Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-26 / 48. szám
2 Körkép 1991. február 27., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) társasági gárda állásai ellen, és hogy előrenyomulásukkal immár elértek az Eufráteszig. Richárd Neal tábornok amerikai katonai szóvivő Rijádban azt közölte, hogy a szárazföldi harcok harmadik napjára szétbomlóban vannak az iraki erők. Dzsabir el-Ahmed el-Dzsábir esi-Szabah sejk, az iraki invázió után elmenekült kuvaiti uralkodó három hónapra rendkívüli állapotot hirdetett hazájában, nem sokkal az után, hogy Szaddám Húszéin bejelentette erői kivonását, Eközben az iraki csapatok elhagyták Kuvait várost, amelyet jelenleg a kuvaiti ellenállás erői ellenőriznek. A kuvaiti főváros repülőterén már megjelentek az első amerikai tengerészgyalogos egységek is. A CNN amerikai hírtelevlziónak egy helyi lakos elmondta, az irakiak három nappal ezelőtt tankokkal és tüzérségi lövegekkel kezdték rombolni a kuvaiti középületeket, szállodákat, kormányzati épületeket Ezreket fogdostak össze az utcákon, s voltak, akiket a mecsetek elől hurcoltak el kivégzésre A váras műjégpályáján holttestek tömegét találták. * Gorbacsov kedden nagyon törékenynek nevezte a szovjet—amerikai kapcsolatokban megtett előrehaladást, s igen felelősségteljes magatartást sürgetett ahhoz, hogy ne semmisüljenek meg a már elért eredmények. A minszki munkásgyűlésen elmondott beszédében külpolitikai kérdésekről szólva a szovjet államfő ismét hangsúlyozta: feltétlenül el kell érni a hadműveletek leállítását az öbölben. Leszögezte, hogy a konfliktus lezárása után elengedhetetlen, hogy napirendre kerüljön az egész közel-keleti helyzet rendezése. — Enélkül nem tudjuk hatástalanítani azt a bombát, amely felrobbanthatja a világot — mondta. Kína tartozik nekünk Magyarországnak több mint 100 millió svájci frankos követelése van Kínával szemben. Ez a magyar—kínai kereskedelemben aktívumként halmozódott fel az elmúlt év végéig. Eddig klíring elszámolás volt a két ország között, ami lényegében olyan árucsere-forgalmat jelentett, mint amilyen a kelet-európai országok és Magyarország között volt. Az MTI kérdésére Vass László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának illetékese elmondta: Kína nem hajlandó készpénzben megfizetni tartozását, ezért áruszállítással kíván törleszteni. Eddig 52 millió svájci frank értékű importszerződést kötöttek a magyar vállalatok, így még jelentős összeg vár „levásárlásra". Nem kis gondot jelent azonban, hogy a kínai vállalatok csak szűk választékot kínálnak, s azt is meglehetősen drágán. Ez év januárjától életbe lépett a szabad devizás elszámolás a két ország között, ami azt jelenti, hogy a magyar importőrök széles áruválasztékból válogathatnak, ám félő, hogy az áttérés jelentős forgalomcsökkenéssel jár. A magyar exportőröknek ugyanis fel kell venni a versenyt a távol-keleti országok árukínálatával, nem beszélve az árversenyről. Magyar vélemény szerint a két ország között hasznos lenne különböző kooperációkat kialakítani, többek között a járműgyártásban, és a mezőgazdasági gépelőállításban. Ehhez azonban halaszthatatlan, hogy a két ország aláírja a kettős adóztatást kizáró egyezményt, valamint a beruházásvédelmi megállapodást. Ezek nélkül ugyanis aligha alakulnak magyar— kínai vegyes vállalkozások. Végnapok az OTP-nél Február 28-a az utolsó nap, amikor a korábbi .kedvezményes lakáshitelek 50 százalékának befizetésével rendezhetik adósságukat az OTP ügyfelei, anélkül, hogy január—februárra az 1500 