Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-22 / 68. szám

DÉIMAGYARO 81. évfolyam, 68. szám 1991. március 22., péntek Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Új pályákra állunk » • « Lesz világkiállítás — Á legfelkészültebb apparátus — Pedagógiai reformok — Nyertes boltok — Mezőgazdasági hirdetések I

rán cáfolta azokat a bagdadi állításokat, melyek szerint Teherán szervezi és látja el fegyverrel a Száddám Húszéin ellen harcoló lnzadókat. Irán ENSZnagykövete szerint Irak azért vádaskodik, hogy a komolyabb problémákról elterelje a figyelmet. Az Egyesült Államok ismertette a Biztonsági Tanács állandó tagjaival az öböl-háború végleges lezárását célzó tűzszünet! tervet. A terv egyik legfőbb feltétele az iraki balFsztikus rakéták, valamint a vepyi és biológiai fegyverkészletek megsemmisítése. A szovjet parlament tegnapi határozatában kinyilvánította. hogy az elmúlt hét végén megtartott népszavazás eredményei az egész ország területén érvényesek, beleértve azokat a tagköztársaságokat is, melyek megtagadták a referendum lebonyolítását. Három litván határőr sebesült meg szerdán este, amikor szovjet rohamosztagosok megtámadták az őket szállító autóbuszt — közölték a litván honvédelmi hivatalban. Brüsszeli látogatásán Václav llavel csehszlovák köztársasági elnök találkozott Manfréd Wörner NATO-főtitkarral. Közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták, hogy mind a NATO-nak, mind pedig a közéD-európai országoknak jelentős szerepük van az összeurópai integráció biztosításában. Itthon szokásos csütörtöki ülésén a kormány úgy döntött, hogy sürgős tárgyalást kérve terjeszti az Országgyűlés elé a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetéről szóló törvényjavaslatot. Az egyházi ingatlanokról közérdekű, közhasznú és a hitéleti funkciók ellátásához szükséges ingatlanokat adja az állam az egyházak tulajdonába. Amennyiben a javaslatot a Parlament törvényerőre emeli, annak hatályba lépése után az egyházi ingatlanok átadása tíz év alatt történne meg. A kormány elképzelése szerint az egyházaknak a törvény hatályba lépése után három honapon belül kellene bejelenteniük valamennyi ingatlanigényüket. Az átadandó ingatlanok jegyzékét a kormány hagyja jóvá. Az egyházak minden év március 31-ig jelenthetnék be, hogy az adott évben mely ingatlanokra tartanak igényt, A kormány évenként a globális jegyzékben szereplő ingatlanok öt százalékát szándékozik átadni. Az évenkénti átadásokról egyeztető bizottság döntene. Az átadások során előfordulhat, hogy az egyházak olyan ingatlanokat kapnak meg közhasznú célra, amelyek korábban nem egyházak tulajdonában voltak, de az is lehetséges, hogy volt egyházi ingatlant nem ad át az állam. Megszűnt 700 ezer OTP-számla A kormány csütörtöki ülésén elfogadta és sürgősségi tárgyalást kérve terjeszti a Parlament elé a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Emellett — egyebek között — rendeletet alkotott a külkereskedelmi tevékenység devizahatósági ellenőrzésének továbbfejlesztéséről, határozatban támogatta az Aluterv iráni timföldgyárépítési szerződésének megkötését, valamint az iráni autóbusz-eladási szerződést. Ezekről számolhatott be László Balázs kormányszóvivő a sajtó képviselőinek szokásos csütörtöki tájékoztatóján, miközben a miniszterek tanácsa folytatta munkáját. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésével foglalkozó törvénytervezet — az egyházakkal egyeztetett formában — az önkormányzatok, valamint a pártfrakciók álláspontját is figyelembe veszi. A kormány ismételten hangsúlyozta: nem reprivatizációról van szó, hanem arról, hogy a Az OTP folyamatosan dolgozza fel azt a mintegy 700 ezer számlát, amelyet a kedvezményes lakáshitelek 50 százalékos visszafizetésével az adások megszüntettek. Mint a pénzintézetnél elmondták: három műszakban, éjjel-nappal dolgozik a számítóközpont, napokon belül mindenki megkapja visszafizetéséről az igazolást. Sokan azok közül, akik megszüntették tartozásukat munkáltatói kölcsönt is kaptak annak idején, és ennek részleteit továbbra is fizetniük kell. Az OTP 660 ezer munkáltatói kölcsönszerződést tart nyilván. Korábban együtt kezelte a takarékpénztár a kedvezményes lakáshiteleket és a munkáltatói kölcsönöket, ezek szétválasztása most időt vesz igénybe. Akiknek munkáltatói kölcsöne fennmaradt, azok hamarosan megkapják az értesítő levelet és a csekkeket, amelyeken visszamenőleg januártól be kell fizetniük a havi esedékes részleteket. Az OTP semmiféle szankciót nem alkalmaz, tehát nem kell késedelmi kamatot fizetni azoknak, akik a munkáltatói kölcsönrészleteket az értesítés után tudják csak kiegyenlíteni, mivel nem az ügyfeleken múlott, hogy késlekedtek a befizetéssel. A déli autópálya terveiről (melyet inkább nyugat— keletinek neveznék, mivel az osztrák határtól Zalaegerszegen, Kaposváron, Bonyhádon át a Dunát és a Tiszát átszelve, Szegedet elkerülve, a Szeghalom, Debrecen, Mátészalka útvonalon a szovjet határig vezetne), a tervezett beruházásról lapunkban már korábban beszámoltunk. Tegnap, a szervezők szerint először, és egyben utoljára Budapesten Hatszázharminc kilométer n vidék autópályája 'tájékoztatták a sajtó képviselőit az autópálya-építés előkészületeiről, a Déli Autópalya Rt. a Co-Nexus Rt. szakemberei. Szándékuk szerint további beszámolóik színhelyéül a koncessziós formában megépítendő autópálya nyomvonalába eső vidéki települése^ ket választják. Az állami beruházásokkal szemben, melyek egyelőre és várhatóan a fővárosba centralizált, sugaras elosztású autópálya-szakaszok építésére koncentrálnak, a déli autópálya a nyuDEU AUTOPALYA GYURU CSONGRÁD MEGYEI SZAKASZA TERÚIT1 FELTÁRÁS H • 1 300 C00 2 sz yáfaraf gat—ikeleti kapcsolatok, és a vidék gazdasági, turisztikai fejlődését szolgálnák. A több mint 600 kilométernyi autópálya magánvállalkozásban épülne, s előreláthatólag mintegy 140 milliárd forintba kerül. A sajtótájékoztatón megdöbbenést keltett az a kijelentés, mely szerint a teljes autópálya 1995—1996-ig elkészülne. László András, a Co-Nexus igazgatója hangsúlyozta: bármennyire is közeliinek tűnik az autópálya megépítésének határideje, a majdan részvénytársasággá alakuló kft. érdeke, hogy befektetett pénzét minél hamarabb megforgathassa, ez pedig arra kényszeríti a vállalkozásban részt vevőket, hogy minél hamarabb beszedhessék az autópályadíjakat, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb járulékos bevételeket. Nagy Ervin, a kft. igazgatója elmondta, hogy már mintegy 40 önkormányzat — köztük Csongrád megyeiek — vesz részt az 54 millió forintos alaptőkével létrejött társaságban. Arra számítanak, hogy a tíz megyét érintő útépítésbe további 40 önkormányzat kapcsolódik be a tavasz folyamán. Augusztus végére, főleg külföldi befektetőkkel megkezdik a tárgyalásokat, s remélik, addigra a Parlament is megalkotja a beruházáshoz szükséges konceszsziós és földtörvényt. A beruházás iránt a környező országokban és azokon túl is nagy az érdeklődés. (varga) Szegeden járt a szovjet nagykövet fldősságnézűben Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatát megoldatlan kérdések sokasága terheli. Sikertelen tárgyalások a mintegy 2,2 milliárdos, megtérítetten szovjet kereskedelmi passzívumról, feszültségek a KGST felszámolása, illetve átalakítása kapcsán, meddő viták a szovjet alakulatok által kiürített laktanyaközpontok értékéről, s az okozott környezetszennyezés mértékéről — ez a kapcsolatok negatív mérlege. Tegnap Szegedre látogatott Ivan Pavlovics Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, s érthető, hogy sajtótájékoztatóján az újságírók főleg ezekről a kérdésekről faggatták. A nagykövet elmondta, hogy a Csongrád im.