Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-23 / 94. szám

1991. április 23., kedd Gazdaság 3 Tizenegy rektorjelölt az orvosegyetemen Sokáig emlékezetes viharok tépázták - az elmúlt év decemberében - a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem hírnevét. A választási procedúrák kapcsán és dr. Szilárd János rektor lemondása okán pattanásig feszült helyzet megoldása érdekeben még a népjóléti miniszter, dr. Surján László is Szegedre kényszerült. Látogatása és tárgyalásai nyomán megegyezés született arról, hogy a rektor úr az új választásokig hivatalában marad - hisz a miniszter nem fogadta el lemondását - az ideiglenesen működő Egyetemi Tanács pedig feladatául kapta az új Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozását. Négy hónap elteltével, a március 23-án megtartott összegyetemi kül­döttgyűlésen elfogadták az új SZMSZ-t és a rektorválasztás módját. Ennek értelmében egyetemi tanárok közül, aki száz aláírást összegyűjt az egyetem polgáraitól, versenghet a rektori szék megszerzéséért. Tegnap, hétfőn járt le az aláírásgyűjtések határideje, s délután bontottak postát a SZOTE rektori hivatalában. A száznál több aláírást szerzők a követekezők: dr. Benedek György, dr. Csillik Bertalan, dr. Dobozi Attila, dr. Fráter Lóránd, dr. karácsonyi Sándor, dr. Kovács László, dr. Lencz- László, dr. Ormos Jenő, dr. Süveges Ildikó, dr. Telegdy Gyula és dr. Vadon Gábor. Az ily módón elkészült rektorjelöltlistát az egyetem tanári testülete elé terjesztik és- a jelölést vállalók közül a tanári testület egyharmadának támogatását élvezők állhatnak ki progamjukkal előbb az összegyetemi majd a küldöttgyűlés elé. Ez utóbbin - április 29-én ­választják meg a SZOTE új rektorát és új egyetemi tanácsát. K.K. Japán és magyar művészek közös kiállítása Japán és magyar művészek közös részvételével nyílt grafikai kiállítás a Nagano környéki Kamijamada városkában. Forgács András tokiói nagykövet nyitotta még a kiállítást, amely a Japán-Magyar Baráti Társaság felkarolásával jöhetett létre. Két hétig tart nyitva a város kultúrcentrumában a hét magyar művész kiállítása. Kamijamada hétezer lakosú japán kisváros, fürdói viszont évente 800 ezer turistát csalogatnak ide. Mint az a magyar-japán együtt­működésben gyakorta történik, baráti szálakon keresztül szövődtek ez esetben is a szorosabb kapcsolatok. Mizser Pál szobrászművész hozta össze Kamijamada és Verőce polgármesterét, úgyhogy idővel testvérvárosi kapcsolatok és szorosabb idegenforgalmi, gazdasági együttműködés is kialakulhat a két település között. Akadémiai könyvhét A világhírű kiadó, a Cambridge University Press elsó önálló budapesti kiállítása nyitotta meg az akadémiai könyvhét rendez­vénysorozatát hétfőn, a Studium Akadémiai Könyvesboltban. Az Akadémiai Kiadó - miként Takácsi Nagy Lorándné, irodalmi igazgató a megnyitó előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta - ezzel is a nyelvkönyvekre irányította a figyelmet, lévén, hogy az idei könyvhéten ezeket helyezik előtérbe. A bemutatott 250 könyv zöme angol nyelvkönyv, az okta­táshoz szükséges módszertani útmutató. Láthatók a legfrissebb ­egy héttel ezelőtt megjelent - és a sokadik kiadást megért könyvek. Helyet kaptak a