Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-23 / 94. szám

1991. április 23., kedd Gazdaság 3 Tizenegy rektorjelölt az orvosegyetemen Sokáig emlékezetes viharok tépázták - az elmúlt év decemberében - a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem hírnevét. A választási procedúrák kapcsán és dr. Szilárd János rektor lemondása okán pattanásig feszült helyzet megoldása érdekeben még a népjóléti miniszter, dr. Surján László is Szegedre kényszerült. Látogatása és tárgyalásai nyomán megegyezés született arról, hogy a rektor úr az új választásokig hivatalában marad - hisz a miniszter nem fogadta el lemondását - az ideiglenesen működő Egyetemi Tanács pedig feladatául kapta az új Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozását. Négy hónap elteltével, a március 23-án megtartott összegyetemi küldöttgyűlésen elfogadták az új SZMSZ-t és a rektorválasztás módját. Ennek értelmében egyetemi tanárok közül, aki száz aláírást összegyűjt az egyetem polgáraitól, versenghet a rektori szék megszerzéséért. Tegnap, hétfőn járt le az aláírásgyűjtések határideje, s délután bontottak postát a SZOTE rektori hivatalában. A száznál több aláírást szerzők a követekezők: dr. Benedek György, dr. Csillik Bertalan, dr. Dobozi Attila, dr. Fráter Lóránd, dr. karácsonyi Sándor, dr. Kovács László, dr. Lencz- László, dr. Ormos Jenő, dr. Süveges Ildikó, dr. Telegdy Gyula és dr. Vadon Gábor. Az ily módón elkészült rektorjelöltlistát az egyetem tanári testülete elé terjesztik és- a jelölést vállalók közül a tanári testület egyharmadának támogatását élvezők állhatnak ki progamjukkal előbb az összegyetemi majd a küldöttgyűlés elé. Ez utóbbin - április 29-én választják meg a SZOTE új rektorát és új egyetemi tanácsát. K.K. Japán és magyar művészek közös kiállítása Japán és magyar művészek közös részvételével nyílt grafikai kiállítás a Nagano környéki Kamijamada városkában. Forgács András tokiói nagykövet nyitotta még a kiállítást, amely a Japán-Magyar Baráti Társaság felkarolásával jöhetett létre. Két hétig tart nyitva a város kultúrcentrumában a hét magyar művész kiállítása. Kamijamada hétezer lakosú japán kisváros, fürdói viszont évente 800 ezer turistát csalogatnak ide. Mint az a magyar-japán együttműködésben gyakorta történik, baráti szálakon keresztül szövődtek ez esetben is a szorosabb kapcsolatok. Mizser Pál szobrászművész hozta össze Kamijamada és Verőce polgármesterét, úgyhogy idővel testvérvárosi kapcsolatok és szorosabb idegenforgalmi, gazdasági együttműködés is kialakulhat a két település között. Akadémiai könyvhét A világhírű kiadó, a Cambridge University Press elsó önálló budapesti kiállítása nyitotta meg az akadémiai könyvhét rendezvénysorozatát hétfőn, a Studium Akadémiai Könyvesboltban. Az Akadémiai Kiadó - miként Takácsi Nagy Lorándné, irodalmi igazgató a megnyitó előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta - ezzel is a nyelvkönyvekre irányította a figyelmet, lévén, hogy az idei könyvhéten ezeket helyezik előtérbe. A bemutatott 250 könyv zöme angol nyelvkönyv, az oktatáshoz szükséges módszertani útmutató. Láthatók a legfrissebb egy héttel ezelőtt megjelent - és a sokadik kiadást megért könyvek. Helyet kaptak a bemutatón természetesen a tudományos és irodalmi kiadványok, valamint az Akadémiai Kiadóval közösen megjelentetett művek is. A kiállított könyveket kedvezményes áron, forintért vásárolhatják meg az érdeklődők. A legrégibb angol kiadó amelyet 1534-ben alapítottak - a Cambridge-i Egyetem része, ez szavatolja kiadványaik magas színvonalát. Évente 1200-1300 új könyvet és több mint 180 akadémiai és tudományos folyóiratot adnak ki - mondotta a megnyitón dr. Szúcs Tamás, a Cambridge University Press magyarországi képviselője. Kiadványaik értéke évente 50-100 millió font. A kiadónak több mint 50 országban van képviselete. VÉGET ÉRT A MODERN ZENEI HÉT Csodatévő temesvári trió A Mai magyar zene hete évtizedes sorozatnak folytatásaként, századunk jelentős európai muzsikájának