Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-20 / 66. szám

4 Szépen búcsúzni 1991. március 20., szerda Lezárt temetők Szegeden A temető neve A lezárás éve A kegyeleti idő lejárta Felsővárosi (Gvevi) 1971 1996 Rókusi 1966 1991 Tápéi 1966 1991 A tévedés jóvátehetetlen POLGÁRI SZERTARTÁS Szolgálat Mit és hogyan vállalhat át a temetés körüli szomorú teen­dőkből egy hivatalos szervezet? A kérdésre Kerek Attila, a Családi és Társadalmi Esemé­nyeket Rendező Iroda vezetője válaszolt. Az iroda legfontosabb feladata: szolgálatával segíteni a hozzá fordulókon, akiktől valami na­gyon fontosat kapnak: a feltétlen bizalmat. A gyászt viselő ember ­ha nem érzi elég erősnek magát a dolgok elintétézcsére - nem is tehet mást: rábíz/a a/ (i-vcit azokra, akik \.iii.ilj.ik. l.» , kell felelniük a bizalomnak. Hibázniuk pedig egyszerűen nem szabad. Az 1972-ben szervezési feladatokra létrehozott intézmény hét évvel később már a temetési szolgáltatások teljes lebonyo­lítását végezte. Az egyházi teme­téseken is közreműködnek. A temetések előtt ellenőrzik, minden a kívánt rendben folyik-e. Ha véletlenül rossz név, évszám kerül a koporsóra, koszorúszalagra. vagy a fejfára. annak nem a szertartáson kell kiderülnie. Polgári gyászszertartást csak itt igényelhetnek, lyenkor ­kívánság szerint - az alkalomhoz illő zenével. búcsúztató beszéddel, kóruséncklésscl ' • k meg.'' ' ..«• -agát. A sz, . . i: cp alkalommal maga írja meg a beszédet, s hogy túllépjen az általánosságokon, előzetesen a gyászoló családtól kér segítséget. A temetéseken sok a kíváncsi ember, akiknek semmi köze az elhunythoz, és csak nézelődni jön. Vannak rendszeres temetés­látogatók. akik - ha nem is viselkednek kirívóan - mégiscsak kívülállók, s részvétlenségük sértheti a gyászolókat. Talán ezért fordul elő egyre gyakrab­ban. hogy egészen szűk körben zajlik a temetés, és az újságban csak utólag adnak értesítést az eseményről. Az iroda dolgozói igyekeznek osztozni a hozzájuk fordulók gyászában, s cz nem könnyű: itvole tíz é\ után sokan abba­hagyják ezt a munkál. A város­ban működik még a Pietas Flor és a Rekviem Gmk., amelyek a temetések szervezésében vállal­nak feladatokat. Verseny tehát már itt is van. Sírkertjeink jövője A temetők - leszámítva a középkori kezdeteket, amikor a templom köré temetkeztek - a települések peremén helyez­kedtek el. A városok azonban lassan körülnótték a halottak birodalmát, lakóházak, ipari létesítmények épültek közvetlen szomszédságukban. így aztán a sírkert területének növelésére nem volt mód, a temetők megteltek, s becsukták kapuikat. Szegeden a Dugonics, Gvevi. Rókusi temető jutott erre a sorsra (a Dugonicsot később üjra meg­nyitották). Közös jellemzőjük, hogy egyházi tulajdonban és kezelésben vannak, s ez.a tény meghatározta állapotukat is. egyháznak nem volt pénze a lezárt temetők rendben tartására. A rókusi temető kegyeleti ideje (a lezárástól számított 25 év) jövőre lejár. A temető rehabili­tációjáról még csak elképzelések vannak. A terület elpusztításától nem kell tartani. Valószínű, hogy a legszebb síremlékek össze­gyűjtésével kegyeleti park léte­sül - természetesen a szükséges kertészeti rendezéssel együtt. A sírkert fennmaradó részének hasznosításáról még