Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-05 / 30. szám

1991. február 5., kedd Kultúra 5 Tempus-pályázatok - Brüsszel Szegedről a JATE a befutó Tavaly benyújtott pályázatok ..versenyében" hirdetett eredményt a brüsszeli Tempus-iroda. Összesen 620 egyéni és 1357 intézményi pályázat (ebből 599 magyar) érkezett be. amiből 206ot. illetve 135-öt (ebből 63 magyart) fogadtak el támogatásra. Ez a részvételi arány Brüsszelben minden előzetes várakozást fölülmúlt, úgyhogy várhatóan idén kétszer annyi pénzt bocsátanak majd a Tempus rendelkezésére, mint tavaly. A különböző országok közül Magyarországról érkezett a legtöbb jelentkezés, és magyar pályázók kapták a legtöbb elismerést is. A hazai jelentkezéseket előbb a magyar Tempus-iroda minősítette, majd elküldték Brüszszelbe. ahol egy szakértői bizottság végezte a végső értékelést. E bizottságban magyar szakemberek is helyet kaptak. Az osztályozás tízes fokozatú skálán történt, három fordulóban. A bizottság elsősorban szakmailag osztályozott, s csak aztán vett figyelembe politikai vagy más szempontokat. A Tempus-rendszerrel foglalkozó szakemberek úgy vélik, hogy az idei eredményhirdetés tanulságai felhasználhatóak a jövő évi sikeres pályázáshoz. Nagy általánosságban például előnyt jelent, ha a jelentkező intézmények valamely ismert külföldi egyetemmel szövetkeznek. Ugyancsak sokat nyomott a latban, ha a tervezetek távlati együttműködési programot tartalmaztak. illetve, ha az adminisztrációs költségeket a lelietö legkisebbre alakították. Ugyanakkor az egyéni pályázatoknál nagyobb volt az elfogadás esélye. A nyertés 63 magyar pályázat között Szegedről egyedül a JATE szerepel, négy saját és hat más intézménnyel közös tervezettel. Az egyetem sikeréről egy későbbi lapszámunkban részletesebben is beszámolunk majd. Az 1991 —92-es tanév Tempus-pályázatainak beküldési határideje 1991. március 15-e. az 1992—93-asoké pedig 1991. szeptember 15-e. „Kis universitas" Alakul a kétlépcsős tanárképzés Tárgyalóasztalhoz ült a JATE és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola oktatási vegyes bizottsága, hogy kidolgozza a két szegedi intézmény egységes. kétlépcsős tanárképzését. A kétlépcsős képzés bevezetése lehetővé tenné a csereekvivalens kollokviumokat és vizsgákat, vagyis a hallgatók ..átjárhatnának" eloadásokat hallgatni és vizsgázni a másik intézménybe. A csereekvivalencia a tizenhat éves korosztályt oktató tanárok képzéséig lenne biztosított, a szakoktatás természetesen továbbra is az egye'tem feladata maradna. Ez az oktatási rendszer egyébként része a nyugati oktatási szisztémának is. Magyarországon való bevezetése pedig hitelfeltételként szerepelt a Világbankkal folytatott egyeztetéseken. Első ülésén a tizennégy tagu vegyes bizottság, melynek tagja a JATE illetékes rektorhelyettese és a JGYTF főigazgatója is. elvileg egyetértett a változtatásokkal. Megállapodás csak a többfordulós tárgyalások végére várható, amikorra a gyakorlati kérdések is tisztázódnak. Dr. Szalay Istvántól, a JGYTF főigazgatójától megtudtuk. hogy bár terveik távlatiak, azt szeretnek. ha 1992-ben már megvalósulhatna az átjárhatóság. tehát a jövő évi beiskolázási programot már az új rendszer szerint tervezhetnék. (panek) Régészszerszámokkal a markolók előtt Különleges osztrák kiállítás a szegedi múzeumban A nagy, sárga markoló, mint valami sci-fi filmből előlépett óriási rovar harapja a főidet. A kivájt árok mellett gázcső kígyózik a végtelenbe. De mielőtt Alsó-Ausztriában a Huszonöt méter széles szervizúton elindultak volna a markológépek, a Laa és Gr.-Sieharts közötti szakasz huszonnégy pontján régészek vallatták a föld méhét. Nem is eredménytelenül. A történet tanulsága miatt előbb azonban néhány szót magáról a vállalkozásról. Világszerte elterjedt gyakorlat — legtöbb országban törvény írja elő —, hogy egy-egy nagyobb szabású földmunka megkezdése előtt régészek veszik birtokba a terepet. Sok csodálatos leletet sikerült így megmenteni a végső pusztulástól. Történt pedig, hogy 1985-ben döntés született az alsó-ausztriai gázvezeték nyolcvanhárom kilométeres szakaszának1 megépítésére. mely a Szovjetunióból érkező energiát szállítja. A munkálatok egy évvel később indultak, s 1988-ra nemcsak a vezeték készült el. de a régészek által feltárt kincsek restaurálása is megtörtént, elkészült a kiállítási anyag és a színes, reprezentatív katalógus — valamennyi . a vezetéképítő cég anyagi támogatásával felújított Móra Ferenc Múzeumban látható március végéig. Mint dr. Helmut Wtndl, AlsóAusztria tartomány múzeumainak igazgatója elmondta, az együttműködés valóban példaértékű volt. A régészek próbaásatások. légifelvételek és eddigi kutatások alapján pontosan be tudták mérni, a vezeték nyomvonalán hol szükséges elővenni ásóikat. A leletek felölelik az újkókortól. a vonaldíszes kerámiakultúrától a késő középkorig az egymást kóvetö történeti időszakokat. A kronológiai spektrum mellett igen különleges és értékes tárgyakra. együttesekre is bukkantak. Igv a bronzkorból származó. hordozható tűzhelyre, mely egyedülálló azon a tájon: aztán egy germán kovácsműhely teljes szerszám- és eszköztárára/egy bronzkori település értékes nyomaira: az égei kultúra hatását mutató kerámiákra. A Tűt vezeték az őskorban Eredeti és szellemes az ásatá(Ausztria leghosszabb ásatása) sokat bemutató tárlat installáeímú kiállítás most Szegeden, a ciós megoldása is: az üveggel fedett árokimitációban helyezték el a restaurált tárgyakat, olyan ..helyzetben, abugvan megtálálták azokat. így az ásatás illúzióját keltve a látogató maga fedezheti fel a településnyomokat. az eredeti helyén lévő edényeket, csontokat, sírmaradvánvokat. ékszereket. Az ásatási árkot idéző installáció mellett tablók, térképek, fotók, ábrák, rekonstrukciós rajzok teszik szemléletessé a vállalkozást. Megkérdeztem dr. Trogmayer Ottó múzeumigazgató régészt. vajon tudják-e hasznosítani a hazai nagy építkezéseken az ausztriai tapasztalatokat? Elmondta, hogy igen. a feladat éppen számukra is aktuális. Az épülő E5-ös autópálya nyomvonalan hasonló munkára készülnek. Birtokukban vannak a részletes útvonaltérképek, a földnvelő helyek tervezett pontjai, ezek alapján pontosan kidolgozott program készül, s bizonyára sok értékes hazai lelet kerül ki a"leendő autópálya majdani aszfaltszőnyege alól. A munka indulásának egyetlen feltétele: még nem áll rendelkezésre a szükséges pénz. T. L. S* .. * . m -&-ÍI i * • Ff ' »<V ! (£.. • • mm — A hőskorban kerültél a filharmóniához... — A Széchenyi téri szovjet emlékműről éppen a csillagot akarták néhányan leverni. A bámészkodók közöit tébláboltam én is. Ott találkoztam Polner Zolival, aki szintén csendes szemlélője volt az eseményeknek. Elpanaszoltam neki. hogy nincs állásom. Szerencsére néhány hét múlva Zoli nevelőapja. Lippóv Gyula által vezetett filharmóniai irodából diszszidált az egyetlen alkalmazott. Az ö helyére kerültem. Akkoriban jórészt könnyűzenei, úgynevezett esztrqd műsorokat szerveztünk. Pesti nagy sztárokat hívtunk meg. s minden hétfőn este két előadást