Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-30 / 75. szám

Feketepénzek a pártkasszákban? Á szovjetek adósak nekünk — Nyilatkozik a régi és az új miniszterelnök — Ismét a pokoli torony O

laszország negyvenkilencedik kormánya meghozta az ország ötvenedik kormányválságát — Giulio Andreotti olasz miniszterelnök tegnap délután benyújtotta lemondását. Amint Francesco Cossiga államfő hivatala közölte, az elnök felkérte a kabinetet arra. hogy ügyvezetőként továbbra is lássa el az ügyek intézését. A válság közvetlen oka az volt, hogy a szocialista párt, az ötpárti koalíció második legerősebb pártja nem egyezett bele a kabinet átalakításába. Ha Olaszországban nem sikerül új kormányt alakítani, az elnöknek fel kell oszlatnia a parlamentet, és idő előtti választásokat kell kiírnia. Nem közeledtek egymáshoz a két fél álláspontjai Bős —Nagymaros ügyében a tegnapi napon, a Miskolctapolcán befejeződött magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalásokon. Ellenkezőleg: néhány nappal ezelőtt Abaffy Dusán, a csehszlovák Duna-albizottság vezetője bejelentette, hogy az építkezést az úgynevezett C változattal folytatják a túloldalon — a Duna medrének közepén egy gáttal átterelik a folyót a szlovák oldalra, é6 így indítják be a bősi erőművet. Rajkai Zsolt, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára közölte, hogy a magyar kormány magyarázatot kér majd a másik fél szándékáról, s ha kell, megteszi a szükséges lépéseket. A Világbank újabb, ezúttal 150 millió dolláros hitelt folyósít Magyarországnak. A 15 évre szóló hitel törlesztését öt év türelmi idő után kell megkezdeni, a változó, kedvezményes kamat jelenleg 7,73 százalék. Az összeg többek között forrásokat biztosít a felszabaduló munkaerő átképzéséhez, a szakképzéshez és a menedzserképzéshez, illetve a nyelvoktatás fejlesztéséhez. Kupa Mihály Moszkvában Stációk a Colosseumban II. János Pál pápa pénteken a Szent Péter bazilikában húsvéti zarándokokat gyóntatott. A Szentatya nem sokkal 1978-ban történt megválasztása után vezette be azt a gyakorlatot, hogy nagypénteken meghallgatja a világ különböző részeiről érkező hívők gyónását. Az idén — a találomra kiválasztott — tizenkét zarándok között az európaikon kívül távolkeletiek, afrikaiak és amerikaiak is voltak. A katolikus egyházfő nagycsütörtökön a Lateráni bazilikában mondott misét és itt végezte el a hagyományos lábmosást is, arra emlékezve, hogy Krisztus az utolsó vacsorán megmosta tanítványainak lábát. A pápa vezetésével péntek este a római Colosseumban fáklyás körmeneten idézték fel a keresztutat és Jézus Krisztus szenvedéseit. A húsvéti ceremóniák csúcspontja vasárnap lesz, amikor a virágokkal feldíszített Szent Péter téren, II. János Pál szabadtéri feltámadási misét pontifikál. A számvevőszék vizsgálata — Magyarország rendezett politikai és gazdasági kapcsolatokat kíván a Szovjetunióval, s ennek szellemében folytattunk tárgyalásokat Moszkvában — mondotta a szovjet fővárosban tartott sajtóértekezletén Kupa Mihály. — A magyar pénzügyminiszter, aki csütörtök óta tartózkodik Moszkvában, a szovjet gazdasági és pénzügyi élet irányítóival folytatott eddigi megbeszéléseit „korrektnek és keménynek" nevezte. Kupa Mihály közölte, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat hátráltató fizetési problémák áthidalására a magyar fél indítványozta; a két ország közösen forduljon az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz, amelynek eszközeiből két pénzügyi alapot különítenének el Magyarországon és a Szovjetunióban kétoldalú export-import finanszírozására. Szovjet részről elhangzott, hogy a Magyarországra irányuló szovjet exportból (a kőolaj kivételével) származó bevételeket elkülönítik, s abból a Magyarországról származó importot fogják finanszírozni. Felmerült olyan javaslat is, hogy a két ország hozzon létre „zárt kereskedőházat", amelyen keresztül bizonyos áruféleségeket forgalmaznának. A pártok tavalyi gazdálkodására vonatkozóan általános az a tapasztalat, hogy a vizsgált pártok egyikének sem volt megfelelő és pontos pénzügyi zárómérlege, és 1990. évi gazdálkodásukban is több-kevesebb