Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 32. szám

Horthy hamvai és a szentatya érkeznek — Sóval vagy sózatlanul Sydney Pollack új filmjéről — Fejünkre esik-e a Szaljut—7? A bagdadi rádió közlése szerint Irak megszakította diplomáciai kapcsolatait az ellene harcoló országok­kal, köztük az Egyesült Államokkal és Szaúd-Ará­biával. A hírt egyelőre sem Washingtonban, sem Rijádban nem erősítették meg. A szövetséges légierő órákon keresztül Bászra iraki kikötővárost bombázta, a haditengerészet beásott iraki ala­kulatokat ágyúzott. Ágyúszóval felelt a dél-libanoni palesztin provoká­cióra Izrael. A „biztonsági övezetben" hamarosan heves tűzharc bontakozott ki. Világszerte tovább dúl a terrorizmus, emiatt Magyar­ország is megerősítette fontosabb stratégiai pontjainak el­lenőrzését. ' ' Az Országgyűlés honvédelmi és külügyi bizottsága együttes zárt ülésen tárgyalta meg a horvátországi fegy­vereladások ügyét. A tanácskozásról közös közlemény szü­letett. Pártok közötti politikai alkunak minősítette a kárpót­lási törvényt a Vállalkozók Országos Szövetsége, bár elis­mert"! már pincs visszaút. Lapunk harmadik oldalán folytatódik a szegedi sze­génység története, kulturális oldalunkon pedig interjút ol­vashatnak Sydney Pollack világhírű filmrendezővel. Fegyveres titkok céggel kötöttek üzletet gép­pisztolyok eladásáról. Kato­na Tamás értesülései szerint a volt munkásőrség fegyve­reitől „szabadult meg" ily módon Magyarország, egy — jogi szempontból — szokvá­nyos üzleti tranzakcióval. A 10 ezer géppisztolyhoz dara­bonként 180 töltényt is el­adtak. A fegyverek elszállí­tásához Magyarország hiva­talosan megadta az enge­délyt, a szállítmány nyíltan, leplombált kamionokban, szabályosan vámkezelve mentek át a határon. Ilyen szempontból az ügyletben tehát semmi szabálytalanság nem volt. A szünetben folytatott rö­vid beszélgetésekben egyéb­ként megfogalmazódott olyan képviselői vélemény, miszerint a honi sajtó túl­dimenzionálja az ügyet, s ezzel árt a nemzeti érdek­nek. Ez a nézet annak elle­nére tartja magát, hogy Ju­Tegnap délután zárt ajtók mögött kezdte meg együttes tanácskozását az Országgyű­lés külügyi és honvédelmi bizottsága. A két testület Antall József kormányfő kérésének megfelelően ült össze, hogy részletes tájé­koztatást hallgasson meg a magyar fegyverszállítási bot­rány körülményeiről. A kor­mányzat legfelsőbb szintű vezetői arra vállalkoztak, hogy a képviselők követelé­sének is eleget téve, feltár­ják az ügy még homályban maradt részleteit. Az ülést követően Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár és ellenzéki ve­zetők nyilatkozataiból kiraj­zolódott a fegyverszállítási ügy háttere. Bár a kereskedelem üzleti részleteit továbbra is bizal­masan kezelik, annyi kide­rült, hogy a magyar illeté­kesek a jugoszláviai Astra goszláviában immár a ma­gyar kormány tagjainak tá­jékoztatására hivatkozva is konkrét adatok látnak nap­világot a fegyverszállítások­kal kapcsolatban. Így pél­dául a jugoszláv parlament külügyi bizottságában ked­den elhangzott tájékoztatás szerint Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter azt közölte az ország budapesti nagyköve­tével, hogy a magyar kor­mány tudta nélkül 10 ezer Kalasnyikov típusú fegyvert 'adtak el Jugoszláviának. Közlemény a fegyvereladásról Szerdán az esti órákban, csaknem hatórás tanácsko­zás eredményeként köz­leményt szövegezett meg az Országgyűlés Külügyi és Honvédelmi Bizottsága. A közlemény hangoztatja: az Országgyűlés Külügyi Bi­zottsága és Honvédelmi Bi­zottsága Göncz Árpád köz­társasági elnök és Antall József miniszterelnök jelen­létében meghallgatta a kor­mány illetékes