tartottunk a színházban telt házzal. A Latabárok. az operettpi imadonnák — Németh Marika. Petress Zsuzsa. Honthy Hanna — óriási sikert arattak. Később, a hatvanas évek elején a műsoriroda kettévált. Ettől kezdve a könyhyumüfajjal az ORI, a komolyzenei koncertekkel a filharmónia foglalkozott. — Vonzódtál a komolyzenéhez? — Igen. bár magam nem tanulhattam. Költséges lett volna s nem tellett rá. Akkoriban nem volt rózsás a helyzetünk apám miatt, aki horthysta katonatiszt volt. Negyvenöt után B listára kerültünk. Nővérem orvos. én gyógyszerész szerettem volna lenni, de örültünk, hogv leérettségizhettünk. Nem estem kétségbe. Úgy gondoltam, becsületes munkával diploma nélkül is elboldogulok valahogy. — Negyvenöt illán milyen volt Szegeden a kultürélet? — A zenei életről nem sok jót lehet elmondani. A háború előtti polgári közönség igencsak megcsappant. Teljesen uj hallgatóságot..kellett szerv ezni. Gyula bácsi motorbiciklivel járta a várost', ugy próbálta a bérleteket az emberekre rásózni. Sokan azért vették meg a belépőt, hogy szabaduljanak tolunk. Pedig akkoriban szinte ingyen kapták a tömegek a kultúrát. Nem volt probléma könyvet venni vagy moziba, színházba járni. Én kezdő fizetésemből megtehettem, hogv egy operaelőadást négyszer-ötSárika „Nyugdíjba vonult. Nyugdíjba ment." A magyar köznyelv legidétlcnchh tőmondatai ezek. Nem részletezem e formulák tartalmát, mindenki tudja, mit jelent manapság „megérdemelt pihenést" tölteni. S némelv ismerősünkről azt is nehezen tudjuk elképzelni, hogyan is fog élni. ha letelik az idő. Ilyen Nógrádi I.ászióné is, aki 33 évet töltött el a Szegedi Filharmóniánál, ebből az utolsó tizenkettőt vezetőként. Sokan az aszszony nevét nem is tudják, az ország művészei, muzsikusai legtöbbször így címezik neki a képeslapokat: Sárika részére. Szegedi Filharmónia. Klauzál tér. szór is megnéztem. Munkám során több ezer hangversenyt meghallgattam, luv évek alatt, ha nem is lettem szakértő, de mint afféle ..zeneértő", azt hiszem. jól el tudtam igazodni a hazai.és külföldi zenei életben. • — A hatvanas években kik adtak hangversenyt Szegéden? — A legnagyobbak. Fischer Annié. Zempléni Kornél. Ferencsik Játios. Szabó Csilla. Kovács Dénes. Szvjatoszlav Richter. Dávid Ojsztrah... De rendszeresen foglalkoztattuk a szegedi opera akkori vezető művészeit: Moldován Stefániát. Szabó Miklóst, később a fiatalabbakat: - Karikó Terézt, Sinkó Györgyöt, Gyimcsi Kálmánt. Grcgor Józsefet... A Vaszy Viktor vezette Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Zenebarátok Kórusa is állandó szereplője lett programjainknak. És hát ne feledkezzünk meg a zeneművészeti főiskola művésztanárairól. Mint például Bódás Péter. Delley József. Várnagy Lajos... Évek alatt nagyra nótt az érdeklődés a hangversenyek iránt. A hetvenes évek elejére a régi színház 1014 férőhelyét sikerült „bebérletezni". — Van-e jelentősége egyiken pályán a szervező, a vezető személyiségnek? — A művészek, akiket meehívtam. remélem, nem csalódtak bennem, illetve a körülményekben, amiket teremteni tudtam. Pályám során azt tapasztaltam. nem az igazán nagy művészek követelnek különleges elbánást, Igyekeztem korrekt lenni, a munkámat mindig tiszta kézzel vége/ni. — Ez utóbbi mit jelent? — Azt. hogy a minőséget tartottam fontosnak, nem a sógor-komaságot. Azokat a művészeket igyekeztem meghívni, akik igazi színvonalat képviselnek. Mert úgy érzem — a minden tekintetben mostohán kezelt vidék is megérdemli, hogy közönsége színvonalas zenei programot kapjon. Ezért legtöbbször