-d és Szeged városi önkormányzat meghívására érkezett városunkba, a helyhatósági választások után kialakult helyzet, s az önkormányzati munka megismerése céljából. Főleg a már említett gazdasági gondokról tanácskozott Farkas László köztársasági megbízottal és Láppal Pál polgármesterrel, de felkereste a József Attila Tudományegyetemet is. Kérdésekre válaszolva tófej'tette, hogy a Magyarorsiággal szembeni szovjet kereskedelmi passzívum az elmúlt évek, mára már tarthatatlan, KGST-n belüli piaci árai és kereskedelmi struktúrái miatt jött létre, olyan módon, hogy a Szovjetunió értékes energiahordozókat szállított alacsony áron Magyarországnak, s cserében sok mesterségesen „felpumpált'' árú árucikket vett át. Megértve a magyar vállalatok gondjait, reményét fejezte tó, hogy Kupa Mihály március 28-ai moszkvai tárgyalásai nyomán közős megegyezés születik majd ez adósság rubelből dollárra átszámolásában és törlesztésében. Elmondta, hogy a szegedi megbeszéléseken felmerült az elhagyott katonai laktanyák problémája is, de az idevágó kérdésekre csak általánosságban válaszolhatott, hiszen ezügyben a nagykövetségen keresztül nem folynak egyeztetések. Megismételte a szovjet álláspontot, miszerint 'kormánya igényt tart arra a kompenzációra, melyet „így is alacsony, régi áron állapítottak meg". Hangsúlyozta, hogy valamennyi magyarországi ingatlan kapcsán egységes metódus szex int járnak él, amikor igényeiket benyújtják. Aboimov értesült a szegedi laktanyában létesítendő egyetemi campus terveiről, de, mint közölte, ez a magyar fél ügye, a szovjetek csak a kompenzációt akarják. Elismerően szólt az egyetemen folyó orosz nyelvoktatásról, illetve arról, hogy bár az orosz nyelvtanítás helyzete megváltozott, a felvételi igény nem csökkent. Az MTI kérdésére elmondta : megbeszélésein szó esett a Széchenyi téri szovjet katonai emlékmű sorsáról is, ezt építészetileg jónak tartotta, s remélte, az itt elesett szovjet katonák emlékét tiszteletben tartva születik majd döntés. Lapunknak válaszolva elemezte a balti köztársaságok népszavazás utáni helyzetét. Elmondta, a magyar kormány problémakezelését korrektnek látja, s hogy a március 17-ei népszavazás utáni, majdani kialakítandó új szövetségi rendszer lehetőségeket teremt a tagköztársaságokkal folytatott önállóbb gazdasági viszony megteremtésére. Azt azonban, hogy (bármely ország a központi vezetéstől független diplomáciai képviseleteket hozzon létre a balti államokban, a szovjet nagykövet a szeparatista törekvések támogatásának, a Szovjetunió alkotmányával ellenkezőnek nevezte. A népszavazásról megemlítette, hogy hat tagköztársaságban, köztük Moldáviáiban, a helyi hatalom nem engedélyezte, vagy nem szervezte meg a referendumot, összességében azonban az állampolgárok majdnem 80 százalékos igenlő szavazataránya a szovjet vezetés elképzeléseit igazolja. Panek József Szombati életmód magazinunkban Zarándoklat Zarándba — túrajavaslat; Leszokni róla, jaj, de nagyon nehéz! Akupunktúra, reiki, hipnózis, gyógyszer, gyógynövény? összeállítás dohányosoknak; Érzések és biológiai mechanizmusok — interjú Boda professzorral arról, mi készteti az embert, hogy szülővé váljék. (chikán)