Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-02 / 52. szám

8 Körkép 1991. március 2., szombat DM| magazin A katolikus papi békemozgalom 1956 utáni újjáalakítása Az októberi forradalom következteben a katolikus papi békemozgalom széleseit, a békcmo/galmi papok egyházi hatalmi pozícióikat nagyreszt elvesztették, erkölcsi, politikai hitelük jelentősen csökkent. Az államhatalom vezető képviselői azt az álláspontot tették magukévá, hogy a mozgalomnak régi formában való újjászervezése nem lenne szerencsés. Ugyanis a katolikus békemozgalomnak az egyházi hierarchia ellen irányuló „tüske", vagy „ék" szerepét, de általában egész egy házpolitikai szerepét csökkenteni kell, és a békemozgalmi, a „szocializmus építésére mozgósító szerepét kell erősíteni". Ez természetesen nem jelentette a/t. hogy az államhatalmi szervek a régi békcmozgalmi emberek többségét ki akarták zárni az új hékemozgalomhól. Az egyházi vezetéssel 1957 februárjában meginduló tárgyalásokon. az államhatalmi szervek képviselői olyan békemozgalmi formát javasoltak, mely az Országos Béketanács szervezeteként m üködne. a vezetés körülbelül 60 százaléka régi békemozgalmi papokból állna, de az irányító szervet munkájába néhány püspök is bekapcsolódna. A tárgyalások azonban rövidesen megszakadtak. elsősorban-Endrev Mihály püspök magatartása miatt, aki kijelentene, hogy a régi békepapokkal nem ülnek egy asztalhoz, és nem akarnak velük egy bizottságban működni. A rövid idó múlva újból meginduló tárgyalásokon, melyen a két delegációt Grósz József kalocsai érsek és Horváth János, az Egyházügyi Hivatal elnöke vezette, világosan megfogalmazódott a két fél álláspontja. Az egyházi vezetés elképzelése szerint a katolikus békemunka önálló katolikus békemúben történjék. a hierarchia irányítása alatt. A katolikus békeszervnek részletesen kiépített szervezeti keretei nem lennének, konkrét gyakorlati békemunkat sem végezne. csak általános békemunkát, és főleg nem terjedne ki mozgósítólag az alsópapságra! Az államhatalmi szervek képviselőt pedig abból indultak ki. hogy az Országos Béketanács meglévő és élő intézmény. tehát a katolikus békemunka nem lehet ettől teljesen független, és ennek versenytársaként sem léphet föl. Elismerték azonban a katolikus békemunka bizonyos fokú önállóságúnak lehetőségét is. Fölismerték ugyanis ennek kétségtelen előnyeit: Egyrészt a közvélemény így a békemunkát nem minősítheti a múlt — más név alatti — folytatásának. Másrészt, csak ez az önállóság biztosíthatja azt. hogy a katolikus békemozgalom szervesen nójön ki az egyház hierarchikus szervezetéből, és ráépüljön az egyházkormányzati keretekre. Elképzelésük szerint a katolikus békemunka szervezetileg a következő formát öltené: A püspöki kar létrehozná az Országos Katolikus Békemüvet, az Opus Parist, mely aztán lefelé tovább gyűrűzne Egyházmegyei Békeműként, végül Espereskerületi Békemüként. Az Opus Pacis élén mint elnök, a püspöki kar egyik tagja állna. A püspöki kar nevezné ki az Országos Békemű ügyvezető igazgatóját és fótitkárát is. Az Opus Pacis kollektív vezető testülete a Központi Választmány lenne, melynek tagjait az egyházmegyék (megyénként 2 — 3 fő) delegálnák. Áz Egyházmegyei Békemű tisztségeire a megvés püspök nevezne ki az egyes személyeket. A terv szerint az országos és a megyei békemű tisztségviselői nem csak papi. hanem világi személyek is lehetnének. A Központi Választmány egy háromtagú bizottságot választana, mely az Országos Béketanáccsal való kapcsolatot tartaná, és az Országos Béketanács Katolikus Bizottsága (OBKB) elnevezést kapná. Az államhatalmi szervek szerint az Opus Parisnak saját sajtóval is kellene rendelkeznie, és erre a Korunk Szava elnevezést javasolták. A tervezet az Opus Pacis tartalmi munkájában