Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-12 / 60. szám

DELMAGYARORSZÁG 81. évfolyam, 60. szám 1991. március 12., kedd Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Tavasz, tankok, tüntetések Á népszava(z) a Szovjetunióban — „Elég volt Havelből", skandálták Pozsonyban — Albánia: ki trónol? — Á március 15-ei programokról Koleraveszély Adózzanak a peep show-k? A belgrádi tüntetések sorozata egyre inkább hasonlít a tavaly júniusi bukaresti zavargásokra. A jugoszláv fővárosban tegnap, kora délután a Milosevics-kor­mány támogatására a szerbiai szocialista párt ellentünte­tést szervezett. A délután folyamán összeült szerb parla­ment gyűlésén Milosevics kormánybeszámolójában arról beszélt, hogy a tüntetéseket Szerbia ellenfelei szervezték. Belgrádban közben lezárták a Terazijet, a diákmegmozdu­lások színhelyét, és az ellenzéki tüntetések átterjedtek Űj­vidékre is. Tegnap Pozsonyban a szlovák nacionalisták tartottak nagygyűlést, a Jozef Tiso által 1939-ben. március 14-én Hitler támogatásával kikiáltott „szlovák nemzeti állam"' évfordulója előtt. Nem nyugszanak a kedélyek a Szovjetunióban sem. A vasárnapi, óriási méretű, Jelcint pártoló tömeggyűlés után a Pravda című napilap és a moszkvai tévéhíradó adása élesen támadta az oroszországi parlament elnökét. Jelcin szombati beszédében az új szovjet szövetségi szerződés tervezetét bírálta, amelynek elfogadására március 17-ére népszavazást írtak ki a Szovjetunióban. Miközben Szaddám Húszéin köztársasági gárdája ost­rom alá vette az elnök elleni megmozdulások központjá­nak számító Kerbela várost, Bejrútban 23 iraki ellenzéki szervezet 350 vezetője háromnapos konferenciát kezdett. Nincs egység Szerbiában Mint az Vajdaságszerte szinte mindenütt, falfirká­kon olvasható: a szerbeket csak a szerbek egysége ment­heti meg. Az ősi jelmondat, mely a korábban Szerbiával szembenálló nagyhatalmak politikai taktikái ellen ágál, akár örök érvényű is lehetne, ha mindenkor konkrét vá­laszt adna arra is, hogy a szerb nemzetet mitől, vagy kiktől kell megmenteni. Szlobodán Milosevics, a szocialistává vedlett volt kommunista pártvezér sze­rint: a külföldről irányított szerb ellenzék, az (horvát fa­siszta) usztasa uszítástól, va­lamint a koszovói albánok aknamunkájától. Vuk Dras­kovics, a megújhodási moz­galom vezetője szerint; az új nemzeti színezetű, álruhába bújtatott régi rendszertől. Az egyetemisták szerint: a belg­rádi televízió vezetőitől és kommentátoraitól, s a vérbe folytott szombati tüntetés óta a köztársasági belügymi­nisztertől ... A vélemények tehát megoszlanak, sőt, szö­ges ellentétben állnak egy­Kuvait köszöni, de nem nekünk A kuvaiti állam meglepő módot választott arra, hogv nyilvánosan kifejezze háláját az országot felsza­badító szövetséges államoknak. Hétfőn az amerikai la­pokban egész oldalas hirdetést tett közzé, s ebben az Egyesült Állam dkkal együtt felsorol 30 országot, ame­lyek erőfeszítést tettek az Öböl-háború megnyeréséért. A dolog szépséghibája — számunkra — csak annyi, hogy a háborúban jelképesen részit vevő közép-európai országok, Lengyelország és Csehszlovákia mellett. Ma­gyarország neve nem szerepel a listán. Kínos. Annyira kínos, hogy az amerikai védelmi minisztérium egyik szóvivője kénytelen volt külön kijelenteni: az Egyesült Államok Magyarországot is a közös erőfeszítések részt­vevőjének tekinti. mással. A hatalom minden­esetre továbbra is a szocialis­ták kezén maradt. Milosevics ellenzéke a vá­lasztásokon csúfos vereséget szenvedett, s most talán — a bolgár ellenzék példáján fel­buzdulva — váratlanul ismét az utcákra' vonult. (Váratla­nul; mivel a tüntetés szétve­retése, a hadsereg bevetése meglehetős kapkodásra utalt.) Szerbiában a gazda­sági helyzet azonban koránt­sem olyan kilátástalan, mint a szomszédos Bulgáriában, vagy Romániában. A szerbek pszichikus karaktere mind­emellett jobban kedveli a megszokott állandóságot a bizonytalanságnál, legalábbis