Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13 / 86. szám

81. évfolyam, 86. szám 1991. április 13., szombat Havi előfizetési díj: 185 forint Ára: 8,30 forint Alapműveletek Sajátosan magyar számtan - Ördög bújt az angyalbőrbe? Világsztár Szegeden - Küldetésben Dél-Afrikában - A biztonság katonái N

icholas Brady amerikai pénzügyminiszter tegnap az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank hétfői londoni megnyitása előtt Párizsban Pierre Beregovoy francia gazdasági és pénzügyi államminiszterrel tartott megbeszélést, amelyen a két politikus arra a következtetésre jutott, hogy a Nyugatnak a tartalékok mozgósításával egyszerre kell megoldania a kelet-európai országok gazdasági átalakításának finanszírozását, és az Öböl-háború okozta károk rendezését. Párizsi közlés szerint ez lesz a témája az úgynevezett G-7, a gazdaságilag vezető hét ország pénzügy minisztere vasárnap esti munkavacsorájának is. Tegnap Japánban is bejelentették, hogy a Suzuki cég április 24-én aláírja a magyarországi szerelőüzeméről szóló végleges szerződést. Az üzemet 20 milliárd yenes (150 millió dolláros) beruházás révén hozzák létre Esztergomban, ahonnan az első évben 15 ezer, 1995-ben pedig 50 ezer autó kerül majd ki. Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal az Alkotmánybíróság „személyes adatokról" hozott határozatát a kihirdetést követően azonnaí végrehajtja, megfelelően gondoskodik a személyi szám törvényes keretek közötti használatáról, a személyiségi jog és az adatvédelem előírásainak megtartásáról. A hivatal ugyanakkor valamennyi érintett megértését és türelmét kéri, mert a határozat pontos végrehajtása miatt egyes közigazgatási eljárások átmenetileg nehézkessé, vagy lehetetlenné válnak. Egyedül az állami népességnyilvántartás jogosult ugyanis új személyi szám kiadására, és a meglévők használatára. Göncz Árpád a Tadzs Mahalban Pénzügyminisztérium illetékese, de hangsúlyozta: április végére elkészül a pontos díjszabást tartalmazó táblázat, amelyet azután az Állami Biztosítási Felügyeletnek kell jóváhagynia. Hozzátette: az indulásnál valamennyi biztosító társaság egységes díjtételt alkalmaz, de várhatóan már a jövő évtől - elsősorban az úgynevezett „bonus malus" szisztéma alapján - differenciálódnak a biztosítási összegek. A csütörtöki kormányülésen született további döntéseket ismertetve László Balázs szóvivő elmondta: a kabinet tagjai határoztak arról, hogy a magyar állam 700 millió forinttal részt vesz a General Motors és a Rába közös vegyes vállalatában. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt átalakulásának kérdése is a kormányülés napirendjén szerepelt. Ennek kapcsán a szóvivő elmondta: a tulajdonosi és üzemeltetési feladatkörök szétválasztásával első lépésként 11 háttéripari részleget, valamint gázszolgáltató egységet leválasztanak a trösztről. Ezek átmenetileg állami felügyelet alá kerülnek, majd az alapfunkciót ellátó vállalat részvénytársasággá alakul. László Balázs utalt arra, hogy a kormány hasonló módon képzeli el a Magyar Villamosipari Tröszt átalakulását is. Hivatalos indiai látogatásának harmadik napján, tegnap Göncz Árpád köztársasági elnök és kísérete vidéki körútra indult. Elsőként rövid látogatást tettek Agrában, ahol megtekintették a világhírű Tadzs Mahalt, valamint az agrai vörös erődöt. Az elnöki különrepülógép a délutáni órákban landolt Kalkuttában, Nyugat-Bengál állam székhelyén. A magyar delegáció felkereste a Nirmal Hriday gyermekotthont, a kalkuttai Teréz anya által alapított és vezetett misszionáriusok irgalmas rendjének égisze alatt működő egyik legismertebb ilyen jellegű