Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-05 / 30. szám

1991. február 5., kedd A helyzet 3 DM grafikon Voksaié Az ország lakosságának közel kétharmada menne el egy előrehozott választás esetén szavazni — derül ki abból a felmérésből, amit a Medián Közvélemény- és Piackutató Kft. végzett az elmúlt hónapban. A reprezentatív felmérés abból a szempontból is beszédes, hogy a választ adók többsége, ha ismét voksolhatna, bizony, guorsan átrendezné a Parlament ülésrendjét. Szembeötlő a liberális pártok gyors előretörése. Ábránk is mutatja, az SZDSZ és a Fidesz — a mai választási szisztéma alapján — akár abszolút többségre is szert tehetne egy esetleges választáson. Nem változott lényegesen az erősorrendben elfoglalt helye az MSZP-nek. az FKGP-nek és a kereszténydemokratáknak. A kisebb pártok, úgy tűnik. szilárdan tartják helyüket. Nem úgy az MDF, amely a legjelentősebb visszaesést könyvelheti el, jó fél évvel a választások után. Legalábbis a Medián felmérése szerint. Ha most valasztanank... SZDSZ 22.0% MSZP 6.0% MDF U.0% Fidesz 23.0% Nincs válasz 16.0% FKgP 9 0% Egveb 4.0% KDNP 7.0% _ i i Forrás: Madian Kft. Költözés előtt az Ifjúsági Iroda Társbérletben vagy egyedül? A lelki otthontalanokért. F.zt a rínn't kapta néhány hete az a cikk, amelyben az Ifjúsági Iroda legújabb kezdeményezéséről adtunk hírt. Vagyis arról, bővítik humán szolgáltatásaikat, eltökélt szándékuk, hogy mentálhigiénés csoportfoglalkozás beindításával elősegítik a városi szociális gondozóközpont kialakítását. Akkor még nem gondoltuk. hogy legközelebb ismét az otthontalanság lesz az irodával kapcsolatos információnk kulcsszava, méghozzá a saját otthontalanságuk. Egyelőre ugyan még senki sem lakoltatta kj őket, ám hogy a Deák Ferenc utcából menniük kell, az immár bizonyos. Szabóné Jánó Gabriella Irodavezető nagyon kilátástalannak érzi a helyzetüket. Félti mindazt, amit ezen a helyszínen megteremtettek. A népszerűvé vált tinitelefont. a fiatalok lelkisegély-szolgálatát, a díjtalan munka- és albérlet-közvetítést, és azt a seregnyi egyéb szolgáltatást, tanácsadást és zenei klubot, amivel Itt várták a fiatalokat. Ügy véli, ezzel a költözéssel létük, helyzetük, folyamatos működésük bizonytalanná válik. Az iroda nem hoz bevételt — Az elmúlt két év alatt rngyon sokan megismerték ezt az irodát — fejtegeti. — Nagy előnye, hogy a váras központjában található, jártukban, keltükben is észreveszik az emberek. Egy ilyen profilú tevekenység valahol a periférián meg sem élne. Jóllehet, nem is a perifériára költöztetnék az irodát hanem, tudomásom szerint az ifjúsági házba. Am ezt sem tartom jó meg. oldásnak. Az épület abszolút hangulattalan, nincs benne egy intim sarok, amit magunknak kialakíthatnánk. Már adottságainál fogva is, elsősorban tömegméretű rendezvények, szórakoztató műsorok szervezésére alkalmas. Hol lennének a szolgáltatásaink, például a tinitelefon? Nem tudom, hogyan lehetne összeegyeztetni a kétféle tevékenységet hiszen ellentétben az ifjúsági házzal. az iroda nem bevételes intézmény. Nehéz lenne az alkalmazkodási, hiszen mi nem alkalmi programszervezők vagyunk, hanem egy folyamatos klubéletet tartunk fenn. ahol akár nyitástól zárásig itt lehetnek a fiatalok. Gúzsba kötve Sok konfliktusunk lenne abból is. hogy mi úgymond begyújtjuk a kallódó, helyüket sehol sem találó fiatalokat is, míg a náz inkább a fiatalok elit rétegére ét»'.t Más r közönségünk, eltérő a stílusunk, különböző a célunk. Kétséges, vajon egy ilyen összezártságban meg tudná-e őrizni az épület a fizetőképes közönségét Fennáll a veszély, hogy miattunk sokan elpártolnának