Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 81. évfolyam, 50. szám 1991. február 28., csütörtök Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Amerikaiak Mezopotámiában Osztrák—magyar külügyminiszteri találkozó — „A hazáért, Szerbiáért..." — A bíráknak szent a törvény K

uvait felszabadult. Az ország fővárosában szerda reggel ismét felvonták a nemzeti lobogót, és eszSzabah sejk, a kuvaiti miniszterelnök 48 órán belül visszatér, hogy átvegye a három hónapra kihirdetett szükségállapottal kapcsolatos teendők irányítását. A háború immár iraki területen folytatódik, különösen Bászra város térségében. A szövetséges egységek teljesen bekerítették az iraki köztársasági gárdához tartozó alakulatokat. A háború ellenére az amerikai kormány nem vesztette el érdeklődését Közép-Kelet-Európa iránt, és továbbra is támogatja a gazdasági és politikai átalakulást — jelentette ki tegnap George Bush. Derek Fraser, Kanada budapesti nagykövete Kis Gyula munkaügyi miniszterre] folytatott megbeszélése után közölte: a kanadai kormány segítséget nyújt Magyarországnak a munkaerő-átképzésben és a szakemberképzésben. Néhány hónap múlva 600-ról 1000 koronára emelkedik majd a Magyarországról Csehszlovákiába bevihető készpénz összege, és ezen felül is váltható utazási csekk. Az éjfélkor világgá röpített „mezopotámiai" hírek: a Biztonsági Tanács elutasította Irak (talán utolsó) békeajánlatát. A szövetségesek végső célja nem Kuvait felszabadítása, hanem az iraki hadsereg szétzúzása... zettséget kimondó határozatot is. De csak, amenynyiben a szövetségesek azonnal leállítják a hadműveleteket, tűzszünetet hirdetve. Az Irak elleni gazdasági embargót és légiblokádot hirdető BT-határozatok egyúttal megszűntnek tekintetnek — írta az iraki külügyminiszter. Tárik Aziz egyúttal megígérte, hogy a tűzszünet után rövidesen elengednék a hadifoglyokat. Nem sokkal a New York-i közlés előtt jelentette be George Bush amerikai elnök, hogy Kuvait felszabadítása „majdnem befejeződött", még ha a fővárosban vannak is ellenállási gócok. A nap folyamán a szövetséges erők heves harcot vívtak az iraki hadsereg legjobban felszerelt, és legedzettebb alakulataival: az Eufrátesz folyóhoz szorított, bekerített, és a visszavonulás lehetőségétől megfosztott köztársasági gárda hadosztályaival. A koalíció kuvaiti erői szerda reggel vonultak be az Irak által tavaly augusztus 2-án lerohant ország fővárosába, ahol a lakosság örömmámorban fogadta őket. Szaddám utódja kerestetik Kuvait örömmámorban Továbbra sem lehet szó miniszter az ENSZ főtitká fegyverszünetről, mindaddig, rához intézett levelében kö míg Irak nem vállalja az ENSZ-határozatokat, így a kártérítésre vonatkozót jelentette ki szerdán chard Cheney. Az amerikai védelmi miniszter veterá Miközben a legtöbb brit elemző úgy véli, hogy a szaúd-arábiai fővárosban tanácskozó iraki ellenzékiek napokon belül ellenkorzölte, hogy Irak a BT 660- mányt alakítanak, és aszöas, Kuvait elhagyására fel- vetségesek tankjain bemais, szólító határozata után elfő- síroznak Bagdadba, ameriRi- gadja a 662-es számú, Ku- kai politikai körökben az a vait iraki annektálását sem- nézet, hogy rövid távon a misnek nyilvánító, és a 674- Baath-párt uralmának nincs nok előtt mondott beszédé- es számú, jóvátételi kötele- alternatívája Irakban —vében hangoztatta: Iraknak, Szaddám Húszéin elnöknek fizetnie kell a Kuvaitban okozott szörnyű pusztításért, amelyet csak most ismer meg a világ. Cheney egyúttal hangsúlyozta: a fölényes győzelem a korszerű szovjet fegyverekkel felszerelt iraki hadsereg ellen igazolja az amerikai fegyverkezést. Az amerikai külügyminisztérium egyik vezető tisztségviselőjének tájékoztatása szerint az amerikai, a szovjet, a brit, a francia és a kínai ENSZ-nagykövet nem hivatalos konzultációján egyetértettek abban, hogy továbbra is azt várják Iraktól: feltételek nélkül fogadja el a Biztonsági Tanács mind a 12 határozatát. Tárik Aziz iraki külügylekedtek szerdán a The Guardian című brit napilap tudósítói. Washingtonban és az arab fővárosokban, elsősorban Kairóban szerzett értesüléseikre hivatkozva azt állították, hogy az anarchia és a polgárháború elkerülése érdekében alkalmasint szükség lehet akár Szaddám Húszéin „megtartására" is. Az elemzés szerint kétségtelen, hogy különféle erők — síiták, kurdok, kommunisták, nacionalisták, naszszeristák, polgári