Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-05 / 54. szám

4 Lakás — építészet 1991. március 5., kedd Lakásárak—pang a piac Egyesek szerint nemcsak pang — már csődbe is jutott a lakáspiac. Az árak — ha meg nem is a csillagoknál — az égben. £s a földön (padlón?) akiknek lakás kellene. Hogyan látja ezt két forgalmazó: az Inlak és az OTP? Öröklakáshoz jutni már csak jelentős saját tőkével lehet — mondják az Inlaknál. Az igénybe vehető támogatások köre egyre szűkül. Oj lakás vásárlásánál még vannak lehetőségek (például „szocpol", vagy személyre szóló támogatás), de akinek csak használt lakásra futná, ahhoz sem juthat hozzá, mert ő már nem jogosult semmiféle kedvezményre. Ezek után nem meglepő, hogy a korábbi évekhez képest erősen visszaesett az öröklakások forgalma, a mobilitást pangás váltotta föl. Kevés új lakás épül, s ami van, szinte eladhatatlan. A Tisza Lajos körút—József Attila sugárút sarkán épülő házban 35 ezer forintba kerül egyetlen négyzetméter... Az Inlak is passzívabb: 1990-ben egy 8 lakásos és egy 4 lakásos tárSashaz épült. Idén még óvatosabbak. Telkek, tervek. már vannak, de várják az új lakástörvényt, amely a hitelföltételeket is újraszabályozza majd. Piaci tendenciák? Mindenki eladni akar! Ez azonban nem hozza magával az árak csökkenését," az eladók kitartják az árat, mert csak így lehet reményük nagyobb, jobb lakásra. A szabadforgalomban 5-7 ezer forint/négyzetméteres különbOTP-LAKASEPÍTESEK ségek is vannak. A panelból mindenki szabadulna, és elsősorban a kis lakásokat keresik. Szalai Ferencné dr., az OTP osztályvezetője szerint több tényező együttesen vezetett a mostani helyzethez. Kevesebb az igénybe vehető kedvezmény; eddig állampolgári jogon járt az első lakáshoz jutás támogatása. most az önkormányzat dönt, ki kaphat és ki nem; nőttek a lakásárak és a kamatok. Ez elég is ahhoz, hogy megálljon a piac. A legkisebb igényt nézve: aki egyszobás lakást akar venni, jó esetben kaphat 400 ezer forint, fiatal házasoknak járó kölcsönt, 200 ezer forint szociálpolitikai támogatást — és már „csak" 600 ezer forintot kell a saját erejéből előteremtenie. Az OTP is lényegesen kevesebbet épít, és ezekre sem könnyű vevőt találni. Idén lesz készen a Petőfi Sándor sugárút 15. szám alatti foghíjbeépítés (hat lakás), a Rom utca 4. (kilenc lakás), a Bihari utca 5. (nyolc lakás). Hogy mibe kerülnek? Erre még tippelni sem lehet. Annyi bizonyos: drágábbak, mint a most átlagosnak mondható, 31-32 ezer forint/négyzetméteres árak. \—1 r-fl , L l-• v -1 „< t „„ . • . I TOÍTjinWnrnri:r-íTTíífí-c mMMm^M MMsiliii 'Jf't'UI IWTlI krfaf£úiíü£íúm JMOJUÍ ni-jvo Oskola—Somogyi—Kelemen—Orosxlán utca Tervpályázat egy háztömb újjáélesztésére A szegedi polgármesteri hivatal meghívásos tervpályázatot irt ki a Belváros egyik épülettömbjének rehabilitációjára. Az Oskola utca. Somogyi utca. Kelemen utca és Oroszlán utca által körbezárt terület több szempontból is rászorul az áttekintés, re. Rendezetlen pontjai, félbehagyottsága. hiányai sok helyütt indokolják a beavatkozást. A néjr/ pályázó: Balogh Tünde (Csomiterv). Stifán Sándor és munkatársai: Palánkai Tibor. Boldog Maria. Prágai János (Délterv), Koczor György (Profil Rt.) és Kiss István (Tér és Forma. Kft.) tervei — ha nem is teljesítették mindenben a megjelölt kritériumokat — megjeleltek a szakmai várakozásoknak. A komplex megközelítés leginkább a Csomiterv tervajánlatában volt föllelhető. Minimális beavatkozással, a zöld területek hangsúlyozásával oldotta meg a feladatot. A Profil Rt., valamint a Tér és Forma Kft. mértéktartó tervei egyensúlyt mutattak az építészeti, közlekedési. kertépítési beavatkozásokban. A Délterv javaslata a legmarkánsabb, de a bírálóbizottság megítélése szerint a merész ötletek megvalósítására jelenleg kevés az esély. A beküldött munkák közül a Tér és Forma Kft. által ajánlott tervet jelölték továbbfejlesztésre (tervező: Kiss István), és javasolták a többi torvajánlat egyes elemeinek felhasználását is. Az első helyen kiemelt terv egy részletét bemutatjuk olvasóinknak. Mérés a lakásban Elpancsoljuk a vizet? Bárka utca 15. (28 lakás) 1 szobás (42 négyzetméter) 1 280 ezer Ft 3 szobás (82 négyzetméter) 2 557 ezer Ft 3 szoba plusz étkező (102 négyzetméter) 3 100 ezer Ft Római körút (24 lakás) 1 plusz 2 szobás (70 négyzetméter) 2 300 ezer Ft Maros utcr. (20 lakás) 4 szoba plusz étkező (115 négyzetméter) 3 700 ezer Ft (Itt ez a legnagyobb lakás) OTP-KAMATNÖVEKEDÉS 1989: 18,5 százalék plusz 1 százalék kezelési költség 1990: 24,5 százalék plusz 1 százalék kezelési költség 1991: 32,0 százalék plusz 1 százalék kezelési költség OTP-LAKASARAK 1989: 18.5—19,6 ezer forint/négyzetméter 1990: 21 ezer forint/négyzetméter 1991: 31 ezer forint négyzetméter (most!) A fűtésnél elhasznált meleg viz méréséről már irtunk. De nem csak az kerül pénzbe, hanem a/fürdöszobában-konyhában elfolyt meleg viz is. Ezt a fogyasztást mikor ellenőrizhetjük? A szegedi távhőszolgáltatok körülbelül 800 épületet látnak el meleg vízzel. Az úgynevezett ,.használati meleg víz" mérése ugyancsak sokak igénye, hiszen — mint a fűtésnél — itt sem közömbös, hány tagú család fogyasztja a vizet. Az átalánydíj mégis egyforma, s ezt joggal sérelmezik az egyedülálló. kevéssé tehetős emberek. Viszonylag elviselhető befektetéssel mérhető a fölhasznait meleg viz is. Lakásonként — attól függően, hogy a fürdőszobában és a konyhában hány ágon jön a meleg viz — egy vagy két vízmérő óra beszerelése szükséges: darabja 3-6000 forint. Ezt (mint manapság annyi mindent) a lakónak kell megfizetnie. Épületenként még két „főmérő" óra is kell. A kettő 50-60 ezer forintba kerül. Ennek hitelesítése a távhószolgáltatók feladata. Hogy ezeket kinek a pénzén szerelnék föl — hasonlóan a fűtés mérőóráinak ügyéhez — még nem döntötték el. A fűtés- és a melegvízfogyasztás mérése összesen jelentős költségekkel terhelné meg a lakót. Ugy látszik. a takarékosságnak is ára van. Építészek szerveződése MÉSZ helyett kamara? A Magyar Építőművészek Szövetsége múlt héten tartotta utolsó közgyűlését. A szövetség leköszönő elnökét,, Borvendég Bélát az átalakulási