tőlük, és ily módon egyik funkciójának sem iga zán tudna megfelelni. Mint eltartottak nyilván megtűrt intézmény leszünk kénvtelen-kelletlen. ha tetszik ha nem. alkal mazkodásra kényszerülünk. Márpedig gúzsba kötve nem tudiuk szolgálni ezt a korosztályt. Ez az iroda az önállóságra alapozta a tevékenységét amelytől ezzel a megoldással végeredményben megfosztják. A beolvadással, az integrációval elveszti vonzerejét, nem lesz képes élni eddigi lehetőségeivel Anyagi függetlenségünk elvesztése pedig a teljes működésképtelenséghez vezetne. Fontos kérdésnek tartom tehát, hogy azzal az összeggel amit az önkormányzat nekünk iuttat kizárólag mi (tuzdalkodjunk, ne lehessen azt egvéb célokra felhasználni. Summázva, irodánk funkció. ja más környezetet kíván. Akár egy ócska pincét is elfogadnánk, amit a magunk erejéből kialakíthatunk... Szükség van rájuk Vajon van-e erre lehetősegük. vagy sorsuk elrendeltetett? A kérdést dr. Ványai Eva alpolgármesternek tettem fel. aki azonnal azt hangsúlyozta: — Nem döntöttünk még az iroda ügyében. Arról azonban szó sincs, hogy a városnak ne kellene ez az intézmény. Bebizonyították, szükség van rájuk, sajátos, sok esetben egyedülálló szerepet vállaltak az ifjúsági problémák feltárásában, megelőzésében. illetve kezelésében. Nagy erénye az irodának, hogy az egészséges és a deviáns fiatalokkal egyaránt törődik. Közismert karitatív tevékenységük. é<s említésre méltó az Is, hogy a szociális kollégium megalapítói közé tartoznak. Nem az a kérdés tehát, hogv szükség van-e rájuk, haneim az: tudunk-e olyan feltételeket teremteni, amelyek biztosítják számukra a funkció megőrzését. Márpedig mi erre törekszünk. Költ. ségvetésünk azonban még nincs. Ténv. lé+ tezik egy olyan javaslat hogy az iroda tevékenységét az ifjúsági házhoz kellene csatolni, mivel az általa nyújtott szolgáltatások és ellátó feladatok ha-ijnlóak -dóéval. Az ésszerűség tehát azt diktálná. hoev megszüntessük az ilyen párhuzamos működést. »mit nvilvén a irazdasátö számítások is alátámasztanak. Nem lennének önálló intézmény ugyan. de azt magam is fontosnak tartom, hogv amit a költségve. tés rájuk szán, azzal a pénzzel kizárólag ők rendelkezzenek, még akkor is. ha a központi gazdálkodás körébe vonnák működésüket. Erre garanciát kell, hogy kapjanak, mert enélkül tényleg alárendelt helyzetbe kerülhetnek. — Miért kell menniük a Deák Ferenc utcából? — A városnak szüksége van erre a nagyon értékes, magas bérleti díjú helyiségre, ha úgy tetszik, rászorulunk, hogy jövedelmezően hasznosítsuk, kiad luk. A közművelődési intézményekkel együtt napirenden az iroda sorsa is. Ami az- ócska pince megoldást illeti, ugyanolyan elképzelésnek tekintjük. mint az ifjúsági házba történő költöztetést. Ezt a lehetőséget is megvizsgáljuk. de csak február végén dönt a testület hol kapjon helyet iroda Gombos Erzsébet Szegény szegediek krónikája 1. Ingyen maszlag - humanitásból A szegény — az értelmező szótár szerint — az anyagi javakban szűkölködő ember. Három-, egyesek szerint négymillió magyar azonban bizonyára hajba kapna, ha el kellene dönteniük, közülük vajon kit sújt leginkább az ínség. Azt, aki nem képes fűteni a szobáját; vagy azt, akinek szobája sincs? Az a legnincstelenebb. akinek napról napra be kell osztania az élelemrevalót; vagy az. akinek már egy tál meleg ételre se futja? Minden bizonnyal a költőnek van igaza: „Aki szegény, az a legszegényebb." Van ugyanis egv határ, ahol a fokozatok már nem számítanak: az embertelen, megalázó állapotban élők állnak a megosztott társadalom egyik térfelén, a máslkon pedig a még tehetősek. Akik meglevő létfeltételeik