bemutatón ter­mészetesen a tudományos és iro­dalmi kiadványok, valamint az Akadémiai Kiadóval közösen megjelentetett művek is. A kiál­lított könyveket kedvezményes áron, forintért vásárolhatják meg az érdeklődők. A legrégibb angol kiadó ­amelyet 1534-ben alapítottak - a Cambridge-i Egyetem része, ez szavatolja kiadványaik magas színvonalát. Évente 1200-1300 új könyvet és több mint 180 aka­démiai és tudományos folyóiratot adnak ki - mondotta a megnyitón dr. Szúcs Tamás, a Cambridge University Press magyarországi képviselője. Kiadványaik értéke évente 50-100 millió font. A kiadónak több mint 50 országban van képviselete. VÉGET ÉRT A MODERN ZENEI HÉT Csodatévő temesvári trió A Mai magyar zene hete évtizedes sorozatnak folytatásaként, századunk jelentős európai muzsikájának megismertetését tűzték ki célul a rendezők, a városi művelődésügyi osztály, s a Szegedi Konzervatórium. A Temesvári Contraste Trio - tagjai: Emil Sein (klarinét), Sorin Petrescu (zongora) és Doru Román (ütő) ­darmstudti kiemelkedő szereplésének köszönhette, hogy meghívást kapott Szegedre. Ott hallotta őket Huszár Lajos zeneszerző, s hozta a hírt, hogy előadói nagydíjat kaptak a nemzetközi modern zene híres német fellegvárában. Szegedi koncertjük megélése után szemernyi kétségünk sem maradt, hogy miért éppen ők kapták az értékes elismerést. Mindhárman a szó szoros értel­mében ízig-végig muzsikusok. A zene számukra olyan természetes közeg, mint méhnek a virág, növénynek a fény, halnak a víz, embernek a levegő. Teljesen mindegy számukra, hogy fúvós, billentyűs, vagy ütős hangszeren, üvegpoháron!, vonóval megszó­laltatott cintányéron!, vagy éppen saját ének-, vagy beszédhang­jukon kell megnyilatkozniuk. Hangszereiket cserélgetik, s bármelyik instrumenthez is nyúlnak, az abszolút zene születik meg általuk. A kortárs zene nyelvén megszólaló tehetséges román komponisták valamennyi művének fő erénye, hogy egy pillanatra sem unalmas, hanem érdekfeszítően szuggesztív. A nyugat-európai kortárs zenétől való lényeges különbözősége abban rejlik, hogy míg ez előbbi kevés kivétellel a kilátás­talanságot, keserűséget, halál­sikolyos kihűlt érzelmeket, le­mondást sugall, addig a román zenében azzal együtt, hogy ez a sajnos tipikus huszadik századi életérzés is részben jelen van, de vigasztalóvá teszi zenei mondan­dójukat. hogy mégis valamiféle elszánt, mélytüzű életerő hatja át. Ana Maria Avram zene­szerzőnő Signum gemini című klarinétra, fuvolára s ütőre írt kompozíciója nagyon hatásos, gazdag emocionális tartalommal. Remus Geoígescu Ördögűzés című műve egy elvarázsolt vi­lágba repített. A pokol bugyrait járjuk. A klarinét, a zongora a hagyományostól eltérő hang­színnel nyög. suttog, sikolt, s kísérteties lobogású tűzként lobban az ütő* hangszerek hangja. Doina Rotaru kompozíciója Útmenti keresztek címmel az egyetemes emberi szenvedés stációit járja meg. Három szo­morú furulyaszóval indul az érdekfeszítő darab, míg külön­böző drámai történések után elérkezik a végtelenül magára maradt, szenvedéstől kilúgozott, törékeny emberi énekhanghoz. Az est egyik legmegrázóbb erejű darabja volt ez. A másik kitűnő kompo­zícióként a magyar Pongrácz Zoltán Improvizáció című darab­ját élveztük. Pongrácz