Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-23 / 94. szám

H yfiti/ DELMAGYARORSZAG 81. évfolyam, 94. szám 1991. április 23., kedd Havi előfizetési díj: 185 forint Ára: 7,40 forint A Dunán a helyzet változatlan Döntés holnap? - A magyarok (ide)jövetele - Pártpénzügyek Akikre 100-nál többen szavaztak - Egyetemi nyomda: nem! M iközben a kurdok vezetői Bagdadban titkos tárgyalásokat folytatnak az iraki kormány megbízottaival, az észak-iraki Zakho térségében a szövetségesek alakulatai tegnap megkezdték a kurdoknak szánt menekülttábor felépítését. A sátortábornak kiszemelt terület aknátlanítása közben két amerikai katona megsebesült. Katasztrojka - így nevezte a mostani kilátások alapján Sztanyiszláv Satalin, az első szovjet piacgazdasági reformterv kidolgozója a kormány új válságmegelőző programjáról vélekedve Mihail Gorbacsov peresztrojkáját. Satalin a katonai-ipari komplexumot kárhoztatta az infláció felgyorsulása miatt, mondván, hogy a Szovjetunióban számos iparág 80 százalékban a hadiiparnak termel. Csehszlovákia és Magyarország kormánymegbízottai első ízben tárgyaltak tegnap Budapesten a bős-nagymarosi beruházás kórüli vitás kérdésekről. Délután Antall József miniszterelnök hivatalában fogadta Vladimír Meciar szlovák miniszterelnököt, de egyik megbeszélés sem hozott több eredményt a megállapításnál, miszerint jelentősen eltér egymástól a két kormány álláspontja. Sikertelen tárgyalás Bős-Nagymarosról szakmai fórumok, a közvélemény, a Parlament, a kormány eléggé nagy bizonyosságra jutott abban, hogy a létesítmény ökológiailag veszélyeket jelent, ezért nem szabad üzembe helyezni azt. Vladimír Meciar kifejtette: a magyar fél az államközi szerződés megszüntetésére törekszik, pedig az még érvényes. Már eddig is jelentós veszteségeik voltak a magyarok egyoldalú lépéseiből. Kifejezte: a magyaroknak nincse­nek tárgyi bizonyítékai az ökoló­giai veszélyeket illetően. A csak­nem kész munkákat augusztusig be kívánják fejezni. Újabb vita a kárpótlásról Eredménytelenül zárult a bős-nagymarosi beruházásról tartott első magyar-csehszlovák tárgyalás. A kiadott hírügy­nökségi jelentés úgy fogalmaz, a felek „hitelt érdemlően megis­merték egymás álláspontját, s erről tájékoztatni kívánják kormányaikat és parlamentjeiket, majd a megbeszéléseket folytatják Bős-Nagymaros ügyében". A további részletek tisztázása érdekében a következő talál­kozóra diplomáciai úton egyez­tetett időpontban, a tervek szerint Pozsonyban kerül sor. A meg­beszélésen Módi Ferenc tárca nélküli miniszter és Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök a tárgyalás szünetében újságírók kérdéseire válaszolva egyaránt rámutatott: a megbeszélésen még nem törekedhettek a végleges megállapodásra, hiszen az álláspontok jelentősen eltérnek. Mádl Ferenc elmondta, a cél csak a vélemények pontos megis­merése, tisztázása volt, esetleg közelebb jutva a konszenzussal és nem egyoldalú lépéssel meg­valósított felfüggesztéshez. Alapvető eltérés van az ökológiai veszély megítéléséi tekintve. Magyarországon a tudományos, a Tegnap délután három órakor megkezdte munkáját az Ország­gyűlés. A képviselők igazolták Filló Pál (MSZP), a 9. számú választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő mandá­tumát. Szabad György házelnök ezután bejelentette, ,hogy Németh Miklós, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. számú választókerü­letének országgyűlési képviselője - akit a közelmúltban az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank alelnökévé választották ­lemondott mandátumáról. Ezután napirend előtti felszólalások következtek. Morvny István belügyminisz­tériumi