Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-04 / 29. szám

81. évfolyam, 29. szám 1991. február 4., hétfő Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Hazai pokolgép: döntés a kárpótlásról A kormány cáfol, de nem eléggé — Miben mesterkedik Teherán? Hazajött államfőnk — Szocialisták panasza E

gyre inkább Irán felé fordul a viiág figyelme az Öböl térségében. Nem csupán azért, mert az Irak szomszédjában leszállt gépek tévedését szándékosnak tartják katonai szakértők, hanem mert Teherán egyelőre ugyan semleges magatartást tanúsít, de ha Izrael belép. akkor Irán is. Izrael belépése pedig tán csak idő kérdése. Aggoralomra tehát továbbra is alapos az okunk. Itthon továbbra is a fegyvereladási botrány borzolja a kedélyeket. A kormány — alább olvasható — nyilatkozatát ugyan megelégedéssel vették Jugoszláviában, ám a kérdést továbbra sem tekintik lezártnak. A Parlament elé ma kerülő kárpótlási törvény tervezete bizonyos esetben akár belpolitikai pokolgépként is működhet: a kisgazdák kormányszakadással fenyegetnek, ha a Ház döntése számukra elfogadhatatlan lenne. Lapunk második oldalán több párt szegedi képviselője fejti ki erről véleményét. Szeged hét végéje csendes volt. eseményeket leginkább a sportélet kínált: ezek váltakozó szegedi eredményességéről szóló, bőséges beszámolónkat 5—6. oldalunkon olvashatják. Iráné a elöntő szerep? Az Irak-ellenes koalíció légiereje vasárnapra virradóra az Izrael és SzaúdArábia ellen indított rakéták állásait bombázta, nem sokkal az után, hogy mindkét ország újabb rakétacsapások célpontja volt. Izrael felé este, majd néhány órával később, az éjszaka folyamán indítottak Scud-rakétákat, de ezek helyi közlés szerint — akárcsak az előző két támadás esetén — az „ötös zónában" csapódtak be. A zóna nagy részét a palesztinok lakta megszállt Ciszjordánia teszi ki, a fennmaradó darabja Tel-Avivtól északra és délre fekszik. Sérülés az izraeli szóvivő szerint ezúttal sem történt. A szaúd-arábiai főváros, Ríjad ellen küldött Scudot Patriottal elfogták, a robbanástól azonban itt 29 ember megsérült. A szövetségesek, akik most először tájékoztattak a Scudok indítóállásai ellen használatuk után végrehajtott bombatámadásokról, egy másodlagos robbanásból arra következtettek, hogy célpontjaik egyikét eltalálták. A szövetséges légierő szüntelenül bombázza a szaúdi—kuvaiti, illetve szaúdi—iraki határ mögött öszszevont iraki erőket, s Kuvaitban erre a célra szombaton B—52-eseket is bevetettek. A szárazföldi hadműveletek beindításához a koalíció még nem gyengítette meg kellő mértékben az ellenséget. Ennek jeleként értékelik azt, hogy az irakiak szombaton lelőttek két amerikai harci gépet, egy A—6 és egy A—10 mintájút. A szárazföldi hadviselés kilátásait a szövetségesek úgy látják, hogy Irak be fogja vetni vegyi fegyverét. A The Sunday Times című londoni lap azt írta: nem az a kérdés, vajon megteszi-e, csak az, hogy mikor. . Dick Cheney amerikai védelmi miniszter is valószínűnek tartja a vegyi fegyver alkalmazását iraki részről, s úgy látja, hogy ha ez Izraellel szemben is bekövetkeznék, Izrael maga is nem hagyományos fegyvert fog bevetni válaszként. A Pentagon a maga részéről azt a Moszkvából néhány napja felröppent hírt cáfolta a hét végén, hogy Szaddam Húszéin kivégeztette légiereje és légvédelme parancsnokait. A két főtisztet a hír megjelenése óta látták Bagdadban — közölte a katonai hírszerzés egyik illetékese. A U. S. News and World Report legújabb számában azt állítja, hogy a Szovjetunió olyan információkkal látja el Irakot, amelyek alapján az könnyebben elrejtheti rakéta-indítóállásait az amerikai kém-műholdak látósugarából. A háború leállítását sürgető Irán államfőjének — aki az elmúlt napokban