megismertetését tűzték ki célul a rendezők, a városi művelődésügyi osztály, s a Szegedi Konzervatórium. A Temesvári Contraste Trio - tagjai: Emil Sein (klarinét), Sorin Petrescu (zongora) és Doru Román (ütő) darmstudti kiemelkedő szereplésének köszönhette, hogy meghívást kapott Szegedre. Ott hallotta őket Huszár Lajos zeneszerző, s hozta a hírt, hogy előadói nagydíjat kaptak a nemzetközi modern zene híres német fellegvárában. Szegedi koncertjük megélése után szemernyi kétségünk sem maradt, hogy miért éppen ők kapták az értékes elismerést. Mindhárman a szó szoros értelmében ízig-végig muzsikusok. A zene számukra olyan természetes közeg, mint méhnek a virág, növénynek a fény, halnak a víz, embernek a levegő. Teljesen mindegy számukra, hogy fúvós, billentyűs, vagy ütős hangszeren, üvegpoháron!, vonóval megszólaltatott cintányéron!, vagy éppen saját ének-, vagy beszédhangjukon kell megnyilatkozniuk. Hangszereiket cserélgetik, s bármelyik instrumenthez is nyúlnak, az abszolút zene születik meg általuk. A kortárs zene nyelvén megszólaló tehetséges román komponisták valamennyi művének fő erénye, hogy egy pillanatra sem unalmas, hanem érdekfeszítően szuggesztív. A nyugat-európai kortárs zenétől való lényeges különbözősége abban rejlik, hogy míg ez előbbi kevés kivétellel a kilátástalanságot, keserűséget, halálsikolyos kihűlt érzelmeket, lemondást sugall, addig a román zenében azzal együtt, hogy ez a sajnos tipikus huszadik századi életérzés is részben jelen van, de vigasztalóvá teszi zenei mondandójukat. hogy mégis valamiféle elszánt, mélytüzű életerő hatja át. Ana Maria Avram zeneszerzőnő Signum gemini című klarinétra, fuvolára s ütőre írt kompozíciója nagyon hatásos, gazdag emocionális tartalommal. Remus Geoígescu Ördögűzés című műve egy elvarázsolt világba repített. A pokol bugyrait járjuk. A klarinét, a zongora a hagyományostól eltérő hangszínnel nyög. suttog, sikolt, s kísérteties lobogású tűzként lobban az ütő* hangszerek hangja. Doina Rotaru kompozíciója Útmenti keresztek címmel az egyetemes emberi szenvedés stációit járja meg. Három szomorú furulyaszóval indul az érdekfeszítő darab, míg különböző drámai történések után elérkezik a végtelenül magára maradt, szenvedéstől kilúgozott, törékeny emberi énekhanghoz. Az est egyik legmegrázóbb erejű darabja volt ez. A másik kitűnő kompozícióként a magyar Pongrácz Zoltán Improvizáció című darabját élveztük. Pongrácz virtuóz mestere a hangszínkeverésnek. Fantasztikus asszociációkra késztet zenéje. Képzeletbeli álomvilágba röpít. Ezúttal a három művész kizárólag ütőhangszeres összjátékával kárpáztatott el bennünket. Kedves gesztusként még egy magyar szerző művét tűzték műsorukra a román előadók. Márta Istvántól a J. M. W. Különös találkozása Rómeó és Júliával című kompozíció asszimetrikus ritmusú, motorikus lüktetésű zenéjével, a kitűnő előadásban, hatásos koncertkezdő darabnak bizonyult. Úgyszintén szívesen hallgattuk a német Hans Christían Dadelsen óserejű zongoramuzsikáját. melyet Sorin Petrescu mutatott be. Iancu Dumitrescu Zenith című érdekes kompozíciójában ismét a három virtuóz szólista sokoldalúsúágát csodálhattuk, mert ezúttal valamennyien ismét ütős hangszeren játszottak. Az évad legjobb kamarakoncertjének mondható a temesvári trió estje, de még ennek fénye sem halványíthatja el a szegcdi konzervatórium művészeinek hangversenyét, mely szintén a Zenei hét századunk muzsikájából rendezvénysorozat része volt a múlt héten. Örömmel tapasztaltuk, valamennyi előadó tökéletes, perfekt tudással és értéssel tolmácsolta az általa választott kompozíciót. így Delley József a második bécsi iskola nagy vezéregyéniségének, Arnold Schönbergnek Hat kis zongoradarabját. Anton Webernnél aligha lehet szűkszavúbban megfogalmazni a lényeget. Amikor a mű egy-egy tétele csak 9 vagy 10 ütemből áll, az előadóknak nincs lehetőségük az esetleges korrekciókra. Minden hangnak kifejezésteljesen ülnie kell, helyén kell lennie, hogy a mű hangulatának illékony varázsát a lehető