államtitkár Zwack Péter volt washingtoni nagykövetnek a közvéleményt erősen foglalkoz­tató lakástűzesetével kapcsolatos rendőrségi vizsgálatról tájékoz­tatott, Pál József MDF-es képvi­selő pedig a munkásság érdekében emelte fel szavát, mondván: az Országgyűlés tegye világossá, hogy a kárpótlási törvény a parasztság mellett komolyan érinti a munkásságot is. Ezután új törvénytervezetek és indítványok napirendre tűzéséről döntött a Ház, majd rátért a kárpótlási törvényjavaslat részletes vitájára. Torgyán József a kárpótlást alapvetően elhibázott intéz­ménynek nevezte, s újólag a reprivatizáció mellett érvelt. Ómolnár Miklós (FKgP) szerint a kormánykoalíció akkor követett el hibát, amikor - kisgazdapárti segítséggel - az elmúlt évben megszavazta az előprivatizációs törvényt, jóllehet ez a jogszabály politikailag és jogilag egyaránt lehetetlenné tette reprivatizációs program végrehajtását. Nagy Ferenc József az FKgP elnöke kifejezte reményét, hogy az Országgyűlés szeptemberig a kárpótlási törvény szellemében megnyugtatóan rendezi a ki­telepített németek és a zsidóság jogos igényeit. A részletes vitában felszólaló MDF-es képviselők közül Kut­rucz Katalin azt javasolta, hogy a tulajdonszerzés legyen mentes a vagyonszerzési illeték alól. Fodor András Attila pedig azt szor­galmazta, hogy a kárpótlásra (Folytatás a 2. oldalon.) Elhagyott világ Nagy László képei Ópusztaszer: a magyarok zarándokhelye Harmadéve, azaz négy hónapja alakult meg Csongrád megye önkormányzata. Ezen alkalomból a megyei közgyűlés elnöke, Lehmann István tegnap tájé­koztatta a sajtó képviselőit, mit végzett eddig az önkormányzati testület, hogyan találta meg új feladatát a megye. A megye megváltozott szerepére utal, hogy e területi önkormányzatok szükségesnek látták sajátos érdekeik képvi­seletére szövetségüket mega­lakítani. A megyei önkor­mányzatok országos szövetsé­gének egyik alelnöke, Lehmann István elmondta, hogy legutóbbi összejövetelükön - a múlt héten, Székesfehérvárott - a Bécs­Budapest Világkiállítás megren­dezése mellett kardoskodtak. Kiderült, a megyékben már 1990-ben elkészült a helyi programok terve, így most ezeket csak fel kell frissíteni. A világkiállítás magyarországi központja Budapest, így a megyék funkciója a „kapu" vagy a „foga­dás-altatás" címszóval összegez­hető, de Csongrád megye szerepe sajátos, mert nem csak az átmenő forgalomra számíhat, a vendé­geket csábító programokkal hosszabb-rövidebb? ideig itt tarthatja. Többek között az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - mint a honfoglalás 1100. évfordulójának egyik központja - rendezvénysoroza­tával kapcsolódhat az Expo vidéki programjához. A Nemzeti Tör­téneti Emlékpark Országos Em­lékbizottsága pénteki ülésén ­tudtuk meg a sajtótájékoztatón ­erről is szó esett. Az emlékbizottság - az Expo jegyében - új tagokkal egészült ki, többek között Baráth Etele kormánybiztos, Cseke László, az amerikai magyarok létrehozta pusztaszeri alapítvány jogi képviselője, három „illetékes" - a szegedi, az opusztaszeri és a pusztaszeri - polgármester és a Csongrád megyei közgyűlés elnöke dolgozik ezentúl a 32 fős testületben. Ópusztaszer országos jelen­tőségű emlékhellyé válásához döntő lépést jelenthet a világ­kiállítás magyarországi megren­dezése. Ezért az emlékpark hosszú távú hasznosításáról már most kell gondolkodni. Kérdé­sünkre kiderült e sajtótájé­koztatón, hogy sem az ide köt­hető rendezvények, sem a régiót érintő fejlesztések gazdasági hátteréről, lehetőségeiről nem készült felmérés. Az emlék­bizottság ülésén arról határoztak, hogy az emlékpark működ­tetésének formáját egy ad hoc bizottság kidolgozza, mert