Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-05 / 54. szám

2 1991. március 5., kedd Törvényesített feljelentgetés Készül Románia új alkotmánya. A honatyák egyelőre az alkotmánycikkelyek törvényesítésénél tartanak, a múlt heti, többször is félbeszakadó parlamenti ülés máris heves vitákat hozott. „Bemelegítésként" mindjárt az első bekezdés, amelynek eredeti, s immár elfogadott szövege szerint Románia egységes nemzeti állam. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége vezetői hiába figyelmeztettek, hogy egyetlen modern alkotmány sem fogalmaz így. mert ez alkotmányos nacionalizmust jelent, a többségi kormánypárt leszavazta a módosító indítványt, azzal érvelve, hogy a dák államiság és a román nép évszázados, elnyomás elleni harca Romániában jogossá teszi a nemzeti szót. A cikkelyt 12 ellenszavazattal és 78 tartózkodással (az RMDSZ-képviselök száma 41) elfogadták. Ugyancsak kétharmados aránnyal fogadták el az új állampolgársági törvényt. Ez a törvény minden bizonynyal sok, Magyarországon letelepedett román állampolgárt érint, hiszen a román parlament jóváhagyta a kettős állampolgárság intézményét. Törvénybe iktatott azonban egy kitételt, amely ugyancsak párját ritkítja az újkori alkotmányok történetében: politikai okok miatt megfoszthatók állampolgárságuktól azok a személyek, akik Románia hitelét rontó nyilatkozatot tesznek külföldön. (Az európai alkotmányok mindegyike elvehetetlen, emberrel született jognak tekinti a hazáiabeli állampolgárságot.) A döntést súlyosbítja, hogy az állampolgárságtól megfosztás feljelentés alapján fog történni, s a feljelentésekel egy kormánybíróság bírálja majd el, nyilván az épp aktuális politikai szájíz szerint. A bejelentéshez két tanú lesz szükséges, a bíróság viszont sem megidézni, sem az ellene lefolytatott eljárásról értesíteni nem köteles az érintett személyt. Hogu ez mit jelent, könnyen elképzelhetjük. Előfordulhat, hogy valaki arra ébred, hogu tudta nélkül nemkívánatos személvnek nyilvánították, s nem engedik be az országba. Előfordulhat. hogy a bejelentő küllőidre telepedett szomszédja otthoni lakását szerezheti meg. s ehhez csak két hamis tanút kell szereznie, akik az adott országban hallották a Romániát sértő megnyilatkozást. De épp oly könnyen kiebrudalhatják Erdélyből Sütő Andrást, vagy Tőkés Lászlót, aki ellen máris tucatnyi feljelentés érkezett. A törvény az alkotmánytervezettől függetlenül hatályba lépett. Panek József Jegyzőiskola Hányan élünk a Felvidéken ? Március elején népszámlálást tartanak Csehszlovákiában. Az úgynevezett önszámlálás módszerével történő felmérés most alkalmat ad arra, hogy valós kép alakuljon kd az olyan kérdésekben Is, mint a lakosság nemzetiségi összetétele. A legutolsó, 1980 elején lezajlott népszámlálás adatai szerint Csehszlovákiában 579 168 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, akik közül 559 490 Szlovákia területén élt. Ezeket a számokat azonban már a közzététel pillanatában sokan kétségbe vonták: a felvidéki magyarok szerint lefelé, a szlovákok szerint fölfelé „kerekített" a számlálás. A mostani népszámlálás nagy kérdése: mennyi ez a lélekszám pontosan ? Szlovákiában, ahol a törvényhozás a nemzetiségi arányokra hivatkozva hozta meg több törvényét, például a hírhedt nyelvtörvényt, nem mindegy, hogy eztán a hasonló esetekben csak népességtöredékként, vagy teljes jogú nemzetiségként veszik, számba a magyarokat. A személyi igazolványba beírt nemzetiség ezúttal nem számit majd, és a kérdezőbiztosoknak nem lesz joguk azt összevetni az állampolgárok által vallott nemzetiséggel. Elvileg tehát lehetőség nyílik arra, hogy mindenki szabadon nyilvánítsa ki nemzetiségi hovatartozását, s