Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-19 / 91. szám

81. évfolyam, 91. szám 1991. április 19., péntek Havi előfizetési díj: 185 forint Ára: 7,40 forint ALAPÍTVA : 1910-BEN Amen az EXPO-ra Televíziós bukfencek - Célba vett támogatások - Karnagyi ars poetica Művek Londonból - Dobogón a motorcsónakosok M

ihail Gorbacsov szovjet államfő beleegyezett abba, hogy tárgyaljon a két ország között vitát képező szigetek hovatartozásáról - közölte az AP-DJ amerikai hírügynökség egy magas rangú japán tisztviselőre hivatkozva. Tegnap népes küldöttség élén Bukarestbe érkezett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök, akinek személyében az 1989. decemberi fordulat óta először látogat nyugati államfő Romániába. Az MTI jelentése szerint a francia sajtó szinte példa nélkül álló módon hallgat a látogatásról, s a párizsi sajtókörök abban váratlan és kockázatos politikai gesztust látnak. Magasrangú amerikai katonatisztek mondtak köszönetet egy rijádi fogadáson a Szaúd-Arábiában tartózkodó magyar orvoscsoportnak a sebesült amerikai katonák ellátásáért. Ma Magyarországra érkezik a horvát elnök. Franjo Tudjman többek között találkozik Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, és a magyarországi horvátok képviselőivel is. Itthon az Országgyűlés két állandó bizottságának ülésén döntöttek törvénytervezetek Parlament elé terjesztéséről. Az Önkormányzati Bizottság befejezte a hatásköri törvény vitáját, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság pedig a kárpótlási törvénytervezethez benyújtott módosító indítványokról határozott. Mindkét tervezetet elfogadásra javasolva terjesztették az Országgyűlés elé. Harmincmilliárd a világkiállításra Magyar gazdaság IMF szemmel A Magyarországgal kapcsolatos tapasztalatok idén is igen jók, akárcsak tavaly: az ország a vállalt külső célokat túlteljesítette, a külföldi fizetési mérleg sokkal jobb a vártnál, s a térségben a legsikeresebben irányították át a kereskedelmet Keletről Nyugatra. Ezt mondták az MTI tudósítójának a Nemzetközi Valutaalap vezető köreiben, ahol egyúttal hangoztatták: a magyar gazdasági helyzet változatlanul nehéz, de reményt iátnak arra, hogy az infláció - amelynek felgyorsulása részben az olajválság következménye volt - idén enyhül, s 1992ben már lehetséges szerény, 2-4 százalékos gazdasági növekedés. Az IMF illetékesei hangoztatták, hogy a 30 százalékosra becsült infláció mérséklése elsőrendű feladat, többek között ezt szolgálják az alap hitelprogramjai. (Magyarország februárban a térségből elsőnek kapott lehetőséget több mint 1,6 milliárd dollár értékű, hároméves hitelmegállapodásra az IMF-fel, amelytől a korábbi döntésekkel együtt összesen több, mint 2,5 milliárdot vehet igénybe. Csütörtökön jelentik be a Lengyelországgal kötött hasonló, mintegy 2 milliárd dollár értékű megegyezést). A magyar gazdaság idei teljesítménye kismértékben elmarad a várakozásoktól, de biztató, hogy az ország sokkal előbbre tart a gazdasági szerkezet átalakításában, a versenyre való felkészülésben, mint a térség más országai - hangoztatták a szakértők, egyúttal sürgetve a magyar privatizálás ütemének felgyorsítását. A kormány szükségesnek tartja az 1995-ös Budapest-Bécs Világkiállítást, amelynek megrendezését vállalkozói alapon támogatja, és a világkiállítás feltételeinek biztosításához folyó áron számolva 30 milliárd forint költségvetési támogatást tart indokoltnak mondta László Balázs szóvivő a kormány csütörtöki üléséről. A kormány Budapest főváros és kerületei részére hozzájárulásuk arányában, biztosítja részvételüket a világkiállítás megvalósításában. A kormány döntésének kialakításakor figyelembe vette, hogy a világkiállítás és a hozzá csatlakozó létesítmények várhatóan pozitív hatást gyakorolnak a gazdaság fejlődésére, különösen az idegenforgalom, a szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztésére. A