Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-01 / 51. szám

DEIMAGYARORSZAG 81. évfolyam, 51. szám 1991. március 1., péntek Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Hat hét háború Fegyvernyugvás az Öbölben — Iszlám a Szovjetunióban Biztonságos város-e Szeged? — Kevesebb a magyar T

egnap George Bush amerikai elnök hivatalosan kihirdette az öbölbeli hadműveletek felfüggesztését. A bejelentést azt követően tették, hogy az iraki ENSZ-nagykövet szerdán kormánya nevében közölte a Biztonsági Tanáccsal: Irak teljesiti a rá vonatkozó rendelet valamennyi pontját. Az amerikai elnök bejelentésére — a hivatalos iraki rádióban elhangzottak szerint — az iraki haderők számára elrendelték a fegyverszünetet. Ez a harcok végét jelenti: a hat hétig tartó öböl-háború a szövetségesek teljes győzelmével ért véget. A Magyar Köztársaság kormánya a tűzszünet hírére nyilatkozatot adott ki, melyben üdvözli Kuvait felszabadulását, és reményének ad hangot, hogy a BT határozatainak Irakkal való elfogadtatása valóban a háború végét jelenti. A magyar kormány támogat minden olyan erőfeszítést, amely a Közel- és Közép-Kelet térségében egy átfogó biztonsági rendszer megteremtésére irányul. John' Major brit miniszterelnök kormányának az Európai Közösségekkel foglalkozó „Fehér Könyvéhez" írt előszavában támogatásáról biztosította Magyarország EK-társult tagsági kérelmét, amely idővel elvezethet a teljes jogú tagsághoz. Bush feltételei szövetségesek képvisel ői-r;séges csapatoknak szabadvei, megtegyék a tűzszünet- 'ságukban áll újra felvenni hez szükséges katonai intéz- harcot 'kedéseket. Amerika kérni fogja az ENSZ Biztonsági Bush hangoztatta, hogy a Tanácsának összehívását, koalíciónak nem az iraki hogy a testület gondoskod- néppel, hanem vezetőikkel, jék a háború befejezéséhez mindenekelőtt Szaddám szükséges .lépésekről. Huszeánnel volt viszálya; az A támadó hadműveletek iraki nép nem ellenség, nem felfüggesztésének feltétele, törekszenek elpusztítására, hogy Irak nem tüzel a szö- A .hadifoglyokkal jól bánvetséges csapatokra, és nem nak, és várják a napot, amiindít Scud-rakétákat egyet- kor olyan vezetése lesz az len ország ellen sem. országnak, amely kész béAmennyiben Irak bánmely kében élni szomszédaival — feltételt megsérti, a szövet- mondotta. Magyarok Kuvaitba Kuvait felszabadult, az iraki hadsereget legyőztük — jelentette be helyi idő szerint szerda esti beszédében George (Bush. Az amerikai elnök közölte, hogy a szövetségesek éjféltől (közép-európai idő szerint reggel 6-tól) tűzszünetet léptettek életbe, de annak fenntartását feltételekhez kötik. Az elnöknek a Fehér Házból sugárzott beszédét valamennyi tv- és rádióhálózat élő adásban közvetítette. iBush bejelentette, hogy hat héttel a háború kezdete és 100 órával a földi (hadműveletek megkezdése után a szövetségesek éj fél tói felfüggesztik a támadó hadműveleteket, s Irakon múlik, hogy ez tartós fegyverszünethez vezet-e. A feltételeik: — Iraknak haladéktalanul szabadon kell engednie minden hadifoglyot, más országok állampolgárait, a kuvaiti foglyokat és tájékoztatást kell adnia minden földi és tengeri akna helyéről, típusáról; — Iraknak végre kell hajtania valamennyi, az országra vonatkozó ENSZ-határozatot, beleértve azt, hogy érvényteleníti Kuvait bekebelezését, és el kell fogadnia az elvet, hogy kártérítéssel tartozik az agreszsziójávai okozott károkért, veszteségekért. A koalíció felhívja az iraki kormányt: jelöljön ki katonai parancsnokokat, akik U48 órán belül találkoznak a Kádár Béla külgazdasági miniszter megbízásából Kuvait bécsi nagykövetével tárgyalt a napokban az NGKM illetékese. A tárca osztályvezetője elmondta, hogy a .minisztérium még a háború idején kidolgozta azokat a tervéket, amelyek segíthetik a magyar cégek bekapcsolódását Kuvait újjáépítésébe. Az ezzel kapcsolatos írásos dokumentumot átvevő nagykövet elmondta: mintegy másfél hónapra van szüksége Kuvaitnak ahhoz, hogy felmérje a károkat, s prioritási sorrendet állítson fel az újjáépítésben. Az osztályvezető azt is a nagykövet tudomására hozta, hogy azok a magyar vállalatok, amelyék korábban jelen voltak a kuvaiti piacon, készek az azonnali viszszatérésre. Így például a Chemokomplex gázcsőépítésekben, a Transeléktro pedig erősáramú berendezések szállításában, létesítésében vehetne részt. Ezenkívül szó lehet magyar járműexportról, vadamint