forintos többletkamatot be kellene fizetniük. Természetesen nincs akaLe! A hadsereg kivonul, de itlihagyja halottait. S a holtak embeTi arca fölé emelt művi világot, amely ügy. ahogy ünnepeltük, sohasem létezett Ma. amikor a múltat, kl tudja, hányadszor, végképp eltöröljük, a szokásosnál jobban oda kellene figyelnünk, mit is törlünk el voltaképpen. Elbontjuk a hősi emlékműveket egy-egy mini obeliszket a tér két sarkából. Legyen. A hallottaknak a te. melőben a helyük, és nem közszemlén, a dicsőség pedig nem a m;i formánk, különben is, csak rövid időszakokra, ideiglenesen állomásozik hazánkban. Kivétel a félhold dicsősége, ez hosszabb időre rendezkedett be. emlékművet mégsem kapott talán azért, mert nem tudta az ország teljes területét felszabadítani, s megtisztítani a némettől. Leépítjük a művi világot ezeket a különös díszleteket amelyek nem a valóság képmására készültek, hanem ferde szándékkal. Tudatunkat akarták mások úgy deformálni, hogy azt higgyük, az az arctalan valami akképpen létezik, ahogy díszletei mutatják. Sokszor nekirugaszkodtunk már. de a külsőségek megváltoztatásánál tovább soha nem jutottunk. Az a valami pedig egvre mélyebben rágja magát kényszerpálya-kényszeres énünkbe. Talán alig maradtak már szilárd pontjaink. kevés a védhető, biztos hely önmagunkban, ahol erőt gyűjthetnénk Ha a városháza elé perselyt helyezünk, ez talán elégséges módszer a szükséges pénztőke akkumulációjára, a téglák elhurcolására. De most a szokásosnál is lobban oda kellene figyelnünk: bontás közben hamar leépül az ember, ha közben elfelejt fölhalmozni. ó. J. „A kisgazdák lelkiismerete" Az egyetlen szegedi központú, de országos hatókörű párt a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt. A független kisgazdapártból 1989 decemberében vállak ki a „nemzetlek". , A párt Szegeden a legerősebb. Az itteni szervezetben a 350 tag vezetőjének választotta Virágh István nyugdíjas magángazdálkodót (elnök), Dobay Ferenc kertészmérnök magángazdálkodót (titkár) és Rangli Istvánné nyugdíjast (szervezőtitkár). Az országgyűlési képviselő-választásokon eredménytelenül szerepeltek a „nemzeti kisgazdák": csak néhány megyében indítottak jelöltet, sikertelenül. A helyhatósági választásokon sem szerepeltek sokkal jobban: a szegedi pártlistára leadott szavazatok alapján, 0,83 százalékos eredményükkel, az utolsó helyen végeztek. A nemzeti kisgazdapárt portájáról Dobay Ferenc titkárra] beszélgettünk. Az MTI érdeklődésére az OTP-nél elmondták: a február közepéig feldolgozott adatok szerint 22,5 milliárd forint kedvezményes kamatozású kölcsönt fizettek vissza a fiókoknál, és az 1,5 millió hitelszámlából 550 ezer szűnt meg. A tapasztalatok szerint az adósok általában a kisebb összegű hitelszámlákat egyenlítik ki, az egy ügyfélre jutó átlagos visszafizetés, mintegy 40 ezer forint. A lassan csökkenő forgalom a hónap utolsó napjaiban ismét megélénkült az OTP-fiókoknál, és becslések szerint a hónap végéig, azaz a hátralevő két napban befizetett összegekkel együtt a visszafizetések értéke megközelíti a 30 milliárd forintot. Akik forgatták pénzüket, azok az utolsó napra időzítették a visszafizetést, de sokan csak ekkor vették ki a betétkönyvből az ott elhelyezett összegeket, ezért további 7-8 milliárd forintos betétállománycsökkenéssel számol az OTP. „36" helyen a horvát védelmi miniszter dálya annak, hogy az év hátralevő hónapjaiban akármikor felezés útján szabaduljanak meg kötelezettségüktől az adósok, ám ekkor januártól hónapról-hónapra be kell fizetniük az 1500 