Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-23 / 69. szám

1991. március 23., szombat A helyzet o ár Fődíjas szegedi rajzoló Első alkalommal rendezték meg az ország négy művészeti gimnáziuma növendékeinek rajzversenyét. Mindegyik intézményt három-három diák képviselte a munkáival. A zsűriben a Képzőművészeti és az Iparművészeti Egyetemek tanárai vettek részt, akik valamennyien a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola negyedikes szobrász szakos hallgatójának, Lestyán G. Jánosnak rajzait találták a legjobbnak, így ő lett az országos rajzverseny fődíjasa. Tanára Frifz Mihály szobrászművész. A fiatalember tegnap délelőtt rajzolta a mellékelt portrét, szerkesztőségünk kérésére. Tervezőknek—építőknek—beruházóknak— döntéshozóknak Uj Magyar Építőipari Katalógus Akik az építéssel hivatásszerűen foglalkoznak, naponta találkozhatnak olyan új termékekkel, amelyeknek műszaki jellemzőit még nem ismerik. Az ő tájékozódásukat segiti egy új kiadván)'. A Budapesten működő s benne megtalálható a telÉpitésügyi Tájékoztatási jes hazai termékválaszték Központ azzal a céllal bo- (föltüntetve a gyártókat és csátotta közre a katalógust, forgalmazókat is). Ebben hogy a forgalomba kerülő csupán a legfontosabb jelépítőanyagokat minél gyor- lemzök vannak (megnevesabban megismerjék. Ez z.és, fantázianév, típusjel, egyformán érdeke gyártó- műszaki paraméterek, tájénak, kereskedőnek és építte- koztató ár), tőnek. Az új MÉK — vagy- A katalógus másik fő eleis Magyar Építőipari Kata- me a cserélhető lapos forlógus — használata időt mában folyamatosan megje(és pénzt!) takarít meg, hí- lenö katalógus, öt fő részre szen házhoz viszi a legfris- oszlik: alapanyagok, féltersebb ismereteket. mékek (5 kötet); építményA inhi,!nn„,n," elemek, szerkezetek (11 köA katalógus „tobblepcsos épületgépészeti elemek rendszerben működik. Az '' . ' (8 kötet); epuletvíllamossaalapinformacioktol a reszle- termzkek ía kötet) • éDÍtes műszaki jellemzőkön át termeket (» kötet) epi személves ielleeű táiékozta tolpari gepek (9 kötet), szemelyes jellegű tajékozta- Az „ ^taiógusUpok futást nvujt. Ív ama tosan jelennek meg Az „Építőipari Termékek és befűzhetők a tárgymutaTájékoztato}a" című ter- lóval ellátott gyűjtömappámókósszesítő minden év el- ba. ső negyedében jelenik meg, Ny. P. n. Belváros 1. Romlott tortaházak (Budapesti tudósítónktól.) Különleges zenei színházi együttes alakult a fővárosban. Budapesti Kamaraopera néven. A tegnap délben tartott sajtótájékoztatón Selmeczi György zeneszerző, a kamaraopera művészeti vezetője elmondta, hogy az együttes egyesíti a hagyományosan magas színvonalú magyar operai tradíciót azokkal a törekvésekkel, melyek a kortárs operai életben az utóbbi években külföldön már láthatók. Hasonlóan sok más európai operám űvészeti műhelyhez, a Budapesti Kamaraopera bázisát is eev kivételes képességű kamarazenekar, a Camerata Transsilvanica adja, állandó közreműködő a előadások alatt a Tomkins Énekegyüttes. A Camerata Transsyvanica 1965-ben alakult Marosvásárhelyen, és már működésének első éveiben magás színvonalon képviselte azt az erdélyi vonósiskolát. amely szerencsésen egyesítette a Hubayn, Zathureczkyn keresztül egészen Joachimig visszavezethető német—magyar hagyományt, az Eneiscu és Timaud képviselte francia—román hegedűiskola jellemzőiével, s amelynek neveltjei a világ minden táján jelentős sikereket érnek el, Magyarországon is. A nyolcvanas! évek emigrációs hullámával ugyanis az erdélyi muzsikusok" nagy számban telepedtek át. ígv jöhetett létre 1989-ben a Budapesti Camerata Transsylvanica Selmeczi János vezetésével. amely célul tűzte ki a kelet-európai zenekultúrák megismertetését, a keleteurópai népek közeledésének a szolgálatát, az erdélyi nemzetek szellemi testvériségének a hirdetését. A Tomkins. Énekegyüttes 1978-ban alakult. Névadója Thomas Thomkins, a középkor végének- kiváló angol zeneszerzője. Az együttest Dobra János vezeti, a tagok több. sége a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Megkérdeztük Selmeczi György zeneszerzőt, hogy a mai világban, amelyben kultúrára egy vas sem jut ahogyan ehhez már a régebbi világban is hozzászoktunk, honnan vették a pénzt? Megtudtuk, hogy idén januárban a Budapesti Kamaraopera alapítványt tett az operaműfaj magyarországi támogatására, a művészek utaztatásának segítésére, a kamaraopera hazai meghonosítására. Ebben természetesen a nagyérdemű közönség segítségét is várják. Ha valakinele van háromezer forintja erre a célra, kiérdemelheti a Budapesti Kamaraopera