gondol­kodnak - ami bizonyos: jellegé­ben zöld terület marad. Volt idő. arrlikor magyar őseink halottaikat csónakba fektetve temették el, melléjük helyezve nélkülözhetetlen hasz­nálati tárgyaikat. Nyelvrokonaink a halott továbbélő lelkét pil­langóként. madárként képzelték el, az eltemetett testet pedig stilizált fa- vagy kőfigurával ábrázolták. A szokások változ­nak. de az élők igénye arra, hogy a temetési szertartás ne nélkü­lözze az emelkedettséget, mél­tóságot - állandó. * * Elgyötört szemű, fekete ruhás asszonyok sírással küszködve mondják el, milyen megalázó körülmények között temették halottjukat. Rosszul választották meg a koporsó méretét, nem ásták meg a sírt. majd egy órát fagyoskodtak a februári hideg­ben. mire véget ért a „szer­tartás..." A televízió riportjában elcse­rélt gyermekholttestról. sebtében kikeresett urnasírhelyről szólnak a megrázó monológok. De sokan vannak köztünk, akik találkoztak mar a sír mellett markát tartó sírásóval, aki addig nem hajlandó tágítani, amíg meg nem kapja a „jussát!" A gyászt viselő embert a leg­apróbb sérelem is sokkal érzé­kenyebben sebzi, mint másokat. A temetéseken elkövetett ügyet­lenségek. netán súlyos muíasz+ tások emléke kitörölhetetlen a hátramaradottak emlékezetéből. Bocsánatkérés, kártérítés itt nem segít. Ezek a hibák valóban jóvátehetetlenek. * * Es akkor eddig csak a téve­désekről beszéltünk, amelyeknek nem lenne szabad megtörténniük. Hol van még az eseményt meg­illető, a gyászolókat (és az el­hunytat) tiszteletben tartó mél­tóságteljes ünnepélyesség kere­teinek biztosítása? ' Még a/t is alig sikerült elérni, hogy a szertartásokon részt vevő temetői alkalmazottak viseljék a szürke formaruhát, s így megje­lenésükkel is adják meg a tiszte­letet. A/ még a (távoli?) jövő, hogy az öltönyhöz egyforma fehér ing és nyakkendő is párosoljon... Babos Ferenc, a VGV osztály­vezetője elmondta, hogy a pénz­telenség. az állami támogatás megvonása miatt nincsenek abban a helyzetben, hogy válo­gassanak az ilyenfajta munkára jelentkezők között. * * Enyhítheti a temetésre váró hozzátartozók fájdalmát, ha valaki elvégzi helyettük a szervezés-előkészítés néha sok utánajárást igénylő feladatát. Erre szerveződött például a Pietas­Flor. amely vállalja a szükséges dokumentumok, valamint a temetés „kellékeinek" beszer­zését. a szertartás megszerve­zését. Az előkészületek ellenőr­zésére azonban csak korlátozott lehetőségük van. a temetókapun belül történtekért már nem tudnak felelni, ott csak mint ügy­felek vannak jelen. Számítanak az ide vonatkozó jogszabályok olyan változására, amely lehetővé tenné a teljes folyamat lebonyolítását. így az „utolsó út" állomásai külsőségük­ben is kizárólag a megrendelő igényeihez igazodnának - mert jelenleg erre sincs mód. Véle­ményük szerint - s ezzel való­színűleg sokan egyetértenek - a kegyeleti szempontok közül talán az a legfontosabb, hogyan bán­nak á hozzátartozókkal. Nem szokás... - írja Thomas Grav. az angol preromantika költője (Elégia egy falusi temetőben). E sorok kap­csolatba hozhatók azzal a (még) tanácsi határozattal, amely a dísz­sírhelyek, -urnafülkék adomá­nyozásáról döntött 1989-ben. A rendelkezés azóta is érvényben van, és kimondja, hogy ilyen nyughelyre