Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-09 / 58. szám

1991. március 9., szombat ^ flClyZCt A fele a felét kifizette Honnan vettünk ennyi pénzt? Egy időre vége a családi kölcsönkéréseknek, a többszörös határidő-hosszabbítás után lezárult a kedvezményes lakáshitelek visszafizetése. Pontosabban: a felvett hitelek bármikor visszafizethetők, a február végi dátum csak azt jelentette, hogy addig az év első két hónapjára eső törlesztőrészletet. illetve a plusz 1500 forintokat is meg lehetett takarítani. Körülbelül 80 ezer hosszú lejáratú kedvezményes hitelszámlát vezetett az elmúlt év végén az OTP Congrád megyében. Ezekből 41 ezer szűnt meg a januári és februári — felezés utáni — visszafizetések következtében. 1,8 milliárd forint — ennyivel lett könnyebb a lakosság zsebe, betétszámlája stb. Míg a hitelek több mint 50 százaléka megszűnt, a visszafizetett összeg ennél sokkal kisebb arányban apasztotta az adósságállományt, mégpedig azért, mert elsősorban a kisebb összegű tartozásokat egyenlítették ki. A visszafizetések átlagos összege 45 ezer forint volt. Érdekesen alakult a kiegyenlítések időrendje, igazából csak az első két hét volt „bolondok háza", igaz, egymilliárd forintos végeredménnyel. A februári forgalom már sokkal szerényebb, s időben is kiegyenlítettebb volt. Ebből tanulságként az is levonható, hogy egy hónapos előkészítéssel — eredetileg is —, hosszabb futamidővel, békésebb körülmények között is megszabadulhattak volna pénzüktől az állampolgárok. A szakembereket is meglepte, hogyan került elő egyszerre ennyi pénz a párnák alól. hiszen a lakossági betétállomány nem csökkent ilyen mértékben. A befizetett összegnek mindössze 25 százalékával mérséklődött például az OTP betétállománya úgy, hogy közben növekedett is az értékpapír-forgalom. (Ez a 25 százalék a valóságban tehát még kevesebb is.) A devizabetét-állományt sem mozgatta meg igazán az év eleji visszafizetési hullám, a valutaszámlák zárolásáról felröppenő — lassan már rendszeressé váló — rémhírek több munkát adtak a számlavezetőknek. Hogyan választottunk? Mint az várható volt, 10 adós közül 8 a második, tehát a felezéses változatot, illetve a piaci kamatot választotta. Sokan — talán mérgükben — kitöltetlenül küldték vissza a nyilatkozatot, s ez automatikusan az első (Variáció választását jelentette. Minden második hitelszámla megszűnt tehát, s hogy az OTP valamelyest utolérje magát — ne vonja le az átutalási betétszámlásoktól immár feleslegesen a havi törlesztőrészletet —, február hónapban egyetlen számláról sem emelte le a korábbi, már megszokott havi járandóságát. Ezt az öszszeget majd márciusban pótlólag terheli rá azokra a betétszámla- tulaj donosokra, akik nem szüntették meg hitelüket. Természetesen ez az egyhavi haladék a plusz 1500 forintos havi befizetésektől független. Kovács András Nős papok rw „Azon papok közé tartozunk, akik sok éves házasság nők sem maradnak tétlen, után úgy látják, hogy döntésükkel nem kellett nemet Nyitottabb egyházat akarnak, mondaniuk Krisztusnak egyházának..." — olvasható amelyben a férfiakkal Máthé-Tóth András tanulmányában, amely az Egyházfő- ^SSK" rum cimu, negyedévenként megjelenő folyóiratban jelent (vagyis a lelkipásztori munmeg. Júdások — VI. Pál egy levelében így nevezte a cö- kában). libátust elhagyó papokat. Pedig a hatvanas évek első fe- . , , .. ... ,.. „ . . . ... . . A kőtelező cölibátus a vileben meg ugy tunt, az egyházi nyitasba. az „aggiorna- ,. ... . „ , . ,, ..... - . . , . . . . , lagegyhazban sohasem valt mentő friss szellemebe talan meg az is beletartozhat, hogy ^ ^ . lezárják a „kényszercölibátus" hosszú történetét. 