Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-19 / 91. szám

* Hetedhét határon 1991. április 19., péntek BELÜGYMINISZTÉRIUMI ELŐTERJESZTÉS A céltámogatások elbírálásáról A Parlament döntése az előre jelzett április 15-ei dátumhoz képest máris késik, de az elmull napokban megszületett az a belügyminisztériumi előterjesztés, amely a januárban kiírt állami céltámogatási pályázat "elbírálási szempontjait tartalmazza. Szerepelnek még benne a központi költségvetés támogatására javasolt beruházások - és azok is, amelyek a több mint kétszeres túljelentkezés miatt ezúttal valószínűleg lemaradnak az állami céltámogatásról. Néhány előzetes adat: az országos költségvetési keret 6,2 milliárd forintos összegéhez képest az országos igény 15,5 milliárd: 2800 pályázati anyagból a jelentés 1188-at tart megszavazásra indokoltnak; Csongrád megyében az önkormányzatok által kért összesített 466 millióból a tervezet 138 milliót hagyna jóvá. Mindez persze nem végleges. A döntés a Parlamentre vár. Sokak szerint azonban, más elbírálási javaslat nem lévén, a mostanihoz képest kevés változás várható. Az előterjesztés részleteiről, illetve a Szeged környéki települések igényeiről Ratkai Imre. a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke adott tájékoztatást. - Mint tudják, a költségvetési törvény kétféle beruházás típushoz nyújt céltámogatási lehetőséget: az újonnan induló és a már folyamatban lévő munkákhoz. Utóbbiak esetében nem volt különösebb gond. hiszen ezek az országos keretet alig lépték túl. A megye az igényelt 67 millió forintból 64 milliót megkapott. Nehéz, és helyenként visszás azonban az új beruházások támogatásának megítélése. Erről is van számadatunk: a javaslat szerint 397 millió forintból mindössze 84-et kapnának meg az önkormányzatok. Csongrád megye esetében a vízellátási beruházások támogatása a legrosszabb. Pontosabban: nem is lehet céltámogatásról beszélni, mert a tervezet az igényelt 213 millió forintból semmit nem javasol megszavazásra. Az ivóvízminőségről és a vízellátásról készült felmérések az országban 12 megyét találtak hátrányos helyzetűnek. Csongrád megye nincs köztük. Ezért aztán a többi igényhez képest a Csongrád megyei vízműfejlesztéseket teljes egészében törölték a támogatásra javasoltak közül, s ami a legfurcsább, ezekkel együtt - mivel a pályázat ugyanazon témakörébe tartoztak a szennyvízkezelési A belügyminisztériumi előterjesztés által jóváhagyásra javasolt Szeged környéki községi céltámogatás-pályázatok: Tornaterem építés - Bordány, Röszke ( az igényelt 7,6 millió forint helyett 7,26 millió). Egészségügyi gép-, és műszerbeszerzés - Bordány, Domaszék. Forráskút, Szatymaz. Üllés. A belügyminisztériumi javaslat által - jelen körű Imények között - állami céltámogatásra indokolatlannak tartott Szeged környéki beruházások sora: Vízgazdálkodási és szennyvízkezelési beruházások Kistelek, Mórahalom, Kiszombor, Ásotthalom, Domaszék, Pusztamérges, Röszke, Szatymaz, Üllés, Zákányszék. Tornaterem építés - Ásotthalom, Baks, Csanytelek, Domaszék. Zákányszék. A; előterjesztés ugyanakkor nem javasolja a szegedi önkormányzat által tervezett két tornaterem egvikének támogatását. beruházások támogatását is. Pedig a megyében, a külterületi lakosokat számítva, legalább annyira megoldatlan a vízellátás, mint a Dunántúl bármelyik megyéjében. - Az új beruházások egészségügyi és oktatási témakörében mit javasol az előterjesztés 9 - Az egészségügy esetében, vagyis a gépek és műszerek beszerzéséhez a Szeged környéki községek lényegében megkapják majd a várt támogatást. Csak egyes városokban, Szegeden és Hódmezővásárhelyen csökkentenek majd ezen. A megye összesen a kért 106 millió forintból 60-at kap. Az oktatási fejlesztések esetében azonban megint csak nem tökéletes az elbírálási rendszer. A megyei számarány itt 78 millióból 24 millió forint. Az elbírálás annál is inkább hiányos, mert valamennyi céltámogatási igény tornaterem építésére vonatkozik, és így bizony eléggé nehéz egyik községnek elfogadni, hogy a másiknak miért volt nagyobb szüksége ugyanarra a létesítményre. Hogy