pontos számot kapjunk, hány magyar él a Felvidéken. A rendszerváltást az apparátus is nehezen vészeli át. Az önkormányzati választások után kinevezett jegyzők (az önkormányzati hivatalokban dolgozók főnökei) félkészülését segíti a Hanns Seidel Alapítvány. Az államigazgatási vezetőképző intézet közreműködésével a Csongrád megyei települések nemrégiben hivatalba lépett jegyzői olyan ötnapos továbbképzésen vehetnek részt, melyen megismerhetik a bajorországi közigazgatási gyakorlatot, illetve a Belügyminisztérium elvárásait. A Csongrád Megyei Oktatási és Továbbképzési Intézet hétfőtől péntekig jegyzőiskolává alakul. A jegyzők — többek között — megismerkedhetnek a német helyi jogalkotással és közigazgatási, bíráskodással, az ottani kapcsolatépítési, magatartási szabályokkal, és viselkedés:! normákkal, a település menedzselés és marketing gyakorlatával. A Belügyminisztérium vezető munkatársai elemzik az önkormányzati törvény újszerű jogintézményeit, a jelenlegi szisztéma és a tanácsrendszer különbségét, pontosítják a jegyző, a polgármester és a testület jogállásával kapcsolatos rendelkezéseket, segítenek az eddigi gyakorlat során felmerült gondok megoldásában. A Hanns Seidel Alapítvány májustól a polgármesterek, majd a képviselőtestületi tagok részére szervez tanfolyamot. Ü. I. Kedvetlen bírák Szegedi látogatásakor Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke arról 'beszélt, hogy bizonyos kedvetlenséget tapasztal kollégái körében: a bírák túlságosan nagy megterhelésnek vannak kitéve, akad köztük, aki már az 1993-as esztendőre tűzi ki megtárgyalandó ügyelt..., minden, ami történik, abból a bíród testületnek csak „baja" származik. A jogállamban az összes jogvitás esetek törvényes úton tisztázandók — Irány a bíróság. Hogy már terhelhetőségük határán küszködnek a bírák, annak egyszerű létszám oka Is van, a kelleténél kevesebben ülnék a pulpituson (az ötvenes években pl. 2 ezer bíró működött az országban, ma 1700). S alig egy hónap még, és újabb elemmel bővül a bírói profil, április l-jétől várható a közigazgatási bíráskodás bevezetése. Egyelőre rejtély, honnan teremtik elő, az ehhez a teljesen új területhez, szükséges szakembereket, akiknek a közelmúltban rendezett (emelt), több lépcsőben bevezetendő munkabéren kívül aligha ígérhetnek egyebet, például kényelmes, korszerű munkaféltételeket. A jobbára öreg műemlék épületekben működő városi, megyei bíróságok állandósult gondja volt eddig is a helyszűke. A lehetséges belső átalakításokat már elvégezték. Munkaruhát sem adnak, legalábbis a .közeljövőben, hiába beszédtéma régóta az új bíró; talár. Az uniformis, mondják, nem por és piszok ellen való elsősorban, hanem az önálló, független bíráskodásnak az öltözékben is megnyilvánuló, tekintélyt kölcsönző garanciája. Ahogy hallottam, különféle talárfazonokat terveztek, egyet közülük — természetesen fekete színűt, gazdagon ráncolt, fehér zsabósat — a Legfelsőbb Bíróság bírái magukra is ölthettek. A körükben állítólag tetszést arató egyenruha bevezetése jó idóbe telik. Amint a távoli jövő zenéje még a bíróságok adminisztrációjának komputerizálása is. Ha lenne pénz, más' lenne a helyzet, kedvetlenségük is elszállna, mert akkor több erejük, energiájuk maradna a jogértelmezési problémák megoldására, az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítására, egyszóval a szakmájukra. Arra most újabb megpróbáltatás vár: félő, hogy ülnök nélkül maradnák a bírák. A perek jó részében a hivatásos mellett két társadalmi bírónak kell részt vennie. Szegeden 200 ülnök helye üres. Mi lesz, ha március 17-éig nem sikerül betölteni? Legegyszerűbb botrányt jósolni, hiszen a tárgyalások zöméhez hozzá sem