folyamatról kérdeztük. — Még a mostanit megelőző közgyűlésen határoztuk el. hogy fölgyorsítjuk a Magyar Építészek Kamarájának létrehozási folyamatát. Megválasztottunk egy"— az ideiglenes elnökség mellett rrvűkódó — reformbizottságot.. anvelv kidolgozta a kamara alapszabályát. Nehézséget. jelent, hogy egyelőre hiányzik a kamarák működését meghatározó, felső szintű jogszabály, ezért most csak elveket lehetett megfogalmazni. Dilemmát okozott a szövetség és a kamara viszonyának meghatározása Tudnunk kell. hogy a kamara hivatali kereteket biztosít, a szövetségben pedig az építészet szakmai tartalma jelenik meg. A közgyűlés végül úgy döntött, hogy a kamarán belül kell a szövetség utódiának helyét, szerepét megtalálni. Az új elnevezés: Magyar Építészek Kamaraja és Szövetsége is jelzi a változás irányát. A kamara alulról építkezik majd. és önfenntartó lesz — állami támogatás nélkül. A májusi új közgyűlésig ideiglenes választmány vette kezébe az ügyek irányítását. HÁZASSÁG Nagy Zoltán Károly is Varga Ilona. Laczi István Csaba is Nóvák Piroska. Pocsai Imre és Kovács Mária, Csamangó Csaba István és Szolnoki Valéria Andrea, Székesi Lajos Mihály és Takó Zsuzsanna Julianna, Molnár Tibor Zsolt és Róth Magdolna Emma. Adányi Tamás és Bozsó Szilvia. Révész Gábor Tamás és Kiss Andrea Zsuzsanna. Szűcs Ferenc és Tamás Krisztina. Margit Zoltán és Csabai Éva. Kaszás Ladiszlav és Bába Edina. Tóth András és Egri Éva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Puksa Tibor Aladárnak és Sebók Margitnak Tibor. Bakai Istvannak és Sebók Krisztinának Adám István. Bakai Istvánnak és Sebók Krisztinának Tamás Árpád. Suti Istvánnak és Kazán Arankának Dóra Aranka. Pallagi Ferencnek is Katona Katalinnak Attila. Deák Sándornak és Bolyán Erzsébetnek Andor, dr Zomhori Istvánnak és dr. Vclcsov Mártának Patrícia, Guba László Andrásnak és Martonosi Ágnesnek Tünde. Brimo Taisir Alahnak és Sárközi Tündének Diána. Sibán Józsefnek és Dcsits Erikának Erika Alexandra. Gyuris Kálmánnak és Pelhó Zsuzsannának Zsófia, Márkus Tamás Sándornak és Vince Ildikónak Nóra. Tóth Attilának es Peti Anita Csillának Attila, Katz Jenó Gábornak és Szili Évának Adnan. Németh Géza Józsefnek és Rákos Judit Györgyinek Adám Géza. Borbola Sándornak es Dobó Nárcisz Piroskának Roland. Engi Attila Sándornak és dr. Csányi Tímea Krisztinának Kata. Bakó Antalnak és Bartha Katalinnak Tamás, Rostás Istvánnak és Szabó Ildikónak Bettina Kitti. Nagy Sándornak és Fekete Katalinnak Sára. I retyán György Gyulának és Honfi Vali fiúnak Dávid. Drubina Lászlónak és Pckö Annának Adrienn. Drubina Lászlónak és Pckó Annának Adam. Bah László Józsefnek és Bóka Editnek Gábor. Katnaa Gábornak ós HorvácziZauCsaládi események zsanna Matildnak Péter. Molnár Attilának és Ivánvosi-Szabó Gabriellának Judit. Szilágyi Jánosnak és Péter Piroska Juditnak Norbert. Beke Bélának és Gáspár Mariának Béla. Virág Lászlónak és Csorba Teréznek Krisztina. Fejós Ferencnek és Hajdú Ilona Ágnesnek János Dániel, Papp Sándornak és Birkás Ilonának Erika. Szabó Gyulának és