Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-12 / 60. szám

1991. március 5., csütörtök Kultúra 5 Önálló Ukrajna? A „hosszú XVI. század" kérdőjelei... A jelenkor gazdasági, politikai, társadalmi átalakulásaival foglalkozók számára kiapadhatatlan forrást jelent az 1450—1650 közötti időszak tanulmányozása. Napjaink globális problémái, a centrum és periféria viszonya, a nemzetiségi kérdés, önállóság •vagy föderativitás és még sok egyéb ma jelentkező probléma abban a jelentős történelmi periódusban gyökerezik, amelyet „hosszú XVI. század"-ként emleget a történetírás, és amelynek alapvető tartalmát az új európai munkamegosztás és a modem világgazdasági rendszer körvonalazódása jelenti. Ezért igen érdekes a nemrég napvilágot látott ACTA HISTORICA (TOMUS XCI) két tanulmányának problémafelvetése. A JATE Középkori Egy etemes Tanszék kutatói, Anderle Ádám és Varga Beáta a jelzett korszak népi-társadalmi mozgalmaival foglalkoznak munkáikban. Anderle Ádám — tanulmányában — sajátos, hipotetikus jellegű „légifelvételt" készít a korai polgári forradalmakról — meghatározva azt is. hogy mit ért e fogalomkörön. Megközelítésmódjának célja az, hogy összehasonlítsa az 1450—1650 közötti társadalmi robbanásokat, és együttesen elemezze azok „pulzálását" térben és időben. Eddig inkább csak esettanulmányok jelentek meg a témáról; nem vizsgálták a közöttük lévő összefüggéseket. A szerzó egy XV-XV1II. századi tér-idő koordinátában helyezte el az adott korszak felkeléseit, lázadásait, forradalmait, és nem országonként elemzi azokat, hanem nagyobb régiónként. Ezek alapján a korszakot az európai társadalmi mozgalmak oldaláról írja le: amennyiben az Európán belüli társadalmi mozgalmak és a népi nyugtalanság az Európán belüli keleti-nyugati regionális munkamegosztás kialakulásával. a gazdasági-társadalmi átalakulással voltak kapcsolatosak." A jelenkorral - foglalkozók számára maga a módszer is érdekes. amelyet az utóbbi évtizedek vizsgálatára is fel lehet használni. Varga Beáta tanulmánya az 1648/54 közötti Hmelnyickijmozgalom orosz-szovjet. valamint ukrán interpretációi alapján elemzi az önálló ukrán állam gondolatának lehetőségét. Az igen nagyszámú forrásra támaszkodó munka a tények ismertetése után számba veszi az ukrán krónikákat, az ukrán polgári-nemzeti és az orosz polgári történetírás, majd az 1917 utáni történetfelfogás nézeteit. Volt-e lehetősége egy önálló Ukrajna kialakításának? Milyen volt a Hmelnyickij-mozgalom jellege? Egyesülésről vagy újraegyesülésről volt szó 1654-ben? Á válaszok igencsak változatosak. Elolvasva a historiográfiai áttekintést, tanúi lehetünk annak, hogy az 1917 elótt kialakult, egymással szembenálló ukrán és nagyorosz felfogások 1917 után újra megjelentek. A szerzó kiemeli, hogy a sztálini és az azt követő korszak interpretációinak jelentós részéből még a „nemzeti" elem is eltűnt az ukrán történelem értékelésekor. Ez viszont — mint napjaink politikai eseményei is bizonyítják — nem jelenti az ukrán nemzeti törekvések elhalását. Kaezúr Ágnes Szóbeli egyeztetés a középiskolákról Egy rendszer csak akkor működhet jól. ha az egyes, összekapcsolódó részek összhangban állnak egymással. Az utóbbi idóben számos verziót olvashattak újságunk hasábjain a középiskolás oktatás reformjáról. A középfokú beiskolázás egyeztetésének jegyében megbeszélést rendeztek a múlt héten a Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet kezdeményezésére. A megbeszélésen részt vett a Csongrád Megyei Önkormányzati Hivatal. Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Kistelek városi önkormányzata, a JATE Rektori Hivatala, a Megyei Munkaügyi Központ, egyes középfokú iskolák megbízottjai és a Pedagógiai Intézet pályaválasztással foglalkozó munkatársai. Levélben továbbította véleményét Szentes, városi önkormányzata és a Katonai Kollégiumok Főigazgatósága az előzetesen megküldött együttműködési megállapodás-tervezetre. A megbeszélésről ár. Czene László, a Pedagógiai Intézet munkatársa adott tájékoztatót: — A résztvevők egyetértettek a koordinálás szükségességében. Azonban az önkormányzati feladat- és hatáskörök ezen a téren még tisztázatlanok. ezért nem tartottuk szükségesnek a feladatok írásbeli rögzítését. Szóbeli megállapodásunk a következőket tartalmazza:, Az általános iskolát végző és továbbtanulásra jelentkező tanulók középfokú beiskolázását az elóző évek gyakorlatának megfelelóen kell végezni. A felvételi az 1990-es „Pályaválasztási tájékoztató" kiadványban közzétett módon történik. A középfokú iskolák beiskolázási koordinálását a Pedagógiai Intézet Pályaválasztási Tanácsadó Osztálya végzi az egész megyében. A középfokú beiskolázásban az elózó éveknél nagyobb feszültségek várhatók a kevés férőhely miatt. Mindent megteszünk a feszültségek mérséklésére. Amennyiben mégsem lesz elegendő hely az oktatásra, megpróbálunk más oktatásiképzési formákat szervezni. A résztvevők elmondták eddigi kezdeményezéseiket, ám azt is, hogy elsősorban a pénzügyi feltételek hiánya okoz gondot. Még az ez évi tervekben szerepel egyházi gimnáziumok beindítása. Amennyiben sikerül, ide azok a tanulók kérhetik felvételüket, akik eredetileg gimnáziumba jelentkeztek. Mielőbbi végleges megoldásra vár a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban meghirdetett ötödik osztály ügye, mert az iskoláknak március 10. és 31-e között kell döntenie a felvételiről. Az 1992-93-as tanévre tervezett középiskolai osztályokat és szakmákat egyeztetni l*ell,"hogy a pályaválasztási kiadvány a jövó tanévben is idóben kerüljön a nyolcadikosok kezébe. Sajnos, a megbeszélésen Szeged várost hivatalosan senki nem képviselte, így az elmondottakban nem ismerjük az illetékesek véleményét. P. Sz. Erkölcsös ankét Értékválság — halljuk nap mint nap, már-már unásig ezt a szót. Szóval kell, hogy legyen benne valami igazság. Ekkor azonban felmerül a kérdés, mihez igazodjunk, amikor gyermeknevelésről van szó, hogy a lehető legkevesebbet ártsunk, no és a legtöbbet használjunk. Persze, az is kérdés, hogy milyen módszerekkel, hogyan neveljünk. Válasz? A bibliai tanok igazságát hosszú évszázadok bizonyították. Ebben a témában, Áz erkölcsi nevelés helyzete, bibliai alapjai és módszertana címmel ankétot szervez a Magyar Pedagógiai Társaság Csongrád megyei és Szegedi Városi Tagozata, valamint a Megyei Pedagógiai Intézet ma délután, fél 3 órai kezdettel, az MTA dísztermében (Somogyi utca 7.). Meghívott előadó dr. Bartha Tibor református lelkész, prof. dr. Teleki BélaS. J. főiskolai tanár és dr. Zrinszky László egyetemi tanár. Az ankétot dr. Veszprémi László, az MPT tagozati elnöke