azokat temethetik, „akik a város lakos­sága érdekéhen huzamos időn át példamutató eredményességgel munkálkodtak. ...tevékenységük­kel. maradandó alkotásaikkal elősegítették Szeged fejlődését, és hozzájárultak a város lakóinak anyagi és szellemi jóléte gyara­podásához. " Úgy látszik, e téren is meg­szűnnek hát a ( párt (politikai előjogok, és a díszsírhely odaíté­lésénél egyetlen szempont dönt: az érdem. EGYHÁZI TEMETES Az örök élet ígérete Az élet nagy eseményei (születés, házasság, halál) gyakran felébresztik a pislákoló hitet - és az emberek még akkor is az egyházhoz fordulnak, ha egyébként nem rendszeres templombajárók. Különösen igaz ez a földi pályafutás befejezésére, amikor kike­rülhetetlenül vetődik föl a kérdés: csak ennyi egy ember...? Az egyház válasza: a búcsú nem végleges, csak a test kerül a földbe, az elhunyt lelkéért még imádkozhatnak az élők. Singer Ferenc, a Tátra téri templom plébánosa még emlékszik azokra az időkre, amikor nem volt ajánlatos egyházi temetést kérni: ebben az esetben ugyanis a munkahely nem tekintette saját halottjának az elhunytat, és a temetés költségeihez sem járult hozzá. (Pedig a lelkiismereti- és vallásszabadságot azokban az időkben is kinyilvánították...) Ilyenkor történt meg, hogy a hozzátartozók előre, vagy utólag kérték az egyházi szertartást - persze titokban. Mi lehet az oka. hogy a halál közelében sokan hívövé válnak? A plébános úr szerint az. hogy más lélekkel tudnak búcsút venni a világtól, megnyugvást, vigasztalást adnak a Szentírás gondolatai. Ugyanez igaz a hátramaradottakra is. hiszen vigaszra nekik is nagy. szükségük van. Az örök élet ígérete megnyugtatja a legkevésbé hívőket is. Az érdem dönt . Címer-hivalgás, pompa, hatalom. i minden szépség, melv ezekből ered. eléri végéráját egy napon: a diadol-iit is a sírhoz vezet " A regionális halotthamvasztó hatodik éve működik. Valószínűleg kevesen tudják, hogy az épületben egy „szertartási szárny" is van - ezt azonban még sohasem használták. Babos Ferenc osztályvezető elmondta, hogy ezt a részt azért építették, hogy a hozzátartozók végső búcsút vehessenek halottjuktól - még a hamvasztás előtt. A kiszolgáló helyiségekkel (öltöző, mosdó, virágtároló, stb.) ellátott épületszárnyban egyszerre két eseményt is tarthatnának - mert minden helyiségből kettő van. Külön búcsúztató-, illetve várószoba áll a szűkebb család és a rokonok-ismerősök rendel­kezésére. Ravatalozóterem is van, hasonlóképpen a temetőkhöz. A különbség az, hogy itt minden zárt. a jelenlévők nincsenek kitéve az időjárás szeszé­lyének. Az épületet Nyilas Imre tervezte, a belső kiképzés Szekeres Mihály munkája. Közvetlenül az épületből indulva azonban nem lehet temetni. A menetnek át kellene jutnia a töltésen, illetve a fénysorompón, ráadásul csak a forgalmas 55-ös főutat vehetnék igénybe. A temető felé más útvonal nincs. A krematórium körül egye­lőre mezőgazdasági terület van. s csak az ezred­fordulóra várható, hogy kényszerűség - a temetők telítettsége - itt is szükségessé teszi a temetkezést. Annak azonban, hogy az elhunyttól elbúcsúzzanak, most sem lenne akadálya. Ez ­egyelőre - nálunk nem szokás... Az oldal anyagait írta és összeállította Nyilas Péter

Next

/
Thumbnails
Contents