elemek — állnak készenlétben az iraki hatalom megragadására, ha Bagdadban politikai vákuum keletkezne, csak éppen nem valószínű, hogy ezek akár külön, akár együtt életképes alternatívát nyújthatnának a Baath-párt évtizedek óta kiépített, és eddig jól egyensúlyozó kormányzata helyett. A The Guardian szerint azok az iraki polgári és Nyugat-barát ellenzéki elemek, amelyeket az utóbbi hónapban gyakran fogadtak brit kormánykörökben, odahaza nem rendelkeznek népi bázissal. "I Erősödik az iraki ellenzék? Szegeden az irakiakat három család tíz diák és két munkás képviseli. Közülük az egyik, magát megnevezni nem akaró ellenzéki — aki városunkban végezte el az egyetemet — a következőképpen értékelte a honi közvélemény fentebb jelzett színeváltozásait; — Ez a háború végre rádöbbentette a magyarokat arra, hogy Szaddám véres kezű diktátor, aki a világ4. legerősebb hadseregének élén komoly veszélybe sodorta a világot, aki képtelen alapvető célját, az iszlám országok összefogását elérni, aki Kuvait lerohanásával előidézte, hogy idegen katonák tömege jelent meg a térségben. — Az iraki ellenzéki erök közvéleménye — Szaddamhoz hasonlóan — elítéli az idegen hadseregek és flották jelenlétét, illetve támogatja az iszlám államok közötti együttműködést, az arab egység létrehozását... — Csakhogy Szaddám Húszéin esetében ez demagógia! Az ellenzéki erők a békés megoldás mellett vannak. Ügy gondolják, hogy az iraki népnek magának kell forradalmát megvívnia, nincs szüksége idegen hadseregre. Bizonyosak abban, hogy ha az amerikaiak vezette szövetséges csapatok Irakot elfoglalnák, akkor nem fogadják el az ottani ellenzéket kormányzóképes erőnek, halrak újból és újból átértékelődik a magyarok tudatában. Kuvait lerohanása előtt Irak szocialista országként szerepelt a köztudatban. A szövetségesek légitámadásainak megindulásakoi Szaddám mint kegyetlen, de ellenzék nélküli diktátor szerepelt a híradásokban. S most, a békehuzavona idején kiderült: összefogásra kész, erős ellenzék működik az Oböl-parti országban. nem bábkormányt ültetnének a nép fölé. — Az iraki ellenzék különböző irányzatai megegyeztek abban, hogy átmeneti, koalíciós kormányt hoznak létre, sőt ennek főbb feladatait is meghatározták. — Az iraki nép helyett senki sem harcolhat. Ezért ha valóban segíteni akarnak a szövetségesek, akkor meg kell állniuk az iraki határnál, hogy a nép külső nyomástól mentesen dönthessen. Ügy gondolom, hogy a koalíciós kormány — amely természetesen nem csak a pártok képviselőiből állna, lenne független szakértő tagja is — megalakulása után 3-4 hónappal kiírná a közvetlen és szabad választásokat. így 1963 után először a nép maga választhatná meg az alkotmányozó nemzetgyűlést. — Az iraki ellenzéknek — hatalomra kerülése esetén — merre kellene először is figyelnie, honnan várhatna segítséget? — Elsősorban Iránnal kellene jó együttműködést kialakítani. De természetesen a demokratikus államok mindegyike támogathatja az iraki átalakulást. Például úgy, hogy hozzájárul az iraki menekültek letelepedéséhez ... — A Szaddam-beígérte terrorista akcióktól azonban minden európai országban félnek. — Magyarországnak nem kell félnie. ide tanulni jöttek a diákok, s bár itt sok szervezetük működik, de egyik sem terrorszervezet... — A legfrissebb öböl-beli híreket hogyan értékeli? — A Naszarie megye elleni támadásban azt a veszélyt látom, hogy Irakot kettévágják, márpedig bűn lenne a déli kerületet Kuvaithoz csatolni. Azt gondolom, hogy a bombázások folytatásával nem Szaddámot büntetik, hanem az ártatlan iraki népet nyomorítják — hosszú évek alatt sem helyrehozható károkat okozva. A szárazföldi harcok sok-sok veszélyforrást jelentenek. Remélem, a szövetségesek állják a szavukat: nem darabolják föl Irakot! (újszászi) Lottóhúzás ismét péntekenként Áremeléssel nő a nyeremény? A totó, az „5 a 90-ből", a „6 a 45-ből" rendszerű számsorsjátékok (népszerű nevükön lottó, illetve hatos lottó), valamint a Bongó rendezése és bonyolítása, mint ismeretes, január elseje óta a Szerencsejáték Rt. feladatkörébe tartozik. A játékokhoz kapcsolódó teendőket kizárólag az SZRT területi igazgatóságai (Budapest, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen. Miskolc) végezhetik. A szegedi (3. számú) kirendeltség igazgatója. Tarnai Tamás tegnap sajtótájékoztatón ismertette a 10. fogadási