élelmiszer-szállításokról is. A magyar vállalatok az ENSZ-embargó feloldása után részt vehetnek Irak újjáépítésében is, de ehhez előbb meg kell állapodni arról, hogy Bagdad miként törleszti adósságát Magyarországnak. Jelenleg 145 millió dollárral tartozik Irak, s ebből az elmúlt évben 16 millió a lejárt magyar követelés, míg az idén 40 millió dollár törlesztése lenne esedékes. A teljes adósság visszafizetésének ideje egyébként 1995. Amint visszaköltözik országába a kuvaiti kormány, s normalizálódnak az ottani életkörülmények, a magyar (Folytatás a 2. oldalon.) „Boldogok vagyunk, hogy a tulajdona lehetünk" Elkelt a konzervgyár Február 25-étől új gazdája van a Szegedi Konzervgyárnak. A második eladási kisérletet az különböztette meg az elsőtől, hogy kisebb volt a nyilvánosság, nagyobb az eredményesség, s valami elképzelhetetlen a gyorsaság. A gyáron belül megnyugodtak a kedélyek, úgy tűnik, nincsenek már veszélyben az utóbbi hónapokban ugyancsak ingatag munkahelyek. Délelőtt 10 órakor rnunkásgyűlésen mutatkozott be a vevő, Balázs András, a Sámson Kft. (Holding) tulajdonosa. A magabiztos vállalkozó az emberek érzelmeire is tudott hatni, sűrűn elhangzó kulcsmondata: „A gyár a maguké." A Sámson-Szeko Kft. — így hívják ezután a konzervgyárat — vezérigazgatója, Szikszay Miklós is optimista volt, márciustól béremelést ígért, s ezért raoionális gazdálkodást, takarékosságot kért cserébe. Kérése másnak is volt, (Folytatás a 3. oldalon.) Szombati magazinunkban Baka István verseit közöljük: a katolikus papi békemozgalom 1956 utáni újjáalakításáról olvashatnak: Szellemi körök című összeállításunkban a tudomány fellegváráról, az egyetemről hozunk „életképeket", s a kávéház, mint agóra mellett „érvelünk", többek között ismertetjük Kass János és Koczor György fentebb közreadott tervét a Stefánia átalakítására. (újszászi) M inden valós önkor' mányzat életképességének feltétele, hogy megfelelő gazdasági alaptatkai rendelkezzen. Ennek egyik eszköze lehet a helyi adók bevezetése. A rövid számvetés, és az önkormányzat költségvetésében szükség szerint jelentkező fokozott bevételi igény ismeretében nem lehet reális alternatíva az, hogy Szeged városában a helyi adókat bevezetik-e, vagy sem. A körülmények kényszerítő hatására a helyi adók bevezetése az önkormányzat számára nemcsak lehetőség, hanem sajnos kötelezettség. A nehéz helyzet természetesen fokozott felelősséggel jár, ezért az önkormányzatnak az eszköztár számbavételekor figyelembe kell vennie az adóalanyok, de különösen a város lakosságának teherviselő és -fogadó képességét. Az önkormányzat 1991. évi költségvetésében mutatkozó bevételiforrás-hiány enyhítésére eszközként a helyi adók „kombinációjának" több változata készült el. Adófajták Az 1990. évi C. törvény szerint az önkormányzat rendeletével építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult. A város adómegállapítási jogát korlátozza többek között az, hogy a bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet a törvény szerinti adómaximumnál. A jogszabályban meghatározott mentességek bővíthetők, az. egyedi ügyekben gyakorolható méltányosság egyéniesített jogalkalmazást tesz lehetővé. Az egyes adónemek főbb jellemzőiről tudni kell: Az építményadó alanya az építmény tulajdonosa. Tárgya a lakás és nem' lakás céljára szolgáló épület. Az adó mértékének maximuma 300 forint/négyzetméter. Mentes az adó alól például a szükséglakás, továbbá valamennyi lakás esetén egyenesági hozzátartozók után személyenként 25 négyzetméter. A telekadó alanya a telek tulajdonosa. Tárgya a beépítetlen belterületi földrészlet. Az adó évi mértékéhek felső határa 100 forint/négyzetméter. Mentes az adó alól például az építési tilalom alatt álló telek. A telekadóval kapcsolatban szükséges eloszlatni azt a félreértést, hogy az önkormányzat a kiskerteket négyzetméterenként 100 forint adóval kívánja terhelni. A kiskertek, mint zártkerti ingatlanok ugyanis nem belterületi földrészletek, ezért nem tárgyai a telekadónak. A kommunális adó esetében a magánszemélyek adókötelezettségét a tulajdonában álló építmény, telek, valamint a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti díja alapozza meg. Az adó ' mértékének A helyi adókról Szeged város közhatalmi jogosítványainak gyakorlásához, alapvető közszolgáltatást végző intézményeinek működtetéséhez az elmúlt évben 4.9 milliárd forinttal