miniszterei­nek tájékoztatását a jugo­szláviai fegyvereladásról, il­letve annak következmé­nyéiről. A két bizottság tudomásul vette, hogy a kormány elis­merte: az illetékesek által szokásosnak tekintett fegy­verüzlet engedélyezése során eljárási mulasztás történt, majd az ügy nyilvánosságra kerülése után annak kezelé­sében hibák fordultak elő. Felkérte a kormányt, hogy a jövőben fokozott gondos­sággal igyekezzen elkerülni ai- ilyen eseteket. A Külügyi Bizottság és a Honvédelmi Bizottság egyet­értését fejezte ki a kor­mánynak azzal a szándéká­val, hogy diplomáciai úton tesz erőfeszítéseket az ügy­gyei és annak jugoszláviai megítélésével kapcsolatos problémák rendezése, Ma­gyarország és Jugoszlávia, illetve Magyarország és Ju­goszlávia tagköztársaságai közötti kapcsolatok erősítése érdekében. Hazahozzák Horthy hamvait? A Magyar Demokrata Fórum, mint párt, nem vállal­hat teljes felelősséget a kormány valamennyi döntéséért, hiszen az országot koalíciós kormány vezeti, amelynek döntései nem minden esetben vannak szinkronban az MDF programjával. Ezt Horváth Balázs, az MDF ügyve. 2ető alelnöke jelentette ki. Kérdésekre válaszolva, Horváth Balázs kijelentette, hogy Horthy Miklós hamvainak tervezett hazahozataláról nincs kormányzati döntés, ö maga, személy szerint nem látná semmi akadályát annak, hogy a néhai kormányzót „megfelelő emberi tisztességgel" temessék el Kenderesen. A gyászpompával azonban nem értene egyet. Csurka István, az MDF ügyvezető elnökségének tagja lehetőséget kért arra, hogy kommentálhassa az Országgyű­lés, keddi ülésnapján elmondott felszólalását. Kijelentette: „Az Országgyűlésnek nagyon kell ügyelnie arra. hogy ne tegye lehetővé a múlt rendszerből itt maradt hatalmassá­goknak, hogy újabb sérelmeket kövessenek el a magyar nép rovására." Tél Tápén GYENES KÁLMÁN FELVÉTELEI Iskola-üzlet? A közoktatásban is elindult a szabad garázdálkodás — mondta egy elkeseredett tanár a minap. Elunta hall­gatni a tudós szakembereket, neki az olyan szavak, mint modell, struktúra, linearitás. porosz rendszer, is­kolaszék. alaptanterv, átjárhatóság ós a többi — nem mondanak semmit. Kilépett az előadóból a folyosóra, gyomorbajos képpel rágyújtott, ömlött belőle a szó. Szerinte az új, ügyes igazgatók nem várnak semmi­féle tisztázó vitára, se törvényre, se minisztériumra. Ez utóbbiról ügy is azt tartják, cselekvésképtelen. Embe­rei túl vannak a hosszú kések éjszakáján, egészen a harmadik vonalig „agyon van lőve mindenki". Szabad tehát a terep, az önállóság álcája mögött bármi meg­történhet. Ha egy igazgató kitalálja, hogy visszatér a '45 előtti modellhez, csinálhat 8 osztályos középiskolát, persze, eleinte csak 1-2 „kísérleti" osztállyal. Vagy ha azt mondja, neki a 6 + 6-os modell a szimpatikus, ak­kor hatosztályos lesz a gimnázium. Pályázatokkal bom­bázza az alapítványokat (sokkal jobb. persze, egy kül­földit megcélozni, mint magyart), bedob valami jól hangzó, új képzési irányt (a varázsszó: menedzser), be­eteti a szülőket, és már indulhat is az iskolaüzlet. ' Első lépés: elhappolni az általánosból a legjobbakat. Ki törődik azzal, hogy a szerencsétlen általános iskolai tanároknak ott maradnak a gyengébb képességű gye­rekek? Kit foglalkoztat, hogy kinek a gyerekei? Azi esélyegyenlőség eddig szólam volt. Ma már az se. Ki­ment a divatból, nincs. Lesz elit gimnázium, elit menedzse­léssel. elitmenedz.ser-gyártással. Maidnem ugyanaz a szisztéma, mint eddig, csak moet másokból áll az elit. De az is előfördulhat, hogy ugyanazokból. Egy jelszó maradt: a legfőbb érték az ember. Ki gondol már az­zal, amit csak a vak nem látott, hogy igazából a leg­főbb