foghatnak. (Lapunk 12. oldalán jegyzetben foglalkozunk e kérdéssel.) Persze a köztársasági elnök megváltoztathatja a kiszabott határidőt, s akkor már nem olyan kétségbeejtő a helyzet. Mégis, hát mitől lenne jókedvük az ítélethozóknak ... Egyébként is ki érzi olyan nagyon jól magát mostanában? M. E. — a választási kampányból milyen állapotban kerültek ki a szegedi szocialisták? — A választási eredmények és az azóta eltelt időszak is igazolja, hogy a taglétszám nem esik egybe az MSZP valós súlyával; pártunk hatósugara nagy. Ennek oka, hogy elsősorban az értelmiséget tömöríti az MSZP. (Ez az SZDSZ-hez hasonló jellegzetesség.) Ezért más társadalmi csoportokra is nagy hatással vagyunk. Ügy gondolom, hogy ez a jellegzetesség kamatozni fog: a következő választások paámunkra kedvezőbb szavazati eredményben. A választásokat követő szélcsend másik hatása, hogy az MSZP-t első számú politikai céltáblává megtevő hisztéria felgyorsította a párt belső átalakulását: feddhetetlen vezetők választódtak ki. — Röviden hogyan irható le ez a modern kelet-európai baloldali program? — Baloldalinak lenni Kelet-Európában. Ez az állapot meglehetősen ellentmondásos, ugyanis amellett vagyunk, hogy a munkavállalók tömegeinek legkevésbé fájó módon, de bevezessük a piacgazdaságot. Tehát meg kellett találnunk egy speciális egyensúlyt programunk kidolgozásakor. — Az MSZMP átalakításában a szegediek kiemelkedő feladatot vállaltak. Az MSZP-n belül megőrizték ezt az erjesztő szerepüket? — Most nincs annyira kiemelkedő szerepünk, mint a reformkörök megalakításakor. De azért sokat tettünk, hogy ne Budapest-orientáltságú legyen ez a párt. A Szegeden működő műhely segíti a frakció munkáját. — A szegedi szervezet működésével bizonyítja-e, hogy társadalmi igény e párt léte? Egyensúlyozó baloldal A Magyar Szocialista Párt az országgyűlési képviselő-választásokon a szegedi szavazatok 8,4 százalékát szerezte meg. A szegedi helyhatósági választások első fordulójában a voksok 7,4, a második menetben 8,2 százalékát tudhatta magáénak. Az egyéni választókerületekből nem, de a listára leadott szavazatok alapján két képviselőjük tagja az önkormányzatnak. Szegeden 30 alapszervezetben 479 „magyar szocialista" dolgozik, nagy létszámú elnökség — közte Szemük Árpád matematikus (elnök), Kiss Ernő népművelő és Varga István tanár (alelnökök) — Irányításával. Az MSZP portájáról Szemők Árpád elnökkel beszélgettünk. — Az MSZP itteni szervezetének szakmai csoportjai jelentós támaszai az önkormányzatban tevékenykedő két képviselőnek is. Az utóbbi időszakban gyakran összevont, nyilvános taggyűlést tartunk, ilyenkor más párthoz tartozó szakembereket ls hivunk: legutóbb Borvendég Béla szólt lakásügyeinkről. Gyakran vendégül látjuk Szegeden az MSZP ismert vezetőit: sikeres előadást tartott itt Horn Gyula, Csehák Judit, márciusban Békési Lászlót várjuk. Azt tervezzük, hogy hamarosan eljuttatjuk a szegediekhez a pártunkhoz közelálló, új, havonta jelentkező lapunkat. — A baloldalhoz tartozó három párt összefogásáról Szegeden mikor adhatunk hírt? — A szocdemekkel nagyon jó a kapcsolatunk: hivatalosak vagyunk egymás rendezvényeire, elnökségi üléseinkre is meghívjuk az SZDP helyi vezetőit. A Munkáspárttal való viszonyunkat „a békés egymás mellett élés" kifejezéssel jellemezhetem. Nincs viszály közöttünk, de együttműködés sem várható egészen addig, amíg tagjaik között megtűrnek olyan személyeket, akik, szerintünk, felelősek azért, hogy az ország ide jutott. — A szegedi közgyűlés két szocialista párti képviselője már többször kifejtette különvéleményét — lapunk hasábjain is ... — Mint az egyik érintett azt mondhatom hogy a két MSZP-s képviselő viszonya jó a testület