rendelkezett. A város üzemeltetése sokkal inkább tünt bűvészmutatványnak, mint a pénzeszközökkel történő gazdálkodásnak. Az önkormányzatnak — a várható inflációra is tekintettel — az 1990. évhez hasonló, de a valós igényeket meg sem közelítő ellátás biztosításához mintegy 5,6 milliárd forint bevételre volna szüksége. Ezzel szemben a város az előzetes számítások — vagy talán némi túlzással: remény — szerint 4,4-4,5 milliárd forint bevétellel számol. Az egyszerű számtan alapján is könnyen belátható, hogy a nélkülözhetetlen feladatok ellátásához a város pénztárcájából több mint 1 milliárd forint hiányzik. felső határa évi 3 ezer forint. A vállalkozók kommunális adójának alanya a vállalkozó. Az adó alapja az adóalany által helyben foglalkoztatott személyek átlagos létszáma, Az adó mértékének felső határa évi 2 ezer forint/fő. Az idegenforgalmi adó alanya a lakásnak nem minősülő üdülő tulajdonosa, illetve a nem állandó lakosként 48 órát meghaladóan tartózkodó magánszemély. Az ideiglenes tartózkodás esetén az adó mértékének felső határa személyenként és naponta 100 forint. A helyi iparűzési adó esetén az adókötelezettséget az önkormányzat illetékességi területén végzett gazdasági tevékenység alapozza meg. Alanya a vállalkozó. Az adó alapja az értékesített termék,, illetve a végzett szolgáltatás éves nettó árbevétele. Az adó mértékének felső határa három ezrelék. Változatok — bevételre Az önkormányzat gazdálkodásához elengedhetetlenül szükséges bevételi források bővítését és az adóalanyok teherviselő képességét figyelembe véve, három változatot dolgoztunk ki. „A" változat: A szektorsemlegesség és arányos teherviselés hangsúlyozása mellett a törvényben biztosított ötféle adó bevezetése az adómaximum 30 százalékának megfelelő mértékben. Ezen változat szerint egész adóévre az elméletileg megállapítható helyi adók, a még meglevő, úgynevezett tanácsi adók, valamint az illetékek együttes összege 526 millió forint, ebből a várható bevétel 366 millió forint. „B" változat: A tervezett helyi adók eltérően érintik a lakosságot, annak egyes csoportjait, illetve a gazdálkodó szerveket, vállalkozókat. 1991. évben a lakossági terhek aránytalan növekedésével számolhatunk, ezért ebben az évben csak a gazdálkodó szerveket, vállalkozókat terhelnék a helyi adók, a törvényben biztosított maximális adórnértéijkel. A magánszemély adóalanyok 1992. január 1jétől adóznának. A változat ez évben csak a gazdálkodó szervekre, vállalkozókra hárítaná. Ezen változat szerint az elméletileg megállapítható évi helyi adók, tanácsi adók és illetékek együttes összege 995 millió ferint, a várható bevétel 651 millió forint. „C" változat: A magánszemélyek a vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó) helyett egységesen kommunális adót (évi 2 ezer forint) fizetnének, a gazdálkodó szervek, vállalkozók pedig a törvényben biztosított lehetőségek ós garanciális korlátok között maximális adómértékkel adóznának. Ezen változat szerint, éves szinten a helyi adók, maradvány tanácsi adók és az illetékek együttes összege 1 milliárd 139 millió, a várható bevétel 733 millió forint. Mindhárom változatban az év közben történő bevezetés esetén természetesen az adókivetés és bevétel időarányos részével számolhat a költségvetés. A különböző változatok egybevetéséből kitűnik, hogy a „C" variáció várható bevétele enyhíti a legnagyobb mértékben a költségvetés hiányát. Ezen változat az adóalanyok körében szerényebb arányosságot mutat, a lakosság terheit elviselhetetlen mértékben nem növelné. Közmeghallgatás A helyi adók politikai súlya, az adóalanyokra háruló többletterhek miatt is szükséges kutatni a bevételi forrásokat, és szigorú mércével vizsgálni a kiadások körét. Az önkormányzat közgyűlése legutóbbi ülésén egyelőre ezért sem foglalt állást a helyi adók kérdésében. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat olyan felelős döntés előtt áll, amely a város lakosságát széles körben érinti, ezért a helyi adókról 1991. március 4-én, 17 órakor a Szegedi Ifjúsági Házban közmeghallgatást tart. Addig is várja az önkormányzat a lakosság észrevételét a helyi adókról. Javaslataikat az Adó- és Illetékhivatalnál _ (Szeged, Széchenyi tér 9.," fsz. porta előtt elhelyezett dobozban), vagy a városi ügyfélszolgálati irodában (Szeged, Széchenyi tér 11., sz. hasonló módon) írásban tehetik meg. Dr. Lippai Pál polgármester