a békéért való harcot állította középpontba, és félre nem érthetően megfogalmazta, hogy: „\emcsak formális, hanem tartalmas mozgalmat kivártunk létrehozni. " A tárgyalások során tehát világosan kikristályosodott a két álláspont: Az Országos Béketanács és az Egyházügyi Hivatal önálló, de az Országos Béketanáccsal kapcsolatban álló. az al•-ópapságig lenyúló békeszervet, és élő. gyakorlati békemunkát akart. A püspöki kar minél lazább kapcsolatot az Országos Béketanáccsal, minél kevesebb gyakorlati békemunkát. megmaradv a a békéről szóló általános deklarációk szintjén. A tárgyalások végére a két álláspont fokozatosan közeledett egymáshoz, és 1957. május 22-én a küldöttségek tagjai aláírták a kompromisszumos megoldást tartalmazó dokumentumot. A tárgyalások utolsó fázisában hallatlanul megnőtt az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának (OBKB) szerepe. Ahogy egyre inkább nyilvánvalóvá vált. hogy a püspöki kar ellenállása miatt nem lehet az Opus Parist az Országos Béketanácstól közvetlen függő és konkrét, gyakorlati békemunkát végző szervezetként létrehozni, űgv nőtt az államhatalmi szervek szemében az OBKB szerepe. Az eredeti elképzelés szerint összekötő bizottságból, egy püspök elnökből (dr. Hamvas Endre Csanádi püspök) és hat elnökségi tagból (Kujáni Ferenc érseki helynök; Beresztóczy Miklós országgyűlési képviselő, ny. lelkész: Peisz Lajos budapesti ált. érseki helynök; Mag Béla lelkész: Zemplén György, a Hittudományi Akadémia professzora; Miliáczy József c. apát) álló. az Országos Békétanács szerveként (bizottságaként) funkcionáló szervezet lett. A ..békemunkát" fólegez kezdeményezte, illetve közvetítette 3Z Opus Pacis felé. melynek vezetői a következők lettek: elnöke: Grósz József kalocsai érsek. Elnökségi tagok: Hamvas Endre Csanádi. Kovács Sándor szombathelyi. Papp Kálmán győri megyéspüspökök: Endrey Mihály püspök, az esztergomi főegyházmegye apostoli delegátusa; Kujáni Ferenc érseki helynök: Beresztóczy Miklós országgyűlési képviselő, ny. lelkész: Radó Polikárp. a Hittudományi Akadémia dékánja; Sík Sándor, a piarista rend tartományi főnöke: Rajkovicz István görögkatolikus pthpöki helynök: Potyondi Imre nagyprépost. a Központi Szeminárium rektora: Miháczy József c. apát: Bády Ferenc c. apát: Zemplén György, a Hittudományi Akadémia tanára. Igv gyakorlatilag nem egy. hanem egyszerre kettő katolikus békeszervezet született. A két békeszerv vezetőségének személyi összetételén is érződik a kompromisszumos megoldás. Lehetőleg olyan személyeket igyekeztek delegálni, akik nemcsak „progresszív" politikai arculatukkal tűntek ki. hanem egyházi téren is nagy tekintélynek örvendtek. A püspöki kar ellenkezésére nem kerültek be a vezetőségbe olyan, a múltban exponált személyek, mint Horváth Richárd. Vértes Andor. Csomóz Gáspár. Nem értett vele egyet, de a püspöki kar (az államhatalmi szervek erőteljes ösztönzésére) lenyelte Beresztóczy Miklós. Bády Ferenc. Mag Béla és Miháczy József vezetőségbe kerülését. A katolikus békemozgalom újraindításában is fó szerepet az államhatalmi szervek játszották, az induláshoz hasonlóan. Csak most a békemozgalomhak nem az egyházi hierarchiával szembeni tüske szerepet szánták, hanem a ..békeharcban". a „szocialista konszolidációban". a „szocializmus építésében" való ösztönző, mozgósító szerepet. Az új katolikus békeszervek létrehozása sem a püspöki kar ellen, azok ellenkezésétől kísérve, az alsópapság körében történt, hanem jóváhagyásukkal, sot közreműködésükkel. Az egyházi vezetők többsége azért vállalt szerepet az új katolikus békeszervek létrehozásában, hogy megakadályozzák az orruk alá oly sokszor borsot törő Katolikus Papok Országos Békebizottságának újraindulását. Ehhez a legfőbb biztosítékot abban látták, ha ók