tagjaihoz. Korrekt a kapcsolatunk, amit ígérünk, betartjuk. Helyzetünk nem perifériális: Básti Gábor gazdasági alpolgármesterségéhez csupán két szavazat hiányzott, mindketten bizottsági titkárok vagyunk. A baloldali értékeket tisztán vállaljuk, nyíltan képviseljük. Eddig két esetben fordult a párt az önkormányzathoz: szociális kérdésekkel kapcsolatos felhívásunkat juttattuk el a polgármesterhez (választ még nem kaptunk), s március 15. közös megünneplését javasoltuk. A szakmai munkacsoport tanácsaira, és választóink véleményére támaszkodva alakítjuk ki álláspontunkat, szavazunk minden lényeges kérdésben. így például a helyi adókról szóló tervezetek közül amellett lobbyzunk, amelyik a munkavállalóknak a legjobb. (újszászi) Rádiótelex KÓNYA MARAD. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportjának tagjai hétfőn délelőtti ülésükön — titkos szavazással — megerősítették tisztségében Kónva Imre frakcióvezetőt. A szavazást megelőzően a frakció folytatta február 26-án megkezdett vitáját a parlamenti csoport szerepével, működésével, szervezetevei és, a szervezettséggel kapcsolatos kérdésekről. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának közleménye utal arra: az elmúlt heti frakcióülésről kiszivárgottak kapcsán a sajtóban megjelent híreik tették szükségessé, hogy a képviselőcsoport szavazzon a frakcióvezető személyét illető bizalom kérdésében. Végül is az érvényesen leadott 110 szavazatból 87 képviselő támogatta Kónya Imrét, míg 23an ellene voksoltak. SZÜKSÉG VAN A MAGYAR ORVOSOKRA. Várhatóan kitöltik a hat hónapra szóló szerződésüket a magyar katonai egészségügyi csoport tagjai Szaúd-Arábiában — közölte az MTI kérdésére Galambos Béla alezredes, a HM sajtóosztályának vezetőhelyettese. Elmondta: egyelőre nincs arról szó, hogy hamarabb hazatérne az orvoscsoport, mert a háború befejeződését követően a gyógyitómunka várhatóan még több hónapig elhúzódik. A 37 tagú kontingens egyetlen tagja sem jelezte, hogy idő előtt kívánna hazatérni. A magyarok kinttartózkodásónak teljes költségét egyébként a szaúdi hatóságok fizetik. A Magyar Vörös, kereszt, a Vöröskereszt nemzeti bizottsága kérésére egészségügyi csoportot kíván küldeni a Gázai-övezetbe. A négytagú magyar team az ott-tartózkodó finn orvoscsoportot váltja fel. s várhatóan három hónapig dolgozik a helyszínen. LETT NÉPSZAVAZÁS. A Lettországban vasárnap megtartott, helyileg elrendelt köztársasági szavazás a februári litvániai voksoláshoz hasonló eredményeket hozott: a szavazásra jogosultak 88,8 százaléka járult az urnákhoz^ s 77 százalékuk mondott igent egy demokratikus és1 független lett államra. A „nem" szavazatok aránya 21.3 százalék volt s másfél százaléknyi szavazatot nyilvánítottak érvénytelennek. Lettországban is incidensek. nélkül zajlott a szavazást s a nemzetközi „megfigyelők" egyértelműen korrektnek nyilvánították annak lebonyolítását. Szigler János, aki az MDF képviseletében volt jelen, beszámolt arról, hogy a kormánypártokat s a magyar Országgyűlést is tájékoztatják lettországi tapasztalataikról. Magánvéleményét hangsúlyozva, úgy foglalt állást, hogy magyar részről talán még ebben az évben várható Lettország és a két másik balti állam függetlenségének valamilyen formában történő elismerése. ÉSZT NÉPSZAVAZÁS. Az észtországi népszavazás, az a tény, hogy a lakosság háromnegyede a függetlenség mellett foglalt állást, történelmi jelentőségű esemény a köztársaság életében — hangsúlyozta hétfő hajnalban tartott tallinni sajtóértekezletén Arnold Rüütel. Az Eszt Legfelsőbb Tanács elnöke méltatta, hogy a népszavazás nyugodt körülmények között, nagyon szervezetten zallott le. Különösen a vidéki lakosság mutatott nagy aktivitást. A