Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-20 / 66. szám

4 Szépen búcsúzni 1991. március 20., szerda Lezárt temetők Szegeden A temető neve A lezárás éve A kegyeleti idő lejárta Felsővárosi (Gvevi) 1971 1996 Rókusi 1966 1991 Tápéi 1966 1991 A tévedés jóvátehetetlen POLGÁRI SZERTARTÁS Szolgálat Mit és hogyan vállalhat át a temetés körüli szomorú teendőkből egy hivatalos szervezet? A kérdésre Kerek Attila, a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda vezetője válaszolt. Az iroda legfontosabb feladata: szolgálatával segíteni a hozzá fordulókon, akiktől valami nagyon fontosat kapnak: a feltétlen bizalmat. A gyászt viselő ember ha nem érzi elég erősnek magát a dolgok elintétézcsére - nem is tehet mást: rábíz/a a/ (i-vcit azokra, akik \.iii.ilj.ik. l.» , kell felelniük a bizalomnak. Hibázniuk pedig egyszerűen nem szabad. Az 1972-ben szervezési feladatokra létrehozott intézmény hét évvel később már a temetési szolgáltatások teljes lebonyolítását végezte. Az egyházi temetéseken is közreműködnek. A temetések előtt ellenőrzik, minden a kívánt rendben folyik-e. Ha véletlenül rossz név, évszám kerül a koporsóra, koszorúszalagra. vagy a fejfára. annak nem a szertartáson kell kiderülnie. Polgári gyászszertartást csak itt igényelhetnek, lyenkor kívánság szerint - az alkalomhoz illő zenével. búcsúztató beszéddel, kóruséncklésscl ' • k meg.'' ' ..«• -agát. A sz, . . i: cp alkalommal maga írja meg a beszédet, s hogy túllépjen az általánosságokon, előzetesen a gyászoló családtól kér segítséget. A temetéseken sok a kíváncsi ember, akiknek semmi köze az elhunythoz, és csak nézelődni jön. Vannak rendszeres temetéslátogatók. akik - ha nem is viselkednek kirívóan - mégiscsak kívülállók, s részvétlenségük sértheti a gyászolókat. Talán ezért fordul elő egyre gyakrabban. hogy egészen szűk körben zajlik a temetés, és az újságban csak utólag adnak értesítést az eseményről. Az iroda dolgozói igyekeznek osztozni a hozzájuk fordulók gyászában, s cz nem könnyű: itvole tíz é\ után sokan abbahagyják ezt a munkál. A városban működik még a Pietas Flor és a Rekviem Gmk., amelyek a temetések szervezésében vállalnak feladatokat. Verseny tehát már itt is van. Sírkertjeink jövője A temetők - leszámítva a középkori kezdeteket, amikor a templom köré temetkeztek - a települések peremén helyezkedtek el. A városok azonban lassan körülnótték a halottak birodalmát, lakóházak, ipari létesítmények épültek közvetlen szomszédságukban. így aztán a sírkert területének növelésére nem volt mód, a temetők megteltek, s becsukták kapuikat. Szegeden a Dugonics, Gvevi. Rókusi temető jutott erre a sorsra (a Dugonicsot később üjra megnyitották). Közös jellemzőjük, hogy egyházi tulajdonban és kezelésben vannak, s ez.a tény meghatározta állapotukat is. egyháznak nem volt pénze a lezárt temetők rendben tartására. A rókusi temető kegyeleti ideje (a lezárástól számított 25 év) jövőre lejár. A temető rehabilitációjáról még csak elképzelések vannak. A terület elpusztításától nem kell tartani. Valószínű, hogy a legszebb síremlékek összegyűjtésével kegyeleti park létesül - természetesen a szükséges kertészeti rendezéssel együtt. A sírkert fennmaradó részének hasznosításáról még gondolkodnak - ami bizonyos: jellegében zöld terület marad. Volt idő. arrlikor magyar őseink halottaikat csónakba fektetve temették el, melléjük helyezve nélkülözhetetlen használati tárgyaikat. Nyelvrokonaink a halott továbbélő lelkét pillangóként. madárként képzelték el, az eltemetett testet pedig stilizált fa- vagy kőfigurával ábrázolták. A szokások változnak. de az élők igénye arra, hogy a temetési szertartás ne nélkülözze az emelkedettséget, méltóságot - állandó. * * Elgyötört szemű, fekete ruhás asszonyok sírással küszködve mondják el, milyen megalázó körülmények között temették halottjukat. Rosszul választották meg a koporsó méretét, nem ásták meg a sírt. majd egy órát fagyoskodtak a februári hidegben. mire véget ért a „szertartás..." A televízió riportjában elcserélt gyermekholttestról. sebtében kikeresett urnasírhelyről szólnak a megrázó monológok. De sokan vannak köztünk, akik találkoztak mar a sír mellett markát tartó sírásóval, aki addig nem hajlandó tágítani, amíg meg nem kapja a „jussát!" A gyászt viselő embert a legapróbb sérelem is sokkal érzékenyebben sebzi, mint másokat. A temetéseken elkövetett ügyetlenségek. netán súlyos muíasz+ tások emléke kitörölhetetlen a hátramaradottak emlékezetéből. Bocsánatkérés, kártérítés itt nem segít. Ezek a hibák valóban jóvátehetetlenek. * * Es akkor eddig csak a tévedésekről beszéltünk, amelyeknek nem lenne szabad megtörténniük. Hol van még az eseményt megillető, a gyászolókat (és az elhunytat) tiszteletben tartó méltóságteljes ünnepélyesség kereteinek biztosítása? ' Még a/t is alig sikerült