mellett a cselekvés birtokában is vannak: tenni tudnak önmagukért és a szegényekért. Ügy, hogy jó gazdaságot, jó politikát csinálnak. S amig nem érik be ennek gyümölcse: jó szegénypolitikát. Teret engedve mindenféle öntevékeny segítségnek, minden tisztességes önszerveződésnek. De vigyázat, a fölerősödő szegényideológia, a jótékonyság szép színű leple alatt megbújnak olykor szerencselovagok is! A jótékony WC-s bácsi Ugye, emlékeznek még Huszár Imrére? Mi magunk is, akár más helyi médiák, igen jó reklámot csaptunk neki: a Hypo és az Ultra Gmk. nevében tettvett. és nyilatkozott tavaly, a nyári hónapokban, ö volt az, akinek neve igen gyakran elhangzott a Cserepes sori piaccal, az ottani szuper W. C.-vel kapcsolatban, ő volt a titokzatos jótevő, akit a Gondoskodás alapítvány egyik alapítójaként említettünk, ő volt, aki ajánlkozott a tanácsnál a város tisztán tartására, majd a KGST-piac biztonságos üzemeltetésére. Róla jelent meg a cikk: Szeged elutasította, bezzeg Tatabánya elfogadta söprűs jószolgálatait, s ugyancsak olvashatták nevét, amikor a tatabányai városgazdálkodási üzem ezt cáfoló levelét közöltük. Ügy látszik, sok volt a reklámból. Egyik tévészereplése után, arcát fölismerve, hivatalos helyekről bizalmasan tájékoztattak engem Huszár Imre múltjáról. Amikor hírül vettem, hogy az idősek, elesettek, szegények támogatására hivatott Gondoskodás alapítvánnyal együttműködő Mentái Családsegítő Szolgálattal is kapcsolatba került, kíváncsi lettem, ki ez az embei; valójában. Milliomos W. C.-s bácsi, nagyvonalú utcaseprő, meleg szivű jótétlélek, vagy higgyek bizalmas informátoraimnak? Csalétek a horgon Október volt, amikor leültünk beszélgetni. Elöljáróban csodálattal adóztam tettrekészségének, legendás humanitásának, és elmondattam vele, mi mindent tett eddig a városért, és mit akart tenni — hiába. Kiderült, a Hypo Kft. a társa nevén van, az ő 500 ezer forintjából hozták létre, kommunális szolgáltatásként jegyezték be. Mire az engedélyt kézhez kapták, házilagos kivitelezéssel elkészült és üzemelt a Cserepes sori W. C., amely egy évig, drágán ugyan, de könnyített a vásározók kisebb-nagyobb gondjain. Ügy tűnt, belendült az üzlet. Válla*lta. állítása szerint évi 200 ezerért: az IKV-házak kukáit előkészíti. hogy a városgazdálkodási vállalatnak csak el kelljen szállítania a szemetet. Egy év után megszűnt ez a szolgáltatás is. Emellett — mondta, számlákkal bizonyítja —, rendeltek tőle fertőtlenítést, W. C.-tisztítást. szippantást, mert kapcsolatai révén megfelelő ko- • csit tudott szerezni. Gondolta, a Hypo-t a W. C.-kre specializálja, és megalapította másodmagával az Ultra Gmk.-t, amely lomtalanítást, takarítást, parkgondozást ajánlott föl a városnak. Vállalta volna, hogy Szeged parkjainak felét ápolja 12 millió forintért, s a nyereség bizonyos százalékáért ingyen ebédet ad a rászorulóknak. ötletnek nem rossz. Ez az a pillanat, amikor a jótékonyság csalétekként odakerült a horogra. De fájdalom, nem bizonyult elég csábítónak a lehetőség, ugyanis az ehhez szükséges épületet ellenszolgáltatás nélkül kérte a tanácstól — hiába. Az Ultra — itt hoppon maradva — elment hát takarítani Tatabányára, állítólag Veszprémbe és Pest VII., VIII. kerületébe. Huszár Imre jó szíve azonban itt maradt Szegeden, kihasználatlanul. i Tésztaleves — Huszár-módra „Senki, a tanács, az önkormányzat se vállalja föl a szegények, a nyugdíjasok, a rászorultak gondját. Olyan az egyéniségem, hogy segíteni szeretek az embereken. Van bennem valami, ami arra indít, szeretem, ha elégedettek velem" — mondta akkor ősszel, és megtudtam, újabb fába vágta a fejszéiét. Bérho