Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-21 / 67. szám

AR0RSZÁ6 81. évfolyam, 67. szám 1991. március 21., csütörtök ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Nyugdíj-demokrácia Nem piros betűs ünnep — Az ötezres és holdudvara Olvasóink írják — Oktatástörténeti látlelet — Tavaszvárák A z amerikai védelmi minisztérium tegnap megerősí­tette a hírt, hogy egy amerikai harci gép iraki va­dászgépet lőtt le Takrit város közelében. A szö­vetségesek által előírt fegyverszüneti feltételek nem en­gedik meg az iraki légierő gépeinek repülését. Ennek el­lenére az iraki kormány katonái helikopterekről lövik a kurd felkelők kezére került észak-iraki olajkutakat. A polgárháborús körülmények között kezd kiújulni az iraki-iráni ellentét. Az iraki parlament elnöke tegnap az­zal vádolta Teheránt, hogy „összeesküdött az amerikai­cionista agresszorokkal", s szabotőröket dob át a határon különböző létesítmények megsemmisítésére. George Bush amerikai elnök, miután fogadta Lech Walesa lengyel köztársasági elnököt, bejelentette, hogy az Egyesült Államok elengedi Lengyelország tartozásainak hetven százalékát. Lengyelországnak 2,9 milliárd dolláros adóssága van az amerikai kormánnyal szemben. A törvénytelen fegyverkezéssel kijátszották a szerb népet, a fegyveres erők javaslataival kapcsolatban félre­vezették a közvéleményt, a szövetségi kormány gazdaság­politikája pedig függő helyzetbe juttatta az országot — so­rolta lemondásának okait tegnap, parlamenti beszédében Boriszav Jovics jugoszláv szövetségi elnök. Két új törvényjavaslatról szavazott szerdai ülésnap­ján a magyar Parlament. A kiemelt nyugdíjak felülvizs­gálatánál a honatyák egyhangú többséggel kinyilvánítot­ták, hogy ezentúl Magyarországon mindenki csak ledol­gozott éveinek számával, és a befizetett társadalombiztosí­tási összeggel összhangban kaphat nyugdíjat. Politikai ér­demekért járó nyugdíjpótlék a jövőben nem létezik majd. Új törvényeink vannak tesz ezek megszüntetésére, közvetlenül intézkedik, ha azt valamely rendkívüli kö­rülmény — járvány, termé­szeti csapás, egyéb ka­tasztrófa — szükségessé te­szi. Hosszas szavazás után fogadták el a képviselők a társadalmi szervezetek idei támogatásáról szóló or­szággyűlési határozatot. A társadalmi szervezetek támogatására elkülönített 400 .milliós pénzalap odaíté­léséről egy parlamenti ad hoc-bizottság foglalt állást. A keretet négy területen — egészségügyi; ifjúsági és gyermekvédelem; környe­zetvédelem; kultúra es sport — osztották fel külön­böző egyesületek, társadal­mi szervezetek között. Felvételi tájékoztató Az Országgyűlés szerdai plenáris ülésén egyhangúlag fogadta el az egyes nyugdí­jak felülvizsgálatáról, ille­tőleg egyes nyugdíjkiegé­szítósek megszüntetéséről szóló torvényt. A törvény értelmében azt a nyugdijat, amelyet az ál­lami vezetők munkaviszo­nyát szabályozó miniszter­tanácsi rendeletben biztosí­tott kedvezmény alapján állapítottak meg, a hatály­balépést követően a hónap utolsó napjával meg kell szüntetni, és az érintettek nyugdiját az .prvényes tör­vény szellemében, a szolgá­lati idő alapján kell megál­lapítani. Ez vonalkozik a hozzátartozói nyugellátá­sokra is. A törvény hatálya nem terjed ki azokra az egyéb­ként érintett 70 éven felüli személyekre, akiknek saját jogú nyugdíja 8500 forint, il­letve özvegyi nyugdíja 7500 far int alatt van. Ugyancsak elfogadták az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatról szóló törvényt. A törvény értel­mében a közegészségügyi, járványügyi és egészségügyi ellátás félügyelete állami feladat. Az állam ezeket a feladatokat a népjóléti mi­niszter közvetlen irányítása alatt álló Állami Népegészr­ségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat létrehozásával és működtetésévél biztosítja. A szolgálat az új törvény értelmében a többi között folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a lakosság egészségi állapotának ala­kulását, az azt veszélyezte­tő tényezőket, és javaslatot A felsőoktatás'i intézmé­nyekbe való jelentkezés és felvétel jogszabályi kerete az idén sem változott. To­vábbra is az 1988 decem­berétől hatályos MM-rende­let a szabályozó; ez nem tö­rölte el az egyetemeken, fő­iskolákon a felvételi vizsgá­kat, de jogot ad az .egyes felsőfokú intézményeknek, hogy eldöntsék, adnak-e és ha igen, milyen feltételek mellett adnak a jelentke­zőknek mentességet a fel­vételi vizsga alól — tájé­koztatta az MTI-t Bakos Károly, a Kultuszminiszté­rium főmunkatársa. A felsőoktatási intézmé­nyek központi írásbeli vizs­gái június 24-én és 25-én lesznek. Ezt követően' kerül sor a szóbelikre. Július 2. és 16. között tartják intéz­ménytípusonként az ún. „ponthatárhúzó értekezle­teket". A jogszabály kimondja: mindenkit fel kell venni, aki az illető intézmény ponthatárhúzó értekezle­tén meghatározott pontszá­mot elérte — közölte Bakos Károly. Ha valaki az első helyen megjelölt iskolában nem felelt meg, annak je­lentkezését automatikusan továbbítják a másodikként — vagy ha szükséges — a harmadikként megjelöli helyre. Jeszenszky Dél-Koreába látogat Amerikai látogatását be­fejezve hétfőn Jeszenszky Géza külügyminiszter hiva­talos látogatásra Dél-Koreá­ba utazik — jelentették be szerdán a Külügyminisztéri­umban. A külügyminiszter, aki március 28-ig lesz a Ko­reai Köztársaság vendége, udvariassági látogatást te<z majd Ro Te Vu köztársasá­gi elnöknél, a Koreai Ke­reskedelmi'és Ipari Kamara vezetőinél, s ellátogat a ko­reai demilitarizált övezetbe. A miniszter tárgyalásain többek között meghatároz­zák majd a kétoldalú gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­nek soros feladatait, vala­mint aláírják a két ország közötti teljes körű vízum­mentességre vonatkozó meg­állapodást. A gazdasági kapcsolatok erősítése érde­kében Jeszenszky Géza kér­ni fogja, hogy a dél-koreai kormány támogassa az or­szág vállalatait, a nagyobb arányú magyarországi tőke­befektetésekben. A konkrét gazdasági kérdésekről azon­ban majd Kádár Béla ápri­lisi látogatásán esik szó. Megroggyant — kijavították A „sóhajok hídja" Nem tudni, Ferencz József találkozott-e ilyen mo­solygós hölgyekkel 1883. október 14—16-án a szegedi „só­hajok hídján", azaz a városháza és a „bérház" közötti zárt folyosón. Ha igen, azok a dámák bizonyosan másképpen voltak öltözve, és talán nem is mosolyogtak ilyen szé­pen. A folyosót — 1883-ban, a városháza építésének évé­ben — éppen a császár és kísérete számára kapcsolták a 1 t épülethez azért, hogy a megosztott szálláshelyek kö­zütt biztosítsák a közlekedést anélkül, hogy a császári és királyi lábaknak az utcára kellene lépniük. Tavaly januárban gyanús repedéseket találtak a fa­lon, és az Is föltűnt, hogy egy „súlyosabb egyéniség" alatt lengeni kezd a padló, és félő, hogy az illető az utcán találja magát. A statikai szakvélemény igazolta a gyanút: a „sóhajok hídja" (amely a velencei Doge-palota hasonló szerkezeti részéről kapta a nevét) bizonyos részein életveszélyessé vált. Megsüllyedtek a tartószerkezetek, egyes támasztó­elemeket pedig egyenesen alulméreteztek. A díszbádog a mozgástól több helyen megtört, és a repedéseken befolyt víztől korhadásnak indult az acélsínpáron nyugvó faszer­kezet. A felújításon tavaly szeptemberben kezdtek dolgozni a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat szakemberei, és má­jusra Ígérik a munkák befejezését. Megerősítették az acél­szerkezetet, a fából készült járófelület helyére vasbeton elemeket építettek, amelyeknek súlya nem több, mint -az eredeti gerendáké. A faszerkezet egyharmadát kellett ki­cserélni. A díszbádogozás sértetlen marad, csak a szük­séges helyeken bontották meg a szépen formált burkoló­anyagot. (Gycnes Kálmán felvétele) (nyilas) Díszelnökök: a polgármester és a püspök Újjáalakuló Dugonics Társaság Alapszabályban rögzített alapelvei alapján a Dugonics Társaság szervezőbizottságai felkeresték a város első, de­mokratikusan megválasztott polgármesterét, dr. Lippai Pált, és a Szegeden székelő szeged—csanádi püspököt, Gyulay Endrét. Felkérték őket; vállalják el a Szeged város védnöksége alatt álló Dugonics Társaság díszelnöki tisztségét. A társaság célki­tűzései: „A magyar Alföldön általában, de kiváltképpen Szegeden és környékén a