szponzorának megtisztelő címét. S ráadásul még je- } gveket is kap, illetve meghívót^ a jótékony- " sági bálra. Ezer forintért bárki pártolótag lehet, aki viszont gazdagabb, az hatezer forint befizetése ellenében a patrónusi titulust használhatja. De ezekből a pénzekből természetesen nem jöhetett volna létre e nagyszabású kulturális vállalkozás. Április 3-án fogják barnutatni az Aranv János; Színházban Chrístopher Willibald Gluck-Orfeo és Éuridice című színházi cselekménvét. Ezt az előadást a Magyar Televízió, az InterEurópa Bank Rt., az OTP és az Állami Biztosító támogatta. Az előadás egyébként az 1762-es bécsi változatot követi. Ebben az évben volt Gluck színházi cselekményének az ősbemutatója. S mivel ez Ferenc császár névnapiára esett, nem lehetett tragikus végű darabot bemutatni. Az udvari operához hasonlóan, Orfeusz és Euridiké közismert tragédiája örömkórussal zárul. Dentál-Sprinf — korszerű fogtechnika A Széchenyi tér egyik lakóházában történt,-hogy vízvezeték-szerelés miatt meg kellett bontani egy első emeleti lakás padlóját. A gyanútlan lakók rémülten hőköltek vissza: rádöbbentek, hogy korhadó, málló fagerendák tartják a födémet... Azonnal kiköltöztek: nem akartak családostul az alattuk levő forgalmas üzlet nyakába szakadni. ja hová, és időre... főleg mennyi Sajnos, a példa nem egyedi. Találomra választhatunk a Belváros háztömbjei közül, többségükben ugyanazt találjuk. Ha nem is olyan szélsőségeket, mint az említett példában, de mielőbbi beavatkozást igénylő elhanyagoltságot. Dúcok diszkrét bája Azokon a helyeken, ahol faltárták a tartószerkezetek állapotát, hasonlókat tapasztaltak. Az árvíz után közel egy időben felépült házakat gyakran azonos módon emelték: a pincére dongaboltozat került, arra a fafödém, amely mára alaposan elkorhadt. Sok az olyan ház is, amely salakbétonfödémmel épült, s erről az anyagról már régen bebizonyosodott, hogy korróziós hatásokra egyszerűen szétporlad. A '60-as évek nagy „lakásügyi eszmeáramlata-' volt az emeletráépítés.' Ügy gondolták, ezzel majd — legalábbis részben — megoldják a lakáshiányt Az elkövetett szakszerűtlenségék miatt azonban jó néhány födém életveszélyessé vált, és a lakók választhattak: vagy „erősitik" — azaz aládúcolják — a lakásukat, vagy kiköltöznek — ki íudA festéktépte vakolat esete Persze azt sem lehet mondani, hogy az akkori városvezetés nem törődött a régi házakkal. Szóbeszéd tárgyává váltak azok a szemlék, amelyeknek során a vezetők vezetője körbemutatott az utcán, és csak ennyi mondott: ezeket fessétek ki ... így került színezett marcipános süteményre emlékeztető máz a belülről pusztuló házakra, és félő volt, hogy a vakolat nem bírja el a festéket, és marci pán óstultejszínhabostul a sétálók nyakába szakad. Ha belépünk egy • ilyen ház kapuján, orrunkat megcsavarja a macskákjárta lépcsőház illata —, ha körülnézünk, olasz neorealista filmek juthatnak eszünkbe a belsejüket mutogató függőfolyosók, vakolat alól kikandikáló téglák, sötét pincelejárók, és madzagon száradó fehérnemük láttán. Tizedelés előtt Az IKV-kezelésű lakások egynegyede hosszú idő óta nem részesült szervezett felújításban. Ez mintegy ötezer lakást jelent. Ezek közül minden tizedik sürgős beavatkozást igenyelne. A feltételess mód magyarázata: legalább 20-30 évenként. kellene elvégezni a tervszerű karbantartómunkákat. Szegeden évente 650-700 Lakás felújítására kellett volna sort keríteni az elmúlt 30 évben. Ez viszont csak álom maradt: a legjobb esztendőben 56t) lakást újítottak föl — és ezt is csak egyszer sikerült elérni. így aztán évről évre halmozódott a lemaradás, míg végül létrejött a mai helyzet. Hogy miért, arra a következő írásunkban keresünk választ. {a képet Nagy László készítette) Nyilas Péter Á Budapesti Kamaraopera legkorszerűbb gépekkel készítik a protéziseket. A laboratóriumban foglalkoztatott 20 fogtechnikus svájci kiképzést kapott a világszínvonalú technológia elsajátítására. Eme korszerű technológia, valamint a szegedi fogorvos-garnitúra és a laborcsoport minőségi munkája a garancia a magas színvonalú tevékenységre. (Nagy László felvétele az új fogtechnikai laboratóriumban készült) Egy esztendővel ezelőtt alakították meg — akkor a Móra Termelőszövetkezetben — a Dentál-Sprint Fogtechnikai Kft.-t. A társaság most átköltözött a Belvárosba, ám nemcsak helyet változtatott, hanem igen komoly műszaki-technikai fejlesztést is végrehajtott. A mostantól már svájci— belga—magyar beruházással működő Maros utcai laboratóriumban — amelyet tegnap adtak át — a jelenleg létező )