1 e 00 se~ genek gyakorlatává. Az egyházi vezetés sem egységes. A A II. vatikáni zsinatot kö- A tanulmányban szemel- szinódus vetően — foként Nyugat- vényként kozolt vallomas- & v_ Európában papok százai dokumentumok az egyház 1976ros záródokumentumáakarták rendezni addig is merev és elítélő magatartá- ban ez áll: „Annak érdekémeglévő párkapcsolatukat, sáról tanúskodnak. Egy nőt beUi hogy a papi szolgálatUgyanaz a VI. Pál, aki ké- 17 évi katolikus gimnázium- ból kiváló papok emberiy • tárgyS^egf" idrág ban eltöItött szolgálat után vallásos és dolgozó élete ne nem gördített akadályt a hi- ?Z utcara. tettf > mert napvl" menjen tönkre, minden felevatali ügyintézés elé. A fel- ^ k*T~ ' T T lŐS l^ekeZZen elérni' hogy szabadultságra jellemző, 3t &f * 6gy ^T v 32 Üyen P<ÍP ké^ettségének hogy Hollandiában és Angii- S 3 kf <fplatbpl gyermekek megfelelő munkát választában sokan meg sem várták ^lettek. Az r^sapt ht- hasson az egyházl szo[gála. Róma jóváhagyását, hanem ^ ^tt azt kellett monda- ton belüly vagy kivül. .. A döntésük után azonnal meg- . H°BV ™e™eke™ek rendből kivált testvérekről a nem ismerem az apiat. Mm- „„„a nn^itnzitnritóic •> kötötték egyházi házasságu- , ... . , rena QonaosicoajeK. bJ b den hátrány engem ert A kat. „Nagyon sokan hittek gyermekeket egyedül kelletl Októberben Rómában üléabban, hogy a katolikus egy- fe[nevelnem Amikor az egy. sezett a 8. püspöki szinódus, haz nem kenyszenti többe ^^ fordultam tartásdi. amely a papképzésről tanácspapi hivatast valasztó tagjait m afcfcor s2i£^ gyalá^ kozott. E fórumon is megjearra, hogy ne házasodjanak kodágt -g ^gvetést ^ptam." gyezték' hogy a papok meg" meg — s ami ebben eleve kérdőjelezik a cölibátus köbenne foglaltatik -, ne élje- aAs muS hogy'ísS-ben vetelményét, papjelöltek penek nemi életet" — írja Má- megalakult a „Nős papok és dig emiatt szakítják meg thé-Tóth András. feleségeik nemzetközi szö- tanulmányaikat. „Erotizált Am - miközben elcsönde- «etsépe" amely azt tűzte cé- viiágban élünk, amely szásültek a diákmozgalmak — „ . maga ? , gy. mára a cölibátussal hagyo„„ 1 i- i *xi -„xj get ad azoknak, akik ,.a coliaz egyházon belul^ folerosod- bátug törvénye miatt nem mányosan felmutatott jel mérlegé konzé^-ahv püspö- gyakorolhatják tovább egy- már semmit sem jelent." kök oldalára billent „A h?zi szolgalatukat es ezert pasztorálteológusok , , ... .. " elveszítik tarsadalmi köze- ... , "... .. . konfliktusban kozponti sze- ... , ,, irasban kertek a püspököket, repet játszott a papi szolgálat gu e ' hogy a kötelező cölibátus felkörüli viták mellett, és ezzel De nem állnak meg itt, ha- oldásával és a nők pappá szoros összefüggésben a házas nem szeretnék elérni a nős és szentelésével csökkentsék a papok lelkipásztorkodásának nőtlen papok egyenrangúsá- súlyos paphiányt. problémája." gát is. A kérdésben érintett (nyilas) A szegedi táj tanyái Műszerszemle szándékával mentünk Somogyi Károlyné fotós kolléganőmmel a Il-es kórház általános sebészeti osztályára. Pechünkre, a készülék éppen „dolgozott", így — ha fényképezni és tapasztalatokat szerezni óhajtottunk — más választás nem kínálkozott, mint talpig zöldbe bújva, beóvakodni az orvoslás szentélyébe: a műtőbe. Először csak a tévé képernyőjére mertünk figyelni, amelyen a műtőasztalon fekvő fiatalasszony epéje és az abban „matató" néhány, cső formájú eszköz volt látható. Kis idő múltával már a műtőasztalra is mertünk nézni. A puffadtnak tűnő hasra, s a belőle kiálló, vékony csövekre. A legnagyobb átmérőjű az úgynevezett laparoscóp, amely az epe és környéke áttekintésére szolgál. A tőle néhány centire levő: a fényforrás és a kamera. A harmadik: a mütőassz'sztens operatőrt segítő eszköze, és a negyedik a hasüreg felfúvására alkalmas cső. Az operatőrcsapat mindent csak a monitoron lát, s az epehólyagot és -követ a hason szúrt kis lyukon át távolítja el anélkül, hogy felvágná a hasfalat. Míg az operáció tartott tovább, addig dr. Baradnay Gyula professzorral beszélgettünk az új módszerről, eszközről. Mint Baradnay doktor elmondta, noha a laparoscópos endoszkópiával ugyanaz az anatómiai eredmény érhető el, mint a hagyományos epeműtéttel, ám e műtéti beavatkozás számtalan előnnyel bír. A hagyományos módszerrel meglehetősen nagy metszést végeznek, átvágják a hasfalat és az izmokat, a laparoscópiás beavatkozás mindettől megkíméli a beteget. Mint ahogyan a műtét utáni fájdalomtól