legmagasabb hőfokon tolmácsolhassák. Ebben remekelt Sin Katalin (cselló) és Huszár Lajos (zongora), akik Webern Három cselló darabját mutatták be. S nagy tetszéssel hallgattuk a konzervatórium fiatal új tanársegédjének. Bálint Zsuzsának kjtűnő Webem tolmácsolását. A nehéz intonációs feladatokat kínáló Két dal-t kifejező, szép hangon énekelte Huszár Lajos értő zongorakíséretével. Kimagasló teljesítményt nyújtott a két fafúvós művész is. Edgár Varese Denisty 21,5 című darabját Bálint János fuvolázta pazarul, gyönyörű hangon, szuggesztíven. Ugyanez mondható el a kitűnő klarinétosról, Maczák Jánosról, aki Albán Berg négy darabját adta elő Kerek Ferenc zongorakíséretével. A zongoraművész nemcsak kamaramuzsikusként, hanem szólistaként is megmutatta, milyen értéssel s lélekkel, szinte élvezettel intonálja korunk hangját. Karlheinz Slockhausen V. Zongoradarabja hangulatának fénye méltón keretezte be a szép hangversenyt. Berényt BogáU PORTRÉ ACÉL ERVINNEL Az ároknál fonfosabb a pódium „Új műsorhoz új férfi kell" Acél Ervin ezúttal feleségével érkezett Szegedre, aki városrendezési szakember. 17 éves fiát még Nagyváradon hagyta a 9! éves nagyapa „felügyelete" alatt. - A pályázat előtt nemigen ismertük a nevét. Hogyan jutott eszébe, hogy Szegedet célozza meg? - Huszonnyolc évet töltöttem Nagyváradon, s úgy éreztem, már váltanom kell. A művésznek egy idő után szüksége van valami változásra. A rutinveszélyt csak az új feladatok segítségével lehet elkerülni. Ehhez pedig nem elég vendégeskedni, új közösség kell, új környezet, új perspektívák. Az serkentően hat az emberre. - Nem fájt a szíve a váradi zenekaráért? - De igen. Életemben mindössze két állandó együttesem volt. Ráadásul Váradon tanítottam is a zeneiskolában, s a mai muzsikusaim jó része volt a növendékem. Ahhoz a zenekarhoz szentimentális kötődésem is van. Sokat dolgoztunk együtt, zenei életet csináltunk még a legnehezebb időkben is. Szegedre olyan szívvel jöttem, ahogy annak idején Nagyváradra. Biztosan kevesebb már bennem a fiatalos hév, de ezt talán a tapasztalat pótolja. - Mit fog dirigálni új zenekarának? - Nyáron a Szabadtéri Játékokon Erkel Hunyadi Lászlóját vezénylem, cz lesz a szegedi bemutatkozásom. Az idei évadot még befejezem Váradon, de ősztől filharmóniai koncertjeim lesznek itt sorban, és Gyüdi Sándorral tárgyalunk egy esetleges oratóriumbérlet beindításáról. Gregor JózsefitI úgy beszéltük meg, hogy a színházban én fogom dirigálni a Traviata bemutatóját, a Faust fejújítását, és beállok a Varázsfuvolába, a Cosi fan tuttéba, valamint a Rigolettóba is. - A szabadtérin nem sok próbalehetőség adódik. Ön sokat vagy keveset szokott próbálni? - Nem vagyok a túlságos próbák híve. Szerintem több produkció és kevesebb próba kell. Sok próba, csak akkor kell, ha a karmester vagy a zenekar nem ismeri a darabot. Ha mindenki tudja a dolgát, az összehangolás nem vesz igénybe tál sok időt. - A szegedi zenekar vezeHétfőn este, egy gyulai koncerten vezényelte először a Szegedi Szimfonikus Zenekart az új művészeti vezető, Acél Ervin. Verdi Rigolettójából adtak elő keresztmetszetet. Az 56 éves dirigens Temesváron született, ahol zongora- és zeneelmélet-tanulmányokat folytatott. Karmesteri diplomáját a bukaresti Ciprian Porumbescu Konzervatóriumban szerezte. 1963-tól a Nagyváradi Állami Filharmonikus Zenekar karmestere, 1984-től vezetője. „Hűséges típus vagyok" mondja. 1970-től jár vendégszerepelni külföldre, többek között az USA-ba, Mexicóba Japánba és természetesen több európai országba, sokszor együttesével. „Soha nem harcoltam csak a magam karrierjéért, a zenekar sikere az én személyes sikerem is egyben." Dolgozott a drezdai és a dublini operaházban, valamint romániai színházakban. 1981 és 83 között az isztambuli operaház zeneigazgatója. 