Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
6 Sport 1991. február 11., hétfő Jövő nyáron Vitorlázórepülő-EB Szegeden Mozgalmas évet zárt a Délvidéki Aero Club, amely vasárnap délelőtt tartott tájékoztató jellegű klubgyűlébt a városi önkormányzat klubtermében. Év közben sok problémát okozott az MHSZ megszűnése. amelyből még a fölbomlás előtt kivált, azaz újjáalakult a Magyar Repülő Szövetség. Az év végére az üzemeltetői gondok is megoldódtak, ezeket a klubok vállalták át. Mindezen bonyodalmak és bizonytalanságok közepette a szegedi vitorlázórepülők dicséretesen produkáltak. Az idényt új hazai csúcsok beállításával kezdték. 1990. május. 28-án Mihók József új, együléses távolsági rekordot állított fel: Szeged, Mátészalka, Kiskundorozsma. Kornádi. Szeged útvonalon 776 kilométert repültek. Rá 4 napra, június elsején Katona Dezső és dr. Nagy Sándor 533 kilométeres, tört vonalú céltávot repült IS 28 B 2 típusú, kétüléses repülőgéppel. Ez a hazánkban ilyen kategóriájú vitorlázógépekkel megtett legnagyobb távolság; körülbelül 100 kilométerrel múlja felül az eddigi legjobb teljesítményt. A klubgyülésen megvitatták az 1991. évi klubtagsági díj mértékét ós az évi repülőrendezvényeket. Több edzőtábor is lesz Szegeden. S a nyáron a nemzetközi vitorlázó, repülő-bajnokságot külföldi meghívott versenyzőkkel „elöEB-ként" rendezik meg. 1992-ben Szegeden férfi vitprlázórepüló-EB lesz. Ehhez jó ajánlólevél az 1990-es VIII. alföldi vitorlázórepülő-bajnokság. hiszen a ragyogó időjárás ós a jó körülmények hatására 27 750 kilométer feletti távrepülés született. Ezek az adatok is mutatják, hogy Közép-Európa egyik legkedvezőbb adottságú repülőteréről van szó. Ahhoz, hogy a világ előtt jól szerepeljünk., megfelelő körülmények kö-^ zótt kell fogadnunk az ideérkezőket. Ehhez viszont szükség van nemcsak a város és a megye, hanem az egész ország segítségére —' hallottuk Rácz Tamás klubtitkártól a tájékoztatón. Takács Viktor Március 9-én Sportbál a Forrásban A nagy szellemek (és a nagy gondolatok) előbbutóbb biztosan találkoznak. Ez történt az elmúlt hét péntekén is, amkior a város sportéletének néhány ismert alakja. Csókást Márta (a Szegedi DRE röplabdázója), Sáfrány Mihályné (a Szegedi Építők tekézője), Kékes-Szabó Andrea (a Szegedi TC labdarúgója), Medve György (a Szegedi Építők röplabdázója), valamint a városi sportosztály két képviselője. Teimel Zoltán és Rigó Lehel öszszedugták fejüket, és kisütöttek valami roppant eredetit. Tervük lényege: ha már ennyi sportember él Szegeden (akik mellesleg csak felületesen ismerik egymást), bölcs dolog lenne egy kellemes helyen összehozni őket egymással — egymásért. Vagyis rendezni kellene egy igazi sportbált! Teimel Zoltánék ötlete a Tisza Volán SC vezetőinek elképzeléseivel is találkozott, így szinte biztosra vehető, hogy március 9-én a Forrás Gyógyüdülőben a legkülönbözőbb sportágak művelői mulathatnak majd együtt. A bállal kapcsolatos kérdéseikkel (belépők igénylése, betétprogramok.) a szegedi egyesületek, szakosztályok vezetői a városi sportosztályok Teimel Zoltánt kereshetik meg személyesen. vagy a 10-955ös telefonon. Sorin Cigan Irreális talajon Nemcsak a gólok késtek... Azt hiszem, az ebtulajdonosok a szombat délelőttihez hasonló időre szokták mondahi: „ilyenkor még a kutyámat sem engedném ki az utcára ..." Furcsa, de a Szeged SC