járások szavazóinak több mint 90 százaléka ment el szavazni, s 93 százalékuk mondott igent a függetlenségre. A városokban nyolcvan százalék alatt volt a részvételi arány, s ..csak" a lakasok 70 százaléka szavazott a függetlenségre. Tallinnban — ahol a szavazópolgárok harmada él — a jogosultak 80 százaléka ment el szavazni, s 65 százalékuk óhajtotta a Szovjetuniótól való elszakadást. MENNEK A HODZSA-SZOBROK? Az asBzies ellenzék) párt támogatja, hogy az 1991. március 31-én megválasztandó parlament döntsön demokratikus úton— népszavazás kiíráséval — az Enver Hodzsa-szobrok sorsáról — jelentette a Tanjug jugoszláv hírügynökség az albán televízióra hivatkozva. Az ellenzék, csakúgy mint a kommunista pártot támogató szervezetek képviselői, akiket Ram Íz Alia államfő szombaton fogadott, támogatásukról biztosították az ideiglenes elnöki tanácsnak a rend helyreállítása érdekében tett erőfeszítéseit — jelentette a Tanjug. Elfogadták továbbá az ideiglenes elnöki tanács azon javaslatát, hogy a választási kampány alatt ne tartsanak utcai gyűléseket. TlZ FOGOLY MAR SZABAD. írlak bizonytalan sorsnak elébe néző vezetői a jelek szerint alávetették magukat a győztesek akaratának, ha saját lakosságuknak nem is ismerték be. hogy a háborút elvesztették. Az ország déli részének egvre nagyobb területén azonban a jelek szerint már nem ők az urak Hétfőre virradóra Tárik Aziz külügyminiszter hivatalosan tájékoztatta a világszervezetet hogy országa elfogadja a Biztonsági Tanács legújabb. 686. számú határozatát, azaz lemond Kuvaitról, szabadon engedi a hadifoglyokat, és elismeri kártérítési kötelezettségének elvét A nap folyamán az iraki hatóságok szabadon engedték a koalíció tíz katonáját — hat amerikait (köztük egy nőt), három britet és egy olaszt —. akik a Nemzetközi Vöröskereszt autóján Ammanba utaztak. A szövetségesek tizenhárom katonájuk Iraki fogságáról tudnak, de a kiszabadítandók közé tartozik az a 33 'ezer kuvaiti polgár is, akiket — kuvaiti értesülések szerint — a megszállt országból vittek magukkal a menekülő iraki csapatok. A koalíció erői mintegy 62 ezer iraki hadifoglyot őriznek. A Nemzetközi Vöröskereszt egyik illetékese szerint a fogolycsere, ha minden rendben zajlik, két hét alatt lebonyolítható. IRAK SZADDAM ELLEN. A dél-iraki kikötővárosból, Bászrából heves harcokról közölt jelentéseket a szomszédos Irán hírügynöksége, egyebek közt olyan robbanásokról ia hírt adva, amelyek meglehet, hogy Szaddám Húszéin iraki elnökkel szembefordult pilóták bombázásaitól származnak. Iránba érkezett menekültekre hivatkozva, a hírszolgálati iroda azt jelentette, hogy a bagdadi vezetés elleni megmozdulások egyre terjednek, és azokban katonák is részt vesznek. Források 6zerint megölték Szaddám Húszéin egyik fiát, Udait. továbbá Bár.zra vároa kormányzóját. és az ugvanilyen nevű kormányzóság első emberét. Egy Iránban élő iraki síita vezető azt közölte, hogy négy déli város — Bászra. Amara. Naszirija és Szamava — márii a felkelők kezén van. és a lázadók erői északi irányban haladnak. Mohamed Baker Hakim hodzsatoleszlám arra biztatta az északon élő kurdokat, hogy Bagdad ellen nyissanak újabb frontot. A bagdadi rádió hétfőn bejelentette, hogy kegyelmet adnak a katonaszökevényeknek, amennyiben egy hét alatt visszatérnek egységeikhez. Szövetséges források szerint február 24-e, a szárazföldi hadműveletek kezdete óta az iraki hadseregben tömeges volt a dezertálás. A koalíció nem nyújt támogatást a felkelőknek — közölte a „Sivatagi vihar" hadművelet brit erőinek főparancsnoka. Sir Peter de la Bilhere leszögezte, hogy a szövetséges alakulatok feladata Kuvait felszabadítása, nem pedig az. hogy megszabják az iraki rendet.