40 lemeze jelent meg. Jelenleg is állandó vendégprofesszora a római Respighi Akadémiának. tőjének egyik fő feladata, hogy operaelőadásokat vezényeljen. - Életrajzomból látszik, hogy foglalkoztam ezzel a műfajjal is. Meggyőződésem azonban, hogy egy jó zenekarhoz elsősorban pódiumszercplés kclL Az árok is fontos, de a pódium sokkal inkább. - Nagyváradon nem volt állandó operatársulat. - Várad régen operettváros volt, s én ez ellen sokat harcoltam. Operaház építésére nem volt lehetőség, ezért kibéreltük a színházat, és ott szerveztem operaelőadásokat. Egy-egy ilyen miniévad 10 napig, tartott két-három művet játszottunk két-három előadásban, bukaresti, kolozsvári vendégénekesekkcl, egy ottani amatőr kórussal és természetesen a zenekarral. A díszletet és a jelmezeket a raktárból válogatta össze egy profi rendező. - Kik a kedvenc zeneszerzői? -Temesvári vagyok, németosztrák zenén nőttem föl. Nagyon szeretem Haydnt, Mozartot, Beethowent vagy Richárd Strausst. 1969-ben volt alkalmam részt venni a hollandiai Hilversumban Jean Fournet mesterkurzusán, akkor kerültek közel hozzám a franciák. Aztán az elmúlt időben sok kortárs román szerzőt vezényeltem, minden koncerten kötelező volt legalább egy „hazai" komponistától játszani valamit. Ezen kívül nagyon szeretem a magyarokat, Erkelt. Bartókot. (marok) Nem lesz egyetemi nyomda Eldöntendő kérdést írtam április 12-én a JATE- tanácsülésről szóló tudósítás fölé: Lesz-e egyetemi nyomda? A döntéshozó testület ugyanis elnapolta a döntést, mert kevesellte az információkat a létrehozandó egyetemi nyomdaipari oktató és termelő kft.-ről. Bizottságok további vizsgálódását kérte, s az egy hónap múlva esedékes következő tanácsülés elé utalta a régóta vajúdó kiadó- és nyomdaügyet. Csak tíz nap telt el azóta, s a fönti, határozottan kijelentő módú címet diktálta az az információ, miszerint a Szegcdi Nyomda képviselője udvarias hangú levelet írt a JATE rektorának: nincs mód arra, hogy további bizonytalan ideig halasszák a nyomdaipari közös gazdasági társaság szerződésének megkötését. Valószínűleg más üzletféllel szerződik a tannyomda, s a leendő kft. készséggel az egyetem rendelkezésére áll, várja a jegyzetmegrendeléseket.- Ugyancsak megírta levelét dr. Anderle Ádám tanszékvezető egyetemi tanár, akinek a kiadó és nyomda (University Press) szervezetérői-működéséről készíteti tervezetét már korábban elfogadta egy illetékes bizottság, s a professzort a kiadói tanács elnökének javasolta. Az egyetemi kiadó működését csak nyomdai háttérrel tudja elképzelni - írta Anderle; miután a tannyomdával nem sikerült üzletet kötni, a jelenlegi JATE-kiadót pedig életképtelennek találja, alkalmatlannak a fejlesztésre - lemond a számára kilátásba helyezett (másodállásban betöltendő) elnöki posztról. Dr. Szabó Dezsdlől, a JATE gazdasági főigazgatójától megtudtam, hogy az új helyzetben azt a feladatot kapta, péntekre (április 26.) készítsen jelentést a rektornak: milyen módon lehet a jegyzetkiadást megoldani - o kft. nélkül, egyetemi önerőből. A gazdasági vezető lehangoltan saccolt: körülbelül negyedévre van pénz és kapacitás a jegyzetekre. Szerinte sem alkalmasak a mostani anyagi és személyi (szakember) feltételek a fejlesztésre, amelynek az lenne a célja, hogy az ősrégi jegyzetmizéria megszűnjön. Fölhívtam a tannyomdában Varga Ferenctt is, aki sajnálkozva közölte: kölcsönösen előnyös, jól előkészített, gazdaságossági számításokkal alátámasztott üzlet esett kútba. A tudósító'tanácstalan. Az Egyetemi Tanács a minap úgy látta, hogy a kft.-szerződés nem eléggé előkészített. Gazdasági szakemberek - és a rektor is - úgy vélték, s most is hangoztatják, hogy ellenkezőleg... Mindenki tudja, hogy a jegyzetellátás megoldatlan, s ahhoz sem kell túl nagy képzelőerő, csak az intézményi gazdálkodás tendenciáinak ismerete, hogy belássuk: a jegyzeteket jövőre piaci áron nem tudja kifizetni az egyetem. Ha a most elejtett nyomda egyéb, hasznot is hozó vállalkozásaira gondolunk, meg arra, hogy a fejkvóta valószínűleg nem lesz elég az egyetem működtetéséhez, tehát jó lenne vállalkozni, nos, akkor tanácstalanságunk csak növekszik: mi lehet a valódi oka, hogy a T. Tanács minden jel szerint elpasszolt egy lehetőséget? (sulyok)