is részt vesznek a katolikus békemozgalom újjászervezésében, ha a békeszervek irányítását szilárdan a kezükben tartják, ha ók határozzák meg tevékenységi körét és irányvonalát. Az újraindulást eredményező kompromisszumos megoldások azonban mindezt nem biztosították. Ugyanakkor ezek a kompromisszumok azt is megakadályozták, hogy az államhatalom a katolikus békemozgalmat engedelmes eszközévé tegye. Ennek elérésehez az állami hatalomnak, a békemozgalom szervezetét, irányvonalát. vezetésének személyi összetételét módosító, tehát a kompromisszumokat kiiktató puccsra (1958 őszén) volt szüksége. PAL JÓZSEF Bécs, a muzsika fővárosa Bécs, London. New York — úgy mondják, ez az a három metropolis, ahol mindennapra jut valamilyen zenei csemege. Bécsre ez biztosan áll, sőt — sokszor egy este is nehéz a választás. Mindennap előadás az Operában, hangversenyek a Musikvereinsaalban. a Konzerthausban és másutt, a legnagyobb nevek és tehetséges fiatalok. nagyzenekari koncertek és kamaraestek. opera és balett — bárki találhat ízlésének valót. S a híres bécsi demokrácia a jegyárakban is érvényesül: a legtöbb esetben állójegyek is válthatók — egy kávé vagy egy korsó sör áráért. Egy hónapot töltöttem az osztrák fővárosban. így alkalmam volt belekóstolni a zenei kínálatba. Belekóstolni? ínyenckedni! Mozart — természetesen az ő müvei hangzanak fel a leggyakrabban. A Bécsi Filharmonikusok Zttbin Mehta vezényletével nyitották a Mozart-évet —. s kicsit csalódást okoztak. Nem a zenekar — a világ talán legjobbja — hanem a picit unalmas Mehta. A Don Giovanni nyitányában nem a pokol tüzei égtek, az Esz-dúr sinfonia concertante hűvösen elegáns volt. s a Jupiter-szimfónia első két tételének konfliktusai is felületeseknek tűntek. Milyen szöges ellentétben állt Mehta felfogásával Jolin Eliot Gardineré, aki a Monteverdi Kórus és az Angol Barokk Szólisták élén vendégszerepelt! Gardiner zenélésének minden pillanata hihetetlenül intenzív, kimunkált, és természetesen „korhű". nemcsak a zenekar hangszereit és méretét illetően, hanem az interpretáció szándékait tekintve is (a hangzás kívánalmai miatt a C-moll mise tételei között sem riad vissza attól, hogy a kórus felállásán változtasson.) Solti György és az Európai Kamarazenekar koncertje egyfajta középút volt a két fgnti produkció között. A 80. életévéhez közeledő Solti óriási vitalitással (és bámulatos koreográfiával...) vezényelt (a műsoron persze Mozart), ugyanakkor egyedülállóan lírai volt az A-dúr hegedűverseny lassú tétele a Soltinál két generációval fiatalabb Anne-Sopliie Mutter szólójával. Solti és a zenekar még egyszer fellépett, egy estén, ám különkülön. A dirigens zongoristaként társult a Takács-vonósnégyeshez, míg a zenekar tagjaiból alakult kamaraegyüttes Mozart Grand Partitajat szólaltatta meg. gyönyörűen. Egy másik világhírű kvartett, az Albán Berg is szerepelt januárban Bécsben — Mozart és Bartók müveivel. Technikai perfekcionizmusuk már-már ijesztő — érthető, miért számítanak a legjobbak közé. Számomra a legnagyobb élményt a londoni Philharmonia Zenekar jelentette, Giuseppe Sinopolival. Mahler Hetedik szimfóniája szerepelt az est műsorán, ez a ritkán hallható grandiózus mü. A két szélső tétel indulózenéi. a középső tétel mahleri mércével és fantasztikus groteszksége, s az ezt ölelő két Nachtmusik — óriási feladat zenekarnak és dirigensnek egyaránt. Felejthetetlen este volt. A Staatsoper. az Állami Operaház januári bemutatója is — természetesen — Mozart-opera, a Lucia Sillu. Az igen jó szereposztás, élén a vokális piroteehnikai bravúrokat produkáló Gruberovával sem tudta azonban elfeledtetni, hogy ez a fiatalkori darab még nem mestermű, csak zömében áriák végeláthatatlan láncolata. Friss produkció Saint-Saéns Domingo és Delilája