héttől érvénybe lépő változásokat (Az SZRT és a fogadók közötti jogviszonyra változatlanul a részvételi szabályzatban foglaltak az; irányadók.) Az egyik lényeges fordulat, hogy a kéthasábos totószelvény, illetve a lottó ára 10-röl 20 forintra emelkedett. Az igazgató elmondta, nem örülnek az árváltozásnak, ám ez elkerülhetetlen volt. mert különben az osztható nyeremény előbb-utóbb — de inkább előbb — „elolvadt" volna. A nyeremény mindenképpen növekszik, a totóban például a 10. héten — függetlenül attól, mennyi szelvény lel gazdára — az, alapot 10 millió forinttal növeli az rt. Ugyancsak újdonságként fogható föl hogy a lottónál megszűnik a rendszeres havi tárgynyeremény-sorsolás, az erre szánt összeg a nyereményalapot növeli. Jutalomsorsolás időnként mégis lesz, mégpedig a nagy nyereményeket követő heteken, hogy a kiürült kassza ne szegje kedvüket a játszani óhajtóknak. (Az első nyerőosztálvra fordítható összeg csak az öttalálatos Szelvényeikre fizethető ki, nem osztható, tehát halmozódik.) Nem árt megjegyezni, a lottószelvények változatlanul szerda estig dobhatók be, pontosabban, aki elfelejtette feladni, csütörtök délig pótolhatja mulasztását. (Szelvényt azonban csak szerda estig lehet vásárolni!) Változott a számsorsolás időpontja is. visszatértek a régi szokáshoz, azaz a húzás a tizedik héttől péntekenként délelőtt 9 óra 53 perckor lesz, amit a tévé l-es csatornája és a Kossuth rádió is közvetít. Mérhető lesz a meleg víz Kecskeméten néhány lakásban már mérhető az „elfűtött" meleg víz mennyisége. Korábban hallottunk szegedi elképzelésekről is. Mit tervez most a városgazdálkodási vállalat távhőszolgáltató főosztálya? Sárkány László főosztályvezető: — Igen sokan tudakolják nálunk, mikor lesz végre mérhető a fűtésnél elhasznált meleg víz. A türelmetlenség érthető: emelkednek az energiaárak, és a fűtés úgy veszi ki a lakók zsebéből a pénzt, hogy nincs is módjuk a fogyasztás szabályozására. Tiszta helyzetet kell teremteni! A fogyasztó azt mondhatja: „a távfűtés monopolhelyzetben van, akkor és olyan hőfokon fűt, ahogyan jónak látja, s mindezért beszedi az átalánydíjat." Ha megoldódik az épületenkénti hőmennyiségmérés, és a lakásonkénti költségmegosztás (ahogyan ezt Nyugat-Európában is csinálják), világosan lehet látni, ki menynyit fűtött, és ezért menynyit kell fizetnie. A mérhetőség takarékosságra ösztönöz, és az ottani tapasztalatok átlagosan 20 százalék megtakarítást mutatnak. — Az országban — igaz, csak kísérletképpen — már több helyen mérik a lakások fogyasztását. Szegeden mikor? — Már tavaly is kezdeményeztük, hogy úgynevezett referenciahelyeken mérőberendezéseket kell fölszerelni. Ez most várható: az őszi fűtésszezon kezdetétől. Száz lakásban mérni fogjuk — A fűtésre elhasznált meleg víz mérésére két tízszintes épületet választottunk ki (OTP-lakásokkal). A két házat hőmennyiségmérőkkel láttuk el, a fűtőtestekre pedig termosztatikus radiátorszelepeket és költségmegosztókat szereltünk. — Mit mérnek ezek a berendezések? — A hőmennyiségmérő az egész épület hőfelhasználását mutatja. A költségmegosztó egy fémdobozba bujtatott, skálabeosztással ellátott üvegcső, amelyben alkohol párolog. A mérési időszak kezdetén és végén megnézik a költségmegosztó „alkoholszintjét", és az elpárolgás mennyiségéből következtetnek a felhasznált fűtésre. — És hogyan fizetnek? — Mérni csak az idény kezdetén és végén tudunk. Szezonban meghatározott összeget kellene fizetni, a fűtési idény végén pedig „kasszát csinálunk". És ha a lakó jól takarékoskodott? A különbözetet visszafizetjük ! Feltétlenül szükség lesz egy olyan független szervezet, cég közreműködésére, amely elvégzi a költségmegosztást és a számlázást. Egyelőre nincs mód a gyakoribb mérésre. — Mibe kerül a mérőberendezés, és ki fogja fizetni? — Az első két épület mérésének költségei minket terhelnek, illetve a berendezéseket szállító és beszerelő dán partner vállalja a költségek egy részét. Egy költségmegosztó körülbelül 1000 forint, a termosztatikus radiátorszelep 1200 forinl. Ez azt jelenti, hogy lakásonként 15-18 ezer forintot kellene erre áldozni. A hőmennyiségmérő ára 140—200 ezer forint. A lakáson belüli költségeket a fogyasztóknak kell viselniük. A hőmennyiségmérő ügyében még nincs döntés. Az én véleményem az, hogy ezt a költséget már nem lehet a lakóközösségre hárítani. Nyilas Péter