vette a Ruhagyár konyháját, évi 2 millióért, „otíy^i im/ikom+oi, a azoregt Takarékszövetkezettől fölvettem egymillió forint vállainozasi Koicsont o nőnapra, 33 százalékos kamatra" — mondta. Két hét alatt kifestette a konyhát, az udvari épületet megnyitotta az utca felé, és kötelezettséget vállalt: III. osztályú, olcsó konyhát üzemeltet ott. Akkor, beszélgetésünk napján debütált az . étterem. A ruhagyári dolgozók 50. a környéken lakó kispénzű emberek 25 forintért fogyaszthatták el ebédjüket. Fele áron fél adagot. Hogy hol van akkor a vállalkozó szíve? Biztos beleadta a főztjébe. merthogy aznap 6 volt a szakács. S a menü: paraszt-tésztaleves Huszármódra és szárazbabfözelék kolbásszal. Ez azonban csak a kezdet — tudtam meg azon a szép, derűs őszi napon, amikor oly távolinak tűnt ez a zimankós tél. A szegények jótevője ugyanis egytálételekkel is meg akarta kínálni a környék rászoruló lakóit, sőt, ingyen koszttal is. Persze úgy, hogy a Mentái Családsegítő Szolgálat a Gondoskodás alapítványból majd fizet. De ez már egy következő történet. Chikán Ágnes II helyi adókról Még minden képlékeny Elkészült egy tervezet A, B, C variációban, próbaszámításokkal, amelyben már a kiinduló pont — vagyis a város 4,5 milliárd forintos költségvetéséből hiányzó egymilliárd forint — meglehetősen szűk mozgásteret engedélyezett az előterjesztőnek. Tegnap délelőtt még jobbára csak az elvekről vitatkozott a bizottság, megpróbálta — olykor persze sikertelenül — kikerülni a részleteket. Rövid vita után azt is eldöntötték, hogy első olvasatban elfogadják a tervezetet, de azt csak az önkormányzati képviselőiknek juttatják el. Az előterjesztés jelenlegi formájában, szakmai jellege miatt nem alkalmas arra, hogy lakossági vita alapja legyen. A három változat közül gyakorlatilag csak az első tartalmaz olyan tételeiket, amelyek a lakosság teherviselőképességét érdemben érintenék. Ezt azonban minden es/közzel el akarja kerülni az önkormányzat, amim nem lehet nagyon csodálkozni. ismerve a helyi „Amivel negyedóra alatt nem lehet végezni, azzal nem is érdemes foglalkozni" — idézte a sokat emlegetett mondatot a múlt héten a szegedi önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke. Természetesen nem akartak dönteni 15 perc alatt, hiszen az egyetlen — mindenképpen óriási közérdeklődésre számító — napirendi pont a helyi adózás volt. adók tervezetének első lakossági fogadtatását. (A törvény egyébként alig kéthetes, hiányoznak még az útmutató állásfoglalások). A B változat a helyi adók terheit kizárólag a gazdálkodó szervezetekre, illetve a vállalkozókra hárítaná. ugyanakkor nehezen tudná kivédeni az önkormányzat a vállalkozáselleneaség vádját. A harmadik változat már tartalmaz lakossági terhet is kommunális adó címén, a tétel nagysága azonban még így is inkább csak arra elegendő, hogy elvegye az élét a váLlalkozásellenességgel érvelő támadásnak. (Az más kérdés, hogy a kommunális adó — amennyiben megszavazzák — óhatatlanul a lakosság ellenkezésével találkozik majd). Természetesen meg minden nagyon képlékeny, talán csak az kristályosodott ki, hogy az önkormányzat ezerszer meggondolja alakossági terhek további növelését. Egyelőre a B és a C változat felé hajlik a bizottság, a kettőnek bármilyen kombinációja elképzelhető. Ügy tűnik, a magánszemélyek Szegeden egyelőre nem fizetik a rettegett építményadót, telekadót, lehetséges ugyanakkor a körzetenként differenciált kommunális adó kivetése. Ez természetesen még csak egyik fele a helyi adó kérdésének, hosszú csatározásokra lehet számítani a vállalkozók és az önkormányzati testűiét között (kovács)