fogadta Irak, Algéria és Jemen magas rangú küldöttségét — vasárnap üzenetet küldött a kuvaiti emír. Rafszandzsani előző nap Szaddám Huszeinhez juttatott el üzenetet a háború lehetséges megoldásairól. Teherán szerepét az iraki harci gépek Iránba küldésében továbbra is firtatják, bár Irán cáfolta, hogy Irak vele ez ügyben előzetes megállapodást kötött voliia. Jichak Rabin, volt izraeli védelmi miniszter konkrét értesülésekre hivatkozva azt állította, hogy igenis egyezség született a két ország között az iraki gépek átmenekítéséről. Hozzá hasonlóan egy Damaszkuszban élő iraki ellenzéki személyiség is úgy tudja, hogy Teherán hozzájárult az iraki akcióhoz. Hadi Mudarreszí sejk adatai szerint kétszáz iraki katonai repülőgépet vittek át Iránba. A Pentagon 98-ra tette ezt a számot. Irán változtatni fog az öböl-háborúban tanúsított semlegességén, ha Izrael visszavág az ország ellen intézett iraki rakétatámadásokért — közölte Asszadullah Bajat, az iráni parlament alelnöke a pénteki nagyimán. — Ha Izrael elég ostoba lesz ahhoz, hogy válaszoljon az iraki támadásokra, az Iráni Iszlám Köztársaság vezetői a jelenlegitől merőben eltérő álláspontra helyezkednek majd — hangoztatta a politikus. Irán korábban több alkalommal elítélte Irakot Kuvait lerohanásáért, de fellépett a szövetséges erők öbölbeli jelenléte ellen is. Teherán ez ideig kitartott semlegessége mellett az Öböl-háborúban. (MTI — AFP) Szaddam terrorizál Irak újabb „arcvonal" nyitására törekszik. Legalábbis ezt jósolják az izraeli katonai szakértők, akik az elmúlt napokban a televízióban. a rádióban és a lapok hasábjain szinte másról sem beszéltek. írtak. Szerintük Irak nem éri be az egyetlen kuvaiti arcvonallal, ahol „tisztességes harcokat folytathat", hanem egy újabb eszközt is igénybe vesz: a terrort, és nem a frontországok, hanem a különböző európai célpontok ellen. Az arab sa.itó már jó ideje arról cikkezik, hogy Irak terrorcselekmények sorozatával az európai kontinensre is kiterjeszti a háborút. Ezek főbb célpontja az amerikai. később az izraeli ér. dekeltségek lesznek. Irányítójuk valószínűleg Sjzaddám féltestvére, Barzan al-Takriti, Irak genfi nagykövete (Folytatás a 2. oldalon.) Egy telefon a félelemről A bombariadó kilenc és tíz között esedékes Ismerősöm meséli, barátja Izraelben próbálja keresni a boldogulását. Izraelben, pont most? — kérdezek rá, s már kérem is a telefonszámot, mert érdekel: a háború árnyékában mi tarthat kinn egy magyart, akinek nem muszáj ott lennie. Barátom barátját nem találom, ám a telefont Tel Avivban fölvevő honfitársam is érdekel. Mivel most különösen igaz: nem az a lényeg, hogy ki, hanem hogy mit mond, maradjunk annyiban: beszélgetőpartnerem fiatal, és Andreának hívják. Kettős állampolgár, néhány hónapja van Izraelben. — Egészen biztos, hogy nekünk, magyaroknak más a hozzáállásunk a háborúhoz, mint az izraelieknek. Nemcsak azért, mert ők szinte folyamatos háborúban élnek, hanem a beállítottságuk, alkatuk miatt, ök megtanultak fegyelmezettén együtt élni a háborúval; kerülik a pánikot, a hisztériát, tudják, a túlélés egyik feltétele, hogy az idegeiket rendben tartsák — sorolja benyomásait Andrea. — S akik nem a letelepedés céljával mennek Izraelbe, azokat most mi tartja ott? — Nyilván a fő oka annak, hogy nem mennek, nem megyünk haza: a pénz. — Izrael egyébként háború nélkül olyan helynek számít, ahol érdemes szerencsét próbálni? — Nem, egyáltalán nem. S az egyre több bevándorló beáramlásával azt a fajta civilizáltságát is elveszíti, ami az európaihoz hasonlítható. — A hétköznapjaikon mit éreznek abból, hogy Izrael a háború által fenyegetett? — Napközben semmit. Zajlik az élet. Este viszont, a szokásos 8 helyett 6 órakor kiürülnek az utcák, bezárnak az üzletek, mindenki behúzódik a lakásába. — Mi történik légiriadó idején? — Eddig fölvettük a maszkunkat, bár ezt már egyre kevesebben teszik, mert úgy vélik, Szaddám Huszeinnek nincs is vegvi fegyvere. A legtöbben fölmennek a fölső emeleteken lévő, bebiztosított, légmentesen zárt szobába. Én inkább lefelé szoktam menni, a bunkerba, ahova különben nem lenne szabad. — Hogy néz ki egy ilyen bunker? — Ahova az emberek kilencven százaléka jár, az egy leragasztott, nejlonzacskókkal légmentesített szoba, A maradék tíz százalék betonpincékbe megy inkább — Mennyi ideig szokott tartani egy légiriadó? — Általában egy óra, s majdnem mindig kilenc és tíz között van. Tegnap, szombaton volt először két riadó is egy este. De talán ez most megváltozik, mert állítólag lebombázták azokat a stratégiai pontokat, ahonnan Izraelt lehet lőni. — Mit hallanak ott arról: beszáll-e Izrael a háborúba, vagy sem? — Egészen biztos, hogy be fog szállni, Izrael nem olyan ország, amely megtorlatlanul hagyja több ezer lakásának lebombázását, de főként a halottait, sebesültjeit. — Mondja, fél most ott, Izraelben? — Most már nem. Az első bombatámadáskor kezem, lá-1 bam, gyomrom remegett, alig találtam meg, hová kell menni. > — Ezek szerint a félelmet is meg lehet szokni? — Meg, teljesen. Az a furcsa, ha nincs bombatámadás. Az ember már be van állítva, hogy kilenc és tíz között jön a bombariadó, s akkor megyünk a bunkerba. Utána lehet nyugodtan aludni. Ha nincs riadó, már rosszul érzem magam, mi az, csak nincs valami baj? ... Balogh Tamás A magyar kormány nyilatkozata A Magyar Televízió által a jugoszláv televíziótól átvett filmrészletek nyomán a kormány vizsgálatot rendelt el. Ez alapján az alábbiak állapithatók meg. Magyarország is Jugo- ten háborús, illetve polgárszlávia között az elmúlt esz- háborús övezetekbe tiltja a tendőben — az előző évek- fegyverszállításokat, hez hasonlóan — rendszere- 1990 decemberétói a korsen folytak fegyverszálli- tnány az Öböl térségében tások, részben a szövetségi kialakult feszült helyzet kormány megrendelésére, miatt a magyarországi fegyrészben tranzit jelleggel, verkereskedelemben jeharmadik országokba. Az lentős korlátozásokat éssziegyik erre jogosult magyar gorú engedélyezési rendszert külkereskedelmi vállalat vezetett be. fegyvereladási bizonylatai A magyar kormány polikozött szerepel egy 1990. ok- tikája Jugoszlávia, illetve a tóberi tétel, amely szerint a tagköztársaságok irányácég egy harmadik ország ban nem változott. Magyarkereskedelmi vállalatának ország változatlanul jó megrendelésére géppiszto- szomszédi kapcsolatokra tölyokat szállított Jugo- rekszik, és sajnálatosnak szláviába. Az ügylet a fegy- tekintené, ha Jugoszlávia verek jellege (katonai vagy népei és Magyarország körendöri célra egyaránt zött egy szokványos kereshasználatos kézifegyver), kedelmi ügylet célzatos bevalami nt kis volumene mi- állítása a kapcsolatok megatt nem tekinthető jelentós romlásához vezetne, szállítmánynak. A szállítás A két ország viszonyát egyébként a nemzetközi érintő kérdésékről a korfegyverkereskedelemben mány nevében a Külügyszokásos feltételekkel tör- minisztérium politikai nyitént, amely csak kifejezeti latkozatot ad ki. * A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának nyilatkozata Az utóbbi napokban a nai szervezetek leszereléjugoszláv államelnökség- sével kapcsolatos döntése, és nek az úgynevezett félkato- annak végrehajtása nyomán feszültség alakult ki Jugoszláviában. Ezzel kapcsolatban a Magyar Köztársaságot illető vádak és bírálatok is nyilvánosságot kaptak. A magyar kormány ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja az alábbiakat nyilvánosságra hozni. A Magyar Köztársaság az államok közötti