Uliczki Juliannának Anita. Tatár Tibor Dezsőnek és Kovács Idának Adrienn, Juhász Jánosnak és Nagv Andreának Sára. Bakó Dezsőnek és Fekete Rózsának Roland, Tégla György Péternek és Asztalos Ilonának Kata Boglárka, Ágoston István Zsoltnak és Elek Otíiliának István Imre. Ökrös Istvánnak és Csikós Ildikónak Norbert Dániel. Herczeg Ferencnek és Patyi Erzsébet Ildikónak Csaba. Feher Attila Sándornak es Juhasz Erzsébetnek Zsófia Nóra. Hegedűs Tibornak és Tanács Mária Erzsébetnek Zita, Steflovics Pálnak és Nagy Ildikónak Kata. Erdélyi Jánosnak és Ökrös Valériának János. Meszes József Mihálynak és Terhes Rozáliának Anita, Gyarmati Zoltán Józsefnek és Farkas Etelkának Árpád. Bodré Lászlónak és Látos Andreanak Gábor. Radu Miklósnak és Árva Irénnek Roland. Lovászi László Ferencnek és Váradi Ilonának Zoltán. Csemák József Péternek és Földi Mónika Noéminek Adrienn. Kiss Imre Attilának és Fenesi Ildikó Rózsának Gábor Tamás. Katona Imrének és Katona Rozália Veronikának Endre, Hegyes Zoltánnak és Vorendán Brigitiának Ciréta, Cseh Györgynek és Szabó Éva Juditnak Katinka. Tóth Endre Lajosnak és dr. Gémes Juliannának Adrienn. Molnár Istvánnak és Opavszki Annának András Balázs. Peter Attilának és Muhari Beáta Erzsébetnek Ádám Martin. Kovács Ferencnek és Hegedűs Gyöngyinek Anikó. Holko Istvánnak es Mihalecz Edit Zsuzsannának Richárd István. Rohonka Lászlónak és Besze Krisztinának Gréta. Ágoston Zoltánnak és Sánta Évának Gábor. Gyuris Attilának és Szász Ágnesnek Attila, Csillag László Istvánnak és Lajos Krisztinának Levente, Boros Mihálynak és Fábián Annamáriának Mihály, Róna Attilának és Papp Ibolya Máriának Ibolya. Wolford Zoltánnak és Zsemberi Mariának Adrienn. Vadászv András Ferencnek és Wolford Jolánnak Zsolt, Molnár Istvánnak és dr Túri Piroska Etelkának Gabriella nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS Gyuris Sándorné Szatler Julianna, Miskolczi Kálmánné Simon Rozália, Petró Jenőné Korcsmáros Klára. Bartók Áronné Gál-Polyák Mária. Bozóki Imre, Oláh Gábor Balázs, Kántor Lajosné Simon Veronika. Ábrahám Ferencné Molnár Etelka. Sárközi Sándor, Vogt László, Vincze József. Molgar József. Kovács Istvánné Lele Julianna. Virág Józsetné Gémes Erzsébet. Galylyas Sándorné Halász Julianna. Gyapjas Kálmánné Mihály Ilona. Tari Nándor, Szabó Ferenc, Eri Sándorné Szemesi Ida. Tóth János. Garai Lajosné Szente Julianna Eszter, Ürmös Károlyné Kóri Éva, Nacsa Józsefné Kazi Mária, Boldizsár Imréné Csiszér Éva. Ács-Kovács Károlyné Lukács Aliz Júlia. Nagy Mihályné Szécsi Erzsébet Éva. Szögi Jenó. dr Hangay Levente. Szarka Engves Albert. Bánfalvi István. Varga Ferenc. Kriván Kálmánné Ecsédi Rozália. Olajos Gyula, dr Tóth György né Rózsi Julianna, Szűcs Ferenc, Karász Istvánné Merksz Ilona. Balásházi Jánocné Steiner Etelka. Kiss Sándor, Tandai Istvánné Széli Ibolya Mária. Szűcs Antalné Kovács Erzsébet, Bicskei Károlyné Für Anna. Dorogi Sándor. Szanka Istvánné Bitó Ilona. Csűri Istvánné Németh Piroska, Jakucs Zoltán Lajosné Börcsök Ilona Anna, Farkas László. Kis-Guczi Józsefné Bite Mária, Langó