virtuóz mestere a hangszínkeverésnek. Fantasztikus asszociációkra késztet zenéje. Képzeletbeli álomvilágba röpít. Ezúttal a há­rom művész kizárólag ütőhang­szeres összjátékával kárpáztatott el bennünket. Kedves gesztusként még egy magyar szerző művét tűzték mű­sorukra a román előadók. Márta Istvántól a J. M. W. Különös találkozása Rómeó és Júliával című kompozíció asszimetrikus ritmusú, motorikus lüktetésű zenéjével, a kitűnő előadásban, hatásos koncertkezdő darabnak bizonyult. Úgyszintén szívesen hallgattuk a német Hans Christían Dadelsen óserejű zongora­muzsikáját. melyet Sorin Petrescu mutatott be. Iancu Dumitrescu Zenith című érdekes kompozí­ciójában ismét a három virtuóz szólista sokoldalúsúágát csodál­hattuk, mert ezúttal valamennyien ismét ütős hangszeren játszottak. Az évad legjobb kamara­koncertjének mondható a temesvári trió estje, de még ennek fénye sem halványíthatja el a szegcdi konzervatórium művé­szeinek hangversenyét, mely szintén a Zenei hét századunk muzsikájából rendezvénysorozat része volt a múlt héten. Örömmel tapasztaltuk, vala­mennyi előadó tökéletes, perfekt tudással és értéssel tolmácsolta az általa választott kompozíciót. így Delley József a második bécsi iskola nagy vezéregyéniségének, Arnold Schönbergnek Hat kis zongoradarabját. Anton Webernnél aligha lehet szűkszavúbban megfogalmazni a lényeget. Amikor a mű egy-egy tétele csak 9 vagy 10 ütemből áll, az előadóknak nincs lehetőségük az esetleges korrekciókra. Minden hangnak kifejezésteljesen ülnie kell, helyén kell lennie, hogy a mű hangulatának illékony varázsát a lehető legmagasabb hőfokon tolmácsolhassák. Ebben remekelt Sin Katalin (cselló) és Huszár Lajos (zongora), akik Webern Három cselló darabját mutatták be. S nagy tetszéssel hallgattuk a konzervatórium fiatal új tanár­segédjének. Bálint Zsuzsának kjtűnő Webem tolmácsolását. A nehéz intonációs feladatokat kínáló Két dal-t kifejező, szép hangon énekelte Huszár Lajos értő zongorakíséretével. Kimagasló teljesítményt nyúj­tott a két fafúvós művész is. Edgár Varese Denisty 21,5 című darabját Bálint János fuvolázta pazarul, gyönyörű hangon, szug­gesztíven. Ugyanez mondható el a kitűnő klarinétosról, Maczák Jánosról, aki Albán Berg négy darabját adta elő Kerek Ferenc zongorakíséretével. A zongora­művész nemcsak kamara­muzsikusként, hanem szólistaként is megmutatta, milyen értéssel s lélekkel, szinte élvezettel intonálja korunk hangját. Karlheinz Slock­hausen V. Zongoradarabja hangu­latának fénye méltón keretezte be a szép hangversenyt. Berényt BogáU PORTRÉ ACÉL ERVINNEL Az ároknál fonfosabb a pódium „Új műsorhoz új férfi kell" Acél Ervin ezúttal feleségével érkezett Szegedre, aki város­rendezési szakember. 17 éves fiát még Nagyváradon hagyta a 9! éves nagyapa „felügyelete" alatt. - A pályázat előtt nemigen ismertük a nevét. Hogyan jutott eszébe, hogy Szegedet célozza meg? - Huszonnyolc évet töltöttem Nagyváradon, s úgy éreztem, már váltanom kell. A művésznek egy idő után szüksége van valami változásra. A rutinveszélyt csak az új feladatok segítségével lehet elkerülni. Ehhez pedig nem elég vendégeskedni, új közösség kell, új környezet, új perspektívák. Az serkentően hat az emberre. - Nem fájt a