Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-11 / 59. szám

4 Hetedhét határon 1991. március 11., hétfő A dolgok állása, állások dolga Társadalomkutatók hat-hét évvel ezelőtti tanulmányaiban részleteiben olvasható, hogy a munkanélküliség, az akkor még csupán előrevetített fenyegető eshetőség, erőteljesen érinti majd az ingázó dolgozókat. Böhni Antal szociológus például a folyamatok elemzésével az elsők között figyelmeztetett, milyen veszély fenyegeti a munkavállalók e rétegét. Hangosan viszont errefelé kimondani sem volt ildomos a tömeges munkanélküliség problémakörét. napilapban írni ily módonínég kevésbé. Ma sajnálatos tényként regisztráljuk, mennyire valós az akkor tudományos eszköztárral vázolt foglalkoztatási struktúra, benne a növekvő mértékű munkanélküliség. Jóllehet, a távolsági ingázók, közülük is a szakképzetlenek a leginkább veszélyeztetettek, de példaként a közlekedési költségek rohamos növekedést miatt a válaszút előtt álló, létszámleépítésre kényszerülő vállalatok, a szegedi térségben a 20-30 kilométeres távolságból ingázó dolgozóiktól, az elsők közt szabadulnak. Az ingázás és munkanélküliség összefüggése tehát nem csupán a fővárosba feketevonatozó szabolcsiakat érinti. A KSH 1984-es adatai szerint Szeged vonzáskörzetéből 9 ezernél alig többen jártak be naponta dolgozni, zömmel ipari munkahelyekre. Mára ez a számadat 12 ezerre módosult. A KSH e pillanatban éppúgy nem rendelkezik pontos adatokkal a mintegy 30 kilométeres sugarú körből bejárókról, mint ahogyan az érintett mintegy 25-28 település önkormányzatánál sincsenek részletes információk. A munkaügyi szolgáltató irodától kapott, tizenegy község ingázóiról vázolt kép a mellékeltek szerint követhető. Az összességében 5300 bejáró közül az említett településekről 131 tartósan munka nélkül maradt embert jeleznek az adatok. Mindez még arányaiban akár kedvező is lehetne, amennyiben nem lehetnénk tisztában azzal: minden statisztika, összesítés kissé torz tükör. Ugyanis számos helyen - Zákányszéktől Községek és munkanélküliek 33 30 V. .. 24. 21. 10... is. Suttnur (hrO... k.Mliu Tiuauigrt llh. B'.h. ÍV,. Szegedre ingáznak D Sandorfalva D Szatymaz [13 Zsoitibó • Bordám 220 I Kubekhaza 0 Tiszasziget K Üllés S Roszke 0 Deszk 1 Domaszék kezdve tobb településen hallottam - a bejáró dolgozók munkahelyük elvesztésével nem a munkanélküliségi regisztrálásra törekedtek. Igyekeztek a második gazdaságban rejlő lehetőségeket kihasználni. Vannak, akik most bővítették, mások a kényszerűségből most indították e vállalkozói jellegű munkát, munkahelyüktől megfosztottam Nem kíván bővebb maevarázatot. miiven nehéz csőd nélkül megúszni, ha manapság valaki sertéshizlalásba fog. gondolván, hogy meg tud élni belőle. Személyes sorsokat, adatokban csupán egy számként jelen lévő ember küzdelmeit adatösszesítések nem tükrözhetik. Viszont azt is a számok, arányok mögött kell tudnunk. (Az ábrákon Tiszasziget Újszentivánnal együtt értendő.) b. p. A galambom Egyszer kaptam egy galambot, olyan házigalamb volt, amiről tudtuk, hogy szigorúan tilos lecsűzlizni. Valaki talán mégis lecsúzlizta. mert már úgy kaptam, hogy egyáltalán nem tudott repülni, csak pislogott azokkal