Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-19 / 91. szám

81. évfolyam, 91. szám 1991. április 19., péntek Havi előfizetési díj: 185 forint Ára: 7,40 forint ALAPÍTVA : 1910-BEN Amen az EXPO-ra Televíziós bukfencek - Célba vett támogatások - Karnagyi ars poetica Művek Londonból - Dobogón a motorcsónakosok M ihail Gorbacsov szovjet államfő beleegyezett abba, hogy tárgyaljon a két ország között vitát képező szigetek hovatartozásáról - közölte az AP-DJ amerikai hír­ügynökség egy magas rangú japán tisztviselőre hivatkozva. Tegnap népes küldöttség élén Bukarestbe érkezett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök, akinek személyében az 1989. decemberi fordulat óta először látogat nyugati államfő Romániába. Az MTI jelentése szerint a francia sajtó szinte példa nélkül álló módon hallgat a látogatásról, s a párizsi sajtókörök abban váratlan és kockázatos politikai gesztust látnak. Magasrangú amerikai katonatisztek mondtak köszönetet egy rijádi fogadáson a Szaúd-Arábiában tartózkodó magyar orvos­csoportnak a sebesült amerikai katonák ellátásáért. Ma Magyarországra érkezik a horvát elnök. Franjo Tudjman többek között találkozik Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, és a magyarországi horvátok képviselőivel is. Itthon az Országgyűlés két állandó bizottságának ülésén döntöttek törvénytervezetek Parlament elé terjesztéséről. Az Önkormányzati Bizottság befejezte a hatásköri törvény vitáját, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság pedig a kárpótlási törvénytervezethez benyújtott módosító indítvá­nyokról határozott. Mindkét tervezetet elfogadásra javasolva terjesztették az Országgyűlés elé. Harmincmilliárd a világkiállításra Magyar gazdaság ­IMF szemmel A Magyarországgal kapcsolatos tapasztalatok idén is igen jók, akárcsak tavaly: az ország a vál­lalt külső célokat túlteljesítette, a külföldi fizetési mérleg sokkal jobb a vártnál, s a térségben a leg­sikeresebben irányították át a kereskedelmet Keletről Nyugatra. Ezt mondták az MTI tudósí­tójának a Nemzetközi Valutaalap vezető köreiben, ahol egyúttal hangoztatták: a magyar gazdasági helyzet változatlanul nehéz, de reményt iátnak arra, hogy az infláció - amelynek felgyorsulása részben az olajválság következ­ménye volt - idén enyhül, s 1992­ben már lehetséges szerény, 2-4 százalékos gazdasági növekedés. Az IMF illetékesei hangoztat­ták, hogy a 30 százalékosra be­csült infláció mérséklése elsőren­dű feladat, többek között ezt szolgálják az alap hitelprogramjai. (Magyarország februárban a tér­ségből elsőnek kapott lehetőséget több mint 1,6 milliárd dollár értékű, hároméves hitelmegálla­podásra az IMF-fel, amelytől a korábbi döntésekkel együtt össze­sen több, mint 2,5 milliárdot vehet igénybe. Csütörtökön jelentik be a Lengyelországgal kötött hasonló, mintegy 2 milliárd dollár értékű megegyezést). A magyar gazdaság idei teljesítménye kismértékben elma­rad a várakozásoktól, de biztató, hogy az ország sokkal előbbre tart a gazdasági szerkezet átala­kításában, a versenyre való fel­készülésben, mint a térség más országai - hangoztatták a szakér­tők, egyúttal sürgetve a magyar privatizálás ütemének felgyor­sítását. A kormány szükségesnek tartja az 1995-ös Budapest-Bécs Világ­kiállítást, amelynek megrende­zését vállalkozói alapon támogat­ja, és a világkiállítás feltételeinek biztosításához folyó áron számol­va 30 milliárd forint költségvetési támogatást tart indokoltnak ­mondta László Balázs szóvivő a kormány csütörtöki üléséről. A kormány Budapest főváros és kerületei részére hozzájárulásuk arányában, biztosítja részvételü­ket a világkiállítás megvalósításá­ban. A kormány döntésének kiala­kításakor figyelembe vette, hogy a világkiállítás és a hozzá csatla­kozó létesítmények várhatóan pozitív hatást gyakorolnak a gazdaság fejlődésére, különösen az idegenforgalom, a szolgáltatá­sok és az infrastruktúra fejlesz­tésére. A miniszterek tanácsa