erre enged következtetni a választások eredményeinek okát kutatók véleménye. Amilyen kellemetlen hely­zetbe hozta a horvát kor­mányt a krainai szerbek autonómiájának kikiáltása (Knin és Pakrac) olyan kel­lemetlen most Milosevics számára, ami székhelyén, Belgrádban történt, illetve történik. Varga Iván Újvidéken is... Belgrádban hétfő este ösz- helyzetet A Szkupstina szeüít a szerb köztársasági rendkívüli üléséit a diákok parlament hogy megvitassa és az ellenzék kitartó köve­a szombaton kezdődött tün- telesei miatt hívták össze, tetések nyomán kialakult de olyan napirendet fogal­maztak meg, amely rögtön kiváltotta az ellenzék tilta­kozását. A parlament ugyan­is a hivatalos közlemény szerint )ra pusztító tünteté­sekkel kapcsolatos kor­mánybeszámolót" fogja megtárgyalni, s az ellenzék törvényhozói szerint ez már eleve minősíti a vitát. Az ülésen elsőként Szlobo­dán Milosevics köztársasági elnök kapott szót. Hangsú­lyozta, hogy Szerbia ellen­ségei összefogtak, épp ak­kor, amikor a köztársaság kezd a saját lábára állni. Kérte a belgrádiakat, hogy szüntessék be az utcai ak­ciókat, s reményét fejezte ki, hogy Belgrádban rövide­sen helyreáll a nyugalom, figyelmeztetett arra is, hogy a helyzet rendkívüli intézkedésekhez vezethet. A nap folyamán 'Belgrád­ban hatalmas tüntetést tar­tott a Száva torkolatánál a szerb kormánypárt, s a szervezők szerint a nagy­gyűlésre több százezer em­ibert tudtak mozgósítani. A résztvevők létszámát füg­getlen értesülések tízezrekre becsülték. A nagygyűlés szónokai kifejtették, hogy a szerb ellenzék Szerbia de­stabiiizálására törekszik, el­árulta a népet, és szövetke­zett Szerbia ellenséged vei. A szónokok felmelegítették azt a régi keletű vádat, hogy Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője egyezséget kötött a horvát pártokkal. A tömeg többször követelte az ellen­zéki vezetők példás meg­büntetését. Voltak, akik egyenesen azt sürgették, hogy Vuk Draskovicsot „akasszák fel". Belgrád központjában az egyetemisták szünet nélkül tüntetnek, a megmozdulás kifejezetten ibékés és fegyel­mezett. A diákokat napköz­ben felkereste Pál pátriárka, a szerb görögkeleti egyház vezetője, aki a tüntetések beszüntetésére hívta fel a fiatalokat, hangoztatva, hogy a problémákat nem az utcán kell megoldani. A 'belgrádi egyetemi tanács tá­mogatásáról biztosította a diákok akcióit, hangoztatva, hogy joguk van az oktatás bojkottálására. Kiállt a diá­kok ímeliett a szerb írószö­vetség és a Pen Olub. szerb tagozata is. Újvidéken hétfőn a diá­kok szintén az utcákra vo­nulták, hogy támogassák 'belgrádi társaikat. Az újvi­déki egyetem rektorátusa azonban elítélte az akciót, s követelte, hogy a haligatÓK szüntessék be a megmozdu­lást. Ante Markovics jugoszláv kormányfő az állameLnök­sóg ülésén élesen bírálta a szombati tüntetések elfoj­tására alkalmazott eszkö­zöket. Vasárnap elhangzott beszédét Belgrádban csak­nem egy teljes nap késéssel tették közzé. Szeged költségvetésének általános vitája — első ol­vasatban — volt a közgyű­lés programja tegnap dél­után két órától a városháza dísztermében. Ahogyan a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke, dr. Simor Ferenc fogalmazott: az utolsó man­kókat szándékoztak itt meg­adni a szakapparátus szá­mára, hogy a 28-ai ülés elé vezethesse a szöveges válto­zatot. A képviselők túlságo­san nagynak ítélték a vál­lalatok támogatására fordí­tandó összegeket (összesen 190,4 millió forint), és ki­csinek a vállalkozási alapot (5 millió forint). Kerekes Pál tanácsnok alacsonynak tartotta a költ­ségvetésben a sport részese­dését — ez egy százalék alatt van —, s arról szólt, hogy kellő támogatás híján Szeged úszósportja teljes egészében megszűnhet. Több felszólalásban jelent­kezett ugyanaz a probléma: az elmaradottság, a másod­rendű állampolgárság. Jenei Ferenc, dr. Piri József és Békési Zoltán nehezményez­ték, hogy a településrészek minimális összegek felett