harcolni kellett, de megérte. — Vannak-e muzsikus barátaid? — Nincsenek. Pontosan amiatt, hogv könnyebb legyen részrehajlás nélkül foglalkoztatni az előadókat. — Kemény asszonynak látszol, hogyan érzed most magad. hogy ennyi év után leköszönsz? — Néhány hónapig négyórában még itt dolgozom, azután pedig majd méglátjuk. Kicsit elfáradtam, de ahogy magamat ismerem, nem sokáig fogom kibírni, hogy egy helyben üldögéljek. Valahol biztosan tudom majd magamat hasznosítani. Pacsika Emília Mozart halott (Nem tudom, miért fontosak a centenáriumok) Mozart kétszáz éve halott. Emlékezzünk meg róla! Vagyis gondoljunk utolsó napjaira, és akárcsak az időben visszafelé bukdácsoló varázsló. Merlin. mi is akkor ismerjük meg ót, amikor már egyre közelebb ér ahhoz, amit nem ismerhetett még ó sem. Mellé kell tehát lépnünk, megérinteni selyemkabátját. felrázni feje alatt a párnát és megsimogatva halott szemeit, közelébe hajolni s a fűjébe suttogni a kérdést: — S mondd, kedves Mozart, miiven a halál? Talán, ha visszaemlékeznénk temetésére, könnyebb lenne, de senki sem láthatta ót. amikor koporsójában lesüllyedt, akár egv tőkesúlyát veszten vitorlás: megadva magát a gravitációnak, elmerülve a melységben és a csendben. Milyen a halál? Mert nem olyan, mint a Rekviemben és nem olyan, minta Don Gtovanni végén, mert nem olyan — amilyennek ó képzelte. (Miért is kérdezném leliát?) Haladnánk ismét visszafele, fordítva hallgatva meg müveit, bezárva a nviránvokkal. majd rápillantva a kottalapokra, a: üres borosüvegekre, az arcára: egyre kevésbé értve azt. amit zsenialitásnak merünk nevezni. Aztán a gyermekkor következik, egy csodagyerek visszafelé hallott dallamai, pajkos kánonok, ahol az. elénekelt orgazmus urán csattan az első csók. maid a meztelenül felemelt, síró gyermek: Wolfgang Amadeus — és ez már egy újabb kerek évforduló. De minek is? Talán a szegedi színháznak van igaza, hogy nem mutat be épp most Mozart-darabot. Megértették ezt a mondatot!?): Mozart halott. Igen. Ha Mozart halott: Isten is halott, tehát nincs értelme a jóról és rosszról való szálasnak. Vagy ha van is. ezek már nem Isten kategóriái, hanem egy ismeretlen Úré. aki a teremtést a földre kezével csak gyengéden leengedte, s meghalt, csupán azért, hogy elnyerjük a szépről és csúnyáról való tudást. Ama-Deus. Mozart még ismerte ót. És a rosszról már nemcsak abban a kétszáz évvel ezelőtti pillanatban értesült, nem a bűnbeesést szenvedte újra. hanem tudomást szerzett a csöndről és arról, hogy minden hiábavaló. Uraim' Megünnepeljük ? Magtehetnénk. De a rádió épp aznap közvetíti a legunalmasabb Varrízsfuvola-elóadást. az Amadeus című Forman-filmef vetítik a moziban (jó Mozart-filmet csak akkor lehet csinálni, ha egy szó sem igaz az egészből és Mozart-zene nem is szólal meg: Formánnál majdnem minden igaz és egész végig szól valami Mozartzene-szerűség), a tévében őrültnek is alig nevezhető díszlettervező beszélget fogfájós operaénekessel, majd zongorázik valamit a műsorvezető, csak az egyik előadás szünetében idéz valaki a centenárium kapcsán egy Rilke-mondatot: .. Változtasd meg életed!" — neki talán még elhiszem, akar a sajnálatát is. Mozart halott De végül is így jó. — Nincs új Mozart-kép. nem keletkeznek új legendák arról, hogy soha nem hibázott, nem javított, nem irt másolatot, hisz anakronizmus mindez: végtelenszer elismerhetik már. Bocsássák meg teliat, hogy tort ülök én is, ily módon befészkelve magam a hosszú, gyalulatlan faasztal mellett zabdiók közé. Talán a gyász kötelez. Koio/si László