indiai intézményt. Rövid városnézés után Göncz Árpád kötetlen találkozó keretében nyilatkozott a helyi sajtó néhány vezető képviselőjének. Elmondta, hogy soha nem volt antikommunista. Az antifasiszta ellenállási mozgalomban sok kommunista harcostársat tudhatott maga mellett, akik ugyan 1948 után elfordultak tőle, de miután kiábrándultak a rendszerből, 1956-ban már ismét a barikádnak ugyanazon az oldalán küzdöttek, mint ó. Emlékeztetett arra is, hogy - három és fél évtizeddel később - a reformkommunisták elismerésre méltó szerepet játszottak a magyarországi rendszerváltás előkészítésében. Árcsökkentő áremelés A matematika csodálatos. Számokkal, egyszerű számjegyekkel lapidárisan képes olyasmit kifejezni, amihez körülményes fondorlatokat kellene kitalálnunk. Ha például meg akarjuk fricskázni ismerősünk orrát, és előbb úgy teszünk, mintha egy nagy pofonra készülnénk (mindjárt kevésbé veszi zokon), azt elmondja a következő alapművelet: 5-2-3. Legyen szó mondjuk a benzináremelésről. Hónapok óta tudja mindenki, hogy április 15-től az árba ideiglenesen beépített kötelező gépjárműbiztositás díja megemeli majd a motorbenzin árát. Egy ideje az is közismert volt, hogy az áremelkedés 5 forint lesz. Két napja, a csütörtöki kormányülés előzeteseként kiadott tájékoztatón pedig egyértelműen megerősítették ezt. így aztán, tekintve, hogy az OKGT (a vállalat, amelynek a benzin árának liberalizálása óta hatáskörébe tartozik az árképzés) mindvégig hallgatott - mit lehet tenni - az ország elkönyvelte az új árat. Hanem erre jön az örömhír, nem öt - három forint az emelés. A hatás remek: két forinttal olcsóbb az öttel drágább benzin. Alapművelet, ugyebár. S. P. S. Törökországban szabad a kurd nyelv Három forinttal drágul a benzin Április 15-étól az előzetes bejelentésektől eltérően mégsem 5, hanem csak 3 forinttal drágul a motorbenzin - derült ki a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos kormányrendelet ismertetésekor. Mint Király Péter pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta: a jelzett határidőtől ugyan beépül a benzin árába a megemelt kötelező biztosítás díjtétele, ám ezzel egyidejűleg az OKGT literenként 2 forinttal csökkenti valamennyi benzinfajta árát. Az államtitkár ismételten utalt arra, hogy a benzin árában foglalt kötelezető felelősségbiztosítási díj június 30-áig lesz érvényben, ekkortól ugyanis a szerződéses forma lép életbe. A díjtételekről azonban továbbra sem tudott bővebb felvilágosítást adni a A török parlament tegnap feloldotta a kurd nyelv használatára vonatkozó tilalmat, és hatályon kívül helyezte a büntető törvénykönyvnek a véleményszabadságot korlátozó cikkelyeit. A képviselők által péntek reggel elfogadott törvénytervezet a Török Köztársaság megalakulása - 1923 - óta elfogadott első olyan határozat, amely jelentősen liberalizálja a török politikai életet. A törvény engedélyezi a kurd nyelv használatát, amely 1983 óta volt tilos az országban, és hatályon kívül helyezi ezenkívül a büntető törvénykönyv cikkelyeit, amelyek korlátozták a véleményszabadságot. és megtiltották kommunista párt alakítását az országban. A véleményszabadságra vonatkozó cikkelyek eltörlésének eredményeként több mint 43 ezer elítéltet helyeznek szabadlábra - közölte pénteken Jildirim Akbulut török miniszterelnök Diyarbakirban. (A török kormányfő Diyarbakirból a török-iraki határra utazik, ahol a mintegy 400 ezer kurd menekült helyzetét tanulmányozza - jelentette az Anatólia török hírügynökség.) Érthető, hogy az új szervezet elnöke egy évre Nagy István szegedi vásárigazgató - legfontosabb feladatának az időpontok koordinálását