Ferencné Hodi Ilona. Eitler Aladarné dr. Szilágvi Julianna. Bánfalvi Miklósné Halász Erzsébet meghaltak Dzsungelharc helyett értékrendet! „Szögedi Műépítész Egylet yy Átalakulóban a Magyar Építőművészek Szövetsége: a régi szervezeti tormák telbomlóttak. az újak most kezdenek kirajzolódni. Nagyon valószínű, hogy az építészek helyi szerveződései komoly szerephez jutnak a jövőben. Négy szegedi építész; Rantal János, palánkai Tibor, Sípos György és Kiss István mondta el véleményét arról, mik a változás mozgatórugói. Itt sem lehet megkerülni az elmúlt négy évtized emlegetését. Az építészet szellemi tartalmáról beszélni sem volt szabad ebben az időszakban. Az ötvenes évek első felében a ..szocreál" volt az egyedül üdvözítő kifejezési forma, s hogy mennyi köze volt a valÓGágos emberi-társadalmi tartalmakhoz, ma már sejthető. A hatvanas években pedig egyszerűen bűnösnek titulálták az építészetet: olyan vadakkal illették, amelyek pedig inkább a korábban egyszer már megbukott diktatúra számlájára írandók. Megtagadták az építészet szellemi értékteremtő mivoltát, s ez az ideológia a köznapi tudatban is rombolt. „Házat tervezni az tud, akinek papírja van róla" — és nem feltétlenül azok szerezzek papírt, akiket alkotó tehetsegük erre jogosított így válhatott elfogadottá az a nézőpont, hogy „az olcsó terv a jó," meg az a gyakorlat, hogy akadt tervező, aki egy év alatt 360(!) családi ház tervét adta be engedélyezésre ... A szakmai kvalitásbeli különbségek elmosódtak, s ezzel együtt a megrendelői igényesség is elsorvadt. A jelenlegi állapot a dzsungelháborúhoz hasonlítható! Ma újra kell teremteni azokat az értékeket, amelyek a házgyári tömegtermelés uniformizáltságának következtében elvesztek. És ugyanilyen fontos megőrizni a régebbi korokból ránk hagyományozott örökséget. Ezt a feladatot tölthetik be az országosan már kialakulófélben lévő helyi szerveződések. Szegeden is kell egy szellemi műhely, amely találkozóhelyet, vitafórumot ad az építészettel foglalkozó szakembereknek. És nemcsak a tervezők, mérnökök tartozhatnának ide, hanem műszaki szakemberek, tanárok is — bárki, akinek köze van az építészethez. Az egyleti forma pártoló tagság bekapcsolódását is lehetővé tenné. A szegedi építészek az egylet legfontosabb feladatának a szakmai véleményezést tekintik. Fontos hangsúlyozni, hogy a szigorú kritikának sohasem a személyre, hanem a szellemi produktumra kell irányulnia. És persze tudni kell elfogadni ezt a bírálatot — mert a megbírált máskor maga is kritizálhat. A lassanként kialakuló piaci viszonyok között egy idő után köztudottá válna, hogy egy építésztől milyen szintű munkát lehet várni, és a megrendelő igénye szinte automatikusan találkozna a feladatra alkalmas tervezővel. Ezzel nemcsak a szakma, hanem a megrendelők érdekeit is védenék. A szegedi szerveződés még kezdeteinél tart, de egyesületük nevét — ha egyelőre feltételesen is — már megtalálták: Szögedi Műépítész Egylet. A lakáshelyzetről és az építészeti kérdésekről szóló fenti összeállításunk cikkeit Nyilas Péter irta *