Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-22 / 68. szám

4 Hetedhét határon 1991. március 22., péntek Nyugalom - félvállról Interjút adott a mezőgazdasági tárcáért felelős miniszter a Népszabadságnak. Kollégám feltette neki azt a kérdést is, hogy mit tanácsol a minis Jer a falun élőiknek". A válasz sz.ó szerint a következő volt: „ - Miért aggódnak a talun élőkért? A pa­rasztember pontosan tudja, hogy mire vállalkozik. Szerintem a vidék nyugodt, persze vannak, akik idegesek." Jelentem, én ideges vagyok. Meg bizonyára peches is. Mindennapos falujárásaim során ugyanis a vidék nyugodtságából semmit sem érzékelek, csupa ideges emberrel találkozom. ­És bocsátassék meg nekem - vétetve akár magánügyként a dolog - aggódom értük. - Mert a parasztok nem ok nélkül nyugtalanok, és nem is csak saját megélhetésük miatt aggódnak. Seregnyi „agrárügy" van, ami feszültté teszi őket, mert tevékenységüket alapjaiban teszi bizonytalanná. Leggyakrabban maguk között is. az újságírónak is az állattartással kapcsolatos zűröket emlegetik. Józan paraszti eszükbe sehogyan sem fér például, miért akarnak nekik a tej literéén mindössze három forintot fizetni, aztán azt literenként több mint húszén vagy kilónként 250-300 forintos sajtként továbbadni. S ha ilyen áron nem lel vevőkre, miért azt javasolják nekik, hogy a teheneikel vágják le? Meg a sertéseikel. Merthogy gazdaságtalan a drága takarmánnyal etetett hízó, ha húsáén 58-60 forintot fizet a felvásárló, hogy majd ötszöfös áron kínálja vissza neki, mint fogyasztónak. És állítólag gazdaságtalan lesz gabonát termelni is (még alig zöldül a határ,tde máris kétmillió tonnás „búzafelesleget" jósolgatnak, aminek nem lesz piaca). Arra a kérdésre, hogy hol termeljenek nincs még „útmutató", nincs földtörvény. Nincs privatizáció és kárpótlási törvény se, nincsenek jogszabályok, amik igazából védenék a termelőt. Mindenféle áremelések - például energia, műtrágya, permetezőszer, gépek „begyűrűzésének", piacok bedugulásának kiszolgáltatott. Sót, szabadon és büntetlenül lobbyznak a kárára! Az említett beszélgetésben éppen a miniszter mondta el; „A takarmány forgalmazásban érdekelteknek köszönhető, hogy az állattenyésztéstés költségei ugrásszerűen növekedtek, és az is, hogy most csökken az állattartási kedv. Feltornázták azárakat. és nem mondtak igazat, amikor raktárkészleteikről kellett színt vallaniuk. Miért? Hogy aszálykár címén sikerüljön pénzt kicsikarniuk állítólagos veszteségeik mérséklésére." - Arról, hogy mindez ellen mit lett a termelók érdekében az értük felelős minisztérium, nem szól. Megemlíti viszont, hogy „És ugyanezek az emberek, akik az országra ráerőltettek a drága takarmány importját, most a búzaexporthoz extraszubvenciót követelnek." ­Mit mondjak; úgy kell a minisztériumnak, ha hagyja? Az ugyan a gyanúm, hogy meg­érdemelnének néhány újabb leckéi, de attól félek, a rájuk járó rúd a parasztokon ütne. ­Úgyhogy ne tovább! Elég a feszüliségkeltésból. a bizonytalanságból. Jó lenne észrevenni, a vidék egyáltalán nem nyugodt. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a paraszt nem tudja mire vállalkozik, mire vállalkozzék: mit termeljen, tenyésszen, hol és mennyit. Törekvéseihez hetedhét határon sehol egy mez.sgyejelzó karó, sehol semmi garancia, semmi biztos. Csak lobbyk, pártérdekek szerinti ígérgetések, ünnepi díszként nemzetiszínű pantlikával átkötött búzakenyérbe sütve. Hogy a hétköz.napokon mit eszünk és mint élünk? ­Tessék mondani, jól látják ezt ott Pesten, az agrárcentrumban?! S tudnak tenni valamit azért, hogy az agrárgazdaságért felelős miniszternek ne kelljen olyanokat mondania; „Mar többször éreztem, hogy itt ülök a Kossuth téri minisztériumban, és hiányzik a termeléssel összekötő kapocs"??? Mert ha ez így van s így marad, joggal nyugtalan tőle a falun éló. Nem egy-két ideges ember - a többsége a mezőgazdaságból élőknek. Akiket egyáltalán nem tölt el biztató perspektívával, ha a miniszterük azt mondja: „Nem is értem, miért karikírozzák ennyire az agrárbajokat, van a népgazdaságban ennél súlyosabb úgy is". A parasztember mar csak olyan, hogy érzi a saját bajának súlyát; a zsákolás megtanította különbséget tenni a felváltra vethető, meg a gerincroppantó terhek között. És ez utóbbiakból nem kér többet. SZABÓ MAGDOLNA MEGÚJULÓ ÓPUSZTASZER Munkalehetőség, telekosztás Ha Ópusztaszer. akkor nemzeti emlékpark, Feszty-kórkép körüli bonyodalmak, augusztus 20-i ünnepségek. Jóllehel az emlék­hely valóban meghatározó szere­pet tölt be a település életében, de a mintegy 2500 lelket számláló község mégsem azonosítható ezzel az idegenforgalmi látvá­nyossággal. Éli ez a falu is a maga életét. A vendégjárást, a kirándulók hadát megszokták. Fogadják, elfogadják az idege­neket és most azon a sor. hogy egymást is elfogadjak, megértsék az itteniek. Az új falusi közélet még kialakulóban. A községi önkormányzat jelenleg pusztán az intézmények fenntartására és működtetésére rendezkedik be, de ez nem jelenti azt. hogy máris ne tennének erőfeszítéseket a majdani jobb életkörülmények megteremtése érdekében. A legutóbbi képviselő-testületi ülés jól illusztrálja mindezt, hiszem amellett, hogy nyilvánvalóvá váll, hogy az ez évi 36 millió forintot kilevő bevétel aligha ad módot fejlesztésekre, az is kide­rült: a falu elöljárói keresik, kutatják azokat a lehetőségeket, amelvek előbbre vinnék a község fejlődését Sokat ígérő lehet például Ópusztaszer számára a Déli autópálya megépülése. A 100 ezer forint, amivel hozzá­járultak a beruházáshoz, csepp a tengerben. Amivel viszont az út hozzájárulhat a település gazda­godásához, az már nem csöppnyi segítséget eredményez. Tudván tudják , ez az útvonal nem csak elviszi az embereket a világba, de el is hozza a világot nekünk Az építkezés munkalehetőséget ad, az útmenti kiszolgáló „vonal" kiépülése ugyancsak. Az sem hagyható számításon kívül, hogy az úttal kapcsolatos gondolkodás stratégiájába a millenniumi ün­nepségekre való készülés szintén belefér. És ezt nem befolyásolja tulajdonképpen a magyarországi világkiállítás megrendezése vagy elmaradása sem. A termálvízlelőhelyek feltá­rási és hasznosítási lehető­ségeiről kevés információval bír még a képviselő-testület, de terveik szerint egyre erőtelje­sebben szorgalmazzák majd a tájékozódást. A szomszédos fal­vak önkormányzataival együtt­működve igyekeznek az ötletet a megvalósuláshoz segíteni. Nem szabad azonban arra gondolni, hogy ez a feladut egyik napról a másikra megoldható, hiszen egyetlen kút fúrása és kiépítése a falu egész évi költségvetésénél is többe kerülne. Természetesen nem minden lehetőség ilyen távoli Ópus?