az aprócska szemeivel, néha ide-oda totyogott. Bár a szárnyai nem lógtak, szóval nem tekinthettem szárnyaszegett madámak. mégis valószínűnek látszott, nem azért hagyott fel a röpködéssel, mert megunta, vagy speciel most nem volt hozzá kedve, hanem bizony töröttnek ítéltem a szárnyát. Először is elneveztem Jocónak. mindenki úgy beszélt róla, hogy az a bizonyos Jocó galamb. Úgy döntöttem, hogy felnevelem, bár nem gondoltam, hogy ennél nagyobbra is nőhet, meri az már strucc, meg úgy döntöttem, hogy meggyógyítom és ha már elég egészséges lesz, megtanítom röpülni iv Azt még nem tudtam, hogy hogyan fogok majd a röptetéshez. meg milyen leckéket adjak neki. mindenesetre szereztem jó kis magocskákat, ilyen-olyan eledelt, vizes tálat. Az elsó néhány napon bezártam egy ketrecbe, ámít a szomszédok nagy örömére a kerítéseikből lecsavart drótokból fontam. Féltettem az örökké éhes kóbor macskáktól, mert bizony azok néha annyira éhesek voltak, hogy még az udvaron száradó ingeket és lepedőket is széttépkedték. Később, mikor már megerősödött, sokszor szabadon engedtem, mindig visszajött és nem lett semmi baja. Egy napon ügy éreztem, hogy elérkezett a pillanat, amikor megkezdhetjük a repulésoktatást. Óvatosan a levegőbe emeltem, hogy talán a magasságtól saját magától, ösztönösen röpködni kezd. De nem. Kitaláltam még jó néhány fortélyt, ám folyamatosan csődöt mondtam. A'z persze eszembe se jutott, hogy orvost, vagy vafami szakembert keressek, lévén ez kezdettől fogva az én ügvem volt. Teltek múltak a napok, és az etetésen kívül egyebet nem tehettem Jocóert. Álmomban már néhányszor láttam röpködni, de mindegyre „talajt fogott". Egyik reggel óriási ötletem támadt, kipattantam az ágyból, ahogy húzkodtam magamra a ruhákat, egyre biztosabb lettem benne, hogy ma még a valóságban is láthatom galambom ívét. Kirohantam az udvarra, kinyitottam a kalitkát, de ki tudja miért, Jocó ezen a reggelen élettelenül feküdt a kalitkában. Podmaniczks Szilárd Fék! Sándorfalván ingyenes a helyi tömegközlekedés. Es egy kicsit veszélyes. Mert a falu apraja nagyja kerékpáron karikázik. Több ezren nyomják a pedált, tekerik a tengelyt a bringákon úttesten, járdán, árokszélen. Közülük sokan túl gyorsan tekernek és körültekintés nélkül. A gyerekek szinte önveszélyesek: suliba jönni-menni rodeózva, versenyezve, kunsztokat bemutatva divat. A vágták után szinte örülnek a „versenyparipáik", ha pihenni kikötik őket. Gazdáik szülei viszont nemigen örülhetnek: egyre több a községben a biciklis gyermekbaleset Jó lenne, ha jobban vigyáznának akár tiltó, parancsoló szóval is a gyerekekre! Nehogy mégis túl sokba kerüljön az ingyenes közlekedés... Sz. M. Konzol Új gazdasági alakulat formájában dolgozik ezentúl a tizenegy Szegedkomyéki települést tömörítő Mórahalmi Közös Költségvetési Üzem. az alapítók a régi szervezet megszüntetéséről döntöttek, mert a cégbírósági bejegyzésben nem szerepelt. Az újraalapított, 3 millió 50 ezer forint törzstőkéjű gazdasagi egység Konzol Kft. néven működik. Társbérlőt kap a bölcsőde Végleges költségvetése még nincs Kisteleknek, de már a tervezet ismeretében is bizonyos, rendkívül nehéz év vár a városra. Az önkormányzat minden intézkedését a takarékosság jegyében hozza meg. Összesen 147 millió forint elosztásáról döntenek majd a képviselők a hónap végén. Azaz csak 140 millióról, mert a további 7 milliót máris elkülönítették. Hogy tartalékolják-e ezt az összeget, vagy tanterembővítésre használják fel, egyelőre talonban hagyták a kérdést. Napirenden viszont a bölcsőde kihasználatlansága: 20-22 gyerekre évi 6 millió forintot költeni a mai szűkös anyagi körülmények között, megengedhetetlen. Sürgősen felülvizsgálják tehát az intézmény működését, és a lehető legészszerűbb és legcélszerűbb megoldást választva működtetik majd tovább. Vagyis szó sincs a megszüntetéséről, inkább azt latolgatják, hogy a város túlzsúfolt óvodáiból gyerekcsoportokat irányítanának át a bölcsőde épületébe. Természetesen azt az óvodai közösséget jelölnék ki a költözésre, amelynek otthona már nagyon rászorul a felújításra. G. E. Mórahalomért Egészséges Mórahalomért. Ez a neve annak az alapítványnak, amelyet Mórahalom városa hozott létre nemrégiben a helyi egészségügyi ellátás javításáért. A kezdet: hat tagú kuratórium, amelynek tagja körzeti orvos, plébános, takarékszövetkezeti főkönyvelő, állatorvos, szakszövetkezeti tag és bölcsődevezető-helyettes (valamennyien Mórahalom polgárai); a cégbíróság által törvényesített működési forma, valamint 100 ezer forint alaptőke a városi önkormányzat vagyonából - és a lakosok befizetéseitől gyarapodó összeg az OTP-számlán - teszi hozzá dr. Dézsi Csaba, az alapítvány elnöke. - Az alapítvány a rászorulókon nem anyagi támogatással segít majd. Főként azokat szeretnénk támogatni, akik nehéz szociális körülményeik miatt nem tudják helyreállítani megromlott egészségüket; nagy értékű gyógyszerek beszerzésével, a szanatóriumi kezelések és a kezelésre való utazás költségeinek megtérítésével, vagy éppen a sérültek és idősek mozgását könnyítő eszközökkel. Az alapítvány pénzéből eredetileg az orvosi rendelő korszerűbb felszerelésére is szántunk, de erre, úgy tűnik, pillanatnyilag nem lesz szükség, mivel annak költségeit az önkormányzat külön állja. - Mikortól vehető igénybe az alapítvány segítsége? - Ez a befolyó pénz mennyiségétől függ. Az alaptőkéhez jövő év január l-jéig nem nyúlhatunk hozzá, de nem is volna érdemes, mert akkor a kamatok csökkennének. A befizetett összegek felével viszont máris rendelkezhetünk. Talán 2-3 hónap múlva a legsürgősebben rászorulók már igényelhetik a segítséget. (Az „Egészséges Mórahalomért" OTP-számlaszáma: 674-000068. A befizetett összeg az adóalapból leírható.) S. P.S. SOÓS IMRE GYŰJTEMÉNYE és környéke Meg lehet élni akár a vízből is, ezt mondják az okosok. Ebből máris következik, nem tulajdonítom magaménak a mondatot. Üllésen, az áfész szikvízüzemében említi válaszként Soós Imre arra a kérdésre, ha öt-ötven egy üveg szóda, s abból is kevesebb jut csak a gyártónak, miből teiik az életre. Lám, biztos igaz lehet, miszerint akár a vízből is pénzt lehet csinálni, így aztán minek firtassam, a szódavíznél hogy áll a helyzet. - Kerüljenek beljebb, lássuk először ami a megélhetéshez kell - szólal a ház ura Imre gazda, máris sejdíthető, nagyon erőltetni nem kell, hogy beszéljen se gépezetről, se szódavízforgalomról, se pedig az igencsak összetett gyűjteménye darabjairól. Folytatólag sorjában értesülünk több lényeges dologról, miszerint: a szódás papír szerint a feleség. Jucika asszony, de a szódát úgy húsz év óta mégiscsak a ház 'gazdája csinálja szövetkezeti keretben, áfészgépekkel. - Mi volt előbb, a szódásuveg-gyűjtemény, vagy a köcsögök, gerebenek, lámpák, kolompok és egyebek? - kérdem, miután a mesterség rejtelmeinek taglalását a több tucatnyi remekmívű, 1916-tól datált szódásuveg-ritkaság böngészése zárja. - Nem az üvegekkel kezdtem a gyűjtést, azok csak később jöttek, mondván, ha már szódás háznál vagyunk, a sokféleségben ezeknek helyt kell találni. Igazából^ olyan negyedszázada már az első néhány darabból kezdett összeállni a másoknak csak lim-lomnak számító tárgyak kicsike házi múzeuma. Két német barátom példáján indultam a dolognak. Stuttgartból jártak idehaza és kerestek mindenfelé rézüstöt, vasalót, mert vitték volna kifelé. Mondom, ha már nekik értéket jelent az ilyesmi, nekünk ugyan miért nem. Kezdtem magam is összeszedegetni.-Aztán lám ennyi . Meg lehet nézni, persze a legjava a kultúrházban van. ott fityogatják kiállításon. - Honnan szerzi be a legkülönfélébb targyakat, ami ezt a vegyes gyűjteményt alkot ja ? - Tudják ezt a szokásomat már, egészen messzi vidékekről is van. hogy kapok ilyen-olyan darabot. A Bakony-vidékról is került már hozzám értéket jelentő régiség. De itt van egy vízhordó fa. azaz abronica, amelyik egyenesen Adáról származik. Rákosi szülőházának második szomszédságából. Mondhatom. az már elég nevezetes hely. Hozzátéve. sajnos. Summa-summárum. keveredik ide mindenfelől régiség. Ingyen el nem fogadok senkitől semmit, így aztán, ha valahol a leselejtített gép cifra tábláját megmenti valaki az ócskatelepre kerüléstől, jó szolgálatot tesz és még valamicske pénzt is kaphat érte. Gondolom ez így senkinek se káros. Bizonyos, hogy hozni ide mindig lehet, de vinni semmit. - Gondolom ezalól kivétel a szóda, azt ugye mégsem magának szánná. Ha már itt tartunk, kerdenem, mi sorsot szan a gyűjteménynek ? - A községre hagyom, csináljanak belőle kiállítást. Máris mehetne az egész akár, ha lenne arra való hely. Legutóbb néztek úgy tudom helyiséget néki. ötszázezerbe került volna. De az önkormányzatnak kevés most a pénze. Biztosan lehetne vonzása Üllésen egy ilyen nevezetességnek. Ha már így is csak tudnak róla az emberek, lám még Szegedről az újságtól is jöttek. Tagadhatatlan örömmel beszél a különféle anyagú, rendeltetésű és épségű eszközről, díszről, paraszti eszkábáról. Elete része, hogy maga-magában életre keltse a már ránézésre beszédes , sorsokról valló tárgyakat. Citera, grófi kastély tetejéről származó, lomok közül előbukkant, de ezüstvégétől megfosztott villámhárító. Mellette szamárpatkó, „eredeti mosoni drill szabadalom" vetőgép táblácska, repülógéppropeller-darab. Az ereszalján végestelen végig, mint megannyi paprikafüzér sorakozik a több száz darab. Védettebb helyen ősrégi metszett pohár, üveg, könyvek, dokumentumok. Egyik 1923-ból éppen a Hangya Szövetkezet első huszonöt évét feldolgozó kötet. Szinte véletlen, a Soósgyűjtögetés is ennyi idős. Becsei Péter (Fotó: Gyenes Kálmán)