ember volt az érték? Dettó, mint most! És ezt ne­vezzük mi rendszerváltásnak? Ha ilyen ütemben „modellezzük" tovább az iskola­rendszert, nem amerikanizálódunk. se Európába nem megyünk, hanem káoszt csinálunk. Miér nem nézik: meg jobban azokat a fene kívánatos külföldi modelle­ket? Mindenütt, ahol valódi piac és valódi verseny van. ott játékszabályok is léteznek, amiket igenis betar­tanak. Nálunk, minden jel szerint, abban áll a ver­seny, az iskolák között is. hogy melyik tud.ia minél ha­marabb tönkretenni a másikat. Elképedten hallgattam a dühös kifakadást. Való­ban fenyegetik ilyenfajta veszélyek (is) a közoktatást? Ki válaszoljon erre a kérdésre? A minisztérium? Az „ügyes" iskolaigazgató? A gyakorló tanár? A kutató? Alighanem valamennyiüket muszáj megkérdezni, vagy­is: igenis kellenek a tisztázó viták: a közoktatás válto­zásának gyakorlatát ellenőrző nyilvánosság. Bár nagy kérdés: mit kell csinálni az iskolában ilyenkor, rend­szerváltáskor? Kormányoragramos, „mindenpártos" szóval: stratégiai kérdés. De ki válaszoljon? Hogy' len­ne erre egyetlen, mindenkit üdvözítő felelet? Nem marad más megoldás, mint amely felé — szerencsére — haladunk. Hogy tudniillik, ama bizo­nyos készülő kerettörvény kereteiben alakítsa maid maga az élet. a valódi szükségletek az iskolai-oktatási változásokat. De ne más, ne az önállóság álcája mögé bújt ügyeskedés, akarnokság, felelőtlenség — megint. Mivel már nem egyetlen minisztériumi apparátusi fogja megmondani, mi történhet és mi nem. sok múlik az iskolák tényleges gazdáin. Akik állítólag mi ma­gúnk. adófizető állampolgárok vagyunk (talán majdan a működő iskolaszékek tagjaiként), no és persze vá­lasztott képviselőink az önkormánvzatokban. S bárha tisztában lehetünk azzal, hogv az oktatásügyi stratégá­kat nem eme laikus körökben kell keresni, majdnem biztos, hogy helyi oktatási stratégiák nélkül tényleg a káosz lesz az úr a helyi iskolaügyekben. Addig viszont, amíg a . mindent egyszerre muszáj csinálni" satuban vergődő önkormányzatok komplex áttekintésre és ter­vezésre lesznek képesek, talán a nyilvános dühkitörések is figyelmeztetnek: az iskolai változások játékszabályai­ban kell először megállapodni — egy egész társada­lomnak. Sulyok Erzsébet 81. évfolyam, 32. szám 1991. február 7., csütörtök Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Öt nap Magyarországon i pápa látogatása Sajtótájékoztatót tartot­tak tegnap a budapesti Köz­ponti Papnevelő Intézetben. A jubileumi Szent István év befejezéseként, 1988. augusz­tus 20-án olvasta föl a Szent István bazilika terén Paskai László bíboros azt a levelet, amely II. János Pál pápa meghívásáról szólt. Amint dr. Diós István, a Pápaláto­gatást Előkészítő Országos Iroda vezetője elmondta, 1989 tavaszán kezdődött meg a szervezőmunka. A Püspöki Kar és a kormány bizottsá­gai az illetékes vatikáni hi­vatalokkal folytattak tárgya­lásokat. II. János pál pápa 1991­augusztus 16-ától 20-áig tesz országunk vendége. A Szent­szék tavaly novemberben véglegesítette a programot. A Püspöki Kar ekkor létre­hozta az előkészítő irodát, és a Visitat Kft.-t. Az iroda a helyszínek közötti koordiná­lás feladatát látja el, ezenfe­lül adatokat szolgáltat egy­házi és állami fórumoknak az előzetes részvételi lét­számfölmérés eredményéről. Levélkapcsolatot tartanak a 2150 magyarországi plébá­niával is. Gondoskodnak a látogatással kapcsolatos nyomtatványok (képeslapok, tájékoztatók, imafüzetek) kiadásáról, valamint arról, hogy a nevezetes alkalomból forgalomba kerülő kegy-, emlék- és liturgikus dísz­tárgyak méltók legyenek az eseményhez. (Folytatás a 2 oldálon.)

Next

/
Thumbnails
Contents