miniszterek tanácsa számításba vette az EXPO pozitív hatásait a foglalkoztatás bővítésére, "a külföldi működötöké bevonására. A kormány úgy ítéli meg, hogy a világkiállítás előnyös hatásai az ország egész területén érvényesülnek majd. A kormány határozatot hozott arról, hogy a világkiállítással kapcsolatban eddig is működő ad hoc bizottság folytassa a világkiállítás finanszírozásának előkészítő, megalapozó munkáit. Megbízta a kormánybiztost, hogy a május 16-i kormányülésre nyújtson be előterjesztést a világkiállítás megrendezéséről, amelynek tartalmaznia kell az Országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat tervezetét, valamint a lebonyolítás szervezeti rendszerét is. Védelem a Tiszának Tudományos terv készült a Tisza Csongrád megyei szakaszának védelmére és hasznosítására. Az Alsó Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság és más településrendezéssel, illetve természetvédelemmel foglalkozó intézetek szakértői által összeállított tanulmányt a megyei önkormányzat elfogadta, és országos programmá javasolta kiterjeszteni. A koncepció célja - hangsúlyozta az MTI munkatársa kérdésére Lehmann István, a megyei önkormányzat elnöke -, hogy a kérdéskör átfogó tanulmányozásával segítsen feltárni és összehangolni a védelem még megoldatlan, legfontosabb feladatait. valamint meghatározni a további hasznosítás fő irányait és optimális mértékét. Elmondta: a Tisza 108 kilométer hosszúságban szeli át Csongrád megyét, és közvetlenül érint 45 települést, illetve azok közigazgatási területét. Ezekben él a megye lakosságának csaknem háromnegyed része, s itt található az ipari kapacitás több mint kilencven százaléka, vizsgálata azonban nem nélkülözheti a megyén kívüli szakaszokra, sót a teljes Tisza-vízgyűjtőre való kitekintést. Az alföldi megyék ezt felvállalták, és szeptemberben tudományos konferencián vitatják meg a terv megvalósításának településenkénti lehetőségeit. MIT TEHET A ROMA PARLAMENT? Cigány sorskérdések - országos (görbe)tükörben A települési önkormányzatok és a cigányság kapcsolata. Tömören így foglalható össze annak a tanácskozásnak a témája, amelyet tegnap rendeztek a megyei közgyűlés székházában. A Szeged környéki, cigánylakta települések polgármesterei, valamint különböző cigány Iszerevezetek képviselőinek jelenlétében elkezdődött konzultatív beszélgetésen előbb Osztojkán Béla, a decemberben megalakult Roma Parlament fótitkára tartott vitaindító beszédet. Elmondta, véleménye szerint a cigányság helyzetének megváltoztatásához a köztársaságnak kisebbségbarát politikát kell folytatnia. Ehhez a jogi keretek immár adottak, kérdés, hogy valóban kialakul-e olyan jogállam, amiben a kisebbségek számára jobb jövőt vár. A szervezeti keretek megteremtése során a cigányságnak önálló érdekvédelemre van szüksége - parlamentjük is ennek érdekében alakult. Ennek azonban jelenleg csupán 19 cigányszervezet tagja - a bejegyzett 40-ből. Amelyek közül - jegyezte meg nem kevés iróniával Osztojkán Béla „egyik országosabb, mint a másik..." E tényben kifejeződő megosztottság, széttagoltság a cigányság egyik alapvető problémája, ennek eredménye - hallottuk később -, hogy olyan településeken sem tudtak képviselethez jutni, ahol egyébként számarányuk ezt messzemenően indokolta volna. Fő tennivalójuk tehát az önszerveződés lehetőségeinek, módjainak tanulása, hogy azután iskolákat, munkahelyeket tudjanak létrehozni, képesek legyenek értékeiket felmutatni, s így a kulturális életben is szerepet játszani. Osztojkán Béla elmondta, 260 ezer tagja van a 40 cigány szervezetnek - papíron. Lehet, hogy a valóságban csak fele érvényes e számnak, de még az is akkora tömeg, amely jelentős szerepet játszhat mind a cigányság mind a társadalom életében, s ezért is fontos, hogy képes legyen az önszerveződésre. Az iskoláztatást említette az egyik legfontosabb tényezőként Károlyi Sándor apátfalvi cigány