forintokat, és ha ezzel elmaradnak, büntető kamatot is felszámit a takarékpénztár. A zágrábi katonai ügyész vádat emelt a helyi katonai bíróságon Martin Spegelj horvát védelmi miniszter és hét másik személy ellen. A katonai ügyész közleménye szerint a fegyveres lázadás szervezése ügyében folytatott katonai vizsgálatot lezárták, s bebizonyosodott, hogy „Martin Spegelj, mint a horvát kormány tagja az összes ezzel kapcsolatos ténykedést összefogta, ellenőrizte, szervezte és összehangolta". A horvát törvényhozás egyébként védettséget biztosított a kor— A sikertelen választási szereplések szétzilálták-e ezt a kicsi pártot? — Annyira kis szervezet vagyunk, hogy szinte ez ment meg minket attól, hogy szétessünk. Amíg anyagilag fönn tudjuk tartani magunkat, addig létezünk. Márpedig, jól sáfárkodunk a szervezet pénzével, s a tagok — erejükhöz mérten — anyagilag is támogatják a pártot. — Ez a létezés azonban öncélú. Kérdés: van-e társadalmi igény erre a szervezetre, illetve találnak-e valós feladatot? — Ügy véljük, hogy ebben a helyzetben, mikor a gazdasági átalakulás leragadt, szükség van olyan szervezetekre, melyek a radikálisabb átalakulást sürgetik. A nemzeti kisgazdapárt fennmaradásának alapja, hogy — gazdasági okok miatt — hangsúlyozza a földmagántulajdon és a mezőgazdasági alaptörvény szükségességét. — A „függetlenek" kormányra jutása, s az ezt kisérő folyamatos programmódosítás szükségszerűvé teszi a kérdést: indokolt-e a „nemzetiek" különállása? — Nekünk az a dolgunk, hogy a „kisgazdák" lelkiismerete legyünk, szakértők, akik radikális változást akarnak. A tagság egyazon kisgazdamozgalomból származik, egyazon múltban keresi gyökerét. Túlzásnak tartjuk mi magunk is, hogy egy ekkorka országban enynyiféle parasztpárt legyen. Ezért történelmi szerepünk lejártával indokolt lehet, hogy csatlakozzunk az „őspárthoz", a Független Kisgazda és Polgári Párthoz. — Az egyetlen szegedi központú országos hatókörű pártnak milyen a viszonya az itteni önkormányzati testülettel? — Minden egyes testületi ülésre meghívót kapunk. A környezetvédelmi kerekasztal és a környezetvédelmi szakbizottság munkájába bevonták pártunkat. Ennek alapján elégedettek vagyunk az önkormányzattal. (újszászi) mány tagjai és a köztársaság más vezetői számára. A katonai bíróságon ekkor önálló letartóztatás! parancsot adtak ki Spegelj ellen, tehát a horvát szervek közreműködése nélkül is foganatosítani akarták Spegelj őrizetbe vételét, de eddig nem történt semmi azóta. iMartin Spegelj 'biztonságos helyen tartózkodik, horvát részről mindeddig azt hangsúlyozták, hogy csak a horvát kormány döntéseit hajtotta végre, tehát nem vonható felelősségre. Márkás magyar vállalkozók A Világbank leánybankja, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) 40 millió márkás hitelkeretet biztosít a közeljövőben magyar vállalkozóknak. illetve olyan magyar vállalatoknak, amelyekben az állam részesedése kisebb 50 százaléknál. Az IFC várhatóan március végén köti meg a hitelről szóló szerződést a Budapest Bank Rt.