rendelkeznek, noha polgá­raik jelentős adót fizetnek. A működés, az emberi élet feltételeit itt is biztosítani kell, hogy e hellyel egyen­rangú városrészek legyenek, s ne csupán a maradékelv alapján részesüljenek a ja­vaidból — mondották. Ha esős nyár lasz, és emelkedik a talajvíz szintje, az alsóvá­rosi és a móravárosi nyitott csatornákat elönti a szenny­víz, s az eső- és talajvíz fertőzött elegye, akkor a városban koleraveszély is fennállhat — tette hozzá dr. Tichy-Rács Csaba, a város­peremek nehézségeiről szól­va. Balogh László az MDF nevében elutasította az adók kivetését, Thurzó Ferenc szerint a csatolt községek hajlandónak mutatkoznak az újabb áldozatra, a kom­munális adóra. Dr. Piri Jó­zsef elmondta: aki elzárkó­zik a helyi adók bevezetésé­től, az népszerűségre törek­szik. Jenei Ferenc az MDF­et populáris demagógiával vádolta, s a városüzemelte­tés kötelező minimurnához is elengedhetetlennek tartot­ta az adóztatást. Dr Szil­vássy László megjegyezte, Szegeden senki nem hullat na könnyeket, ha a Jakab Lajos utcai műintézmény, vagy a Lila Akácban már matinészerűen is működő peep-show adózna. Koha Róbert, a konzervatív frak­ció vezetője sokadszor mond­ta már el: kész, kidolgozott költségvetést akarnak lát­ni, hogy dönthessenek szük ségességéről, vagy elvetésé­ről — mert nem támogatják ugyan a helyi adókat, de nem is utasíthatják el. Egy­úttal megemlítette, a helyi adók nem azonosak a lakos» sági adókkal, az üzemek, kocsmák, s az előbbiekhez hasonló szórakozóhelyek igenis adózzanak. A részletes vitában a kép­viselők ízekre szedték a költségvetés bevételi és ki-, adási rovatait, alaposan elő­készítve a következő ülésen meghozandó végleges dön­tést. (ódor) Az önkormányzat költségvetéséivek volt egy általá­nos és egy részletes vitája. A részletes vita annyira részletes volt, hogy a képviselők, mielőtt elkezdték vol­na a vitát, jó húsz percet vitatkoztak arról, hogy este hatig, vagy nyolcig vitatkozzanak. Végül is azzal zárták le a vitát, hogy még lesz idejük vita közben ismételten megvitatni, hogy tulajdonképpen meddig is tartson a költségvetési vita. A maguk által kijelölt határidőket nem tudván tar_ tani, fél kilenc táján újabb vita bontakozott ki. hogy aznap este vitatkozzanak-e orrvérzésig, vagy hagyják abba, s másnap folytassák-e, vagy két nap múlva talál­kozzanalc-e ugyanitt, esetleg csak a következő hétfőn; valamint arról, hogy a végleges döntést a költségvetés­ről egynapos vagy kétnapos vitára tervezzék-e? A vita hevében fogyatkozott a létszám (valaki meg is jegyezte tréfásan, már csak két embernek kellene elmennie), ezért elhangzott egy olyan javaslat is, zárják be a ka­pukat, hogy senki se távozhasson. Ez igen. Nem lehet többé irigykedni, hogy semmi­ért kapják a fizetésüket. Ó. J. -mm WWW m-Mtmnr Tapsok — Szegedért Március 12-ére virradtunk ma. A Nagy Vízi 112. év­fordulójára Szegeden ezit a magunk mögött hagyott éjfélt sokan ébren, érték meg — ki munkában, ki baráti társa­ságban, mások talán egy ügyért szövetkezett közösségben. Ezek közé tartoznak mindazok, akik tegnap este részt vet­tek a nagyszínházban a Szegedért Alapítvány idei díjki­osztó gálaműsorán és azt követően a Tisza Szállóban ren­dezett fogadáson. „Ügyről" kell szólnunk, hiszen az ala­pítvány megszületése óta egyre inkább törekszik azok meaiverésére, akik anyagi vagv természetbeni áldozattal is készek szolgálni a város felemelkedésének, szellemi, er­kölcsi gazdagodásának ügyét, s Hv módon elismerésben részesíteni az e téren kimagasló alkotókat. Nem csupán a tegnapi gálaműsor szereplőinek és az alapítvány idei ünnepeltjeinek — Gregor Józsefnek, a fő­díjasnak, és Grasselly Gyulának, Szecsödi Ferencnek, Gyu­lay Endrének, a három kuratórium díjazottjainak — szólt a taps tehát, hanem a „szerette Város" minden elkötele­zettjének is — az árvíz túlélése emléknapjának előestéjén. Natfy László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents