Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-12 / 60. szám
DELMAGYARORSZÁG 81. évfolyam, 60. szám 1991. március 12., kedd Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Tavasz, tankok, tüntetések Á népszava(z) a Szovjetunióban — „Elég volt Havelből", skandálták Pozsonyban — Albánia: ki trónol? — Á március 15-ei programokról Koleraveszély Adózzanak a peep show-k? A belgrádi tüntetések sorozata egyre inkább hasonlít a tavaly júniusi bukaresti zavargásokra. A jugoszláv fővárosban tegnap, kora délután a Milosevics-kormány támogatására a szerbiai szocialista párt ellentüntetést szervezett. A délután folyamán összeült szerb parlament gyűlésén Milosevics kormánybeszámolójában arról beszélt, hogy a tüntetéseket Szerbia ellenfelei szervezték. Belgrádban közben lezárták a Terazijet, a diákmegmozdulások színhelyét, és az ellenzéki tüntetések átterjedtek Űjvidékre is. Tegnap Pozsonyban a szlovák nacionalisták tartottak nagygyűlést, a Jozef Tiso által 1939-ben. március 14-én Hitler támogatásával kikiáltott „szlovák nemzeti állam"' évfordulója előtt. Nem nyugszanak a kedélyek a Szovjetunióban sem. A vasárnapi, óriási méretű, Jelcint pártoló tömeggyűlés után a Pravda című napilap és a moszkvai tévéhíradó adása élesen támadta az oroszországi parlament elnökét. Jelcin szombati beszédében az új szovjet szövetségi szerződés tervezetét bírálta, amelynek elfogadására március 17-ére népszavazást írtak ki a Szovjetunióban. Miközben Szaddám Húszéin köztársasági gárdája ostrom alá vette az elnök elleni megmozdulások központjának számító Kerbela várost, Bejrútban 23 iraki ellenzéki szervezet 350 vezetője háromnapos konferenciát kezdett. Nincs egység Szerbiában Mint az Vajdaságszerte szinte mindenütt, falfirkákon olvasható: a szerbeket csak a szerbek egysége mentheti meg. Az ősi jelmondat, mely a korábban Szerbiával szembenálló nagyhatalmak politikai taktikái ellen ágál, akár örök érvényű is lehetne, ha mindenkor konkrét választ adna arra is, hogy a szerb nemzetet mitől, vagy kiktől kell megmenteni. Szlobodán Milosevics, a szocialistává vedlett volt kommunista pártvezér szerint: a külföldről irányított szerb ellenzék, az (horvát fasiszta) usztasa uszítástól, valamint a koszovói albánok aknamunkájától. Vuk Draskovics, a megújhodási mozgalom vezetője szerint; az új nemzeti színezetű, álruhába bújtatott régi rendszertől. Az egyetemisták szerint: a belgrádi televízió vezetőitől és kommentátoraitól, s a vérbe folytott szombati tüntetés óta a köztársasági belügyminisztertől ... A vélemények tehát megoszlanak, sőt, szöges ellentétben állnak egyKuvait köszöni, de nem nekünk A kuvaiti állam meglepő módot választott arra, hogv nyilvánosan kifejezze háláját az országot felszabadító szövetséges államoknak. Hétfőn az amerikai lapokban egész oldalas hirdetést tett közzé, s ebben az Egyesült Állam dkkal együtt felsorol 30 országot, amelyek erőfeszítést tettek az Öböl-háború megnyeréséért. A dolog szépséghibája — számunkra — csak annyi, hogy a háborúban jelképesen részit vevő közép-európai országok, Lengyelország és Csehszlovákia mellett. Magyarország neve nem szerepel a listán. Kínos. Annyira kínos, hogy az amerikai védelmi minisztérium egyik szóvivője kénytelen volt külön kijelenteni: az Egyesült Államok Magyarországot is a közös erőfeszítések résztvevőjének tekinti. mással. A hatalom mindenesetre továbbra is a szocialisták kezén maradt. Milosevics ellenzéke a választásokon csúfos vereséget szenvedett, s most talán — a bolgár ellenzék példáján felbuzdulva — váratlanul ismét az utcákra' vonult. (Váratlanul; mivel a tüntetés szétveretése, a hadsereg bevetése meglehetős kapkodásra utalt.) Szerbiában a gazdasági helyzet azonban korántsem olyan kilátástalan, mint a szomszédos Bulgáriában, vagy Romániában. A szerbek pszichikus karaktere mindemellett jobban kedveli a megszokott állandóságot