Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-02 / 52. szám

1991. március 2., szombat A köz biztonsága 3 Újfent a helyi adókról Az emberek soha, sehol nem lelkesedtek az adófizeté­sért. Csak elfogadták, mint olyan racionális megoldást, aminek révén megoldhatták az egész közösséget érintő feladatokat. Nálunk hosszú ideig a szociális juttatások, nyugdíjak, közintézmények, az állam fenntartását szolgáló befizetések teljesen eltűntek a polgárok szeme elől, min­den közösségi gondoskodás úgy volt beállítva, mint a jó­tékony állam ajándéka, és teljesen háttérbe szorult az a tény, hogy mindezeket a javakat az állampolgárok terem­tik elő. Ilyen előzmények után tel- évieket is az idén kellene ki­jesen érthető, ha az emberek erőszakolni. A stratégia meg­gyanakodva figyelnek min- határozásáért, a gazdálkodás den adó megjelenésére, kialakításáért, a költségvetés újabb kifosztásuktól tartva, összeállításáért az önkor­Hazánkban sajnálatosan egy- mányzatnak kell vállalnia a be esik az új, a szűkebb kö- felelősséget a polgárok előtt, zösségek önállóságát, a fele- Azt javasoljuk, minden le­lős állampolgári viselkedést hetséges racionalizálás, taka­elősegítő modern adózási rékoskodás, alternatív megol­rendszer bevezetése, és ezek- dás megkeresésével az ön kör­nek az adóknak az ország mányzat kerülje el a helyi gazdasági helyzetéből faka- adók kivetését, tekintettel a dóan, jelenlegi jövedelme- lakosság végsőkig feszített inkhez képest volna. Az új egyik eleme a helyi adó. A helyi adó azt a célt lenne hivatott szolgálni, hogy a polgárok önálló gyülekezete eldönthesse, milyen célokat mértéktelen anyagi helyzetére. Ha mind­adórendszer ezen lehetőségek kimerítése után mégis ki kell vetni va­lamennyi helyi adót, az ne általánosságban, hanem min­dig valamilyen konkrét, akár i város egyes részein a helyi akar saját igénye szerint szükségletek szerint változó megvalósítani — pluszként. Sajnos, ma még ott tartunk, hogy a lyukak betömésére kell esetleg igénybe venni a helyi adókat. De még ebben a helyzetben is meg lehetne őrizni valamit az eredeti cé­lokból, és abból, hogy a vá­ros lakói felelősségteljesen célra történjen. És, bár a törvény nem írja elő kötele­zően, de az év végén mindig számoljanak el a pénzzel. Tehát például, ha úgy lát­szik, hogy a tanulók után kapott fejkvótákból már semmiképpen nem futja az iskolaépület állagának meg­magukénak érezhessék a vá- őrzésér^ a helyi adó szol_ rost, amelyben élnek. A helyi adó mint az önkor­mányzati gazdálkodás kise­gítő forrása kell működjön. Konkrét megjelenési formá­jában a polgárok jövedelem-, vagy vagyonarányos közte­herviselését növeli. A helyi adó szerepe a város bevéte­lein túlnyújtozkodó kiadá­•sok finanszírozása. A költ­ségvetés összeállítása hatá­rozza meg a helyi adó iránti igény nagyságát. A köz áltál elhatározott — gáljon arra, hogy azokat megfelelő állapotban tartsák. De lehet, hogy máshol az óvodát, az orvosi rendelőt, vagV éppen a vízlevezető ár­kokat lenne a legfontosabb rendbe tenni, és így tovább. Ha minden ottlakó tudja, hogy mire megy a pénz, igyekezni fognak a minimá­lis költséggel, a hibákat azonnal kijavítva fenntarta­ni az épületeket, és ugyan­akkor ők maguk naponta érésére elvben elfogadható­nak tartjuk a helyi