is. így kell a címet ferdíteni, mert Domingo maga volt Sámson. A hang — ..hivatalosan" is tiil az ötvenen — teljesen intakt, a színészi alakítás prózai kollégákat megszégyenítő, a muzikalitás, átélés pedig Doiriingónál mindig magától értetődő volt. Delilu. Ágnes Baltsa viszont, sajnos, tul van pályája zenitjén. a mélyebb hangok már kínosan forszírozottak. Baltsa jobb formában volt négy nappal később. Carmenként Zefirelli látványos színpadán (Abbado dirigált, nagy elánnal). Don Joset. Jose Carréras énekelte, akiért a bécsiek rajonganak. A spanyol tenorista zenei intelligenciája, a szereppel való azonosulása nyilvánvaló. De a hang! Mivé lett ez a valamikor a legszebbek közé számító voce! Fénye megfakult, magas hangjai erőltetettek. Tudóm, egy etlen előadás alapján nem lehet ítélni, de sajnos, tapaszfalatom összecseng azzal, amit Caife1rasvól az utóbbi években leírtak. Bécsben is ritka az Operában a fentiekhez hasonló ünnepi alkalom, ám a ..hétköznapi" előadások is sok szépet adnak — egy Abbadós Pelleas és Melisande. Václav Neumann Ruszalkája Benackovával és Nyesztverenkóval. és folytatható lenne a lista. Mint ahogy folytatódnak a remek koncertek és operaesték Bécsben, világhírü művészekkel, csupán néhány száz kilométerre fölünk, és mégis oly elérhetetlenül... HEINER LAJOS A I)M Magazint szerkeszti: ÚJSZÁSZI ILONA Rejtvény Ez nem tévedés Vízszintes: 1. Thomas Hobbes angol filozófus (158B-1679) megállapításának első része (zárt betűk: Ly, T, É). 13. A ritkaföldfémek csoportjába tartozó elem. 14. Fémtömbről levált hosszúkás, hegyes darab. 15. Osi sumér város. 16. MPZ. 18. Körút, röviden. 19. Személyes névmás. 20. Fapátos agancsú vad. 22. Vifa. 25. labdarúgó öltözéke. 26. Pénzt csekken küld. 28. Komárom-Esztergom megyei város. 29. Jelt ad a vonat ablakából. 31. Kilenc énekhangra irt zenei mu. 33. Egy mondás szerint a májusi arany at ér. 34. Debreceni egyetem névbetüi. 35. Régi pénzünk, röviden. 36. Ruhadarab! 37. Zenei félhang. 38. Megvásároltat. 39. Népszerű színész volt (Gyula). 40. Keserű anyag neve a gyógyászatban. 41. Becézett férfinév. 43. A német ábécé utolsó betűje. 45. Kicsinyítő képző. 46. Ókori római súlyegység. 47. Fengyel város és folyó neve. 48. Strasse. röviden. 49. Város Kongóban. 51. A gazdi fizetési kötelezettsége volt. 53. Írország neve saját nyelvén. 55. Kitanít. 56. Szovjet űrállomás. 57. Gépkocsi pihenőhelye. 60. Női ruhadarab. 61. Azonos romai számok. 62. Hosszabb időszak. 63. Após, népies szóval. 65. Éneklöszócska. 66. Tovább megye. 69. Török uralkodói cím volt. Függőleges: 1. Szcllóztetógep. 2. Angol férfiak neve előtti rövidítés. 3 Számítógépeket gyártó nagy amerikai konszern névbetüi. 4. Ötlet. 5. Van ilyen drót is. 6. A barkácsolók lapja. röv. 7. Betű. kiejtve. 8. Számítástechnikai Kutató Intézet. 9. Dominólapokkal játszik. 10. Varrómozdulátot végez. 11. Vasútállomás, röv. 12. ... cordiale: 1904-ben megkötött angol-francia egyezmény. 13. A megállapítás második része (zárt betűk: A, H, É). 17. .4 megállapítás befejező része (zárt betű: K). 21. Sziget az ír-tengerben. 23. ... Paloma: Yradier slágere. 24. Szennyeződés az arcon. 25. Mely időponttól számítva? 27. Szorosan hozzátapad. 30. Mellém helyező. 32. Rézfúvós hangszer. 37. Női név. 38. Villanófénylámpa. 39. Község Fehérgyarmat mellett. 42. Idegen női'név.A4yA hanga másik neve. 46. Elektromos kisülés a mennybolton, névelővel. 49. Közép-Amerikái állani. 50. Település Komárom közelében. 52. Lengyel vajdasági székhely. 54. Górög betű. 58. Hacsaturjan személyneve. 59. Mü. ismert latin szóval. 62. Méhek lakása. 64. Az alumínium és a kén vegyjele. 67. Huta egynemű betűi. 68. Dísztávirat, röv. 69. Ásványdarab! 70. Magad. NAGY BALÁZS Beküldendő: a vízszintes 1. a függőleges 13 és 17 sor