szíve a váradi zenekaráért? - De igen. Életemben mind­össze két állandó együttesem volt. Ráadásul Váradon tanítottam is a zeneiskolában, s a mai muzsi­kusaim jó része volt a növen­dékem. Ahhoz a zenekarhoz szentimentális kötődésem is van. Sokat dolgoztunk együtt, zenei életet csináltunk még a legnehezebb időkben is. Szegedre olyan szívvel jöttem, ahogy annak idején Nagyváradra. Biztosan kevesebb már bennem a fiatalos hév, de ezt talán a tapasztalat pótolja. - Mit fog dirigálni új zene­karának? - Nyáron a Szabadtéri Játé­kokon Erkel Hunyadi Lászlóját vezénylem, cz lesz a szegedi bemutatkozásom. Az idei évadot még befejezem Váradon, de ősz­től filharmóniai koncertjeim lesz­nek itt sorban, és Gyüdi Sándorral tárgyalunk egy esetleges ora­tóriumbérlet beindításáról. Gregor JózsefitI úgy beszéltük meg, hogy a színházban én fogom dirigálni a Traviata bemutatóját, a Faust fejújítását, és beállok a Varázsfuvolába, a Cosi fan tuttéba, valamint a Rigolettóba is. - A szabadtérin nem sok próbalehetőség adódik. Ön sokat vagy keveset szokott próbálni? - Nem vagyok a túlságos próbák híve. Szerintem több produkció és kevesebb próba kell. Sok próba, csak akkor kell, ha a karmester vagy a zenekar nem ismeri a darabot. Ha mindenki tudja a dolgát, az összehangolás nem vesz igénybe tál sok időt. - A szegedi zenekar veze­Hétfőn este, egy gyulai koncerten vezényelte először a Szegedi Szimfonikus Zenekart az új művészeti vezető, Acél Ervin. Verdi Rigolettójából adtak elő keresztmetszetet. Az 56 éves dirigens Temesváron született, ahol zongora- és zeneelmélet-tanulmányokat folytatott. Karmesteri diplomáját a bukaresti Ciprian Porumbescu Konzervatóriumban szerezte. 1963-tól a Nagyváradi Állami Filharmonikus Zenekar karmestere, 1984-től vezetője. „Hűséges típus vagyok" ­mondja. 1970-től jár vendégszerepelni külföldre, többek között az USA-ba, Mexicóba Japánba és természetesen több európai országba, sokszor együttesével. „Soha nem harcoltam csak a magam karrierjéért, a zenekar sikere az én személyes sikerem is egyben." Dolgozott a drezdai és a dublini operaházban, valamint romániai színházakban. 1981 és 83 között az isztambuli operaház zeneigazgatója. 40 lemeze jelent meg. Jelenleg is állandó vendégprofesszora a római Respighi Akadémiának. tőjének egyik fő feladata, hogy operaelőadásokat vezényeljen. - Életrajzomból látszik, hogy foglalkoztam ezzel a műfajjal is. Meggyőződésem azonban, hogy egy jó zenekarhoz elsősorban pódiumszercplés kclL Az árok is fontos, de a pódium sokkal inkább. - Nagyváradon nem volt állandó operatársulat. - Várad régen operettváros volt, s én ez ellen sokat harcoltam. Operaház építésére nem volt lehetőség, ezért kibéreltük a színházat, és ott szerveztem operaelőadásokat. Egy-egy ilyen miniévad 10 napig, tartott két-három művet játszottunk két-három előadásban, bukaresti, kolozsvári vendégénekesekkcl, egy ottani amatőr kórussal és természetesen a zenekarral. A díszletet és a jelmezeket a raktárból válogatta össze egy profi rendező. - Kik a kedvenc zeneszerzői? -Temesvári vagyok, német­osztrák zenén nőttem föl. Nagyon szeretem Haydnt, Mozartot, Beethowent vagy Richárd Strausst. 