-vel, amely az IFC megbízásából ügynöki teendőket lát el, azaz összegyűjti és értékeli a hitelkérelmeket. Mint Adamecz Péter, a Budapest Bank ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta az MTI munkatársának: a hitelnyújtó IFC világméretekben foglalkozik a magánvállalkozások finanszírozásával. Magyarországnak ilyen típusú hitelkenetet a Nemzetközi Pénzügyi Társaság eddig még nem adott. Korábban csak vegyes vállalatokat finanszírozott részvényvásárlásokkal és kölcsönökkel. A Közel-Kelet igazi darázsfészek Három napja tart már a szárazföldi háború az Öbölben. A szövetségesek győzelméhez kétség nem férhet. De mi lesz a harcok után? Kérdéseinkkel dr. J. Nagy Lászlóhoz, a JATE Politikatudományi Tanszékének vezetőjéhez fordultunk. — Mi áll a koalíció gyors, átütő sikereinek hátterében? — Egv neves francia újságírót idéznek. „Háborúról ilyen sokat még nem beszéltünk. de üyen keveset még nem tudtunk." Ennek csak egyik oka a cenzúra. Valószínűnek látszik, hogy amerikai részről egy rendkívül megtervezett akcióval állunk szemben: politikailag, katonailag és lélektanilag is alaposan előkészítették. Ma már kozzétesznek dokumentumokait, amelyekből kiviláglik, az USA már tava'y februárban eldöntötte, hagy Szíriával vagy Irakkal leszámol. Az amerikai technológiai fölény nyomasztó. Irak szinte nem is tud védekezni. A szovjetek ugyanis nem adtak arab kézre olyan technológiát, amely ezt lehetővé tenné, noha megtehették volna, hiszen a tíz évvel ezelőtti túszszabaditó akciót, amikor az amerikaiak iráni nagykövetségükről akarták elhozni honfitársaikat, ma már tudjuk. a szovjet technológia segítségével akadályozták meg. Inak kiszolgáltatottságának másik oka az. hogy az arab társadalmak nem olyan fejlettek, mint például az izraeli. amely alighogy megkapta, egy hét alatt már tovább is fejlesztette a Patriot-raké. tál Egyébként az arab államok közül éppen Irak az egyik, amely képes lett volna magas technológiai szintet elérni, de ezt az izraeliek módszeresen lerombolták. Londonban, Párizsban megöltek olyan iraki tudósokat. akik ezeket a fejlesztéseket végre, hajthatták volna Hogy pontosan kik tették, nem tudjuk, de Irak ellenfelei közül "alakik. Az a csoda hogv a történelemben példátlan erejű bombázások ellenére Irak még, úgy ahogy tartja magát, sőt még egy-egv rakéta kilövésére ls képes A szárazföldi ütközetekben általában a tankcsaták bizonyulnak döntőnek, s ezekben a koalíció is veszteségekre számíthat — Hogyan értékelhetjük a szovjetek viselkedését? — A Szovjetunió magatartása egyenesen következik az új külpolitikai gondolkodásból. A KGB már nyolc-tíz évvel ezelőtt jelezte, hogy a Szovjetunió képtelen lépésit tartani a Nyugattal a fegyverkezés területén. Az ország nagyhatalmi státusa természetesen megmaradt, tulajdonképpen a rivalizálás is folytatódik, de a regionális konfliktusokat már nem akarják továbbélezni. Ha Irakot modern eszközökkel felfegyverzik. csak az európai katonai szembenállást helyezik át a Közel-Keletre. Ami az amerikaiakat illeti. ők kipróbálták a legújabb fegyverrendszereket S az egész tökéletesen működött. Ugyanez mondható el a koalíció szervezetéről is. bár voltak zökkenők, például a franciák hirdette különutasság. — A térség országait, amikor bekapcsolódtak a konfliktusba, milyen érdekek vezették? — Izrael ugyanolyan merev, a a megértés minimumát sem mutató ország, mint a szélsőséges arab államok. Irán hallgatólagosan Irak szövetségese, de belsó nehézségei miatt aktivizálódása lehetetlen. Szíria hagyományos Irak-ellenessége mellett az amerikaiakat kívánja ellensúlyozni. Szabad kezet kapott Libanonban azután, hogy a keresztény Aun tábornok csapatait szétverte; de szeretné a Golán-fennsíkot is viszsza kapni Izraeltől. Jordánia nagyon nehéz hrivzetben van. hiszen lakosságának többsége palesztin Kormánya óriási tömegnyomás alatt cselekszik, s becsületére legyen mondva, kellő távolságot tudott tartani Iraktól. Az egyiptomi politikát ma is Camp Dávid szelleme határozza meg Az amerikai szövetséggel elveszített tekintélyét is megpróbálhatja visszaszerezni, de közvetítő szerepre is vállalkozhat. Kuvait egy rendkívül antidemokratikus, korrupt rendszerű ország volt, jelentős ellenzéki mozgalommal. amely 1989 telén az emírt Ceausescu példájával fenyegette. Az uralkodó azóta megígérte, hogy viszszaállítja az ország demokratikus hagyományait. Talán a legnagyobb problémát jelenti Szaúd-Arábia. Diktatúra van itt is. csakúgy, mint Irakban és Szíriában, de a vallás köntösében. Ha az Amnestv International évi jelentéseit megnézzük, ez az ország általában az élbolyban tanyázik. A nagv tömegű európai jelenlét az iszlám szent helyein rendkívül erodáló hatású lehet. Az állam destabilizálódhat. az éles Amerika-ellenesség az Irán-barát iszlám fundamentalizmussal párosulhat. Ezzel ellentétes folyamat is lejátszódhat: a demokratizálódás, a modernizáció, a zárt társadalmak megnyitása Nyugat felé A világi modernizáció vl. szont a diktatúra veszélyét hordozza — lásd Irak. — Ügy tűnik, az őrült elképzelések nem 'mltnu valóra, sem a terrorizmus, sem a dzsihád. — A helyzetet nem az iraki terroristák, hanem a hagyományos terrorszervezetek használták ki a maguk javára hozzá ikell tenni, csekélv hatásfokkal. A dzsihád esetében az európaiak összekeverték a dolgokat. (Jó lenne megvizsgálni Szaddám Húszéin beszédeit: többet emlegette az arab ügyet, mint a szent háborút.) Az iszlámról beszéltek — a térségben viszont az arab nacionalizmus a legfőbb mobilizáló tényező. A kettő csak úgy kapcsolódik öeisze. hogy az iszlámot az arabok találták föl. Először arab valaki, s csak utána mohamedán. Ha fordítva lenne, Indonézia mozdult volna elsőként. hiszen ez a legnagyobb muzulmán ország. Az európaiak a dolgok összemosásé-1 val tulajdonképpen a középkor szellemét idézték fel. — Elképzelhető-e a térség problémáinak megnyugtató rendezése? — Hogy ez a háború csak vereséggel vég. ződhet. azzal maguk az irakiak is tisztában vannak. Itt a politikai vonatkozások az Igazán lényegesek. Irak öngyilkos politikájával azt akarta elérni, hogy az arabok is beleszólhassanak a térség gondjainak rendezésébe. A háború előtti status quo valószínűleg nem állhat vissza. Rendezni kell a vízkészletek kérdését a palesztin és a kurd problémát. A PFSZ nem fog. vagy ha igen, nem ezzel a vezetéssel szerepet játszani a megoldásban. Amerika azért ellenezte a problémák c&szekapcsolásák mert akkor egyáltalán létre sem jött volna a koalíció, főként nem arab résztvevőkkel. A palesztinoknak tulajdonképpen mindegy, hogy a térségben hol, de területet kérnek, hogy államuk valóssággá váljon. Leginkább a gázai övezet, vagy Ciszjordánia tűnik alkalmasnak. Ez utóbbi Jordániához tartozik, de Husszein király elfogadná ezt a formát A Szovjetunió kijelentette ugyan, hogy Irakot nem hagyja feldarabolni, de a szírek és főként a törökök már többször is jelezték igényeiket a kurd területekre. Élhet ezzel Irán ist Talán az egyetlen megoldási lenne az önálló kurd állam, de 70 évvel a határok megrajzolása után nagyon veszélyes precedenst lehet teremteni. Ha az USA bölcs lesz., bevonja a rendezésbe az ENSZ-t is (a világiszervezetet egyébként az Egyesült Államok teljesen maga alá gyűrte) és a Szovjetuniót is. Az amerikaiak a térség lakosságát nagyon könnyen maguk ellen hangolhatják. s nem kizárt, a Szovjetunió akarta is. hogy az USA belesétáljon ebbe a csapdába Ha hadserege bevonul a városokba, képtelen helvzotbe kerül, hiszen ezeket csak úgy lehet ellenőrizni, ha lerombolják őket. A Közel-Kelet igazi darázsfészek. ödor József