adó kive­tését, azonban amíg nem is­nem, addig felelőtlenség he­lyi adóról beszélni. Mindenekelőtt a költségve­téssel kell megismertetni a város lakosságát. Mindenki előtt világosnak kell lenni, milyen célokra mekkora az elsődleges, ne az, hogy összegeket használnak fel. mennyi Pénzt lehet beszedni. Semmiképpen nem fordulhat Az adó kivetésekor azon­elő, hogy miközben a kívána- ban messzemenően tekintet­tos célok fedezet hiányában tel kell lenni a polgárok szo­pótadóból valósulnának meg, ciális helyzetére, jövedelmi addig a város irreális általá- viszonyaira, hiszen míg az nos költségekbe rejtetten, igazán kis jövedelműek min­pazarló gazdálkodású köz- den befizetett forintja a saját üzemek szolgáltatásait fizes- zsebükből megy el, a maga­sé. sabb jövedelműek, akik már A város gazdálkodásának számottevőbb személyi jö­stratégiáját világossá kell vedelemadót fizetnek, a helyi tenni. Az önkormányzatnak adók adóalapból való leírha­el kell döntenie, az idei évnél tósága révén részben egyéb­jobb, vagy rosszabb eszten- ként is befizetendő forintjai­dőre számit jövőre. Ha jobb- kat adnák oda az önkor­ra, akkor a nélkülözhető fej- mányzatnak. lesztések átcsoportosíthatók Az MDF a következő évre, ha rosz- szegedi szervezetének szabbra, akkor egyes jövő elnöksége Cikkünk visszhangja Bérbe adott üzletek Dr. Martonosi István Ki- kenység bérbeadásáról van sosz-titkár nyilatkozata, szó, és ebben az esetben a amelyet a Délmagyarország bérleti díj mértékét az üz­1991. február 26-ai száma leti érték határozza meg. tett közzé a „Sok a szeren- Ennek kialakítását nagy­cselovag" című cikkben, til- mértékben meghatározza az takozást váltott ki több üzlet elhelyezkedése, vevő­áfésznél. köre, műszaki állapota, fel­AZ áfészek elsősorban a szereltsége és nem utolsó­saját tulajdonú üzleteiket sorban az eredmenyes uze­adják bérbe abban az eset- m? es lehetősege. ben, ha számukra ez az Nem az sem hogy üzemelési forma kifizető- a szövetkezetek sajat tagja,­dóbb. A bérelt helyiségek- kat, alkalmazottaikat e ber­ben működő üzletek bérbe- Vadasoknál előnyben resze­adása a tulajdonos tudtával atlk' mive* .lsmenklts^k; és beleegyezésével történik, embe" múltjukat, T egnapi számunkban tudósí­tottunk a szegedi közgyűlés jogi és igazgatási bizottságá­nak üléséről, melyen a város közbiz­tonságáról tanácskoztak. A téma igencsak aktuális, hiszen egyre több lakossági bejelentés, panasz érkezik arra nézvést, hogy szaporodnak az erőszakos, garázda bűncselekmé­nyek; hovatovább egyes területeken már az utcára sem nagyon mernek a polgárok sötétedés után kimenni. Alábbi összeállításunkban néhány, a „köz biztonságát" érintő kérdést taglalunk. Közöljük többek közt az önkormányzat közbiztonsági tanács­nokának tízpontos javaslatát, melyet a bizottság elfogadott. Feltartóztatás Koha Róbert szájából hangzott el az a nevezetes mon­dat, hogy először az önkormányzati posztokat kell ponto­san körvonalazni, s azokra lehet csak a megfelelő embe­reket kiválasztani. Vajon mit takar ez a megfogalmazás: közbiztonsági tanácsnok — kérdeztük tőle a bizottsági ülést követően. — Élő, mindennapos mun- toztatni az itt kialakult tart­kakapcsolatot tartok az ön- hatatlan állapotokon? kormányzat és a rendőrség között. A polgárok és az ön­kormányzat