képviselő is, hozzátéve: jelenlegi helyzetükben a cigányok versenyképtelenek a munkaerőpiacon, így egyre több a segélyre szoruló, a segélyt viszont hosszú procedúra végén kapják, .ráadásul igen szubjektív megítélés alapján. Dr. Szirtesi Zoltán - hajdan az egyik cigányszövetség elnöke - arra a veszélyre hívta föl a figyelmet, hogy a cigányság egy része számára kereső foglalkozássá vált szervezetet alakítani, abban funkciót viselni, ám a többség számára ebből semmi haszon sincs. Nem végeznek sem felvilágosító, sem oktató munkát, s legfőképp nem járnak az általános megítélés szempontjából legnagyobb veszélyt jelentő lumpenek közé, megakadályozni hírük rosszabbodását. A találkozón résztvevő polgármesterek an-a hívták föl a figyelmet, milyen veszélyt jelent bizonyos rétegek további elszegényedése a második gazdaság beszűkülése, az alkalmi munkalehetőségek rohamos csökkenése miatt, s hogy - lévén az önkormányzati ülések nyilvánosak - , ha nem is szerzett képviseletet a cigányság a legtöbb helyen. jelenlétével, az események figyelemmel kísérésével előkészítheti jövőbeni szerepvállalását. A Művelődési Minisztérium képviseletében jelenlévő Váradi Géza főtanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy a cigányság gondjainak megoldása állami feladat, amiben a népjóléti s a munkaügyi tárcának épp úgy részt kell venni, mint a művelődésinek. Márpedig Magyarország olyan lesz - fogalmazott a minisztériumi küldött amilyen módon a cigánykérdést meg tudja oldani. Ez ugyanis meghatározó jelentőségű problémája az országnak. A találkozót záró felszólalásában Osztojkán Béla kijelentette: a cigányság tekintetében nem volt hazánkban rendszerváltás. Részint, mert a cigányok nem hitték el, hogy változhat valami, hogy valóban beleszólásuk lehet sorsuk alakításába, részint pedig, mert a manipulációs készség és szándék ugyanúgy megvan a jelenlegi kormányban is, mint elődjében. Átemelték a régi rendszer „szakértóit", akik változatlan intenzitással végzik - az oszd meg és uralkodj elve alapján - a nagyobb szervezetek szétzilálását. Végezetül azt is elmondta a Roma Parlament főtitkára: az efféle találkozókat nemcsak az egymás közti közeledésre, erőik egyesítésére kívánják fölhasználni, hanem arra is, hogy a közvélemény megismerje értékeiket, s ne csak egy „problémás" népcsoportként tartsa őket számon. B.T. NEM ADJAK FÖL A COULEUR LOCALE-T Profik piacán? A Nagy Átalakulás már oly régóta dúl a Magyar Televízióban, s annyi különös fordulattal, hogy nem is csoda, ha a vidéki stúdiók kissé a háttérben, amúgy szélárnyékban vajúdnak. Hogy mi születik? Al- és rémhírek kelnek, s szállongnak városszerte. Ilyenek: megszűnik a körzeti stúdió; átalakui(t) produceri irodává; Bán János stúdióvezető keresi a helyét, mert nem bír a munkahelyi „ellenzékével"; nem kap immár hírt az ország a Dél-Alfoldről, mert az intendánsok azonos feltételekkel versenyeztetik a szegediek produkcióit a pesti műhelyek alkotásaival. Es a többi. Mi az igazság? Bán Jánost hosszabb ideje próbálom szóra bírni, most végre sikerült. Semmi biztosat nem tudott volna mondani eddig a jövőről, azért kerülte a újságírókat - mentegetőzik a stúdióvezető. Most azonban végre eldőlt, hogy szervezeti változás egyelőre nem várható, a körzeti stúdió úgy működik ezután is, mint eddig - csak másként. A talányos mondat „fordítása": latolgatták ugyan, hogy a pesti központ szervezeti változásait követve alakuljon-e itt is produceri iroda, önálló igazgatóság, avagy maradjon a főszerkesztőség, aztán arra jutottak, az a lényeg, hogy a vidéki stúdiók megmaradjanak és műsorokat készítsenek, a szervezeti átalakulás nem oly sürgető. Változik viszont sok minden. Azonnal is, de leginkább január l-jétől, amikor vállalkozóként kell műsort csinálni, mert e tevékenység valamennyi költségét - egészen az energiafelhasználásig, házfönntartásig - a stúdiónak önállóan kell fedezni, vagyis