­taszeren. Konkrétumokkal is szolgálhatunk. Készül ugyanis a község új rendezési terve. A meghízott Délterv Vállalat má­jusra ígéri a dokumentumot. Ez a dátum egyben azt is jelenti, hogy megkezdődhet a községben a: uj teíkek kiosztása, azaz tovább terjeszkedhet, nőhet a falu. A Démász a közelmúltban adta ál a községházával szemben levő te­rületen az új trafóállomás, a tel­kek kialakítása pedig csaknem befejeződött. Rendezési terv. új telkek, mindmegannyi esély Ópusztaszer megújúlására. G. E. Egy szuszra Nem veszitek észre? A kultúra jelenti a lecköny­nyebb. a leggyengébb ellen­állást a hatalommal szem­ben. A hatalom ezt gyorsan észrevette és ki is használja ezt a helyzetet. Sorban kapkodják el a művelődési házakat. Jön a „megváltó" üzlet. Mindenhonnan kiszo­rultok. A tizenvalahány sze­gedi kultúrházból vajon hány marad igazán a kultúráé?! Csak nézzetek szét a varos­ban; egyre másra nyílnak a játéktermek. Teli legyen a zsebed, ha bármelyikbe be akarsz menni! Üres maszlag, amit hangoztatnak: a kultúra stratégiai ágazat. Elmé­letben, de nem a gyakor­latban. Ez a szöveg egysze­rűen nem igaz. Továbbra is a maradékelvű gazdálkodás érvényesül a művelődés támogatásában. Kizárólag nvers piaci érdekek és érvek határozzák meg a kultúra jövőjét. A művelődés telie­sen elüzletiesedett. Hol vagyunk már attól a vitá)ól, hogy áru-e a kultúra. Áru minden, de legfőképp a giccs, az értéktelen, a szenny, a szemét. Csak meg kell nézni az utcai könyv­árusok standjait, a mozik plakátjait: mindenütt erő­szak, öldöklés, pornó, mert a többség erre vevő. Az amatőr művészeti mozgalmak hely­zete közben kilátástalan. A profi világban is veszélyben az érték. A városból kikop­nak az ifjúsági klubok, sehol egy olcsó szórakozóhely. Mi lesz veletek? Marad néktek az utca? Tizenévesek között ülve jegyeztem le a minap ezeket az indulatos, keserű mon­datokat. (gombos) A gyerekek reggel 7-tól filmeket nézhetnek videókon, a tágas tornateremben' focizhatnak, a galérián püfölhetik a kau­csuklabdát. hallgathatják saját készítésű műsoraikat a rádión. Ilymódon „ráhangolva" az iskolára a kezdik nap-nap után a tanulást: Zsolnai értékközvetítő, készségfejlesztő módszerével igyekeznek biztos tudást szerezni. - S hozzá életre­valóságot: modem korunk tech­„Vidéki" előny nikáiban, ismereteiben is jár­tasságot. Technikai informatikát, nyelveket tanulnak jól felszerelt laboratóriumokban. Amiknek szomszédságában ott a fúrás­faragás tanulását szolgáló mű­helytanterem. a háztartási tit­kokba bevezető „iskolakonyha". Szinte mindennel rendelkeznek, ami manapság az oktatásban „szem-szájnak " ingere: modern eszközök, módszerek a kor követelményeivel lépést tartó tanárok. S „következményük­kért' jó eredmények; amiknek alapján egyértelmű, hogy itt a diák nem hátrányos helyzetű azért, mert „vidéki" - hanem előnyben van azért, mert /somból. Sz. M. Gyenes Káinián felvételei Forráskút! Hírmondó „Az újonnan megalakult önkormányzati képviseló-tesület elsó feladatai közé sorolta, hogy tevékenységébe bekapcsolja a falu lakosságút. Szeretnénk, na munkánk valóban Önök előtt és az Önök közreműködésével történne, ezért ma útjára indítjuk a Forráskúti Hírmondó ciniú lapot" ­olvasom a polgármester beharangozójat és tallózni kezdek a kiadványban. Az elsó oldal a falu költségvetésével ismertet meg, bevételekről, kiadásokról