Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-18 / 90. szám

1991. április 18., csütörtök Kultúra 5 VARNUS XAVÉR A DÓMBAN Az ifjú virtuóz Jelenleg éppen Budapesten lakik, de hamarosan szeretne egy tanyát venni az Őrségben. Varnus Xavér azonban megjárta már a világot. Magyarországon Lehotka Gábortól tanult orgonálni, majd Párizsban, később Kanadában tökéletesítette tudását. A kritika elragadtatással fogadta, begyűjtött egy csomó felsőfokú jelzőt jelzőt: „zseni a zongorán",,, a zongora Horowitza", mások szerint Paganinije. Megvallom, játszani még nem hallottam, de beszélgetésünkből megbizonyosodtam: a szavaknak nem kevésbé virtuóza, mint a billentyűknek. - Te vagy itt a város véresszájú kritikusa? - szegezi nekem azonnal a kérdést. - Ugyan, ezt csak a barátaim terjesztik rólam. Egyébként ügy tudom, a nyugati államokban sokkal kegyetlenebb a bírálat, mint nálunk. - Országonként változik. A franciák például rettenetesen kötözködőek, ott nem is kritikus van, inkább intrikus. Az angolok mértéktartóak. De Amerikában van csak igazi jelentősége a zenekritikának. - Micsoda? - Az hogy ott az emberek el is olvassák az újságot, és elhiszik, ami benne van. Egyébként én a Playboyba szoktam kritikákat írni, legutóbb épp a Lammermoori Lucia Callas-Gobbi-Di Stcfanoféle felvételéről. - No és mit? - Az előadásról jót. De az operairodalomban én rengeteg dologgal nem vagyok kibékülve. Ott rengeteg középszer kapott helyet. Nem hiszem például, hogy Donizetti a legnagyobb operaszerzők egyike lenne. - Kiket tartasz te jónak ? - Az operairodalom csúcsának Wagnert érzem. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenkinek fel kell olvadni abban az összművészeti képben, amit ó elképzelt, de énszerintem ő vitte a leginkább tökélyre. Én magam nagyon szeretem Wagnert. Na nem mondom, hogy szívesen beülök este hatkor, hogy éjjeli kettőig hallgassam a bömbölő tenorjait, de kis mennyiségben rettenetesen szeretem. - Nekem az az érzésem, nagyon sokszor blöffölt. - Talán az volt a baj, hogy ő írta a szöveget is. Azt hiszem, nem tudott megálljt parancsolni magának a szövegírásban, aztán azt meg kellett zenésíteni. Wagner a leveleiben órákon keresztül elemzi és magasztalja a saját költészetét - a zenéről meg egy kukkot nem ír. Olyan, mintha az csak mellékes termék lett volna. - A világhírű orvosprofesszor mindig arra a legbüszkébb, hogy milyen pompás retket termel a kiskertjében... - ... a festő meg arra, hogy megjavítja a vízvezetéket stb. A dilettantizmus nagyon élvezetes. - Neked nincs valami más hobbid az orgonáláson kívül? - Az hogy újságot írok! De a tréfát félretéve az, hogy a pénzemet jó üzleti vállalkozásokba fektessem. - Művészet és üzlet? Hogy jön ez össze? - Nem tudom hallottad-e: Horowitzéké volt fél Manhattan. Rubinstein fölvásárolta fél Londont. Szóval szép-szép a művészet, de ha holnap egy atomtámadás következtében mindenki megsüketülne, csak kellene valamiből élnie az embernek! Ha ez megvan, akkor az ember nem azért játszik már, mert jól megfizetik, hanem mert szeret. - Most Szegeden melyik változat érvényes? - Itt jól megfizetnek. Szeged azon kevés magyar városok egyike, ahová érdemes visszajönni. A műikor is, mikor itt játszottam, rengetegen voltak. Körülbelül háromszázan csak a karzaton. És legtöbbjük fiatal. Egyébként nekem nem most kellett volna jönnöm, hanem március hatodikán. Hallottál a Lehotka-ügyről? - Nem. - Tudod, mi nagyon jó barátok vagyunk. Ezt a koncertet eredetileg ő játszotta volna, de jött egy levél Szegedről, hogy Gyulay Endre megyés püspök figyelmeztette a Dóm plébánosát: a magyar katolikus püspöki kar Lehotka Gábort kitiltotta az ország összes katolikus templomából. - Miért? - Merthogy párttitkár volt. Micsoda badarság, nem? Valahogy meg kellett élni. Lahotka meg arra használta a kapcsolatait, hogy megépítessen egy pár orgonát. így készült el például a váci orgona, amely a legjobb az országban. - Mit fogsz játszani Lehotka helyett? - Hát Bach d-moll toccata és fúgáját ugye mindenképpen el kell játszani, mert akkor százzal többen lesznek. Ezen kívül eljátszom még a Scarlatti-darabot, és egy saját Wagner-átiratomat, amellyel nemrég készültem el. Márok Tamás KETNYELVU OKTATAS ES ERETTSEGI Készül a francia-magyar gimnázium Élénkülő üzleti és kulturális kapcsolatok, fejlődő testvérvárosi viszony Nizzával, francia nyelvű kulturális egyesület alakítása: Szegeden „divat" lett a francia, s a diplomácia hivatalos nyelve hasznosságában nemsokára az angol mellé léphet elő. S ha így történik, a közoktatásban is meg kell találja a helyét, legfőképpen a továbbtanulásra felkészítő gimnáziumokban. A keret adott: államközi szerződés rögzíti a két ország kutatási és tudományos együttműködési programját, melyben külön passzus szól a magyarországi francia nyelvű oktatás kiterjesztéséről. Szeged város önkormányzatának, és tudományegyetemének reakciója a lehetőségre gyors volt. Az önkormányzat kétnyelvű francia-magyar gimnázium létrehozását kezdeményezte, s e terve, úgy tűnik, nemcsak terv marad. A kétnyelvű osztály-telepítési elképzelés lényege, hogy a francia tanítás az oktatási piramis alján, az általános iskolákban kezdődnék, s erre a célra két, a francia nyelvet már emelt óraszámban oktató iskola, a Makkosházi, és a Ságvári Endre gyakorló általános iskola a legalkalmasabb. E két iskola lenne az előkészítő terep a JATE Ságvári Endre gyakorló gimnáziuma számára, mindkettőben a szakosított francia oktatás már első osztálytól kezdődhetne, illetve a Ságváriban francia anyanyelvű lektor fejleszthetné heti két pluszórában a gyerekek társalgási készségét. Az általános iskolák feladata volna a gimnáziumi tárgyakhoz szükséges szakmai szókincs bővítése is, heti egy órában. Kardos József, a Ságvári gimnázium megbízott igazgatója elmondta, hogy a gimnáziumi tanrend nem téme el az érvényes tantervtől, de a történelem, matematika, fizika, biológia, s esetleg más tárgyak oktatása francia nyelven folyna (franciául tudó tanárokban nincs hiány), és lehetőség lenne a kétnyelvű érettségire is. Franciaország budapesti nagykövetsége támogatja a kétnyelvű gimnáziumi osztály indítását. Nemrég Szegeden járt Jean-Georges Mandou, követségi tanácsos, aki az erkölcsi támogatás mellett bizonyos anyagi segítséget is ígért, valamint azt, hogy a követség lektort biztosítana. Az Aliance Franciase kulturális szervezet, a JATE. a Mission Laique francia kormányszervezet, és az AGORA párizsi kereskedelmi társaság a könyvtár és a hangos anyag összeállításában működne közre; a Mission Laique képviseletében nemsokára Szegedre látogat dr. René Henri, volt francia oktatási államtitkár, akivel az önkormányzat tárgyalást folytat majd a szervezettől kapható támogatásról. A sarkalatos pont, mint minden oktatásügyi kezdeményezésnél, ez esetben is a pénz. A lckioroknak a város biztosítaná a lakást, bérükről, és egyéb költségekről azonban a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak kell gondoskodnia. A JATE rektora, dr. Róna-Tas András, és a városi önkormányzat vezetése a hónap végéig ezügyben előterjesztésben fogja kérni a minisztérium engedélyét és támogatását. P.J. Irány Tirana Az 1989-90-es év egyik legnagyobb példányszámot elért lemezsikere volt a Csavargó. Április 22-én kerül a boltokba Délhúsa Gjon új albuma a Proton jóvoltából, mely az Átviszlek az éjszakán címet viseli. - Az egyik sikergyanús szám a „Mindenem a farmerem". Szponzorál téged a Levi 's? - Úgy néz ki, hogy szerződést fogunk kötni, egyelőre e szám videoclipjének elkészítéséhez kapunk támogatást. - Érzelmes, lassú szám a ,J4e félj!"... - Szerintem nagyon aranyos és ugyanúgy megtaláltuk a hangulatát, mint a Rómeó és Júliának, ez volt a cél. - Meg fogja közelíteni a nagylemez a Csavargó sikerét? - Sokkal egységesebb, tisztább a lemez. Nem annyira mézes, nekem egy kicsit mézes volt a „Csavargó", de azt hiszem, entrée-nak, belépőnek nagyon jó volt. Viszont továbblépni egy komolyabb szöveggel és mélyrehatóbb tartalommal lehet. A mondanivaló is kifejezetten a tiniknek szól/ - Sokszor léptél már fel Szegeden. Milyen az itteni közönség? - Nagyon jó város. Tele van diákokkal, és ez meghatározza egy város hangulatát. - Milyen terveid vannak a nyárra? - Egész a nyár közepéig tele vagyok programokkal. Épp most kaptam egy albániai meghívást. Ez a legszuperabb, a legkülönlegesebb számomra, Tiranába megyek, ahol azt hiszem még senki sem járt. Én leszek az első a világon, aki elmegy Albániába fellépni. Nyáron a Balatonon vagyok, a siófoki Pophajón, augusztus 6-ától 16-áig. Nyáron csinálunk egy kisvárosi turnét, és őszre egy nagyvárosi, sportcsarnokbeli koncert turnéját tervezzük. - Találkozunk ősszel Szegeden? - Én bízom benne, hogy hamarabb is. Takács Viktor Kultúrák vonzásában Müller Miklós arcképéhez Évek óta az asturiai tengerpart egyik kicsiny falujában, Andrinban él. A falut csupán ötven család lakja, környéke csak nyáron népesül be. amikor fürdőhelye turisták ezreit vonzza oda. Az idős mester, a sapnyol fotóművészet történetének jelentős egyénisége, csöndben, visszavonultan él itt tengerparti házában. Már évek óta nem fényképez. Madridi stúdióját, műtermét Anna lánya vette át, aki mestersége folytatója. Fotói sokasága: szociofotói, a spanyol táj és civilizáció művészi ábrázolásai, a spanyol kultúra nagyjait megörökítő portréi ma már befogadó hazája kultúrájának Szerves részei. Pár éve, 75. szü- ' letésnapján mint nagy mestert köszöntötték őt választott hazájában. A megismertetéséből azonban,' ha késve is, nekünk, magyaroknak is részt illik vennünk: Nicolas Muller életműve a magyar kultúra része is. 1913. április 18-án ugyanis még Müller Miklósnéven jegyezték be az anyakönyvbe. S élete első huszonöt éve Magyarországon telt: szülőhelyén, Orosházán, s Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Budapesten. Életében s pólyájában Szeged kü lönösen fontos. A gimnázium 2., 3. és 4. osztályát itt végezte, majd itt járt egyetemre s itt lett belőle tudatosan alkotó fotós: a magyarországi szociofotó egyik legjelentősebb alakja. Áz itt tanultak tették Féja Géza Viharsarok című nevezetes művének. Szabó Zoltán Cifra nyomorúságának fotósává. S szegedi barátjával, Ortutay Gyulával készítette el első könyvét is, A parasztságunk életét; ehhez Ortutay írta a szöveget, Müller adta a fotókat. Szegedi egyetemi éveiben (1931-35) szoros kapcsolatot tartott a Szegedi Fiatalokkal, - így Radnóti Miklóssal és Ortutay Gyulával is, akik jó barátai lettek. De Buday Györgytől is sokat tanult. Kárász Judit szociofotói pedig például szolgáltak neki. A Szegedi Fiatalok közül mégis különösen Radnótihoz került igen közel, akivel még első évesként a MIEFHOE menzáján ismerkedett meg s akivel később (1934) Wolf doktor Bokor utcai házában egy ideig együtt is lakott. Barátságukat több, Radnótiról készült kitűnő képe s néhány neki dedikált Radnóti-kötet is bizonyítja. Az első két ajánlás egyszerre született meg s összemelegedésük idejéből való. A Pogány köszöntő (1930) kötetben ez áll: Müller Miklósnak elkésve, szeretettel Radnóti Miklós Bpest, 1934. VII. 23. A Kaffka Margit művészi fejlődése címűben (1934) ez: Müller Miklósnak, öreg komámnak adom „Pepi"-t baráti kézszorítással Radnóti Miklós Bpest, 1934. VII. 23. S még alighanem együtt laktak, amikor az Újhold (1935) megjelent; Radnóti (s Buday György) ezt is dedikálta: Müller Miklósnak barátsággal és szeretettel 1935. május 7-én Radnóti Miklós és Buday György Radnótival Pesten is tartotta a kapcsolatot Pesten újabb kép is készült a költőről. A Meredek útba (1938) így újabb, immár meghittebb dedikáció került: Miklósnak régi barátsággal, szeretettel Miklós Amikor pedig, az Anshluss után, 1938-ban Müller Miklós elhagyta az országot, aligha véletlenül, Radnóti Miklós volt egyik kísérője-búcsúztatója az állomáson. 1939-ben, nyáron Párizsban újra találkoztak. A francia főváros Müller odüsszeájának első állomása volt, a költőnek pedig utolsó nyugati útja vezetett oda. Közös barátjuk, Koffán Károly műtermében itt is készült kép. Sőt a társaság egyik tagja együtt is megörökítette őket. A háború kitörése azonban - 1939. szeptember Müllert tovább sodorta. Franciaországból Portugáliába, majd rövid ottlét után, Salazar börtönét is meglakva, az afrikai Tangerba költözött, ahol aztán 1947-ig élt. Madridba 1947-ben költözött, s ezzel végre révbe ért: hazára talált. Élete és munkássága időben nagyobb, döntő hányada már a spanyol kultúra körében telt, s annak része.- Földolgozni pályája eredményeit is a spanyol fotótörténészeknek kell. De a gyökerek erősek. A Magyarországon kialakult fotós karakter figyelhető meg a „spanyol" képeken is. S maga Müller sem felejti fiatalságát, szülőhazáját. Az utóbbi években többször is megfordult itthon. Munkásságának „visszaiktatása" a magyar kultúrába, amelyben megfogant s amelyben karakterét elnyerte, elsősorban a mi érdekünk. Nem frázis, mi leszünk vele gazdagabbak, ha újra fölfedezzük fotóművészete értékeit. L. A. In memóriám Kardos Pál Kardos Pál a jeles karnagy és zenepedagógus több mint tíz évet töltött Szegeden a tanárképző főiskola ének-zene tanszékének tanáraként. Ez idő alatt alapította meg a Bartók Kórust, mely ma is működik Rozgonvi Éva vezetésével. Kardos Pál 1978-ban hunyt el, szakmai rangjához méltó hivatalos elismerést halála után sem kapott. Kollégái, tanítványai azonban megőrizték emlékét. A Bartók kórus tagjai a minap alapítványt jegyeztettek be, melyet egykori karnagyukról neveztek el. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 2. számú női kara pedig felveszi Kardos Pál nevét. Az eseményekhez színvonalas programok is kapcsolódnak. Néhány napja a Bartók művelődési központban emlékkiállítás nyílt a karnagy tiszteletére. Pénteken este 7 órától emlékhangversenyt rendeznek a Tisza Szálló koncerttermében, ahol Szőnyi Erzsébet zenesszerzó mond bevezetőt. A műsorban közreműködik az ünnepelt szülővárosának kórusa, a Kardos Pál Pedagógus Énekkar (vezényelnek: Soltészné Lédeczi Judit és Holló Gyula), a szegedi Kardos Pál női kar (vezényel: Ordasi Péter), a Bartók kórus (vezényel: Rozgonyi Éva) valamint Bódás Péter és Delley József zongoraművészek. Szombaton a Bartók művelődési központban emlékülést rendeznek Kardos Pál művészi, pedagógiai és tudományos munkásságának hatása a magyar kórusmozgalomban témakörben, a felkért hozzászólók Nagy Olivér. Párkai István, Rozgonyi Éva. Varga Ferenc és Tillai Aurél lesznek. Az emlékülés elnöke: Makiári József . A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola e jeles alkalomból emlékplakettet készíttetett (az alkotó Fritz Mihály), melyet a jövőben azok a karvezetők és szakemberek kapnak majd meg, akik Kardos Pál szellemében tevékenykednek.Az ünnepi rendezvény költségeihez a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé és az MTA Soros Alapítványa járult hozzá.