is, hiszen nem ejtettek nagy sebet a hasfalán. A beteg a műtét napjának estéjén már felkelhet, és három nap múlva elhagyhatja a kórházat. Sajnos azonban nem minden epebetegnél alkalmazható ez a beavatkozás. Az epeműtétek 30-35 százaléka kezelhető e módszerrel. A világhírű Wolf cég készüléke, amellyel tegnap még csak az ötödik epeműtétet végezték a Il-es kórház általános sebészeti osztályán, csak ideiglenesen „tartózkodik" Szegeden. A kecskeméti kórház nőgyógyászati osztálya adta kölcsön mintegy baráti gesztusként. E műszerrel dr. Nemes András — Kecskeméten — már több mint 200 nőgyógyászati beavatkozást végzett, s így most ő tanítja használatára a szegedi sebészeket. A tegnapi műtét aszszisztense a város egyik legjobbnak tartott epeoperatőre, dr. Pécsek Mária adjunktus volt. A műszer egyelőre Szegeden marad mindaddig, amíg nem sikerül saját készüléket vásárolni. Ez pedig másként nem lehetséges, mint alapítványi pénzből, hiszen a nyugatnémet műszer ára ötmillió forint. A kórház sebészeti osztályának orvosai első lépésként a saját pénzükből tették le a törzstőke összegét. „A sebészet megújhodásáért" elnevezésű alapítvány létrehozása érdekében. Majd megírták — a magyar egészségügyben manapság szokásos kérőleveleket.. Néhány hét alatt 400 ezer forint érkezett az alapítvány számlájára, de ez az összeg még egyötöde sincs a teljes és komplett készülék árának. Szeged már többször vásárolt — vállalatok és magánszemélyek adományaiból — magamagának korszerű orvosi műszereket, hisz mindannyian tisztában vagyunk a szomorú ténnyel; másképpen nem megy. E sorokat is abban a reményben tesszük közzé, hogy az OTP Csongrád Megyei Igazgatóságának MNB 289-98008-34221-8 számú számláján összegyűlik az ötmillió, a sebészet megújhodásáért és a magunk gyógyulásáért-gyógyításáért. (kalocsai) A Szeged környéki táj településtörténebe igen változatos: mutatja a régi és újabb kori megtelepedés többféle módját, a településforma és -szerkezet több változatát. Közös jellemzője azonban e térségnek, hogy a táj öthatod részén — „hetedhét határon" — a tanyáskodást választották eleink. Mert már a 18. század elejétől úgy vélték az országnak ezen a részén, hogy a tanya önállóvá válási lehetőséget, megélhe. lést, gyarapodást biztosít: vagyis, életteret ad a paraszti vállalkozószellemnek és kenyeret a népes családoknak. Napjainkban, amikor a történelem ismét az önálló életképességet — s vele a tanyai gazdálkodást, vállalkozást — kívánja, hasznos, ha korábbi generációk példáit megismerjük. Szorosan vett etnográfiai, szakmai tudományos értékei mellett ezért is figyelemre méltó Juhász Antalnak A szegedi táj tanyái című könyve. A Szegedi Móra Ferenc Múzeum! vezető néprajzkutatója arra vállalkozott, hogy hatalmas forrásanyag, szakirodalom és helyiszíni gyűjtőmunka alapján megrajzolja e térség tanyáinak és más külterületi lakott helyeinek településtörténetét, néprajzát, a tanyák sajátosságait A sebészet megújhodásáért Epeműtét vágás nélkül a 16—17. századi szállásoktól a mostaniakig. Minden Szeged környéki falu. tanyar»or, -bokor, -központ számba vétetett, lakóiklkai együtt; úgy hogy — tudományos értékén túl — a könyv érdekes olvasmányt jelent az elődeik, az „ősi családi birtokok" iránt érdeklődőknek is, S hasznos tudnivalókat a tanyai településre itt éppen most vállalkozni szándékozóknak. Arról például, hogy a régi tanyai építők alkalmazkodtak az uralkodó szélirányhoz, a talaj domborzatához, az utakhoz: fontosnak tartották védett tanyaudvarok kialakítását; s azt. hogy a tanyatelek elrendezése a lakóházhoz igazodjék. Vagyoni helyzetüket, inódosságukat pedig nem az épületek számán mérték, hanem a gazdaságon. amiben szigorúan együtt volt jelen a földművelés és az állattenyésztés — s amit ma divatos szóhasználattal farmnak neveznénk. Ezért érdemes kézbe vermi Juhász Antal fotókkal, raizokikal. térképvázlatokkal szépen illusztrált munkáját, nem. csak a néoéletet kutatóknak, a települési monográfiákon dolgozóknak, hanem az újmódi farmerkedésre készülőknek is. Sz. M.