tájékoztat: pontosan, precízen. Azt is megtudhatom, a „helyi adózsákot" új típusú adóval nem kívánjak gyarapítani, a régieket többségben megtartják. A Róvetkezó oldal a közérdekű bejelentéseké. Uj üz­letek megnyitásáról tudósít az Aprócska rovat és közli: aszfaltút épül a temetőhöz, kérik a lakosság segítségét, támogatását. Aki kíváncsi az újszülött forráskútiakra nevüket az oldal bal felső sarkában olvashatja. Rábukkanhatnak arra is. kik kötöttek házasságot a közelmúltban és kik hunytak el nemrégiben (A Parkvendéglő ajánlata minden napra friss pacalt hirdet), A harmadik oldalon olvasható a Szabadidő Centrum porgramja. Tanfolyamokat kínál a ház a számítástechnika, a német nyelv iránt érdeklődőknek és szerveznek gitárklubot is. A könyvajánlatról sem feledkeztek meg a helyi újságban. Aki kézbe vészi ezt a kiadványt, tájékozódhat arról, milyen új művekkel gyarapodott a falu könyvtára. Ha már megvenni nem tudják, az emberek az egyre drágább könyveket, legalább kölcsönzéssel hozzá­juthassanak. Újságokra sem telik immáron mindenkinek, a könytárban viszont sokféle folyóiratot átböngészhetnek. Arra is van lehetőség, hogy a kedvenc lapokat hazavigyek, azaz az újságok is kölcsönbe adhatók. Moziműsor, orvosi ügyelet, képrejtvény és néhány húsvéttal kapcsolatos tudnivaló gazdagítja még a kiadványt és természetesen nem hiányozhat a sport sem a Forráskúti Hírmondóból Vékesék krumplija - Eredj fiam, hozd ki a fáink már nagyon öregek, ruhát, ezért menesztette fiát a pepita kabátomat, ilyen nem sok hasznot hoznak. tanyába. De hát nem hoztak pacuhán mégse fényképez- _ Gondoltak-e arra. hogv ki másik göncöt, marad hát hetnek le - ódzkodik az növelik a „birtokot"? ebben - méltatlankodik, idősebb Vékes József a f balástyai határban. Vetik a ~ . S " szeretném, ha krumplit, nagvon .parkodnak, Lteh i íJv8^"", mcSs7Ólnának énünket az mer, '„gy cr ,k. megkel IS^stTmefc Ü 7 "Ivódik a ezzel a munkával. Nem vigasz fjamat akj Szegeden az 'c,eseS " és mer1 tűzhelyen az az nekik, hogy mások is most |KV-nál villanyszerelő, ve- máris sarkon fórul. Teg­feszítik ki a fóliát, ók akkor is gyen kj szabadságot, mert naP hideget ebédeltünk, mára azon morfondíroznak, hogyan egyedül nem tudom felhúzni a csak főzök valamit, mondja csaphatnák be a természetet, fóliát. Tudja, én rokkant- éselviharzik. Rajtuk ugyan nem fog ki ez a nyugíjas vagyok, a feleségem lecke. Majd nem teszik keze pedig ízületes; csak A ferf,ak me8 dolgoznak jpgyon mélyre a vetnivalót és bajlódnánk, kínlódnánk tovább. A földon az utaló időben lesz primőrjük - együtt nyoma, kézben az öles, a spi­nyugtatják meg magukat. jön a ház asszonya szem- rál a,akú fúró- sorsára vár a - Mekkora földön gaz- ü8yre vcnn» a hívatlan ven- ládában a Dunavecséról ho­ddlkodnak? dégeket. Fiát is lehagyva zott fémzáras burgonya. Ki­szaporázza a lépteit. Zsémbel, ront a házból Csibész, a vize­- Egy hold háztájink van itt porol az urával, egyre csak azt „yós szemű házőrző és bizal­a.anya körül-mutat körbe az hajtogatja: nem illik így matlanu, ugrá, körbe ben­apa, majd hozzáteszi: papn- mutatkozni, hogy néze ki .. . , .. kával, uborkával, eperrel fog- Egy rugóra jár az agyuk, nunket' ^ lesz tndulnt,.. lalkozunk még. A gyümölcs- embere is szégyellte a piszkos Gombos Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents