Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám

2 Körkép 1991. február 27., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) társasági gárda állásai ellen, és hogy előrenyomulásukkal immár elértek az Eufráteszig. Richárd Neal tábornok amerikai katonai szóvivő Ri­jádban azt közölte, hogy a szárazföldi harcok harmadik napjára szétbomlóban van­nak az iraki erők. Dzsabir el-Ahmed el-Dzsá­bir esi-Szabah sejk, az iraki invázió után elmenekült ku­vaiti uralkodó három hónap­ra rendkívüli állapotot hir­detett hazájában, nem sokkal az után, hogy Szaddám Hú­széin bejelentette erői kivo­nását, Eközben az iraki csapatok elhagyták Kuvait várost, amelyet jelenleg a kuvaiti ellenállás erői ellenőriznek. A kuvaiti főváros repülőte­rén már megjelentek az első amerikai tengerészgyalogos egységek is. A CNN amerikai hírtelevl­ziónak egy helyi lakos el­mondta, az irakiak három nappal ezelőtt tankokkal és tüzérségi lövegekkel kezdték rombolni a kuvaiti középü­leteket, szállodákat, kor­mányzati épületeket Ezreket fogdostak össze az utcákon, s voltak, akiket a mecsetek elől hurcoltak el kivégzésre A váras műjégpályáján holt­testek tömegét találták. * Gorbacsov kedden nagyon törékenynek nevezte a szov­jet—amerikai kapcsolatok­ban megtett előrehaladást, s igen felelősségteljes maga­tartást sürgetett ahhoz, hogy ne semmisüljenek meg a már elért eredmények. A minszki munkásgyűlésen elmondott beszédében külpolitikai kér­désekről szólva a szovjet ál­lamfő ismét hangsúlyozta: feltétlenül el kell érni a had­műveletek leállítását az öbölben. Leszögezte, hogy a konfliktus lezárása után el­engedhetetlen, hogy napi­rendre kerüljön az egész kö­zel-keleti helyzet rendezése. — Enélkül nem tudjuk hatástalanítani azt a bombát, amely felrobbanthatja a vilá­got — mondta. Kína tartozik nekünk Magyarországnak több mint 100 millió svájci fran­kos követelése van Kínával szemben. Ez a magyar—kínai kereskedelemben aktívum­ként halmozódott fel az el­múlt év végéig. Eddig klíring elszámolás volt a két ország között, ami lényegében olyan árucsere-forgalmat jelentett, mint amilyen a kelet-európai országok és Magyarország között volt. Az MTI kérdésére Vass László, a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Miniszté­riumának illetékese el­mondta: Kína nem hajlandó készpénzben megfizetni tar­tozását, ezért áruszállítással kíván törleszteni. Eddig 52 millió svájci frank értékű importszerződést kötöttek a magyar vállalatok, így még jelentős összeg vár „levásár­lásra". Nem kis gondot jelent azonban, hogy a kínai válla­latok csak szűk választékot kínálnak, s azt is meglehető­sen drágán. Ez év januárjától életbe lépett a szabad devizás elszá­molás a két ország között, ami azt jelenti, hogy a ma­gyar importőrök széles áru­választékból válogathatnak, ám félő, hogy az áttérés je­lentős forgalomcsökkenéssel jár. A magyar exportőröknek ugyanis fel kell venni a ver­senyt a távol-keleti országok árukínálatával, nem beszél­ve az árversenyről. Magyar vélemény szerint a két ország között hasznos lenne külön­böző kooperációkat kialakí­tani, többek között a jármű­gyártásban, és a mezőgazda­sági gépelőállításban. Ehhez azonban halaszthatatlan, hogy a két ország aláírja a kettős adóztatást kizáró egyezményt, valamint a be­ruházásvédelmi megállapo­dást. Ezek nélkül ugyanis aligha alakulnak magyar— kínai vegyes vállalkozások. Végnapok az OTP-nél Február 28-a az utolsó nap, amikor a korábbi .ked­vezményes lakáshitelek 50 százalékának befizetésével rendezhetik adósságukat az OTP ügyfelei, anélkül, hogy január—februárra az 1500 forintos többletkama­tot be kellene fizetniük. Természetesen nincs aka­Le! A hadsereg kivonul, de itlihagyja halottait. S a hol­tak embeTi arca fölé emelt művi világot, amely ügy. ahogy ünnepeltük, sohasem létezett Ma. amikor a múl­tat, kl tudja, hányadszor, végképp eltöröljük, a szoká­sosnál jobban oda kellene figyelnünk, mit is törlünk el voltaképpen. Elbontjuk a hősi emlékműveket egy-egy mini obe­liszket a tér két sarkából. Legyen. A hallottaknak a te. melőben a helyük, és nem közszemlén, a dicsőség pe­dig nem a m;i formánk, különben is, csak rövid idő­szakokra, ideiglenesen állomásozik hazánkban. Kivétel a félhold dicsősége, ez hosszabb időre rendezkedett be. emlékművet mégsem kapott talán azért, mert nem tud­ta az ország teljes területét felszabadítani, s megtisztí­tani a némettől. Leépítjük a művi világot ezeket a különös díszle­teket amelyek nem a valóság képmására készültek, ha­nem ferde szándékkal. Tudatunkat akarták mások úgy deformálni, hogy azt higgyük, az az arctalan valami akképpen létezik, ahogy díszletei mutatják. Sokszor nekirugaszkodtunk már. de a külsőségek megváltoztatásánál tovább soha nem jutottunk. Az a valami pedig egvre mélyebben rágja magát kényszerpá­lya-kényszeres énünkbe. Talán alig maradtak már szilárd pontjaink. kevés a védhető, biztos hely önmagunkban, ahol erőt gyűjthet­nénk Ha a városháza elé perselyt helyezünk, ez talán elégséges módszer a szükséges pénztőke akkumulációjá­ra, a téglák elhurcolására. De most a szokásosnál is lobban oda kellene figyel­nünk: bontás közben hamar leépül az ember, ha közben elfelejt fölhalmozni. ó. J. „A kisgazdák lelkiismerete" Az egyetlen szegedi központú, de országos hatókörű párt a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt. A független kis­gazdapártból 1989 decemberében vállak ki a „nemzetlek". , A párt Szegeden a legerősebb. Az itteni szervezetben a 350 tag vezetőjének választotta Virágh István nyugdíjas ma­gángazdálkodót (elnök), Dobay Ferenc kertészmérnök ma­gángazdálkodót (titkár) és Rangli Istvánné nyugdíjast (szervezőtitkár). Az országgyűlési képviselő-választásokon eredménytelenül szerepeltek a „nemzeti kisgazdák": csak néhány megyében indítottak jelöltet, sikertelenül. A hely­hatósági választásokon sem szerepeltek sokkal jobban: a szegedi pártlistára leadott szavazatok alapján, 0,83 száza­lékos eredményükkel, az utolsó helyen végeztek. A nemzeti kisgazdapárt portájáról Dobay Ferenc titkárra] beszélget­tünk. Az MTI érdeklődésére az OTP-nél elmondták: a feb­ruár közepéig feldolgozott adatok szerint 22,5 milliárd forint kedvezményes ka­matozású kölcsönt fizettek vissza a fiókoknál, és az 1,5 millió hitelszámlából 550 ezer szűnt meg. A tapaszta­latok szerint az adósok ál­talában a kisebb összegű hi­telszámlákat egyenlítik ki, az egy ügyfélre jutó átlagos visszafizetés, mintegy 40 ezer forint. A lassan csökkenő forga­lom a hónap utolsó napjai­ban ismét megélénkült az OTP-fiókoknál, és becslések szerint a hónap végéig, az­az a hátralevő két napban befizetett összegekkel együtt a visszafizetések ér­téke megközelíti a 30 milli­árd forintot. Akik forgatták pénzüket, azok az utolsó napra időzítették a visszafi­zetést, de sokan csak ekkor vették ki a betétkönyvből az ott elhelyezett összegeket, ezért további 7-8 milliárd forintos betétállomány­csökkenéssel számol az OTP. „36" helyen a horvát védelmi miniszter dálya annak, hogy az év hátralevő hónapjaiban akár­mikor felezés útján szaba­duljanak meg kötelezettsé­güktől az adósok, ám ekkor januártól hónapról-hónapra be kell fizetniük az 1500 fo­rintokat, és ha ezzel elma­radnak, büntető kamatot is felszámit a takarékpénztár. A zágrábi katonai ügyész vádat emelt a helyi katonai bíróságon Martin Spegelj horvát védelmi miniszter és hét másik személy ellen. A katonai ügyész közlemé­nye szerint a fegyveres lá­zadás szervezése ügyében folytatott katonai vizsgála­tot lezárták, s bebizonyoso­dott, hogy „Martin Spegelj, mint a horvát kormány tagja az összes ezzel kapcso­latos ténykedést összefog­ta, ellenőrizte, szervezte és összehangolta". A horvát tör­vényhozás egyébként vé­dettséget biztosított a kor­— A sikertelen választási szereplések szétzilálták-e ezt a kicsi pártot? — Annyira kis szervezet vagyunk, hogy szinte ez ment meg minket attól, hogy szétessünk. Amíg anyagilag fönn tudjuk tartani magun­kat, addig létezünk. Már­pedig, jól sáfárkodunk a szervezet pénzével, s a ta­gok — erejükhöz mérten — anyagilag is támogatják a pártot. — Ez a létezés azonban öncélú. Kérdés: van-e tár­sadalmi igény erre a szer­vezetre, illetve találnak-e valós feladatot? — Ügy véljük, hogy eb­ben a helyzetben, mikor a gazdasági átalakulás lera­gadt, szükség van olyan szervezetekre, melyek a ra­dikálisabb átalakulást sürge­tik. A nemzeti kisgazdapárt fennmaradásának alapja, hogy — gazdasági okok mi­att — hangsúlyozza a föld­magántulajdon és a mező­gazdasági alaptörvény szük­ségességét. — A „függetlenek" kor­mányra jutása, s az ezt ki­sérő folyamatos program­módosítás szükségszerűvé te­szi a kérdést: indokolt-e a „nemzetiek" különállása? — Nekünk az a dolgunk, hogy a „kisgazdák" lelkiis­merete legyünk, szakértők, akik radikális változást akarnak. A tagság egyazon kisgazdamozgalomból szár­mazik, egyazon múltban ke­resi gyökerét. Túlzásnak tartjuk mi magunk is, hogy egy ekkorka országban eny­nyiféle parasztpárt legyen. Ezért történelmi szerepünk lejártával indokolt lehet, hogy csatlakozzunk az „ős­párthoz", a Független Kis­gazda és Polgári Párthoz. — Az egyetlen szegedi központú országos hatókörű pártnak milyen a viszonya az itteni önkormányzati tes­tülettel? — Minden egyes testületi ülésre meghívót kapunk. A környezetvédelmi kerekasz­tal és a környezetvédelmi szakbizottság munkájába be­vonták pártunkat. Ennek alapján elégedettek vagyunk az önkormányzattal. (újszászi) mány tagjai és a köztársa­ság más vezetői számára. A katonai bíróságon ek­kor önálló letartóztatás! parancsot adtak ki Spe­gelj ellen, tehát a hor­vát szervek közreműködése nélkül is foganatosítani akarták Spegelj őrizetbe vé­telét, de eddig nem történt semmi azóta. iMartin Spe­gelj 'biztonságos helyen tartózkodik, horvát részről mindeddig azt hangsúlyoz­ták, hogy csak a horvát kor­mány döntéseit hajtotta végre, tehát nem vonható felelősségre. Márkás magyar vállalkozók A Világbank leánybankja, a Nemzetközi Pénzügyi Tár­saság (IFC) 40 millió már­kás hitelkeretet biztosít a közeljövőben magyar vál­lalkozóknak. illetve olyan magyar vállalatoknak, ame­lyekben az állam részesedé­se kisebb 50 százaléknál. Az IFC várhatóan március vé­gén köti meg a hitelről szóló szerződést a Budapest Bank Rt.-vel, amely az IFC meg­bízásából ügynöki teendőket lát el, azaz összegyűjti és ér­tékeli a hitelkérelmeket. Mint Adamecz Péter, a Bu­dapest Bank ügyvezető igaz­gatója ezzel kapcsolatban elmondta az MTI munka­társának: a hitelnyújtó IFC világméretekben foglalko­zik a magánvállalkozások finanszírozásával. Magyar­országnak ilyen típusú hi­telkenetet a Nemzetközi Pénzügyi Társaság eddig még nem adott. Korábban csak vegyes vállalatokat fi­nanszírozott részvényvásár­lásokkal és kölcsönökkel. A Közel-Kelet igazi darázsfészek Három napja tart már a szárazföldi háború az Öbölben. A szövetségesek győ­zelméhez kétség nem férhet. De mi lesz a harcok után? Kérdéseinkkel dr. J. Nagy Lászlóhoz, a JATE Politikatudomá­nyi Tanszékének vezetőjéhez fordultunk. — Mi áll a koalíció gyors, átütő sikerei­nek hátterében? — Egv neves francia újságírót idéznek. „Háborúról ilyen sokat még nem beszél­tünk. de üyen keveset még nem tudtunk." Ennek csak egyik oka a cenzúra. Valószí­nűnek látszik, hogy amerikai részről egy rendkívül megtervezett akcióval állunk szemben: politikailag, katonailag és lélek­tanilag is alaposan előkészítették. Ma már kozzétesznek dokumentumokait, amelyekből kiviláglik, az USA már tava'y februárban eldöntötte, hagy Szíriával vagy Irakkal le­számol. Az amerikai technológiai fölény nyomasztó. Irak szinte nem is tud védekezni. A szovjetek ugyanis nem adtak arab kéz­re olyan technológiát, amely ezt lehetővé tenné, noha megtehették volna, hiszen a tíz évvel ezelőtti túszszabaditó akciót, ami­kor az amerikaiak iráni nagykövetségükről akarták elhozni honfitársaikat, ma már tud­juk. a szovjet technológia segítségével aka­dályozták meg. Inak kiszolgáltatottságának másik oka az. hogy az arab társadalmak nem olyan fejlettek, mint például az izrae­li. amely alighogy megkapta, egy hét alatt már tovább is fejlesztette a Patriot-raké. tál Egyébként az arab államok közül ép­pen Irak az egyik, amely képes lett volna magas technológiai szintet elérni, de ezt az izraeliek módszeresen lerombolták. London­ban, Párizsban megöltek olyan iraki tudó­sokat. akik ezeket a fejlesztéseket végre, hajthatták volna Hogy pontosan kik tették, nem tudjuk, de Irak ellenfelei közül "ala­kik. Az a csoda hogv a történelemben példátlan erejű bombázások ellenére Irak még, úgy ahogy tartja magát, sőt még egy-egv rakéta kilövésére ls képes A szá­razföldi ütközetekben általában a tankcsa­ták bizonyulnak döntőnek, s ezekben a koalíció is veszteségekre számíthat — Hogyan értékelhetjük a szovjetek vi­selkedését? — A Szovjetunió magatartása egyenesen következik az új külpolitikai gondolkodás­ból. A KGB már nyolc-tíz évvel ezelőtt je­lezte, hogy a Szovjetunió képtelen lépésit tartani a Nyugattal a fegyverkezés terüle­tén. Az ország nagyhatalmi státusa termé­szetesen megmaradt, tulajdonképpen a ri­valizálás is folytatódik, de a regionális konfliktusokat már nem akarják tovább­élezni. Ha Irakot modern eszközökkel fel­fegyverzik. csak az európai katonai szembenállást helyezik át a Közel-Keletre. Ami az amerikaiakat il­leti. ők kipróbálták a legújabb fegyver­rendszereket S az egész tökéletesen műkö­dött. Ugyanez mondható el a koalíció szer­vezetéről is. bár voltak zökkenők, például a franciák hirdette különutasság. — A térség országait, amikor bekapcso­lódtak a konfliktusba, milyen érdekek ve­zették? — Izrael ugyanolyan merev, a a megértés minimumát sem mutató ország, mint a szélsőséges arab államok. Irán hallgatóla­gosan Irak szövetségese, de belsó nehézsé­gei miatt aktivizálódása lehetetlen. Szíria hagyományos Irak-ellenessége mellett az amerikaiakat kívánja ellensúlyozni. Szabad kezet kapott Libanonban azután, hogy a keresztény Aun tábornok csapatait szétver­te; de szeretné a Golán-fennsíkot is visz­sza kapni Izraeltől. Jordánia nagyon nehéz hrivzetben van. hiszen lakosságának több­sége palesztin Kormánya óriási tömegnyo­más alatt cselekszik, s becsületére legyen mondva, kellő távolságot tudott tartani Iraktól. Az egyiptomi politikát ma is Camp Dávid szelleme határozza meg Az ameri­kai szövetséggel elveszített tekintélyét is megpróbálhatja visszaszerezni, de közvetítő szerepre is vállalkozhat. Kuvait egy rend­kívül antidemokratikus, korrupt rendszerű ország volt, jelentős ellenzéki mozgalom­mal. amely 1989 telén az emírt Ceausescu példájával fenyegette. Az uralkodó azóta megígérte, hogy visz­szaállítja az ország demokratikus hagyomá­nyait. Talán a legnagyobb problémát jelen­ti Szaúd-Arábia. Diktatúra van itt is. csak­úgy, mint Irakban és Szíriában, de a vallás köntösében. Ha az Amnestv International évi jelentéseit megnézzük, ez az ország ál­talában az élbolyban tanyázik. A nagv tö­megű európai jelenlét az iszlám szent he­lyein rendkívül erodáló hatású lehet. Az ál­lam destabilizálódhat. az éles Amerika-el­lenesség az Irán-barát iszlám fundamenta­lizmussal párosulhat. Ezzel ellentétes folya­mat is lejátszódhat: a demokratizálódás, a modernizáció, a zárt társadalmak megnyi­tása Nyugat felé A világi modernizáció vl. szont a diktatúra veszélyét hordozza — lásd Irak. — Ügy tűnik, az őrült elképzelések nem 'mltnu valóra, sem a terrorizmus, sem a dzsihád. — A helyzetet nem az iraki terroristák, hanem a hagyományos terrorszervezetek használták ki a maguk javára hozzá ikell tenni, csekélv hatásfokkal. A dzsihád eseté­ben az európaiak összekeverték a dolgokat. (Jó lenne megvizsgálni Szaddám Húszéin beszédeit: többet emlegette az arab ügyet, mint a szent háborút.) Az iszlámról beszél­tek — a térségben viszont az arab naciona­lizmus a legfőbb mobilizáló tényező. A ket­tő csak úgy kapcsolódik öeisze. hogy az isz­lámot az arabok találták föl. Először arab valaki, s csak utána mohamedán. Ha for­dítva lenne, Indonézia mozdult volna első­ként. hiszen ez a legnagyobb muzulmán ország. Az európaiak a dolgok összemosásé-1 val tulajdonképpen a középkor szellemét idézték fel. — Elképzelhető-e a térség problémáinak megnyugtató rendezése? — Hogy ez a háború csak vereséggel vég. ződhet. azzal maguk az irakiak is tisztában vannak. Itt a politikai vonatkozások az Igazán lényegesek. Irak öngyilkos politiká­jával azt akarta elérni, hogy az arabok is beleszólhassanak a térség gondjainak rendezésébe. A hábo­rú előtti status quo valószínűleg nem áll­hat vissza. Rendezni kell a vízkészletek kérdését a palesztin és a kurd problémát. A PFSZ nem fog. vagy ha igen, nem ezzel a vezetéssel szerepet játszani a megoldás­ban. Amerika azért ellenezte a problémák c&szekapcsolásák mert akkor egyáltalán létre sem jött volna a koalíció, főként nem arab résztvevőkkel. A palesztinoknak tulajdonképpen mindegy, hogy a térségben hol, de területet kérnek, hogy államuk va­lóssággá váljon. Leginkább a gázai övezet, vagy Ciszjordánia tűnik alkalmasnak. Ez utóbbi Jordániához tartozik, de Husszein király elfogadná ezt a formát A Szovjet­unió kijelentette ugyan, hogy Irakot nem hagyja feldarabolni, de a szírek és főként a törökök már többször is jelezték igényei­ket a kurd területekre. Élhet ezzel Irán ist Talán az egyetlen megoldási lenne az önálló kurd állam, de 70 évvel a határok megraj­zolása után nagyon veszélyes prece­denst lehet teremteni. Ha az USA bölcs lesz., bevonja a rendezésbe az ENSZ-t is (a világiszervezetet egyébként az Egyesült Ál­lamok teljesen maga alá gyűrte) és a Szov­jetuniót is. Az amerikaiak a térség lakos­ságát nagyon könnyen maguk ellen hangol­hatják. s nem kizárt, a Szovjetunió akarta is. hogy az USA belesétáljon ebbe a csap­dába Ha hadserege bevonul a városokba, képtelen helvzotbe kerül, hiszen ezeket csak úgy lehet ellenőrizni, ha lerombolják őket. A Közel-Kelet igazi darázsfészek. ödor József

Next

/
Thumbnails
Contents