kapcsolatok általánosan elfogadott elveiből és normáiból, valamint a szomszédság fényéből kiindulva kölcsönösen előnyös, tartós jó viszonyra törekszik a baráti JSZSZKval. Nagyra értékeli az együttműködés vaLamenynyi területén eddig elért eredményeket, és abban érdekelt, hogy azok folyamatosan gyarapodjanak mind a szövetségi szervekkel, mind pedig Jugoszlávia köztársaságaival eddig is fenntartott kapcsolatok révén. A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az országainkban lejátszódó demokratikus változások nyomán feltáruló új lehetőségeket a kétoldalú kapcsolatokban kamatoztassa. A Magyar Köztársaság Jugoszláviához fűződő viszonyában abból indul ki, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság több nemzet föderatív uniója, melynek integritását tiszteletben tartja. Jugoszlávia határait érvényes nemzetközi dokumentumok garantálják, államisága része az európai status quónak, amelyen a kontinens békéje, biztonsága és együttműködése nyugszik. A Magyar Köztársaság Jugoszlávia belső gondjainak megoldásába nem kíván beavatkozni. Tiszteletben tartja Jugoszlávia nemzeteinek és nemzeti kisebbségeinek azon jogát, hogy belső viszonyaikról békés megállapodás útján, külső beavatkozás nélkül, önállóan döntsenek. A magyar kormány ez alkalommal is szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a Jugoszláviában élő magyar és a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén nemzetiség léte a magyar— jugoszláv kapcsolatoknak fontos eleme. Az irántuk megnyilvánuló bizalom, nemzetiségi létük, nyelvük és kultúrájuk megőrzése és fejlesztése forttos előfeltétele annak, hogy betölthessék az országaink közötti kapocs szerepét. A Magyar Köztársaság kormánya egyben bejelenti, hogy az úgynevezett fegyverszállítások ügyében vizsgálatot indított a teljes igazság megállapítása és a kérdés mielőbbi megnyugtató lezárása érdekében. A vizsgálat eredményét nyilvánosságra hozza és arról a JSZSZK kormányát diplomáciai úton tájékoztatja. (MTI) Jugoszláv reagálás A belgrádi sajtó vasárnap már nem kiemelt helyen, de érezhető elégtétellel, ugyanakkor még mindig kritikusan számolt be arról, hogy a magyar kormány szombati nyilatkozatában elismerte a Jugoszláviának történt fegyvereladást. A Politika című lap, amely mindvégig nagy szerepet játszott az ügy tálalásában, a kormánynyilatkozatról különtudósításban adott hírt. Ebben a szerző számos kétségének is hangot ad. A különtudósításon kívül keretbe tördelt vastagbetűs írás azt állítja, hogy „a magáncégről szóló állítás nem lehet igaz, mivel Magyarországon a fegyvereladásra csak két budapesti állami vállalatnak van engedélye" Ám a lap ugyanebben a cikkben megemlíti: a magyar fővárosban már néhány napja hírek terjednek arról, hogy szovjet fegyverekről van szó, amelyeket egy Budapest környéki raktárból a szovjetek adtak el. A különtudósítás kiemeli: szombatig a magyar illetékesek tagadták annak lehetőségét, hogy Jugoszláviának, nevezetesen Horvátországnak, fegyvereket adtak el. Felteszi a kérdést, hogy miért következett be fordulat. Hangoztatja; a közlemény nem tesz említést arról, hogy konkrétan ki az eladó és ki a vásárló, A tudósítás szerint magyar részről azt hangsúlyozták, hogy Jugoszlávia hivatalosan még nem kérte a vizsgálatot, csak Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke nyilatkozott úgy, hogy hivatalosan kéri majd ezt, ha pártja vezetősége felhatalmazza. — A magyar kormányszóvivő mindazonáltal megelőzte Ágoston Andrást, s bejelentette a fegyvereladás tényét — írja a lap. A Szerb Megújhodási Mozgalom, a legnagyobb szerb ellenzéki párt — mint közölték — felhívást intézett a magyar hatóságokhoz, hogy folytassanak vizsgálatot, és vonják felelősségre a vétkeseket f