vezeti. Színházi pályázat — III. Az önkormányzat határozott Tegnap délelőtt rendkívüli ülésén határozatot hozott Szeged város önkormányzati testülete a színházi pályázat ügyében. A közgyűlés kombinálta a szakértői és a kulturális bizottság javaslatát. Előbbitől elfogadta a díjtételekre tett javaslatot, egy apró kiegészítéssel. A tízezer forinttal díjazott pályázók listájára felvette a Szegedi Színházi Páholyt is, olyan formán, hogy a díjazásra szánt összeget tízezer forinttal megemelte. A kulturális bizottságnak viszont azon ajánlását tette sajátjává, hogy „hozzon létre egy szakértői bizottságot a díjnyertes pályaművek szerzőiből és a szegedi színházi élet jeles személyiségeiből az új színházi struktúra kimunkálására". Egyúttal a város közgyűlése megbízta dr. Ványai Éva alpolgármestert az új színházi struktúra kialakításához szükséges további intézkedések megtételére. A struktúra megalkotásának határideje 1991. augusztus 1. Az új struktúrának megfelelő állások betöltésének határideje december elseje. A szimfonikus zenekar művészeti vezetőjének Aczél Ervint választották meg, akinek kinevezését a Kulturális és Közoktatási Bizottság, a zenekar és az operatársulat is támogatta. A kinevezés 1991. április elsején lép érvénybe, öt évre szól, a művészeti vezető illetménye havi 40 ezer forint. Ha egy színházjegy többe kerül. mint egy üveg sör. Magyarországon az emberek nem veszik meg. Nem tudni, jelenleg alakuló új árviszonyaink miként változtatják meg a fenti bölcsesA megyei önkormányzat immár ideiglenes szervezési és működési szabályzattal rendelkezik. Az osztályok helyett úgynevezett irodák alakultak. Helyesebben szólva: a magasból lenyúló kezek megalakították azokat. A hivatal dolgozói hónapok óta tudják, létszámcsökkentés várható, találgatják hát, mi lesz velük. Vajon kire lesz szükség a jövóben, kire nem? Az ember azt gondolná: a jó szakemberre. Nem a deus ex machina módon, a ki tudja milyen elvalapján „megtizedelt" osztályokból létrehívott pszeudo-munkacsoportokra, ahol a szerencsés kiválasztottak alig ismerik egymást, s melyeknek élére ugyanazon vezetőket nevezték ki, akik eddig is csupán a vezetés „szakterületén " bizonyultak járatosnak. „Feladatokban és nem intézményekben gondolkodunk" — hangsúlyozta a megyei közgyűlés a legutóbbi ülésén az elnök. A kijelentés igen jól hangzik, de talán még szimpatikusabb lenne, ha a megye vezetése szakemberekben gondolkodna. így félő, a megyeházán ezután is ugyanolyan hivatal működik majd. mint eddig, legfeljebb az elbocsátások után kisebb létszámmal. .4 távozók nagyrészt köz.épkáderek, a vezetők Felügyelősdi maradtak, régi rangjukat és fizetésüket is megtartották. A közgyűlésen egyik képviselő az iránt is érdeklődött, mit is jelent a humán szolgálati irodának nevezett konglomerátum ama funkciója, melyet az írásos anyag első pontjában olvashatott: a megyei oktatás felügyelete és ellenőrzése. Áz elnökség illetékese a következő magyarázatot adta: a felügyelet és az ellenőrzés jogát a megyei közgyűlés gyakorolja, az irodák dolga a végrehajtás. Vagyis a feladatok elsó pontjában foglaltak továbbra is a végrehajtás legfontosabb funkcióját jelölik. Igaz, a megyében működő — egyelőre vegetáló — önkormányzatok pénzt még nem kaptak; a hatáskörüket sem rögzíti semmilyen rendelet, de egy