labdarúgói és a szurkolók (j<? kétszázan) a lábujjgémbentö hideg és az arcokba köpködő eső ellenére is magától értetődő természetességgel cserkészték be a Felső Tisza parti stadiont. Ezen a napon is töretlenül bíztak abban, hogy egy jó mérkőzés — aktív és passzív — résztvevői lehetnek. Pedig a gépi és kézi ..technikával" is tisztított salakos (vagy ezúttal inkább havas és latyakos) edzőpálya nem tűnt túl bizalomgerjesztőnek ... Fél 11-kor (a találkozó hivatalos kezdési időpontjában) még csak annyi hír volt a román B liga erdélyi csoportjának nyolcadik helyén tanyázó Strungul Arad játékosairól, hogy percekkel korábban Nagylaknál átlépték a határt. Aztán jó órával később már az öltöző küszöbén is sikeresen átvergődtek. Végül — nem sokkal 12 óra előtt — azt is megéltük, hogy a bírói hármas (Szekeres, Bánóczki, Simon) vezetésével a két gárda bekocogott a kezdőkörbe. A Szeged SC Leboniczky — Hurguly, Bogdán, Mihalache, Szécsényi — Puskás I., Sallai, Török — Kun, Takács Z., Bárány összeállításban kezdte a játékot, vagyis három „állandónak" mondható focistája (Takács J., Arki, Apró) nélkül. — Sajnos ketten sérültek — mondta Szalai István, a csapat edzője —, Arki Gabit pedig családi okok miatt elengedtem a mai mérkőzésről. Ez utóbbi döntését — legalábbis az első félidő nem kifejezetten magas színvonalú játéka láttán — alighanem bánta is egy kicsit a hazaiak szakvezetője. A (néha túlzottan is) harciasan „Á Szeged jó kis csapat!" A középcsatárnak Belgium lesz a végállomás? Minden híresztelés ellenére ez a 26 éves, szőke üstökű, 181 centiméter magas, 76 kilós fiatalember (még) nem a Szeged SC labdarúgója! Ezt a szombat délelőtti előkészületi mérkőzésen Zádori Gyula — aki Farkas Zoltán lemondása után a közösség akaratából a szakosztály első számú vezetője lett — is megerősítette. Persze azonnal hozzátette, hogy a hét második felében már létrejöhet a megállapodás az FC Bihor és a szegedi csapat képviselői között, és ez esetben Sorin Cigan 1991. december 31-éig a Tisza-parti együttesben folytathatja pályafutását... Az elmúlt, hetekben „ördöngösen cselező" fantomként hol eltűnt Szegedről, hói váratlanul előkerült a nagyváradiak egyszeres román válogatott — mellesleg magyarul kitűnően beszélő — középcsatára. — Még van mit „tisztába tennem" Romániában — mondta mosolyogva szombaton, amikor a (leendő) társak melegíteni indultak a Strungul Arad elleni edzőmeccs előtt. — A feleségem és négyéves kisfiam Nagyváradon élnek, és őket is igyekszem a. lehető leggyakrabban meglátogatni. ^ Milyen román csapatokban futballozott eddig? — Az FC Biharnál kezdtem, és 18 évesen már A ligás focistának vallhattam magam. Ezt követően a FCM Brassó, majd a Victoria Bukarest játékosa lettem, és a fővárosi csapattal az 1989—90-es bajnokságban a harmadik helyen kötöttünk ki. Sajnos az UEEA Kupában már az első körben „kivégzett" bennünket a Valencia. + Mindig centert szőtt? ját— Nem, korábban a középpályán kaptam — főként irányító — feladatot. Aztán „edzői kényszer" hatására léptem egy sorral előrébb, és ma rnár ott érzem igazán „otthon" magam. Egyébként 123 első osztályú találkozón húsz gólt szereztem. + Egyszer — Jenei Imre kapitánysága idején — a román válogatottban is szóhoz jutott. — 1989 májusában Szebenben Szabó találatával 1-0-ra legyőztük az olaszokat. Fantasztikus élmény volt! A külföldi túrákon — klubcsapatok ellen — még többször is lehetőséget kaptam a nagyválogatottban, de sérülésem meggátolt abban, hogy további „hivatalos" mérkőzéseken is pályára lépjek. Arra azért büszke vagyok, hogy az olimpiai válogatottban stabil pontnak számítottam. + Tavaly nyáron egy közlekedési baleset szenvedő alanya volt. Teljesen felgyógyult már? — Júliusban tényleg borultam egyet motorral, és hetekig csak pépes ételeken éltem, ugyanis az állkapcsom három helyen is eltört. Bár 10 kilót leadtam, a bajnoki rajton már a kezdőcsapat tagja lehettem. Az FC Bihor jelenleg az utolsó előtti helyen áll, de májusig biztosan elkerül majd a kiesőzónából. + Mi a véleménye a szegedi gárdáról? A Szeged jó kis csapat, nagyon szívesen játszanék Bogdánék kőzött. Remélem, hogy eredményesek lesznek a tárgyalások, és tavasszal már kék-feketében rugdoshatom a gólokat. • Szeged álmai netovábbja? — Egy darabig igen, de később szeretném magam kipróbálni egy nyugati profi csapatban is. Belgiumról például már sok szépet hallottam . .. (réthi) Kézilabda NB I. A dunaújvárosiakon Keczkóné sem segített Szombaton a Secotex női kézilabdacsapata Dunaújvárosban. a Tisza-partról nemrég eltávozott Keczkóné új együttese ellen lép>ett pályára, és háromgólos győzelmet aratott. Bár az első gólt a Secotex lőtte, gyorsan fordított a Dunaferr, mert játékosai a vendégek technikai hibáit és Ki.spál kiáállítását jól használták ki. 5-1et mutatott az eredményjelző a 9 pereben. amikor nagyot fordult a mérkőzés. A szegedi csapatnak feljavult a védekezése, és bravúros kapusmutatványok után a 15. percben már 5-7 volt az állás! Egyszer még kiegyenlített a Dunaferr (7-7), de ettől kezd ve a több jó teljesítményt felvonultató — dobogós remenyek megtartásáért küzdő — vendégek 2-3 góllal végig vezetve kezükben tartották a mérkőzést. Különösen a válogatott Szabó Melinda volt elemében. A második félidőben sem változott a játék kép>e. mert a hazaiak csak felzárkózni tudtak, hisz a Secotexből mindig volt valaki (Barna, Gát, Szabó — a kapuban Borosné) aki lehűtötte egyenlítési reményeiket. Ez a bravúros idegenbeli győzelem egyben azt is jelenti, hogy a vb miatti 8 hetes szünet után a szegediek a 2. helyről indulhatnak harcba a dobogóra jutásért A mérkőzés jegyzőkönyve: Dunaferr— Secotex Szegedi Textilművek 22-25 (10-12) Dunaújváros, 600 néző. V.: dr. Soós, Soltész. Secotex: BOROSNÉ — Utasi 2. SZABÓ (12/3), GÁT 4, Kispál 1, BARNA 4. Kocsis 2. Cs.: Bödór (kapus), Virincsik, Németh, Asztalos, Huba. Kiállítások: 10, illetve 2 perc Hétméteresek: 8/7, illetve 5/3. küzdő aradiak ellen ugyanis valahogy nem igazán tudta elkapni azt a bizonyos fonalat a szegedi együttes. Boszszantó labdakezelési (amiért a csúszás talaj is felelős volt.) és helyezkedési (ami inkább a figyelmetlenségből fakadt) hibák követtek egymást, ugyanakkor nem lehetett nem észrevenni, hogy Bogdán „tanár úr", a rendkívül agilis Szécsényi és a pálya minden négyzetcentiméterét bejáró Sallai nagyon hasznosan futballozott. A szünet előtt aztán Leboniczky is bemutatott egy „idegnyugtató" védést, majd Bárány kapuba tartó emelését a román hátvédek szinte a gólvonalról „kaparták vissza" a mezőnybe . .. A második játékrész (talán a jótékony napsugarak hatására) valamivel élvezetesebb küzdelmet hozott, mint az első. A csereként pályára lépő Kemenes és Puskás T. is vitt némi szint a játékba, és