Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-19 / 65. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 81. évfolyam, 65. szám 1991. március 19., kedd ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Torgyán: Hátra arc! Államfőnk díszdoktor lesz — Szenátorportré — Történelmi lecke Alapítvány az egészségügyért — Cserkészek A

szerb parlament, a koszovoi elnökség rendkívüli állapot bevezetésére vonatkozó vétójára válaszul, a koszovói elnökség megszüntetéséről vitatott meg törvényjavaslatot. Szlobodan Milosevics szerb elnök szerint Koszovó nyíltan pártfogolja a szeparatista törekvéseket. Szovjet katonák letartóztatták, majd tizenkét órás fogva tartás után szabadon engedték a litván védelmi minisztert. Egyelőre csak részeredményeket közöltek a vasárnapi szovjet népszavazásról, az azonban már biztos, hogy az urnáknál megjelentek száma magasabb a vártnál, illetve hogy a lakosság többsége igennel szavazott. Göncz Árpád és Vaclav Havel köztársasági elnököket díszdoktorrá avatja a brüsszeli egyetem. A magyar elnök tegnap érkezett Belgiumba, ahol fogadja őt a belga királyi pár. A kisgazdapárt tegnapi frakcióülésén, bizalmi szavazást követően, leváltották frakcióvezetői tisztségéből Torgyán Józsefet. A zárt ülésről kiszivárgott, hogy Torgyán nem fogadta el az önként lemondás lehetőségét. Folytatta munkáját az Országgyűlés. Napirenden szerepelt a nyugdíj-kiegészítések, az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat és a társadalmi szervezetek idei költségvetésének problémája. A kedvezményes lakáshitelkamat-emeiés ellen tiltakozó, 57 ezer aláírást nyújtott be a Parlamentnek a „Büntetőkamatot Ellenzők Csoportja". Az ilyen mennyiségű aláírás benyújtása már népi kezdeményezésnek számít. Göncz: díszdoktorrá aláíráscsomagot Szabad György házelnök megbízásából Popp István, az Országgyűlés elnöki titkárságának vezetője vette át. Az aláírásgyűjtők azt várják a Parlamenttől, hogy tárgyalja újra a költségvetési törvénynek a kedvezményes kamatozású hitelekkel, illetve azok kamataival foglalkozó részét, és változtassa meg, pontosabban vonja vissza korábbi döntését. A csoport egyébként továbbj több mint tízezer aláírás birtokában van, s folytatja a gyűjtést. A mintegy 57 ezer aláírás átadása népi kezdeményezésnek számít, így a törvényi rendelkezések szerint ezeket — hitelesítendő az Országgyűlés elnöke ,8 napon belül megküldi az Országos Választási Bizottságnak. Az OVB-nek 30 nap alatt kell elvégeznie a hitelesítést. Ezután — amennyiben van 50 ezer hiteles aláírás — a Parlament a szükséges bizottsági előkészítés után, a következő ülésén köteles tárgyalni a témát. Erre várhatóan április második felében kerülhet sor. 22-18 — Torgyánt leváltották avatása előtt Közép-Kelet-Európára irányul a figyelem a jövő héten Belgiumban, ahová ma megérkezett Göncz Árpád magyar államfő, akit kedden'Vácíat) Havel csehszlovák elnökkel és a térség forradalmi átalakulásának több más vezető személyiségével együtt díszdoktorrá avatnak majd a brüsszeli egyetemen. Václav Havel, aki a Benelux-országokba látogat, vasárnap Luxemburgban kezdi meg körútját, amelynek során kedden ugyancsak a brüsszeli egyetem vendége lesz. Szerdán és csütörtökön az Európai Közösségben és a NATO-ban is látogatást tesz, elsőként a közép-kelet-európai államfők közül. A brüsszeli szabadegyetemen rendezendő ünnepélyes szertartáson a két elnök mellett díszdoktori címmel tüntetik ki Doina Corneát, a romániai demokratikus ellenzék ismert személyiségét — aki már 1989-ben elnyerte ezt a megtiszteltetést, de akkor természetesen nem vehette át —, továbbá Bronislau) Geremeket, a lengyel szejm külügyi bizottságának elnökét, aki a Szolidaritás egyik vezetőjeként nagy szerepet játszott a lengyelországi változásokban, Alekszej