (Rudolf trónörökös kiszólása feleségéről, a volt belga királykisasszonyról). És most arra a hat épületből álló háztömbre gondolok, amelyek jószerivel a rokonszenves szecesszió jegyében születtek meg, és az Arany János utca. a Dózsa utca. a Kazinczy utca és a Tanácsköztársaság űtja által határolt területen állnak. Ezek közül hármat a most 125 éve szü letett (1866. április 24.) Spiegel Frigyes, a nagy ihletettségű építész és iparművész tervezett, de a másik három részterveinek létrehívásában is közreműködött Mindjárt elsőként kell felemlítenem a Prinz-palotát, amely kü lönleges építészeti megoldásaival ma is felhívja magára a figyelmet. Itt alakul az új Stefánia vendéglátó. A 10. szám alatti lakóház. Paloták a Stefánián amelyet 1911-ben Vajda Imre ler-palotát Müller Miksa tervezte, drogérista építtetett magának, de aki számos szegedi (és megyei) közvetlen utána, majd később is épületünknek volt alkotója. A különböző egyesületek, társasá- Dózsa utca és az Arany János utca gok, szervezetek is helyet kaptak sarkán lévő Regdon-házat (nevezbenne. Jelenleg a Sajtóhatalom ték R-háZnak is) Regdon Sándor birodalma. A mellette lévő Mül- (1860-1919) korának jeles tervezője és kivitelezője tervezte, szembetűnő ornamentikával. Apja, Regdon István valósította meg az első szegedi úszóházat Regensburg-i mintára. De tovább sorolom fel a Dózsa utca másik két házát is, amelyek megszületésében Spiegel Frigyes szintén ott bábáskodott, mint az orvoskamara volt házát, amelyet az első szegedi (1944) mérnökszakszervezet emléktáblája is jelöl. E házakból többet a neves Erdélyi Mihály épített fel A Stefániára terülő házak sztorija a következő, Sz. Szigethy Vilmos tói ismerhetően. Egy gazdag várospolgár 1898-ban megkereste az akkori polgármester-helyettest, Lázár Györgyöt, mondván: adjanak neki építési engedélyt a nemrégiben, a volt Tombácz-féle fatelep és mészégető helyén felépült Kass Szálló mögötti területre, házépítésre. Lázár okos városépítő ember volt, és ezt válaszolta: keressen még magának öt polgárt, és építsenek hat palotát az akkor még ingoványos területre. A polgár megfogadta a tanácsot, és ennek köszönhetjük ezt a szép hat épületet a Belváros szívében, a Stefánián. Spiegel csodapalotákat tervezett a fővárosba is, és. az ő műve a most felújított szolnoki, valamint a békéscsabai színház, de a kolozsvári nyári színház is. Épü letein ő alkalmazta először a rusztikus követ. Az ő alkotása a Tel-Avív-i Operaház is. Maison Modern néven iparművészeti műhelyt nyitott, és újszerű bolt berendezéseket tervezett, valamint készített. Ilyen a fővárosi volt Kerpel Gyógyszertár, de a Belvárosi Takarékpénztár berendezése is, valamint mások. Sajnos itt, Szegeden ilyen al kotásai nem ismertek. Budapesten, 1933-ban halt meg. Bátyai Jesé \