számításba vette az EXPO pozitív hatásait a foglalkoztatás bővítésé­re, "a külföldi működötöké bevo­nására. A kormány úgy ítéli meg, hogy a világkiállítás előnyös hatá­sai az ország egész területén érvényesülnek majd. A kormány határozatot hozott arról, hogy a világkiállítással kapcsolatban eddig is működő ad hoc bizottság folytassa a világkiállítás finan­szírozásának előkészítő, megala­pozó munkáit. Megbízta a kor­mánybiztost, hogy a május 16-i kormányülésre nyújtson be elő­terjesztést a világkiállítás meg­rendezéséről, amelynek tartal­maznia kell az Országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat terve­zetét, valamint a lebonyolítás szervezeti rendszerét is. Védelem a Tiszának Tudományos terv készült a Tisza Csongrád megyei szakaszá­nak védelmére és hasznosítására. Az Alsó Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság és más településren­dezéssel, illetve természetvéde­lemmel foglalkozó intézetek szakértői által összeállított ta­nulmányt a megyei önkormányzat elfogadta, és országos programmá javasolta kiterjeszteni. A koncepció célja - hangsú­lyozta az MTI munkatársa kérdé­sére Lehmann István, a megyei önkormányzat elnöke -, hogy a kérdéskör átfogó tanulmányo­zásával segítsen feltárni és össze­hangolni a védelem még megol­datlan, legfontosabb feladatait. valamint meghatározni a további hasznosítás fő irányait és optimá­lis mértékét. Elmondta: a Tisza 108 kilométer hosszúságban szeli át Csongrád megyét, és közvet­lenül érint 45 települést, illetve azok közigazgatási területét. Ezekben él a megye lakosságának csaknem háromnegyed része, s itt található az ipari kapacitás több mint kilencven százaléka, vizsgá­lata azonban nem nélkülözheti a megyén kívüli szakaszokra, sót a teljes Tisza-vízgyűjtőre való kitekintést. Az alföldi megyék ezt felvállalták, és szeptemberben tudományos konferencián vitatják meg a terv megvalósításának településenkénti lehetőségeit. MIT TEHET A ROMA PARLAMENT? Cigány sorskérdések - országos (görbe)tükörben A települési önkormányzatok és a cigány­ság kapcsolata. Tömören így foglalható össze annak a tanácskozásnak a témája, ame­lyet tegnap rendeztek a megyei közgyűlés székházában. A Szeged környéki, cigány­lakta települések polgármesterei, valamint kü­lönböző cigány Iszerevezetek képviselőinek jelenlétében elkezdődött konzultatív beszél­getésen előbb Osztojkán Béla, a decem­berben megalakult Roma Parlament fótitkára tartott vitaindító beszédet. Elmondta, véleménye szerint a cigányság helyzetének megváltoztatásához a köztársa­ságnak kisebbségbarát politikát kell foly­tatnia. Ehhez a jogi keretek immár adottak, kérdés, hogy valóban kialakul-e olyan jog­állam, amiben a kisebbségek számára jobb jövőt vár. A szervezeti keretek megteremtése során a cigányságnak önálló érdekvédelemre van szüksége - parlamentjük is ennek érdekében alakult. Ennek azonban jelenleg csupán 19 cigányszervezet tagja - a bejegy­zett 40-ből. Amelyek közül - jegyezte meg nem kevés iróniával Osztojkán Béla ­„egyik országosabb, mint a másik..." E tény­ben kifejeződő megosztottság, széttagoltság a cigányság egyik alapvető problémája, ennek eredménye - hallottuk később -, hogy olyan településeken sem tudtak kép­viselethez jutni, ahol egyébként számarányuk ezt messzemenően indokolta volna. Fő tennivalójuk tehát az önszerveződés lehe­tőségeinek, módjainak tanulása, hogy azután iskolákat, munkahelyeket tudjanak létrehoz­ni, képesek legyenek értékeiket felmutatni, s így a kulturális életben is szerepet játszani. Osztojkán Béla elmondta, 260 ezer tagja van a 40 cigány szervezetnek - papíron. Lehet, hogy a valóságban csak fele érvényes e számnak, de még az is akkora tömeg, amely jelentős szerepet játszhat mind a cigányság mind a társadalom életében, s ezért is fontos, hogy képes legyen az önszerveződésre. Az iskoláztatást említette az egyik leg­fontosabb tényezőként Károlyi Sándor apát­falvi cigány képviselő is, hozzátéve: jelen­legi helyzetükben a cigányok versenykép­telenek a munkaerőpiacon, így egyre több a segélyre szoruló, a segélyt viszont hosszú procedúra végén kapják, .ráadásul igen szubjektív megítélés alapján. Dr. Szirtesi Zoltán - hajdan az egyik ci­gányszövetség elnöke - arra a veszélyre hív­ta föl a figyelmet, hogy a cigányság egy része számára kereső foglalkozássá vált szervezetet alakítani, abban funkciót viselni, ám a többség számára ebből semmi haszon sincs. Nem végeznek sem felvilágosító, sem oktató munkát, s legfőképp nem járnak az általános megítélés szempontjából legna­gyobb veszélyt jelentő lumpenek közé, megakadályozni hírük rosszabbodását. A találkozón résztvevő polgármesterek an-a hívták föl a figyelmet, milyen veszélyt jelent bizonyos rétegek további elszegénye­dése a második gazdaság beszűkülése, az alkalmi munkalehetőségek rohamos csökke­nése miatt, s hogy - lévén az önkormányzati ülések nyilvánosak - , ha nem is szerzett képviseletet a cigányság a legtöbb helyen. jelenlétével, az események figyelemmel kísérésével előkészítheti jövőbeni szerep­vállalását. A Művelődési Minisztérium képvise­letében jelenlévő Váradi Géza főtanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy a cigányság gondjainak megoldása állami feladat, amiben a népjóléti s a munkaügyi tárcának épp úgy részt kell venni, mint a műve­lődésinek. Márpedig Magyarország olyan lesz - fogalmazott a minisztériumi küldött amilyen módon a cigánykérdést meg tudja oldani. Ez ugyanis meghatározó jelentőségű problémája az országnak. A találkozót záró felszólalásában Osz­tojkán Béla kijelentette: a cigányság tekin­tetében nem volt hazánkban rendszerváltás. Részint, mert a cigányok nem hitték el, hogy változhat valami, hogy valóban beleszólásuk lehet sorsuk alakításába, részint pedig, mert a manipulációs készség és szándék ugyanúgy megvan a jelenlegi kormányban is, mint elődjében. Átemelték a régi rendszer „szakértóit", akik változatlan intenzitással végzik - az oszd meg és uralkodj elve alap­ján - a nagyobb szervezetek szétzilálását. Végezetül azt is elmondta a Roma Parla­ment főtitkára: az efféle találkozókat nem­csak az egymás közti közeledésre, erőik egyesítésére kívánják fölhasználni, hanem arra is, hogy a közvélemény megismerje érté­keiket, s ne csak egy „problémás" nép­csoportként tartsa őket számon. B.T. NEM ADJAK FÖL A COULEUR LOCALE-T Profik piacán? A Nagy Átalakulás már oly régóta dúl a Magyar Televízióban, s annyi különös fordulattal, hogy nem is csoda, ha a vidéki stúdiók kissé a háttérben, amúgy szélárnyékban vajúdnak. Hogy mi szü­letik? Al- és rémhírek kelnek, s szállongnak városszerte. Ilyenek: megszűnik a körzeti stúdió; átalakui(t) produceri irodává; Bán János stúdióvezető keresi a helyét, mert nem bír a munkahelyi „ellenzékével"; nem kap immár hírt az ország a Dél-Alfoldről, mert az intendánsok azonos feltételekkel versenyeztetik a szegediek produkcióit a pesti műhelyek alkotásaival. Es a többi. Mi az igazság? Bán Jánost hosszabb ideje próbálom szóra bírni, most végre sikerült. Semmi biztosat nem tudott vol­na mondani eddig a jövőről, azért kerülte a újságírókat - mente­getőzik a stúdióvezető. Most azonban végre eldőlt, hogy szer­vezeti változás egyelőre nem vár­ható, a körzeti stúdió úgy működik ezután is, mint eddig - csak más­ként. A talányos mondat „fordí­tása": latolgatták ugyan, hogy a pesti központ szervezeti válto­zásait követve alakuljon-e itt is produceri iroda, önálló igazga­tóság, avagy maradjon a főszer­kesztőség, aztán arra jutottak, az a lényeg, hogy a vidéki stúdiók megmaradjanak és műsorokat készítsenek, a szervezeti átala­kulás nem oly sürgető. Változik viszont sok minden. Azonnal is, de leginkább január l-jétől, amikor vállalkozóként kell műsort csinálni, mert e tevékenység valamennyi költségét - egészen az energia­felhasználásig, házfönntartásig - a stúdiónak önállóan kell fedezni, vagyis komoly gazdálkodásra kénytelen berendezkedni. Addig közelítik a vállalkozói magatartást. A stúdió munkatár­sai pályázat alapján nyerhetik el egy-egy műsor készítésének jogát - és fedezetét. Vagyis verseny lesz, s nemcsak az ötletek börzéje indul, hanem a szponzorokért is vetélkednek a tévések. Akinek bombaötlete és sok szponzora van - az nyer. A stúdióvezető azt re­méli, hogy ezen a piacon a minő­ség lesz a favorit. Más szavakkal: nem beszél létszámleépítésről, hanem minőségi cserékről. A pá­lyázati rendszerben ugyanis ki kell derülnie, melyik munkatársa a legjobban informált, a leginkább ötletgazdag, ügyes a reklámszer­vezésben, a szponzorok fölhajtá­sában, ráadásul még nézhető mű­sort is tud csinálni. Döntsék el a tévénézők, igaza van-e az önkritikus főnöknek': Bán János azt mondja, eddig sok mű­sorukat agyonbeszélték. Általában terjengős, kissé didaktikus pro­duktumok születtek. Követke­zésképpen a minőség mérésekor ezentúl a dokumentatív jellegű, információgazdag, képekkel és nem szavakkal beszélő programok kapnak jelest, az alkotók felnőtt­nek tekintik a nézőt és rábízzák a véleményalkotást. Mivel ilyen munkahelyen sose árt a friss látás­mód, pályázni nemcsak belső munkatársaknak lehet. Ötleteket kívülről is várnak, szakmabeliektől (újságírók), diá­koktól, bárkitől. A megvaló­sításhoz sem föltétlenül a házon belüli erőket veszik igénybe. (A „nagytévében" megalakul a köz­ponti szakmai iroda, azok a tévé­sek kerülnek oda, akik sem az intendatúrákra, sem a produceri irodákba, sem a megmaradt fő­szerkesztőségekbe nem fértek be; „árulják magukat".) Nézzük most már a műsor­terveket! Megállapodás van arról, hogy a nemzetiségi műsorokat továbbra is a szegedi és a pécsi stúdiók készítik, a 15 óra utáni időtávban heti 20-25 percet kap mindegyik. A körzeti stúdiók hagyományos, eddig hétfőnként a 2-esen látható egyórás, magazin­jellegű adásai megváltoznak: csü­törtökönként 19 és 20 óra között kerülnek adásba, a magazin-jel­leg, a sok apró, „színes" riport elfelejtődik, meg a .Dél" jelző is; megszorító jelző nélküli, alföldi műsorokat szeretnének, amelyek­ben hosszabb idő áll rendelke­zésre egy-egy téma kifejtésére. A dokumentum-jelleg, az elemzés, az összefüggések feltárása jellem­zi - a szándékok szerint - az új körzeti programokat. A 2-e$ intendánsa, Vitray Tamás megvette a Szegedi estéket; így nevezték el az új műsorso­rozatot, amelyben nem „igazol­ványképek beszélgetnek", hanem elsősorban az Alföld tudományos, művészeti, egyetemi élete eleve­nedik meg az országos nézőtábor előtt - este 9 óra tájban, havonta egyszer egy órában. Szeretnék megtartani - amolyan előhíra­dóként - a 10 perces hírmagazint. A TV 1 vevő a „mit ér az ember, ha vidéki"-témájú, negyedéven­kénti műsorsorozatra, és az Anya­nyelven című, a környező orszá­gok magyarlakta településeit bemutató műsorokra. Megszü­letett egy Határszéle munkacímű dokumentumsorozat terve is, amely a „láncos kutya"-korszaktól a román határon meghonosodott embercsempészeten át a szovjet világútlevél következményéig áttekintené a „határhelyzeteket". A stúdió továbbra is erőteljesen pályázik a „kiálló időkre": hajnal­ban, délben, éjszaka ők akarják bevilágítani az ilyenkor amúgy sötét képernyőt. Elkészült egy, a déli 12 és délután 3 óra közötti időben sugárzandó rétegműsor terve, amelynek célzottjai a nyug­díjasok, betegek, háziasszonyok, kismamák, gyerekek, több mű­szakban dolgozók - és munka­nélküliek. A címe: Szieszta. Ez tehát a pillanatkép a szegedi stúdióról - ahogy a vezető meg­festette. A felnőttszámba vett né­zők pedig vagy veszik a portékát, vagy nem. Talán az így kifejezett véleményükön múlik ezentúl a stúdiósors... Sulyok Erzsébet Szombati életmód magazinunkban: - Hajóval - Csongrádig • Eszem-iszom - ésszel: - Van, aki zsíros ételekről álmodik - Mi kerül az asztalra Amerikában? - A gyors fogyókúrp hatástalan • Mario és a varázsló - ma • Nem vagyok én csodadoktor

Next

/
Thumbnails
Contents