Jablokov szovjet képviselőt, a Greenpeace szovjetunióbeli szervezetének elnökét és Wüly Brandtot, az NSZK volt szövetségi kancellárját. Göncz Árpád hétfőn délelőtt érkezett a belga fővárosba. A vizit protokollárisán magánlátogatásnak számít. A magyar államfőt a laekeni kastélyban ma délben fogadja a belga királyi pár és ebédet ad tiszteletére. Torgyán Józsefnek nem szavaztak bizalmat a kisgazdapárti képviselőcsoport tagjai hétfői ülésükön, így a frakcióvezető kénytelen megválni e tisztétől. Mint Oláh Sándor, az FKGP főtitkára az MTI munkatársának elmondta; a frakció zárt ülésén 18-an szavaztak Torgyán József mellett, míg 22jen arra adták voksukat, hogy távozzon a frakció éléről. Jól értesült forrásokból az is az MTI tudomására jutott; a frakcióülésen a kisgazda képviselők felajánlották Torgyán Józsefnek, hogy önként mondjon le. A frakcióvezető azonban ezt nem fogadta el, sőt követelte az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány visszavonását. Mivel azonban a bizalmatlansági indítványt kezdeményező Vmeze Kálmán erre nem volt hajlandó, mégis szavaztak. Aláírások kamatemelés ellen A „Büntetőkamatot El- ezer aláírást, amelyet a kedlenzök Csoportjának" képvi- vezményes lakáshitel-kamaselői hétfőn a Parlamentben tok felemelése elleni tiltakoátadták azt a mintegy 57 zásul gyűjtöttek össze. Az Patakvér „Patakvért" folyt a kisgazdapárti képviselőcsoport tegnapi frakcióülésén. Persze, csak jelképesen, mint ahogy a nemrégi Csongrád megyei „földosztást" is jelképesen celebrálta az immár exfrakcióvezér. A földosztó jelképekkel talán nem is volt baj, amíg ki nem derült, hogy Magyarországon nem jelképeket kell osztani, hanem földet, ami keményebb dió, minthogy egyszerű konoksággal megoldható legyen. Kiderült mindez akkor, amikor a kormánypártbk több mint egy hónapos huzavona — unalomba, s tehetetlenségbe fulladó huzavona — után dűlőre akarták vinni a kárpótlással egybekötött földkérdést. Akkor, alig egy hete, Kónya Imre MDF-frakcióvezető örömmel újságolta sajtótájékoztatóján, hogy végre sikerült megegyezni a kisgazdapárttal, s eztán egységes álláspontot fognak képviselni. Csakhogy ebben a megegyezésben Torgyán József már nem vett részt. Miután Antall József kormányfő kerek perec kijelentette, hogy a kisgazdákkal tárgyal, Torgyánnal nem, már érezni lehetett a Torgyán-buktatás előszelét. És a zárt ülés bizalmi szavazásának szoros eredménye jelzi, az előszél után megjött a vihar is. Panek József Több(ség) a kisebbségért A demokrácia fokmérője, hogy a többség hogyan bánik a különböző kisebbségekkel — hangzott el tegnap a Csongrád megyei közgyűlés és az itteni Etnikai Kisebbségek Érdekegyeztető Tanácsa közös rendezvényén, melyen Wolfart János helyettes államtitkár, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke ismertette a kisebbségi törvény tervezetét és a kormány elképzeléseit. Csongrád megyében a lakosságnak csupán 2 százaléka, tartozik valamely kisebbségi csoporthoz. Ennek ellenére a résztvevők egyetértettek a kisebbségi hivatal elnökének helyzetértékelésével: a korábban hivatalos álláspont — a nemzetiségpolitika „sikerágazat" — igazságtartalma minimális, az asszimiláció felgyorsult, a kisebbségek önszerveződése alacsony, nincsenek intézményesült formák arra, hogy a többség megismerhesse az országban élő más népcsoportok kultúráját. A kisebbségi törvény annak szükséges feltétele, hogy európai színvonalon szabályozzák ezt a kényes kérdést. A törvénytervezet kiindulópontja, hogy a kisebbségek identitástudata nem erősödhet meg az anyanyelv ismerete nélkül. Ebből következően közösségi, azaz többletjogokat kell biztosítani e népcsoportoknak. A törvényt előkészítők alapállása: a kisebbségek államalkotó tényezők, így különösen hangsúlyozandó politikai képviseletük biztosítása. A kisebbségi hivatal szerint e törvénynek kódex jellegűnek kell lennie, azaz a témával kapcsolatos minden kérdés szabályozására ki kell térnie. A kormány nyitott e törvény elökészitésével kapcsolatosan. A kisebbségi jogok szabályozását, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvénytervezetet megvizsgálva a Magyarországon élő kisebbségek nem látnak garanciát érdekeik érvényesülésére. Ezért megalakították azt a kerekasztalt, mely szervezeteik konzultatív és érdekegyeztető fóruma. A kerekasztal álláspontját dr. Kaltenbach Jenő, a Csongrád megyében élő kisebbségek egyik képviselője ismertette. A törvény fogadtatása kérdéses a többség részéről, hiszen parlamenti vitája felemás szituációban — rendszerváltás után, de olyan helyzetben, melyet jellemez a demokratikus tradíciók hiánya, a civil társadalom alulfejlettsége, a gazdaság súlyos állapota — várható. A kerekasztal véleményének kiindulópontja, hogy államalkotó erő a kisebbség, azaz — jogegyenlőség esetén — azonosan kell részesülnie a jogokból és a javakból. Az alapkérdés: mire van szükségük a kisebbségeknek ahhoz, hogy identitásukat megőrizhessék, ahhoz, hogy asszimilálódásuk végre megálljon? Ezt kulturális jellegű szolgáltatástömeg — például nemzetiségi oktatás, kisebbségkutató intézetek, kisebbségi sajtó és kiadó — garantálhatja. A törvényi szabályozás természetesen fontos, de azt fetisizálni hiba lenne, ugyanis a nemzetiségi (többlet) jogok érvényesülése a megvalósításon múlik. A kerekasztal szervezetei kialakították álláspontjukat, hogy a kisebbségi törvényben milyen kérdéseket kell föltétlenül szabályozni. Ilyen a politikai képviselet, azaz, hogy részt vehessenek a politikai döntéshozatalban. Az alulról építkező kisebbségi önkormányzatokat ne valamiféle egyesületnek, hanem a közhatalom részének tekintsék. Az általuk kulturális autonómiának nevezett szolgáltatástömeg tartalma az, hogy a kisebbségek beleszólhassanak abba, hogy róluk és velük hogyan foglalkoznak a különböző intézmények és tömegtájékoztatási eszközök. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal munkatársainak és a megyében élő kisebbségi népcsoportok képviselőinek tanácskozásán véleményt mondtak a cigányság képviselői is. A kisebbségek támogatására létrehozták a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítványt, mely pályázatok alapján több mint 50 millió forintot oszthat szét. Ű. L A/templomszentelés Szeged hármas feltámadása Gyertyák Imbolygó lángja és a falilámpák sárga fénye mellett gyűltek össze az emberek tegnap délután a dóm átépített altemplomában. Az alacsony dongaboltozat alatt, a kripta sírjai között tartott szentmisén nyitották meg a nyilvánosság előtt is az altemplomot, ahol új sírhelyeket jelöltek ki, és oltárt állítottak. A Borvendég Béla tervezte kapu lépcsőin lefelé lépkedve, egy magasba tekintő, apró világítóablak még egyszer fölemeli a tekintetet, miközben lábunk tovább visz. A török, az árvíz és Trianon: Szeged három halála, amelyeket mindannyiszor föltámadás követett. Gyulay Endre szeged-cs&nádi megyés püspök e sorsfordulókat emelte ki városunk történetéből azért, hogy bizonyítsa: Isten szeretetet adott az emberek szivébe, hogy újra és újra életre keltsék lakóhelyüket. A Trianon után Temesvárról elűzött, és Szegeden letelepedett Glattfelder Gyula püspök fölépíttette a fogadalom templomát, és megtanította a háborúban szétzilált népet kereszténnyé lenni. Most is meg kell újulnunk, hiszen az évezredes erkölcsi intelmekre ma már alig jut figyelem. A sírok táplálják bennünk a feltámadás reménységét, az oltár pedig legyen földi életünk erőforrása — mondta Gyulay Endre, majd a szentmise végén megáldotta a helyet, amely most már méltó Isten szolgálatára. (Somogyi Károlyné felvétele.) (nyilas)