elvárásait igyek­szem tolmácsolni a rendőr­ségnek. Az együttműködés rajtunk, a rendőrségen nem múlhat a vállalkozás sikere. — Meggyőződésem, hogy igen. Megerősített közterü­let-felügyelettel, s ha szük- Amint" l«z'"k«T és" érdek séges, akciócsoport szervezé- ]6d6 (bárki Szeged tisztes_ sével es bevetésével. A ke- cyánHékú noitrárai biztosításáért dolgozom, hi- mény, határozott fellépéssel. gg» rögfön kShetjük! szen közösek az érdekeink, a törvények következetes, Higgye el, a rendőrség iga­Célunk a polgárbarát rend- szigorú betartatásával igen- zán szeretne közelebb ke­ís lehet eredményt produ- rüIni a lakossághoz, hisz az kálni. érdekünk közös: legyen nyugalom, tisztaság, rend és biztonság a városban. — A közrend és a köz­biztonság érdekében össze­— A VTV-n, a tarjáni ká- állítottak-e például fontos­.,,-1 - ../. í sorrendet a rendőri in­„Rajtunk nem múlik" — mondja a kapitány — Mikortól gondolja a nem mentegetőzni akarok. gyakorlatban bevezethető- Amit mi tehetünk, azt meg nek a pontokba szedett is tesszük, bár kétségtelen, együttműködési formákat? nincs kellő látszata intézke­— kérdeztem Szőke Pétert, déseinknek. A magyarokon Szeged rendőrkapitányát. kívül rengeteg külföldi (ra­— Nézze, nyugodt lelki- mán. lengyel, bolgár) turis­ismerettel mondhatom, hogy feketézik. (mag) őrség megteremtése, s az, hogy a lakosság igényelje a rendőrségi jelenlétet. — Mikor lesz átfogó, tar­talmas közbiztonsági kon­cepciója az önkormányzat- beltelevízión, á városi — A tíz pont egyike a propaganda. Hogyan képze­li a lakosság informálását? nak? — Ennek alapja az el­dión és a sajtón keresztül tézkedésekben? igen alapos felvilágosítóte- _ a legfontosabb felada­hangzott tíz pont. Csupán Vkjmységet kell folytatni- tunknak tekintjük: legyen elsosorban a megelozes le- rendőr elsősorban a város jogi, pénzügyi és munkaügyi kereteit kell kimunkálni, és — a város országgyűlési képviselőin keresztül — a törvényi háttér megalkotását elősegíteni. — A városban lassan fo­galommá váló helyek a Nagyáruház előtti térség, s a Centrum Áruház bejára­ta. Lehet-e azonnal, vagy nagyon rövid időn belül vál­hetőségeiről. De az embe- kritikus pontjain, de általá­reknek mielőbb tudomásul ban mindenütt, ahol szük­kell venniük azt a tényt is, ség lehet rá. A Nagyáruház hogy itt — bűnözés van. környékével kapcsolatban Másrészt a bocsánatos bű- már intézkedtünk, nőket sem szabad elnézni, — Ügy tűnik, önök sem, például a valutázást, mert de az igazságszolgáltatás a törvénysértések eszkalá- egyéb szervei sem tudnak lódnak, csalás, rablás lesz mit kezdeni a valutázókkal. belőlük — hadd ne fejez- — Azt hiszem, mindenki zem be a sort. számára ismertek a bizonyí­Ó. J. tási nehézségek, de ezzel Lássuk a rendőrt! A szegedi kapitányságon ké­szült egy tervezet, melynek az a célja, hogy minél több rendőr tartózkodjék a város utcáin. Igazolódni látszik a régi, közismert vélekedés: az egyenruhás látványa már ön­magában ts bűnvisszatartó erő. Mától a kapitánysághoz tartozó körzeti meghízottak, régi szerepkörüket meghagy­va, új feladatokat is- kapnak. A körtöltésen belül dolgozó káembések közül kialakítanak egy nyomozó csoportot (ők a városi rendőrség felderítő munkáját segítik majd), a többlek pedig utcai Járőrszol­gálatot