elérni, hogy a szertartásokon részt vevő temetői alkalmazottak viseljék a szürke formaruhát, s így megjelenésükkel is adják meg a tiszteletet. A/ még a (távoli?) jövő, hogy az öltönyhöz egyforma fehér ing és nyakkendő is párosoljon... Babos Ferenc, a VGV osztályvezetője elmondta, hogy a pénztelenség. az állami támogatás megvonása miatt nincsenek abban a helyzetben, hogy válogassanak az ilyenfajta munkára jelentkezők között. * * Enyhítheti a temetésre váró hozzátartozók fájdalmát, ha valaki elvégzi helyettük a szervezés-előkészítés néha sok utánajárást igénylő feladatát. Erre szerveződött például a PietasFlor. amely vállalja a szükséges dokumentumok, valamint a temetés „kellékeinek" beszerzését. a szertartás megszervezését. Az előkészületek ellenőrzésére azonban csak korlátozott lehetőségük van. a temetókapun belül történtekért már nem tudnak felelni, ott csak mint ügyfelek vannak jelen. Számítanak az ide vonatkozó jogszabályok olyan változására, amely lehetővé tenné a teljes folyamat lebonyolítását. így az „utolsó út" állomásai külsőségükben is kizárólag a megrendelő igényeihez igazodnának - mert jelenleg erre sincs mód. Véleményük szerint - s ezzel valószínűleg sokan egyetértenek - a kegyeleti szempontok közül talán az a legfontosabb, hogyan bánnak á hozzátartozókkal. Nem szokás... - írja Thomas Grav. az angol preromantika költője (Elégia egy falusi temetőben). E sorok kapcsolatba hozhatók azzal a (még) tanácsi határozattal, amely a díszsírhelyek, -urnafülkék adományozásáról döntött 1989-ben. A rendelkezés azóta is érvényben van, és kimondja, hogy ilyen nyughelyre azokat temethetik, „akik a város lakossága érdekéhen huzamos időn át példamutató eredményességgel munkálkodtak. ...tevékenységükkel. maradandó alkotásaikkal elősegítették Szeged fejlődését, és hozzájárultak a város lakóinak anyagi és szellemi jóléte gyarapodásához. " Úgy látszik, e téren is megszűnnek hát a ( párt (politikai előjogok, és a díszsírhely odaítélésénél egyetlen szempont dönt: az érdem. EGYHÁZI TEMETES Az örök élet ígérete Az élet nagy eseményei (születés, házasság, halál) gyakran felébresztik a pislákoló hitet - és az emberek még akkor is az egyházhoz fordulnak, ha egyébként nem rendszeres templombajárók. Különösen igaz ez a földi pályafutás befejezésére, amikor kikerülhetetlenül vetődik föl a kérdés: csak ennyi egy ember...? Az egyház válasza: a búcsú nem végleges, csak a test kerül a földbe, az elhunyt lelkéért még imádkozhatnak az élők. Singer Ferenc, a Tátra téri templom plébánosa még emlékszik azokra az időkre, amikor nem volt ajánlatos egyházi temetést kérni: ebben az esetben ugyanis a munkahely nem tekintette saját halottjának az elhunytat, és a temetés költségeihez sem járult hozzá. (Pedig a lelkiismereti- és vallásszabadságot azokban az időkben is kinyilvánították...) Ilyenkor történt meg, hogy a hozzátartozók előre, vagy utólag kérték az egyházi szertartást - persze titokban. Mi lehet az oka. hogy a halál közelében sokan hívövé válnak? A plébános úr szerint az. hogy más lélekkel tudnak búcsút venni a világtól, megnyugvást, vigasztalást adnak a Szentírás gondolatai. Ugyanez igaz a hátramaradottakra is. hiszen vigaszra nekik is nagy. szükségük van. Az örök élet ígérete megnyugtatja a legkevésbé hívőket is. Az érdem dönt . Címer-hivalgás, pompa, hatalom. i minden szépség, melv ezekből ered. eléri végéráját egy napon: a diadol-iit is a sírhoz vezet " A regionális halotthamvasztó hatodik éve működik. Valószínűleg kevesen tudják, hogy az épületben egy „szertartási szárny" is van - ezt azonban még sohasem használták. Babos Ferenc osztályvezető elmondta, hogy ezt a részt azért építették, hogy a hozzátartozók végső búcsút vehessenek halottjuktól - még a hamvasztás előtt. A kiszolgáló helyiségekkel (öltöző, mosdó, virágtároló, stb.) ellátott épületszárnyban egyszerre két eseményt is tarthatnának - mert minden helyiségből kettő van. Külön búcsúztató-, illetve várószoba áll a szűkebb család és a rokonok-ismerősök rendelkezésére. Ravatalozóterem is van, hasonlóképpen a temetőkhöz. A különbség az, hogy itt minden zárt. a jelenlévők nincsenek kitéve az időjárás szeszélyének. Az épületet Nyilas Imre tervezte, a belső kiképzés Szekeres Mihály munkája. Közvetlenül az épületből indulva azonban nem lehet temetni. A menetnek át kellene jutnia a töltésen, illetve a fénysorompón, ráadásul csak a forgalmas 55-ös főutat vehetnék igénybe. A temető felé más útvonal nincs. A krematórium körül egyelőre mezőgazdasági terület van. s csak az ezredfordulóra várható, hogy kényszerűség - a temetők telítettsége - itt is szükségessé teszi a temetkezést. Annak azonban, hogy az elhunyttól elbúcsúzzanak, most sem lenne akadálya. Ez egyelőre - nálunk nem szokás... Az oldal anyagait írta és összeállította Nyilas Péter