komoly gazdálkodásra kénytelen berendezkedni. Addig közelítik a vállalkozói magatartást. A stúdió munkatársai pályázat alapján nyerhetik el egy-egy műsor készítésének jogát - és fedezetét. Vagyis verseny lesz, s nemcsak az ötletek börzéje indul, hanem a szponzorokért is vetélkednek a tévések. Akinek bombaötlete és sok szponzora van - az nyer. A stúdióvezető azt reméli, hogy ezen a piacon a minőség lesz a favorit. Más szavakkal: nem beszél létszámleépítésről, hanem minőségi cserékről. A pályázati rendszerben ugyanis ki kell derülnie, melyik munkatársa a legjobban informált, a leginkább ötletgazdag, ügyes a reklámszervezésben, a szponzorok fölhajtásában, ráadásul még nézhető műsort is tud csinálni. Döntsék el a tévénézők, igaza van-e az önkritikus főnöknek': Bán János azt mondja, eddig sok műsorukat agyonbeszélték. Általában terjengős, kissé didaktikus produktumok születtek. Következésképpen a minőség mérésekor ezentúl a dokumentatív jellegű, információgazdag, képekkel és nem szavakkal beszélő programok kapnak jelest, az alkotók felnőttnek tekintik a nézőt és rábízzák a véleményalkotást. Mivel ilyen munkahelyen sose árt a friss látásmód, pályázni nemcsak belső munkatársaknak lehet. Ötleteket kívülről is várnak, szakmabeliektől (újságírók), diákoktól, bárkitől. A megvalósításhoz sem föltétlenül a házon belüli erőket veszik igénybe. (A „nagytévében" megalakul a központi szakmai iroda, azok a tévések kerülnek oda, akik sem az intendatúrákra, sem a produceri irodákba, sem a megmaradt főszerkesztőségekbe nem fértek be; „árulják magukat".) Nézzük most már a műsorterveket! Megállapodás van arról, hogy a nemzetiségi műsorokat továbbra is a szegedi és a pécsi stúdiók készítik, a 15 óra utáni időtávban heti 20-25 percet kap mindegyik. A körzeti stúdiók hagyományos, eddig hétfőnként a 2-esen látható egyórás, magazinjellegű adásai megváltoznak: csütörtökönként 19 és 20 óra között kerülnek adásba, a magazin-jelleg, a sok apró, „színes" riport elfelejtődik, meg a .Dél" jelző is; megszorító jelző nélküli, alföldi műsorokat szeretnének, amelyekben hosszabb idő áll rendelkezésre egy-egy téma kifejtésére. A dokumentum-jelleg, az elemzés, az összefüggések feltárása jellemzi - a szándékok szerint - az új körzeti programokat. A 2-e$ intendánsa, Vitray Tamás megvette a Szegedi estéket; így nevezték el az új műsorsorozatot, amelyben nem „igazolványképek beszélgetnek", hanem elsősorban az Alföld tudományos, művészeti, egyetemi élete elevenedik meg az országos nézőtábor előtt - este 9 óra tájban, havonta egyszer egy órában. Szeretnék megtartani - amolyan előhíradóként - a 10 perces hírmagazint. A TV 1 vevő a „mit ér az ember, ha vidéki"-témájú, negyedévenkénti műsorsorozatra, és az Anyanyelven című, a környező országok magyarlakta településeit bemutató műsorokra. Megszületett egy Határszéle munkacímű dokumentumsorozat terve is, amely a „láncos kutya"-korszaktól a román határon meghonosodott embercsempészeten át a szovjet világútlevél következményéig áttekintené a „határhelyzeteket". A stúdió továbbra is erőteljesen pályázik a „kiálló időkre": hajnalban, délben, éjszaka ők akarják bevilágítani az ilyenkor amúgy sötét képernyőt. Elkészült egy, a déli 12 és délután 3 óra közötti időben sugárzandó rétegműsor terve, amelynek célzottjai a nyugdíjasok, betegek, háziasszonyok, kismamák, gyerekek, több műszakban dolgozók - és munkanélküliek. A címe: Szieszta. Ez tehát a pillanatkép a szegedi stúdióról - ahogy a vezető megfestette. A felnőttszámba vett nézők pedig vagy veszik a portékát, vagy nem. Talán az így kifejezett véleményükön múlik ezentúl a stúdiósors... Sulyok Erzsébet Szombati életmód magazinunkban: - Hajóval - Csongrádig • Eszem-iszom - ésszel: - Van, aki zsíros ételekről álmodik - Mi kerül az asztalra Amerikában? - A gyors fogyókúrp hatástalan • Mario és a varázsló - ma • Nem vagyok én csodadoktor