a Leboniczkyt felváltó Tóth Zoltán is magabiztosnak tűnt. Jó 10 perccel a befejezés előtt Takács Z. a kapufát találta telibe, majd a 88. percben összecsuklott az aradi 16oson belül. Mindenki megnyugtatására: nem szívelégtelenség vagy végelgyengülés következtében. hanem a Strungul-játékosok kemény belepője nyomán. A román edző U-esnek látta az esetet. Szekeres játékvezető nem. És ez meg akkor is bosszantja az elfogult és elfogulatlan meccsre járót, ha „csupán" egy előkészületi mérkőzésen történt. . . — A végén meg görcsölt a vádlim — „panaszkodott" az öltöző felé bandukoló Sallai Tibor —, hihetetlenül sokat kivett belőlünk ez a talaj. A Strungul Arad elleni 0-0-val egyébként még nem ért véget az edzőmeccsszéria, ugyanis Kunék ezen a héten három összecsapást is játszanak jugoszláv csapatok ellen, a határ túloldalán. R. J A. Reakció — Idő H at nappal ezelőtt ugyanezen a he. Íven — új értékelő-elemző sorozatunk első fejezetében — finoman fogalmazva is „megdorgáltam" a teremtés koronájának első számú segítőjét és ellenségét, a nőt. Pontosabban, egy nőt Silviát, vagy ahogyan kedvenc divatházában szólítják. Frau Mattháust. Aki férjét (Mönchengladbach. majd München, legújabban Milano „császárát", napjaink egyik legnagyobb labdaművészét) egyszerűen ügyetlennek minősítette. Na. nem a stadionban nyújtott produkciója alapján, hanem otthoni „műszaki érzéke" — vagy inkább érzéketlensége — miatt.. . Persze, a hölgyek sem egyformák. Vannak közöttük olyanok is. akik figyelmességükkel. köszönetnyilvánításukkal mármár zavarba hozzák az újságírókat, a névtelen levelekkel is „napi kapcsolatban" álló szerkesztőséglakókat. Dr. Suki Béláná. a Szegedi Egészségvédő Egyesület elnöke történetesen ebbe a „hálás" kategóriába tartozik. Január 13-án — mint arra valószínűleg olvasóink közül is sokan emlékeznek — az egészségvédők jótékonysági labdarúgótornát rendeztek az újszegedi Sportcsarnokban. Az országgyűlési és önkormányzati képviselők (Orbán Viktorral. Kirá'y Zoltánnal, Lippai Pállal soraikban! kétkét csaoatot neveztek a jeles eseményre, míg a külügyminisztériumiak és a Délmagyarország tollforgatói egy-egy gárdával vették fel a küzdelmet — a győzelemért és sokak egészségéért. Annak idején lapunk elég nagy terjedelemben foglalkozott a remek hangulatú, közel négy órán át tartó teremtornával a résztvevőkkel, csak valahogy az ötletgazdák (és -megvalósítók) méltatását felejtettük el. Mentségünkre talán annyit hozhatunk fel. hogy a „fé. nyes diadal" (a dontőben .0-0 után hétméteresekkel győztük le a Külügyminisztériumot) egy kicsit mindnyájunkat az amnézia boldog és esetenként felmentést adó állapotába segített... Néhány napja kaptuk meg dr. Suki Bé-,' lánétól azt a levelet melvben a rendezvény mérlegéről is ír. Ami a legörömtelibb: jegyekből és egyéb forrásokból 35 ezer 440 forint „jött össze", amit általános iskolások gerinejavító és -erősitö tanfolyamaira fordítanak majd. Vagyis a lehető leghasznosabb célra. Mi pedig — ha az átlagnál valamivel hosszabb reakcióidővel is. de — szeretnénk köszönetet mondani a Szegedi Egészségvédő Egyesületnek a nemes kezdeményezésért és a precíz tájékoztatásért. Hiszszük. hogy az idén lesz még alkalmunk bizonyítani januári sikerünk jogosságát — valami hasonlóan színvonalas sportdélutánon. Ahol talán már „heteseket" sem kell lőnünk a döntőben Réthi J. Attila