magyar irodalomnak — mű­vészetnek — tudománynak művelése, pártolása és nép­szerűsítése." A felkért sze­mélyiségek örömmel üdvö­zölték a közel 100 éves múlt­ra visszatekintő, tősgyökere­sen szegedi Dugonics Társa­ság újjászervezésének tényét, vállalták annak díszelnöksé­gét, és támogatásukról bizto­sították Szeged értelmiségét, intelligenciáját alkotó mun­kára összefogó Dugonics Társaságot. Az újjászervezés munkájá­nak eredményeképpen váro­sunk olyan kiválóságai kap­csolódtak be a Dugonics Tár­saság munkájába, mint Groj­selly Gyula akadémikus, Szőkefalvi Nagy Béla akadé­mikus, Tóth Béla író, dr. Bá­tyai Jenő szakíró, ötvös Pé­ter, a JATE tanszékvezető­je, Dér Endre író, Madácsy Piroska, a Juhász Gyula Pe­dagógiai Főiskola tanszékve­zető tanára, Gróf Róza fő­szerkesztő, s mások. Biztató jelenség, hogy az ifjúsági utánpótlás felneve­lésében szerepet vállalt a Deák Ferenc Gimnázium, melynek igazgatója, dr. Ko­vács László, mint a Dugo­nics Társaság tagja, munkát vállalt a szervezésben, pél­damutatására a tanári kar több tagja aktivizálódott, és saját szaktárgyának terüle­tén segít, hogy betöltse azt a szerepet, melyet a társaság szelleme elvár minden váro­sát, hivatását szerető peda­gógustól. Élen járó példát mutatott a Deák Ferenc Gimnázium tanára. Árpás Károly azzal, hogy megszer­vezte és működteti a Toll­forgató Dugonics András Önképzőkört. Meg kell említenünk OI­tyán Bélánénak, a Dugonics András Általános Iskola igazgatónőjének vezetésével folyó, egészséges lokálpatrio­tizmusra nevelő munkát, mellyel — egész évi program összeállításával — ápolja Is­kolája névadójának emlékét. A Dugonics Társaság szer­vezőbizottsága a fentiek alapján hívja és várja a vá­rosukat szerető, a társaság munkájába bekapcsolódni akaró értelmiségieket; jr­lentkezzenek; Levélcím: Sze­ged, Kárász utca 10. TIT vá­rosi titkársága. (Pontos cím, esetleg telefonszám megadá­sát kérjük, mivel szervező­bizottságunk tagjai felkeresik őket és tájékoztatást adnak ) Dugonics Társaság szervezőbizottsága r Veszély esetén A hét gsemenye talán, hogy Románia kormány­pártja, a Petre Román által vezetett Nemzeti Megmen­tési Front saját politikai programtervezettel állt elő. Esemény, és az is lesz, valahányszor ez újra megtörté­nik, hiszen az NMF, a modern idők Európájában egye­dülálló módon, tavaly tavasszal úgy nyerte meg döntő arányban a román parlamenti választásokat, hogy vol­taképpen még csak elnagyolt politikai működési tervet sem tett közzé. De Petre Román programnak nevezett politikai állásfoglalása ezúttal sem a jövőről szól, ha­nem sokkal inkább a közelmúlt eseményeit rosszallja. Eszerint a Szovjetunió erőveszté^ével. és azzal, hogy Németország nem képes betölteni korábbi szerepét, a térségben csupa bizonytalanságot hozó törekvés jelent­kezik: „centrifugális" próbálkozások, megújuló területi és érdekszövetségi igények, és ezek sorában a Pentago­nale. Persze: minek előretekinteni, az idők úgyis vál­toznak. Annyira változnak, hogy közben a Szovjetunió által majd' ötven évre befagyasztott Kelet-Közép-Euró­pa térségében megint bármi előfordulhat, s a dolog ugyanott folytatódik, ahol a század közepén annyiba maradt. A felbomlott Osztrák—Magyar Monarchia he­lyébe létrejött (legalább) három újabb konglomerátum­országgal megint csak kezdenie kell valamit a térség­nek, s nem különben ezen országoknak a saját állami berendezkedésükkel. Két út adódik. Az egyiket már Kutuzov is követte, amikor Napóleon Moszkvában idő­zött. Egyszerű: „Veszély eseten maradj veszteg!" Al­kalmazva: egészen addig, míg valahol más megoldást találnak. Mondjuk, amíg megszületik a közép-európai Pentagonale, vagy Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia együttműködési szerződést nem köt Vi­segrádon — mind olyan állam, amely mostanra. Romá­niához hasonlóan, történelmileg valamiképp sértettnek érezheti magát. De ez már a másik út, ami azzal a ve­széllyel jár az előbbit követő román vezetők számára, hogy — nem az új Európa, de — az új Közép-Európa határa is Romániától nyugatra alakulhat ki. Esetleg múlt időben. S. P. S.

Next

/
Thumbnails
Contents