tartja. Ezen túl egységes árrendszer kialakításán is dolgoznak, s hasonlóképpen általános érvényűvé szeretnék tenni a vásárszabályzatot. Mielőtt valaki megijedne, hogy mi mindent kíván korlátozni az új szövetség, előre kell bocsátani, hogy a tiltások nagyon is indokoltak. Nem javasolják például bontott bálás termékek árusítását jelentős vásárokon s szándékuk szerint ez a tilalom vonatkozna minden két évnél öregebb termékre. Állandóan visszatérő kérdés, Jó helyen van-e a Marx téren a vásár? A válasz már régóta: nem, ennek ellenére jövőre is, s minden '94-IG A MARX TÉREN MARAD Vásár lesz jövőre is Régi probléma látszik megoldódni a Magyar Vásárszervezők Szövetségének megalakulásával. Korábban esetlegesen rendeztek az ország különböző pontjain nagyszabású kiállításokat, s ezek közül - az egyeztetés hiányában - több időben is egybeesett. Tavaly például a szegedi vásárral egyidőben rendezték a sopronit is, de nem ez volt az egyetlen, amely belecsúszott nyári rendezvényünkbe. valószínűség szerint 1994-ben is a régi helyén rendezik meg. Mára csaknem biztosra vehető, hogy lesz világkiállítás Magyarországon, ebben az ügyben azonban vidéki vásárok még nemigen hallatták szavukat. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem is készültek rá. Szegeden például két nagyobb horderejű terven is gondolkodnak, melynek főpróbái akár a jövő nyári vásáron, vagy az utána következő időszakban megkezdődhetnek. Az egyik témakör a katasztrófamegelőző és -elhárító eszközök köré csoportosulhatna, annál is inkább, mert angol, német, jugoszláv és svéd partnerek is beszállnának egy ilyen vállalkozásba. A másik nagy gondolatkör a termál- és gyógyvíz hasznosítására összpontosít. Állítólag sehol a világon nincs koncentráltabb adottság, amely ráadásul olajos nyelven szólva - még jól megkutatott is. A szakemberek szerint 20 ezer négyzetkilométeres termáltó van a Dél-Alföld alatt. A természeti kincs megfelelő módszerekkel többek között fűtésre, elektromos energia termelésére is felhasználható. Érdemes lehet tehát ezeket a technológiákat egy helyre összehozni, a komplex hasznosításban gondolkodni. (kovács) HAMAROSAN FIZETNEK A HITELEZŐKNEK IS Privát Délép vállalkozásra Országosan is egyedül álló az az átalakítás, amit a Délmagyarországi Építő Vállalat hajt végre az elkövetkezendő hónapokban - jelentették be tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen a vállalat vezetőin kívül a Kockázat Rt., a Budapest Bank , az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselői is részt vettek. A Délép ugyanis több éves belső átszervezés, vállalat megújítási kísérlet után teljesen privatizálja önmagát. A nagyvállalat - és a legalább akkora hitelállomány - a közeljövőben megszűnik, létrehoznak egy ingatlan fejlesztő és forgalmazó részvénytársaságot. - Közel öt évi próbálkozás után, tavaly végérvényesen kiderült, a hatvanas években szervezett mammut építőipari vállalatok életképtelenek. Az elmúlt években a cég kapuin belül igyekeztünk átformálni azt, amit csak lehet, de kiderült, a teljes privatizálás hiányában a Délép is halálra van ítélve - kezdte Körtvélyessy Péter vezérigazgató. Két évvel ezelőtt már már ügy tűnt, a cég képes lesz talpra állni. 1989-ben meg is célozták a veszteség nélküli gazdálkodást, de csak mínusz 16 millióra futotta. Szerencsére - mondják ma már a délépesek. így ugyanis olyan kényszerpályára került a cég, ami elvezetett a mára már kikristályosodni látszó megoldáshoz. Tavaly, a tartósan veszteséges vállalatokra vonatkozó szabályozók miatt, a Budapest Bank kénytelen volt kivonulni a Délép finanszírozásából. így mára 380 millió forintért állnak sorba a hitelezők a cég ajtajában. A rendszerváltás idő közben új szemléletet is hozott: eldőlt, az építőipart nem kell továbbra is kényszerítő eszközökkel állami felügyelet alatt tartani. A privatizációra igy kerülhet most sor. Tavaly novembertől a Kockázat Rt.-vei két hónap alatt közösen dolgozták ki azt a privatizációs programot, amelyet ezután valósítanak meg. Mi ennek a lényege? A nagyvállalat vagyonának 15 százalékát, a dolgozók többségét már sikerült kft-kbe kivinni. A vagyon maradékából most - három-hat hónap alatt - kifizetik a hitelezőket és megalkotják az új Rt-t, amely már csak az építőipari vállalkozások szervezésével foglalkozik, a kivitelezés megmarad a kft-knek. így létre jöhet az a klasszikus, háború előtti építőipari szerkezet, ahol különvált a kivitelező és a vállalkozó. Egyedülálló kísérlet a Délépé abban az értelemben is, hogy egy bank finanszírozza az egyszer már fizetésképtelennek nyilvánított partner privatizációs elképzeléseit. A megreformált szervezet előnye, hogy kis tőke gyors forgatásával akár 30 százalékos profit arányos nyereséggel is számolhat majd az új cég. Az átalakulás még több ponton vitatott. Először meg kell egyezni a hitelezőkkel. Nem kevésbé neuralgikus pont az ipartelep, azaz az egykori Házgyár sorsa. Ma úgy gondolják, hogy az átalakulás után az itt lévő épületeket más cégeknek adnák ki, csak az energiaellátást és a rendészeti feladatokat vállalná a Délép, azaz amolyan „házmester" lenne egykori tulajdonában. Nyugtalanító nem csak a cég, a szegediek számára is, mi lesz a panelvárosok garanciális, műszaki problémáival ezután. Az új cég természetesen ilyen értelemben jogutód marad a rendeletek szerint. Arról azonban a vezérigazgató sem tudott nyilatkozni, mi lesz az egyre sürgetőbb panel rekonstrukciókkal. Egy biztos, dinamittal nem lehet mindezt elvégezni, mint tették több nyugati nagyvárosban. Arról is szóltak a résztvevők, hogy a Délép privatizációja is elképzelhetetlen nyugati tőke bevonása nélkül. Rafai Gábor - Ennyire bíznak a Délép-ben? - kérdeztük a Kockázat Rt. főtanácsadóját, dr. Kocsis Ferencet. - Nem vállalkoztunk volna egy ilyen példa nélküli átalakítási folyamatban való részvételre, ha nem látnánk garanciát arra, hogy nem lesz eredményes az új vállalat. - Mire alapozzák optimizmusukat? - Egy egészséges építőipari szerkezet visszaállítását indítjuk ei ezzel. Ha külön válik az eddig összemosott két szerep, a vállalkozás és a kivitelezés, akkor van esély a sikerre. A külföldi befektetők két dolgot tartanak szem előtt. Egyrészt, hogy milyen a vállalati menedzsment, másrészt van-e piaca annak, amit csinálnak? - Ön ezt hogyan látja? - Úgy gondolom, a menedzsmenttel nincs gond. Ami pedig a piacokat illeti, a Délép úgy tűnik, be tud szállni abba a Deutsche Bank által finanszírozott közel 8 milliárd dolláros programba, amely a szovjet csapatok kivonulása utáni nagy keleti lakásépítkezésekre jött létre. De hasonló programot a Szovjetunió is tervez. Tárgyalunk német vállalkozókkal is, az egykori NDK területén a közeljövőben 150 milliárdos beruházási program indul. Ha ennek csak töredékébe részt tud venni a Délép, már az is hatalmas piac. Nem beszélve a hazai lehetőségekről: a világkiállításról, az autópálya építésről. A külföldi vállalkozások ugyanis csak a magyar építőipar átmentését szolgálhatják. Később - éppen az egészségesebb szerkezet miatt - vál ható egy jelentős pezsdülés itthon is. Ha a Délép-példát követik és az ingatlanfejlesztő cégek gombamódra elszaporodnak, akkor ez a folyamat fellendítheti a hazai piacot is. Ezért mi optimisták vagyunk. R.G.