a bizonytalanságnál, legalábbis erre enged következtetni a választások eredményeinek okát kutatók véleménye. Amilyen kellemetlen helyzetbe hozta a horvát kormányt a krainai szerbek autonómiájának kikiáltása (Knin és Pakrac) olyan kellemetlen most Milosevics számára, ami székhelyén, Belgrádban történt, illetve történik. Varga Iván Újvidéken is... Belgrádban hétfő este ösz- helyzetet A Szkupstina szeüít a szerb köztársasági rendkívüli üléséit a diákok parlament hogy megvitassa és az ellenzék kitartó kövea szombaton kezdődött tün- telesei miatt hívták össze, tetések nyomán kialakult de olyan napirendet fogalmaztak meg, amely rögtön kiváltotta az ellenzék tiltakozását. A parlament ugyanis a hivatalos közlemény szerint )ra pusztító tüntetésekkel kapcsolatos kormánybeszámolót" fogja megtárgyalni, s az ellenzék törvényhozói szerint ez már eleve minősíti a vitát. Az ülésen elsőként Szlobodán Milosevics köztársasági elnök kapott szót. Hangsúlyozta, hogy Szerbia ellenségei összefogtak, épp akkor, amikor a köztársaság kezd a saját lábára állni. Kérte a belgrádiakat, hogy szüntessék be az utcai akciókat, s reményét fejezte ki, hogy Belgrádban rövidesen helyreáll a nyugalom, figyelmeztetett arra is, hogy a helyzet rendkívüli intézkedésekhez vezethet. A nap folyamán 'Belgrádban hatalmas tüntetést tartott a Száva torkolatánál a szerb kormánypárt, s a szervezők szerint a nagygyűlésre több százezer emibert tudtak mozgósítani. A résztvevők létszámát független értesülések tízezrekre becsülték. A nagygyűlés szónokai kifejtették, hogy a szerb ellenzék Szerbia destabiiizálására törekszik, elárulta a népet, és szövetkezett Szerbia ellenséged vei. A szónokok felmelegítették azt a régi keletű vádat, hogy Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője egyezséget kötött a horvát pártokkal. A tömeg többször követelte az ellenzéki vezetők példás megbüntetését. Voltak, akik egyenesen azt sürgették, hogy Vuk Draskovicsot „akasszák fel". Belgrád központjában az egyetemisták szünet nélkül tüntetnek, a megmozdulás kifejezetten ibékés és fegyelmezett. A diákokat napközben felkereste Pál pátriárka, a szerb görögkeleti egyház vezetője, aki a tüntetések beszüntetésére hívta fel a fiatalokat, hangoztatva, hogy a problémákat nem az utcán kell megoldani. A 'belgrádi egyetemi tanács támogatásáról biztosította a diákok akcióit, hangoztatva, hogy joguk van az oktatás bojkottálására. Kiállt a diákok ímeliett a szerb írószövetség és a Pen Olub. szerb tagozata is. Újvidéken hétfőn a diákok szintén az utcákra vonulták, hogy támogassák 'belgrádi társaikat. Az újvidéki egyetem rektorátusa azonban elítélte az akciót, s követelte, hogy a haligatÓK szüntessék be a megmozdulást. Ante Markovics jugoszláv kormányfő az állameLnöksóg ülésén élesen bírálta a szombati tüntetések elfojtására alkalmazott eszközöket. Vasárnap elhangzott beszédét Belgrádban csaknem egy teljes nap késéssel tették közzé. Szeged költségvetésének általános vitája — első olvasatban — volt a közgyűlés programja tegnap délután két órától a városháza dísztermében. Ahogyan a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke, dr. Simor Ferenc fogalmazott: az utolsó mankókat szándékoztak itt megadni a szakapparátus számára, hogy a 28-ai ülés elé vezethesse a szöveges változatot. A képviselők túlságosan nagynak ítélték a vállalatok támogatására fordítandó összegeket (összesen 190,4 millió forint), és kicsinek a vállalkozási alapot (5 millió forint). Kerekes Pál tanácsnok alacsonynak tartotta a költségvetésben a sport részesedését — ez egy százalék alatt van —, s arról szólt, hogy kellő támogatás híján Szeged úszósportja teljes egészében megszűnhet. Több felszólalásban jelentkezett ugyanaz a probléma: az elmaradottság, a másodrendű állampolgárság. Jenei Ferenc, dr. Piri József és Békési Zoltán nehezményezték, hogy a településrészek