csak a Szeged környékiekről szóljunk: Bordányt és Röszkét javasolják a támogatásra, míg másik négy községet nem. Miért? A tervezet azt mondja, a tornateremhez nem jutó csoportok számát kell figyelembe venni, valamint azt, hogy az iskola rendelkezik-e valamilyen sportlétesítménnyel. Mivel azonban helyszíni felmérés nem történt, ezt csak az oktatási statisztikákból tudhatják meg. Az pedig néha félrevezető. Elképzelhető, hogy egy iskola tornaterem híján egy tanteremben rendezett be ..tornaszobát", ami - meglehet a statisztikában mint sportlétesítmény jelenik meg. - Mit tart az előterjesztés legnagyobb hiányosságának ? - Mindenekelőtt azt, hogy nem rendelkezik helyismerettel. A Parlament a döntéshozatal előtt ezt a javaslatot már aligha bírálhatja felül, hiszen éppen ebből az anyagból kellene tájéközódnia a helyi igények jogosságáról. Másodsorban pedig azt, hogy - persze, a túljelentkezés miatt - utólagosan, „a kiírás feltételein túl" iktat be értékelési szempontokat. Véleményem szerint a jövő évig újra át kell gondolni a céltámogatási pályázat rendszerét. S. P. S. MEGSZÁMLÁLVA 4. Zsombó dacol Rátekintve az ábrára nyilvánvaló: a leginkább kiegyensúlyozott települések ötös csoportjában vagyunk. A legfrissebb, 1990-es népszámlálással regisztrált lakosság száma kettőezer és kettőezer ötszáz között van e helyeken. Valójában túl sok kuriózumot nem kínál az összehasonlítás, talán néhány statisztikai adattal kiegészítve egy-két apróságot érdemes megjegyezni. Az átlagot meghaladó mértékben fogyott Csengele: 346-tal kevesebben élnek a községben 1980-hoz viszonyítva. A csókkenés több. mint 13 százalékos, nagyobb részt az elvándorlás következtében. Ha már „veszteséglistát" nézünk, e sorban Baks a második, lakónépességéből 162-en hiányoznak. Érdekes módon a születések száma harminccal pluszban van, tehát nem a természetes népességfogyás, hanem a településről való elköltözés a számottevő: 192 lakó vándorolt el. Forráskút és Ópusztaszer egymással verseng: az előbbi javára billen a mérleg, mert csak 33 lakót veszített. Ópusztaszeren a 119 bevándorló nem tudta kiegyenlíteni a halálozás nagyobb aránya miatt bekövetkezett tíz százalékos természetes fogyást, így összességében 109 fővel csökkent a népesség. Az érdekességet ebben az összeállításban Zsombó kínálja: miközben tudományos elemzések 1980 és 90-között négy és fél százalékos népesség csökkenést, az ezredfordulóig pedig az alap adathoz mérten húsz év alatt mintegy kilenc százalékos csökkenést számolnak, addig Zsombó dacol a bármily körültekintő kalkulációval is. A két népszámlálás közötti időszakban tíz és fél százalékkal gyarapodott. A település bizonnyal vonzó, erre utal az évtized sommázatánál a 236 betelepülő. (becsei) Baks Csengele Forráskút Opuszt aszer Zsombó Ott túl a rácson... ...iparosok hirdetik szolgáltatásaikat Pusztamérgesen. Régvolt idők humorából előcitálható, hogy „cipőt a cipóboltbői ", miként a kiskonyhát építtetni se a lakatoshoz megy az ember. De lám mégiscsak van jelentősége, hogy a kisiparosokról, javító és szolgáltató tevékenységükről minden lényeges információ egy helyen legyen. Különben aligha készítettek volna új, díszes táblát a helybeli iparosok, eképpen Veres Imre gépészmérnök, vasipari vállalkozó és Török Géza asztalos. Az abc áruház előtti térségnek most két hirdető alkalmatossága is van. Lehet választani. (Gyenes Kálmán felvétele). KÖNYVTÁRLAPOZÓ, AVAGY Mórahalmi sorminta Sok egyéb mellett könyvekre is egyre kevesebb pénzünk jut, ugyanakkor a könyvek egyre drágábbak. A könyvtáraknak, a kölcsönzési lehetőségeknek a szerepe épp ezért növekednék. Csakhogy ezen intézmények pénzéből sem futja minden új kiadványra, amiket az olvasók szívesen kézbe vennének. Hogyan birkóznak az ellentmondásos helyzettel? Ennek jártam utána a napokban Mórahalmon. Drágábban kevesebbet A könyvtár vezetőjétől, Szűcs Juliannától azt tudtam meg. hogy úgymond a túlélésre kell berendezkedniük. Azaz a drágább könyvekből, lapokból azokat vásárolják, amikkel megtarthatják nyolcszáznál több olvasójukat. Jellemző adatok, hogy míg 1989ben az állománygyarapításra fordított 62 ezer forintból 624 könyvet és 76 hanglemezt tudtak venni, tavaly 67 ezerből már csak 492 könyvre és 34 lemezre tellett. Idén? Bizonnyal ennyire sem. Két helyiséggel ugyan gyarapodtak ebben az évben, de pénzük nem lesz több. Sőt. még azt a kevéske pluszt is elveszítik, amit a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattól kaptak jutalékként a könyvek árusítása után, mert a privatizálódó cég nem értékesíttet tovább a könyvtárral. (Talán kevés nekik az évi százezer forintos forgalom...?) Forintos képeslapok A város költségvetéséből kapott pénz mellett bevételük önkéntes olvasói könyvtárlátogatási hozzájárulásokból (évi 50-100 forintok/fő) adódik. S abból például. hogy a képeslapokat év zártával darabonként 1-2-5 forintokért eladják. Az így összejött pénzből tudtak aztán előfizetni új lapokra, például a varrogató nők körében népszerű Burdára, sokak pénztárcáját kímélve a Magyar Konyhára, az Otthonra, gyermeklapokra. A/ olvasóiknak nem jut drágább újságokra, sőt egyre többen vannak, akiknek napi sajtóra sem, a könyvtárba ülnek be elolvasni azt. Ide jönnek azok is, akik helyi információkat akarnak szerezni: megtalálhatók ugyanis itt az önkormányzati ülések dokumentumai, illetve a városról szóló újságcikkek. S természet esen a helyi lap. az immár 2. évfolyamában járó. havonta megjelenő Mórahalmi Körkép, amit a könyvtárban szerkesztenek lelkes lokálpatrióták. Bizonyítva, hogy az intézmény akar és képes a város szellemi műhelyévé válni. Nemcsak a hagyományosan könyvtárinak számító rendezvényekkel (mint például az író-olvasó találkozók), hanem új formákban is. Amilyen az 1990. augusztusában hagyományápolásra, ízlésformálásra, közösségteremtésre alakult Pátria Kör. Más önszerveződő csoportoknak, egyesületeknek is életteret adnak, s maguk is szerveznek. Most angol nyelvtanfolyam hallgatói járnak ide, ősztől más nyelveket tanulókat is szívesen látnának. Stúdió A gyerekek olvasóvá nevelésében együttműködnek az iskolai könyvtárral, kiegészítve egymás tevékenységét. Legtöbb olvasójuk a 6 és 14 év közöttiek köréből van (368 gyerek), természetes hát, ha nekik igyekeznek kedvezni; az értékes, időtálló, esztétikus ifjúsági könyveket veszik meg, és a nyáron például a művelődési házzal közösen vakációklubot szerveztek. Huszonegyezer könyvükből ötezernél több a fiataloknak szóló. A 746 hanglemez között sokról hangzik mese a könyvtári stúdió tizenkét pár fülhallgatójába. Aki pedig helyben nem találja meg, amit keres, annak könyvtárközi kölcsönzéssel készséggel megszerzik máshonnan. Kapcsolataik átlépik az országhatárt: a csantavén könyvtárral való együttműködés eredményeképpen jugoszláviai magyar nyelvű lapokat - Magyar Szó-t, 7 nap-ot, a Híd című folyóiratot, a Mézeskalács című gyermekújságot - is olvashatnak a mórahalmiak. Már persze akiknek van rá idejük. A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a pénz mellett a percekből is egyre kevesebb jut a könyvekre - különösen tavasztól késő őszig szorítja háttérbe a jövedelemszerzés a művelődést. A mórahalmi könyvtárosokkal együtt remélem, talán nem hosszú évekig. Szabó Magdolna Képek és szempontok Tagadhatatlan büszkeséget tapasztalni, amiért az üllési általános iskola tanára. Nagy László a község művelődési házában alkotóként is bemutatkozott: tanyai tájkompozícióit, természetember kapcsolatot sugalló képeit szívesen nézte a település apraja és nagyja. Szó sincs arról, hogy a festészettel próbálkozó rajztanár lenne önelégült a tárlat okán. Öröme odáig terjed, hogy első festői bemutatkozását szívesen fogadták Üllésen. miként befogadta a település és a/ iskola a S/egedről ki járó pedagógust. Pályakezdőként itt indult a rajz-földrajz szakos tanár, majd öt év után igyekezett hazakerülni Szegedre, mellőzve az ingázást. Három év után azonban visszatért Üllésre, pedig utóbb a rangos, neves Radnóti gimnázium tanára volt. Mint mondja, kitűnőek a pedagógiai munka feltételei az üllési iskolában. Nem elvetendő szempont az sem. hogy a lehetséges módon - példaként az órabeosztással - segítik festői kibontakozását.