hiba, hiányosság merült fel. Ugyanakkor a pártok nem marasztalhatók el minden esetben, hiszen a működésüket és gazdálkodásukat szabályozó törvény szövegezése sem minden részletében egyértelmű — hangsúlyozta Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke és Kovács Árpád, az. Állami Számvevőszék főcsoportfőnöke a pártok tavalyi gazdálkodásának tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatón az Országgyűlés Gobelintermében. Az ÁSZ tapasztalatai szerint a pénzügyi kimutatásokban a hibák pártonként eltérő képet mutattak. Ezeknek azonban alapvetően azonos oka volt, mégpedig az, hogy a pártok gazdasági apparátusuk kiépítését későn kezdték meg, és így azok pénzügyeik intézését nem tudták megfelelő szakértelemmel végezni. Szakemberek hiányában több pártnál a vezetők intézték a pénzügyeket, esetenként önként vállalkozó aktivisták segítségével. Az Állami Számvevőszék a pártgazdálkodás javítása, a törvényes előírások betartása érdekében számos esetben figyelemfelhívással élt, ezeket a pártok vezetői, mint indokolt megállapításokat, elfogadták. Antall József egyeztet A hatpárti egyeztetőtárgyalások célja az lehet, hogy a parlamentarizmusban szokásos módon, össznemzeti kérdésekben egyeztessék álláspontjukat a pártok, meggyorsítva ezzel a törvényhozás munkáját. Sző sincs azonban arról, hogy Magyarországon újra valamiféle kerekasztal-tárgyalások lesznek — nyilatkozta Antall József péntek délután az MTI munkatársának, aki a Fidesz csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványáról kérte a miniszterelnök véleményét. — Az átmenet időszakában rendezett kerekasztalmegbeszéléseknek az volt a jelentőségük, hogy az akkori Országgyűlés politikai legitimációja hiányzott, így a nemzeti kerekasztal volt hivatott teret adni a különböző csoportoknak, hogy megtárgyalják a békés étalakulás kérdéseit. Ma szabadon választott Országgyűlés működik Magyarországon, ezért természetesen eleve elleneznénk minden olyan elgondolást, amely arra irányulna, hogy országgyűlési döntéseket helyettesítő testület jöjjön létre. — A kezdeményezés első visszhangja vegyes benyomásokat kelt. Még a koalíciós pártok néhány vezetője is aggályát fejezte ki. Mi erről a véleménye? — Megítélésem szerint a kormánynak és a koalíciónak rem kell attól tartania, hogy a közvélemény a népszerűtlen intézkedéseket a kormány nyakába varrja, az eredményeket pedig az ellenzéki politikai pártok — a hatpárti egyeztetés jóvoltából — saját eredményüknek tüntetik majd fel. Gazdasági kérdésekben például eleve az szolgál a tárgyalás alapjául, hogy a tárgyalópartnerek fő vonalaiban fogadják el a kormány akcióprogramjában megfogalmazott elgondolásokat. Amiatt sem kéli aggódni, hogy az ellenzék e fórumon kényszerítené rá kisebbségi véleményét a kormányra és a koalícióra, mintegy háttérbe szorítva a parlamenti többséget. Viszont segíthet a megbeszéléssorozat abban, hogy uralkodóvá váljon politikai életünkben az önmérséklet, az elkerülhetetlen lépéseket ne használják ki egymással szemben a pártok. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy itt nem lehet szó semmiféle olyan paktumról, amelyet a pártok megválasztott vezető testületeinek, illetve parlamenti frakcióinak kikerülésével kötnek. A megbeszéléssorozat csak a kölcsönös bizalmon, a kormány belső egyetértésén alapulhat, sélveznie kell a parlamenti frakciók 'támogatását, ezért biztosítani szükséges, hogy a frakciók és a pártszervak folyamatosan tájékozódhassanak a tárgyalásokról. — Kik vennének részt a megbeszéléseken? — A pártokat irányító testületek és a frakciók vezetői, felhatalmazás alapján. Minden olyan kérdésben, amelyben mandátumuk a döntésre nem terjedne ki, csak feltételesen fogadhatnák el a megállapodást, amit később hagyna jóvá pártjuk illetékes vezető szerve, vagy a frakció. Így mód nyílna például arra, hogy a parlamenti felszólalások .terén nagyobb önmérsékletet érjünk el anélkül, hogy ezzel csorbítanánk a képviselők jogait. — Mikor kezdődne és meddig tartana a Fidesz javaslata szerint nem a nyilvánosság előtt zajló tárgyalássorozat? — A résztvevőket én hívom össze, mégpedig akkor, ha