erre nem jut sem a megyei múzeum, sem a megyei önkormányzat költségvetéséből. Csak vál­lalkozói alapon, illetve központi támogatással valósítható meg a nemes cél: az emlékpark legyen a hazai lakosság és a határokon kívül élő magyarok zarán­dokhelye. Ennek jegyében június 16-án „amerikás magyarok" itt ülik meg az Árpád-napot, s nagyszabású megemlékezést tartanak az állami ünneppé vált augusztus 20-án. Ü.I. „Megvan az alapítvány, a restaurátor, a helyszín" - adta hírül címoldalán e lap, 1989. december 7-én, amikor is a tudó­sító az Országos Emlékbízottság parlamenti üléséről tájékoztatta az olvasót. Akkor úgy tűnt a Feszty­körkép restaurálása körülötti bonyodalmak végére az újjáala­kult bizottság pontot tett. Döntés született, miszerint a körkép helyreállításához szükséges pénz előteremtésére alapítványt tesz­nek, a helyreállítást pedig azokra a lengyel restaurátorokra bízzák, akik a Raclawicei körképet néhány éve rendbehozták. Később a Parlament megszavazta, hogy a restauráláshoz szükséges 200 millió forint felét, 100 milliót két részletben (1990-ben 50 milliót és 1991-ben 50 milliót) az országos kötségvetés állja. Az alapítványt a döntés után négy hónappal 1990. április 6-án jegyezték be. A kuratórium néhány hónap elteltével hirdetett pályázatot a reklámkampány megszervezésére. Ezt a világ egyik legismertebb amerikai reklámcége, az Ogilvy and Mother nyerte meg. (A cég budapesti irodája az amerikai magyarok hozzájárulására számít­va az újvilágban tervezett kam­pányt indítani.) Mint a tegnapi tájékoztatón megtudtuk, a pénz­gyűjtő reklámhadjárat a mai napig nem indult el. A megígért száz­millióért pedig annak idejcn csak a Németh-kormány vállalt garan­ciát, az új kormány áldására eddig kellett várni. A másfél évvel ezelőtt megállapított kétszáz­millióból közben háromszáz­millió lett, vagyis a meglévő 130 millió kiegészítéséhez mára 270 millió szükségeltetik. Mint a sajtótájékoztatón kiderült a lengyel restaurátorokkal sem sikerült megegyezni, sőt mostmár nagyon úgy néz ki, nem is ők fogják a munkát elvégezni. A változások, a sorozatos késleke­dés okai - Szabó G. László az emlékbizottság titkára szerint -a bürokráciában, a pénzügyminisz­tériumi tárcaváltásban, a restau­rálás megszervezését felvállaló külkereskedelmi cég felbom­lásában keresendők. P. E. A tévé látványos változásokat ígér „Mindent elkövetek annak érdekében, hogy két héten beliil kijelölhessem az új kettes híradó főszerkesztőjét" - közölte hétfőn Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke. A külföldi útjáról hazatért elnök az MTI kérésére az új híradó és az új műsorstruktúra indulásának késedelméről, illetve a lemondásáról szóló hírekre reagált. A Híradó-pályázat keretében sugárzott utolsó adás, január 18-a óta folyik egy új hírműsor előkészítése. A főszerkesztő kinevezéséről, az adás indulásáról különböző határidők voltak már érvényben, ám az anyagi, műszaki és egyéb feltételek megteremtése elhúzódott. „Mindenképpen lesz második híradó" ­közölte nyomatékosan az MTV elnöke. A stáb vezetője valószínűleg a pályázati adások készítői közül kerül majd ki. Az önállósuló tévé-csatornák új műsorstruktúrája hamarosan látható lesz. A kettes május 6-án, az egyes június 3-án indul. A programok igazi arculata csak őszre alakul ki, az új műsorok fokozatosan lépnek be, ám az indulás napjain a nézők már látványos változásokat tapasztalhatnak. „Nem mondtam le, nem írtam levelet Göncz Árpádnak" ­cáfolta az ezt állító híreket Hankiss Elemére. A tv elnöke minden ezzel kapcsolatos hírt kacsának minősített, hiszen tisztét megbízatása lejártáig szeretné ellátni.

Next

/
Thumbnails
Contents