biztos, felügyeletük és ellenőrzésük már van! Nem tudom, azok a „szerencsés" dolgozók, akik továbbra is a megyeházán teljesítenek szolgálatot, milyen szívesen vállalják ezt a nem túl népszerű feladatot. S hogy ilyen kiszolgáltatott helyzetben meg mérik-e mondani erről véleményüket a főnökeiknek, akiket csak úgy odaültettek föléjük? Nem csodálom, ha nem feszegették e témát. Mint ahogyan azt sem: nem írtak ki pályázatot az irodák vezető funkciójára? S miért nem lehetett a legjobb pályázó koncepciója alapján feltérképezni a megyei feladatokat. Mert az a gyanúm, feladatokra csak úgy lehet szerveződni, ha azokat megfelelő, a területhez értő szakemberek fedezik fel és segítenek megoldani. A feladatok a megyében már sok helyütt körvonalazódtak, sok helyütt még most születnek Nem kell őket Szegeden kitalálni. S persze az intézmények között is akadnak olyanok, amelyek működőképesek. Talán sokkal inkább, mint a légből kapott tematikára épüló újabb — immár „jótékonyan" megcsonkított megyeházi hivatal, melynek fenntartása még mindig milliókat emészt fel. S féló, hogy az itt tevékenykedő előadók, a magasban kitalált felügyelő, ellenőrző funkció miatt a megye településein élók körében nem számíthatnak túl nagy népszerűségre és bizalomra. A felügyelósdinek ugyanis lejárt az ideie. (pacsikat séget, ám jelenleg a Szegedi Nemzeti Színház legolcsóbb belépőjét fél üveg sörre tartják. Érdeklődésünkre Váczy Mária a szervezőiroda vezetője elmondta, a Kisszínházban háromféle jegy van. Az 1 — 13. sorban 60, a 14—22. sorban 45, a 23—25. sorban 30 forint egy bclépó. A 340 fizető néző mellett 22 tisztelethelyet tartanak fönn, 2-2 hely szolgál a rendőrség, a tűzoltóság és az egészségügy jelenlévő képviselőinek. A teljes telt ház árbevétele 17700 forint, az átlaghelyár 52 forint. A nagyszínházban jelentősebb a differenciáltság. A skála itt 100-tól 20 forintig terjed. A földszint 1 — 13. sor, földszinti és első emeleti páholyok ára 100 forint. A földszint utolsó. 14. sorába 60 a belépő. A második emeleti páholyok két részre vannak osztva: 1—3.: 60 forint, 4—6.: 80 forint. A második emeleti zártszékeknél az 1—3. sor80,a4—5.sor20forint. Ami a harmadik emeletet illeti, ott már különbséget kell tennünk a közép- és oldalülés között. Középen az 1—2. sor 40. a 3—6. sor 20 forint. Jobb, illetve bal oldalon az 1. sor 40, a 2—4. sor 20 forint. A terem befogadóképessége 669 fizető néző, 24 tisztelethcly, 2-2 rendőr, tűzoltó, orvos. Áz átlagos helyár 73 forint, a telt ház bevétele 48 660 forint. A bérletek közül a legdrágább a bemutató, amelynél a felár 100 százalék, a többiek ára megfelel a jegyárak összegének. Kivétel az egyetemi bérlet, amelyhez 30. a nyugdíjas, amelyhez 40, és az öt előadásra szolgáló diákbérlet, amelyhez 50 százalék a kedvezmény. Váczy Mária elmondta, hogy véleménye szerint bizonyos mértékű áremelés elengedhetetlen, ó azonban differenciált emelést tartana célszerűnek. A Csongor téri Általános Iskola beiratkozókat vár énekzenei, idegen nyelvi és kislétszámú elsó osztályaiba, március 12-étöl 14-éig. reggel nyolc órától délután ötig. Az idegen nyelvi foglalkozások angol, francia, német és orosz nyelvekre vonatkoznak tagozatos, általános tantervű, napközis, szakköri és tanfolyamszerű keretekben. Érdeklődni lehet a 13-078-as telefonszámon