teljesítenek. Az át­szervezéstől azt várják, hogy hatékonyabb éa eredménye­sebb legyen a közrend éa a közbiztonság érdekében vég­zett munka. A tervezetet, a kísérletet — mivel a rendőr­ség centralizált szervezet — Jóvá kell hagynia a megyei főkapitányságnak, illetve az ORFK-nak. Előfordulhat, hogy elutasítják. M. E. a költségvetésből már nem szembesülnek vele, hogy mi­finanszírozható _ célok el- !yen. színvonalú az a fenn­tartás, amit biztosítanak. Így aztán lehet, hogy nem lenne szükség az ilyen intézmények mert', mi az, amire futhatná központosított fenntartó há­a keretből és mi az, amire lozatára sem, amelyik nem olyan közvetlen módon érde­kelt a költségek csökkentésé­ben, mint az adófizető lakos­ság. Azaz a helyi adó besze­désénél, annak mértékénél a megoldandó feladat legyen 1. Érvényt kell szerezni a közte­rület-foglalási rendeletnek. A köz­terület-felügyelet munkáját át kell szerVezni, jogi és pénzügyi kereteit kidolgozni. 2. A tilosban parkoló járműveket, ha a törvényi feltételek adottak lesznek, haladéktalanul és minden esetben — az önkormányzati rende­letnek megfelelően — el kell szál­lítani. Ez nem rendőri feladat ke­rüljön közterület-felügyeleti hatás­körbe. 3. A pénzintézetek pénzszállításai­ra ne a rendőrség biztosítsa a fede. zetet. hanem ezt szervezzék meg ők maguk. 4. A sporteseményeken szükségte­len a rendőri jelenlét — ezeken ci­vil rendezők tartsák fenn a rendet. 5. Haladéktalanul meg kell szer­vezni a külterületi rendőri járőr­szolgálatot. Fájó pontok 6. Segíteni kell a spontán szerve­ződő figyelőszolgálatokat. Ezek nem önvédelmi csoportok. feladatuk csakis az értesítésre szorítkozhat, intézkedési joguk nem lehet. 7. Szükséges a rendőrök munka­körülményeinek javítása is, hiszen adnunk kell. csak akkor várhatunk tőlük valamit. 8. Alapítványt teszünk „Saaged közbiztonságáért" néven. 9. Meg kell szervezni a lakosság szélea körű felvilágosítását a bűn­megelőzés érdekében. 10. A jogi feltételek biztosítása, s a törvényi háttér megalkotása na­gyon fontos — az országgyűlési képviselőket kérjük, vessék latba minden befolyásukat, hogy ezek mi­előbb elkészüljenek. A Cserepes sori piacot megszün­tetni — a jelentős társadalmi igény miatt — valószínűleg nem lehet de működését törvényes keretek közé kell szorítani. Az E5-ös úton négy, éjjel-nappal nyitva tartó büfé üze­mel, a rö6zkei önkormányzat enge­délyével. Ezeket be kellene zárni ahhozt hogy a főútvonal mentén megszűnjenek a jelenlegi állapotok. A lakótelepi piacok pontos helyét ki kell jelölni, s eldönteni, azokon milyen árucikkekkel lehet keres­kedni. Dorozsmán deviáns gyerekek terrorizálják a községet — ez in­kább szociál- és oktatáspolitikai tennivaló, meggyőződésem, a rész­önkormányzat rövid idő alatt meg­oldást talál. és formailag egyik adás sem tartc tizáció körébe. bérbe amely ismeret a mai világ­adás sem tartozik a priva- Vn ^val többet ér, mint barnvsly homályos ígéret „sok szerencselovag" részé­Az üzletek bérbeadása ről. nem azonos a helyiségbér- Dr. Hotya Líviusz lettel, a kettőnek teljesen az Áfészek Csongrád más közgazdasági tartalma Megyei Szövetségének van. Az előzőnél a tevé­J6ték? I Előbb szülővel, aztán... ­Játékautomaták: időt a pénzét, alapvetően magán­múlató és pénzt nyelő ügy. Szerkesztőségünket