a-•politikai pártok vezető testületei állást foglaltak a javaslat mellett. Az első ülésen dönteni kell arról, milyen témaköröket, s milyen sorrendben tűzünk napirendre. Szelektálni kell, éppúgy, ahogyan a Parlament „válogat" a rázúduló törvényjavaslatokból. Az érdemi tárgyalást pedig csak akkor lehet megkezdeni, ha az Országgyűlés összeült, a frakciók megkezdik munkájukat. A képviselőcsoportok folyamatos állásfoglalása nélkül ugyanis elképzelhetetlen az egyeztető tárgyalások sikere. Itt jegyzem meg: a munka hatékonysága érdekében támogatom a Fidesznek azt a javaslatát, hogy a nyilvánosság csak az egyes üléseket követően kapjon tájékoztatást a megbeszélésekről, a tét nagy: az ország stabilitása, a parlamenti kormányzás sikere. A testület működése közben fog eldőlni, hogy a politikai pártok mennyire lesznek konstruktívak abban a mechanizmusban, amely — még egyszer hangsúlyozom — a fő kérdéseken belül is csak az alapelvek egyeztetését teszi lehetővé. Az esetleges megállapodások nem helyettesíthetik sem a kormányzást, sem a törvényhozást — mondotta a miniszterelnök. (MTI) óhajtás Virág Benedek, a XVIII. század végének egyik legnevesebb költője — Békességóhajtás című versét Kodály Zoltán zenésítette meg. s tette halhatatlanná — két gúnyverset írt Berzsenyi Dánielről, miután a nálánál sokkal fiatalabb Berzsenyi tisztelgő látogatást tett (fővárosi) otthonában. A két gúnyvers sszapphói strófái arról tanúskodnak, hogy a saját korában ismert és elismert Virág Benedek igen hamar átlátta: nálánál tehetségesebb költővel „van dolga" — ezt az utókor is igazolta —, ám nem e tényt foglalta írásba, hanem látogatójának darabos, talán ügyefogyott — mondjuk ki: vidéki, „falusias" — magatartást tűzte tolla hegyére. Az eset ismerős. Jellemző az úgynevezett magyar rendszerváltás első és második esztendejére is. Sokan — az ismert szlogen szerint „köztiszteletben állók" — szembesülnek azzal, hogy korábbi pozíciójuk, rangjuk megkér dó jeleztetik, mivel új emberek — többnyire a fiatalabb generáció tagjai — állíttatnak helyükre. 9 uram. bocsá', dolgukat legalább olyan jól, vagy még jobban végzik. Természetes reakció, hogy ilyenkor a „szenvedő alanyok", a .régiek" nem a rendszerben, hanem az új emberek személyében keresik, s vélik fellelni a hibát. Sajnálatos, hogy — országos és helyi szinten egyaránt — személyi kérdések motiválják azon döntéseket, folyamatokat, amelyeknek tisztán politikai vagy gazdasági színezetük kellene légyen. Ugyanúgy, mint ama átkoa pártállami rendszerben. A lelkiismeret sokakat deformált reakciókra késztet, A támadott gyakran támadóvá válik. Holott mindenkinek saját magában kellene elrendezni: akkor rossz oldalra álltam, mo6t pedig ezen és ezen azi oldalon vagyok. Vagy sehol. Sokan arra törekednek, hogv nemzedéki kérdéssé degradálják a Magyarországon folyó politikai küzdelmet Nem énről van szó. Egyre inkább úgy tűnik, hogy minden — politikai vagy gazdasági — probléma mögött egyéni ambíció búvik meg. Mondhatnánk erre számos példát akár a Parlament, akár a szegedi városháza tornya alól... Nem tudom, elérhetö-e egyáltalán, hogy a „játszmában" részt vevők végre ne csak saját maguk és saját lobbyjuk" érdekeit képviseljék, hanem belássák: ha elvekről van szó, akkor arról kell beszélni, ha konkrét kérdésekről, akkor arról, ha a barátunkról (lobbytársunkról), akkor arról, de tisztességgel. Miért ne lehetne éppen húsvét az önvizsgálat ideje? Ilyenkor szelídülhet a gyűlölet, tisztázódhat sok álság. félreértés. Ilyenkor könnyebben belátható, hogy az önálló akarat nem feltétlenül áll ellentétben egy másik akarattal, különösképpen nem az összes többivel. Talán az sem tűnik eretnek húsvéti gondolatnak, hogy mégis elfogadjuk mindennapi emberi kapcsolatainkban azt, amit egy sokat használt, s kissé lejáratott kifejezéssel ekként fogalmazhatunk meg: tolerancia. Berzsenyi Dániel az idősebb és (akkor) neve bb pólyatársnak kijáró tisztelettel kereste fel Virág Benedeket, az ódaköltót Élete végéig nem szerzett tudomást arról, hogy az irigység gúnyos, „virágos" szapphói strófákba költözött Aztán Berzsenyi — versei által — feltámadott Sandi István