1969-ben volt alkalmam részt venni a hollandiai Hilver­sumban Jean Fournet mester­kurzusán, akkor kerültek közel hozzám a franciák. Aztán az elmúlt időben sok kortárs román szerzőt vezényeltem, minden koncerten kötelező volt legalább egy „hazai" komponistától játszani valamit. Ezen kívül nagyon szeretem a magyarokat, Erkelt. Bartókot. (marok) Nem lesz egyetemi nyomda Eldöntendő kérdést írtam április 12-én a JATE- tanácsülésről szóló tudósítás fölé: Lesz-e egyetemi nyomda? A döntéshozó testület ugyanis elnapolta a döntést, mert kevesellte az információkat a létrehozandó egyetemi nyomdaipari oktató és termelő kft.-ről. Bizottságok további vizsgálódását kérte, s az egy hónap múlva esedékes következő tanácsülés elé utalta a régóta vajúdó kiadó- és nyomdaügyet. Csak tíz nap telt el azóta, s a fönti, határozottan kijelentő módú címet diktálta az az információ, miszerint a Szegcdi Nyomda képviselője udvarias hangú levelet írt a JATE rektorának: nincs mód arra, hogy további bizonytalan ideig halasszák a nyomdaipari közös gazdasági társaság szerződésének megkötését. Valószínűleg más üz­letféllel szerződik a tannyomda, s a leendő kft. készséggel az egyetem rendelkezésére áll, várja a jegyzetmegrendeléseket.- Ugyancsak megírta levelét dr. Anderle Ádám tanszékvezető egyetemi tanár, akinek a kiadó és nyomda (University Press) szervezetérői-működéséről készíteti tervezetét már korábban elfogadta egy illetékes bizottság, s a professzort a kiadói tanács elnökének javasolta. Az egyetemi kiadó működését csak nyomdai háttérrel tudja elképzelni - írta Anderle; miután a tan­nyomdával nem sikerült üzletet kötni, a jelenlegi JATE-kiadót pedig életképtelennek találja, alkalmatlannak a fejlesztésre - lemond a számára kilátásba helyezett (másodállásban betöltendő) elnöki posztról. Dr. Szabó Dezsdlől, a JATE gazdasági főigaz­gatójától megtudtam, hogy az új helyzetben azt a feladatot kapta, péntekre (április 26.) készítsen jelentést a rektornak: milyen módon lehet a jegyzetkiadást megoldani - o kft. nélkül, egyetemi önerőből. A gazdasági vezető lehangoltan saccolt: körülbelül negyedévre van pénz és kapacitás a jegyzetekre. Szerinte sem alkalmasak a mostani anyagi és személyi (szakember) feltételek a fejlesztésre, amelynek az lenne a célja, hogy az ősrégi jegyzetmizéria megszűnjön. Fölhívtam a tannyomdában Varga Ferenctt is, aki sajnálkozva közölte: kölcsönösen előnyös, jól előkészített, gazdaságossági számításokkal alátá­masztott üzlet esett kútba. A tudósító'tanácstalan. Az Egyetemi Tanács a minap úgy látta, hogy a kft.-szerződés nem eléggé előkészített. Gazdasági szakemberek - és a rektor is - úgy vélték, s most is hangoztatják, hogy ellenkezőleg... Mindenki tudja, hogy a jegyzetellátás megoldatlan, s ahhoz sem kell túl nagy képzelőerő, csak az intézményi gazdálkodás tendenciáinak ismerete, hogy belássuk: a jegyzeteket jövőre piaci áron nem tudja kifizetni az egyetem. Ha a most elejtett nyomda egyéb, hasznot is hozó vállal­kozásaira gondolunk, meg arra, hogy a fejkvóta va­lószínűleg nem lesz elég az egyetem működ­tetéséhez, tehát jó lenne vállalkozni, nos, akkor tanácstalanságunk csak növekszik: mi lehet a valódi oka, hogy a T. Tanács minden jel szerint elpasszolt egy lehetőséget? (sulyok)

Next

/
Thumbnails
Contents