minimális összegek felett rendelkeznek, noha polgáraik jelentős adót fizetnek. A működés, az emberi élet feltételeit itt is biztosítani kell, hogy e hellyel egyenrangú városrészek legyenek, s ne csupán a maradékelv alapján részesüljenek a javaidból — mondották. Ha esős nyár lasz, és emelkedik a talajvíz szintje, az alsóvárosi és a móravárosi nyitott csatornákat elönti a szennyvíz, s az eső- és talajvíz fertőzött elegye, akkor a városban koleraveszély is fennállhat — tette hozzá dr. Tichy-Rács Csaba, a városperemek nehézségeiről szólva. Balogh László az MDF nevében elutasította az adók kivetését, Thurzó Ferenc szerint a csatolt községek hajlandónak mutatkoznak az újabb áldozatra, a kommunális adóra. Dr. Piri József elmondta: aki elzárkózik a helyi adók bevezetésétől, az népszerűségre törekszik. Jenei Ferenc az MDFet populáris demagógiával vádolta, s a városüzemeltetés kötelező minimurnához is elengedhetetlennek tartotta az adóztatást. Dr Szilvássy László megjegyezte, Szegeden senki nem hullat na könnyeket, ha a Jakab Lajos utcai műintézmény, vagy a Lila Akácban már matinészerűen is működő peep-show adózna. Koha Róbert, a konzervatív frakció vezetője sokadszor mondta már el: kész, kidolgozott költségvetést akarnak látni, hogy dönthessenek szük ségességéről, vagy elvetéséről — mert nem támogatják ugyan a helyi adókat, de nem is utasíthatják el. Egyúttal megemlítette, a helyi adók nem azonosak a lakos» sági adókkal, az üzemek, kocsmák, s az előbbiekhez hasonló szórakozóhelyek igenis adózzanak. A részletes vitában a képviselők ízekre szedték a költségvetés bevételi és ki-, adási rovatait, alaposan előkészítve a következő ülésen meghozandó végleges döntést. (ódor) Az önkormányzat költségvetéséivek volt egy általános és egy részletes vitája. A részletes vita annyira részletes volt, hogy a képviselők, mielőtt elkezdték volna a vitát, jó húsz percet vitatkoztak arról, hogy este hatig, vagy nyolcig vitatkozzanak. Végül is azzal zárták le a vitát, hogy még lesz idejük vita közben ismételten megvitatni, hogy tulajdonképpen meddig is tartson a költségvetési vita. A maguk által kijelölt határidőket nem tudván tar_ tani, fél kilenc táján újabb vita bontakozott ki. hogy aznap este vitatkozzanak-e orrvérzésig, vagy hagyják abba, s másnap folytassák-e, vagy két nap múlva találkozzanalc-e ugyanitt, esetleg csak a következő hétfőn; valamint arról, hogy a végleges döntést a költségvetésről egynapos vagy kétnapos vitára tervezzék-e? A vita hevében fogyatkozott a létszám (valaki meg is jegyezte tréfásan, már csak két embernek kellene elmennie), ezért elhangzott egy olyan javaslat is, zárják be a kapukat, hogy senki se távozhasson. Ez igen. Nem lehet többé irigykedni, hogy semmiért kapják a fizetésüket. Ó. J. -mm WWW m-Mtmnr Tapsok — Szegedért Március 12-ére virradtunk ma. A Nagy Vízi 112. évfordulójára Szegeden ezit a magunk mögött hagyott éjfélt sokan ébren, érték meg — ki munkában, ki baráti társaságban, mások talán egy ügyért szövetkezett közösségben. Ezek közé tartoznak mindazok, akik tegnap este részt vettek a nagyszínházban a Szegedért Alapítvány idei díjkiosztó gálaműsorán és azt követően a Tisza Szállóban rendezett fogadáson. „Ügyről" kell szólnunk, hiszen az alapítvány megszületése óta egyre inkább törekszik azok meaiverésére, akik anyagi vagv természetbeni áldozattal is készek szolgálni a város felemelkedésének, szellemi, erkölcsi gazdagodásának ügyét, s Hv módon elismerésben részesíteni az e téren kimagasló alkotókat. Nem csupán a tegnapi gálaműsor szereplőinek és az alapítvány idei ünnepeltjeinek — Gregor Józsefnek, a fődíjasnak, és Grasselly Gyulának, Szecsödi Ferencnek, Gyulay Endrének, a három kuratórium díjazottjainak — szólt a taps tehát, hanem a „szerette Város" minden elkötelezettjének is — az árvíz túlélése emléknapjának előestéjén. Natfy László felvétele