masinák. Korábban volt a azonban aggódó szülők ke­snúr, a snóbli. Az idősebb, resték fel: — Felháborító, igényesebb kocsmázók, ha kirabolják a gyerekeinket nyerni vágytak, a kártya- — panaszkodtak. — Sőt, asztalhoz ültek. — s ezt a szegedi rendőrka­pitányság nyomozói teszik Az ötvenes-hatvanas évek- hozzá — a játékszenvedély, ben a szórakozóhelyekről az alkohol mámorának ára táblákon hirdetve száműz- egyre több fiatalkorút kész­ték a padlóra köpést, akár- tet bűnözésre. A gépkocsi­tyázást, a 18 éven aluliakat, feltörésekből származó rá­ha borra, sörre vágytak. A diós magnók, pénz és egyéb központi rendelkezések szi- értékek ezeken a helyeken gorát az — ügy érdekében gyakorta vevőre találnak, felduzzasztott — apparátus A játéktermek többségé­akkoriban is csak hellyel- ben látszatra ügyelnek a fia­közzel érvényesít(h)ette. talokra; táblák tudatják ve­lük, 14 év alatt tilos belép­Ezért van az, hogy nem tudok mást mondani: vigyáz­zon iká-ki a magái kölykére. Senkitől nem kérhetnek igazol­ványt, ehhez nincs joguk. A belépő gyerekektől meg­kérdezik. hány évesek, azok pe­dig leginkább 16­nak, 19-nek vall­ják magukat Csütörtök éjsza­ka a szegedi rend­őrkapitányság nyo­mozói sorra jár­ták a városban ta­lálható játékter­meket. Fiatalkorú. akkal csak a Kék Csillagban talál­Ma a vendéglátók többsé- , ... , . ,, ge a fizetőképes kereslet f1^ ®z"lői felügyelet nel­csökkenésével, vendégcsalo- kul> u18 év, alatt J*^ _nem gatóul beszerzett néhány au- Játszhatnak a penznyero au­tomatát. Az éjszakai üzlet- tomatákon. bői élők megelégedtek a A Játéktermek őrzői - a flipperekkel. (A rock and maguk elmondasa szennt a roll korát idéző játékauto- szel!e™ „szabadfogasu (el­maták ideje elmúlóban.) Az "fzest> -foglalkozású) korok- koztak. - A mu­éjt nappallá téve nyitva tar- b°l . verbuválódott gyors, kodesi enge­tó vendéglősök — új kun- Preclz es eros emberek. Ve- delyek sehol sem stimmeltek. Szamtalan szabalytalansagot csaftokat remélve — elekt- leményük szerint: a játék- fedeztünk fel. Ellenőrzésünk eredményét közölni fogjuk az ronikus játékokat és pénz- termekre sok minden mond- önkormányzat illetékes szervével. Tapasztalatunk szerint a nverő eéoeket béreltek a ható> de az- hoSy pedagó- gyorsan meggazdagodó vendéglátós vállalkozók — a törvé­hiTtnc ha^nrvt earantáló é* gúu intézmények lennének, nyi szabályozás ellentmondásainak köszönhetően — mind bész^ó játékmiTna-SszeS semmiképp. Ezért az ő fel- megtalálják a kiskapukat... ügy tűnik, pénzzel minden ző kft -ktől adatuk elsősorban a gépek védelme, az üzletmenet za­Játékautomaták: egyese- vartalansáeának biztosítása, ken új menetet, míg máso- _ Egyébként — jegyezte kon — s ezek az idősebb mee egyikük — a hét vége­korosztály számára vonzób- ken szülőkkel együtt jönnek bak — pénzt nyerhetünk. a gyerekek, később pedig nagy, bűnügyi alosztályvezető. elnöke |Az, hogy ki miként költi el nélkülük is visszatalálnak. megvehető, ezeken a helyeken pedig naponta óriási össze­gek cserélnek gazdát. Megdöbbentő, hogy a nyugdíjasok kötelességeit milyen szigorúan, részletesen szabályozzák törvényeink. A hirtelen gazdagodó rétegek pedig mintha külön, törvényen kívüli kasztot alkotnának — mondotta Márton István rendőr ör­(varga)

Next

/
Thumbnails
Contents