Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám

1991. február 26., kedd Oktatás — Művelődés 5 Felügyelőktől a szakértőkig Egy tapasztalt pedagógus keresett meg a napokban, s bár neki gondjai voltak, engem mégis némi elége­dettséggel töltött el a találkozás indoka. Jó két eszten­deje, pedagógusügyekben jóformán csak a pénzről le­het hallani, s bár nem vitatom, hogy mindez lényeg­telen, s főképp megoldott lenne, ámde arról, hogyan működnek egyes pedagógiai műhelyek, hogyan alkal­mazkodik az öt körülvevő bizonytalansághoz a tanár, nos, erre alig-alig akad elemző, értékelő szó. Jelesül most a szakfelügyelői, szaktanácsadói, leg­újabban szakértői rendszer mikéntjéről van szó. Mond­hatni/ tökéletes a bizonytalanság. Akad olyan nézet, miszerint a pedagógust a szakfelügyelők tették volna tönkre. E nyilvánvaló túlzással ellentétben — sokan — pozíciójukat féltve — a szaktanácsadói rendszer komo­lyabb változtatasokkal nem járó fenntartását szeretnék elérni, ám erre aligha van esély. A név mindenesetre már változott, szakértőknek hívják azokat a pedagógusokat, akik jelenleg lennének hivatottak a szakma és a tantárgy, no és persze a ne­velők munkájának összehangolására, koordinálására. El­vileg. A gyakorlatban azonban a rendszer nem műkö­dik. Nincsenek iskolalátogatások — sok helyütt igen rossz néven veszik már ezt —, továbbképzések sem, pedig a pedagógust is sújtó anyagi gondok nemigen könnyítik az önképzést. Folyóiratokat járatni? Köny­veket venni, színházba járni? Hovatovább luxusnak számít. Pedig egy jól és megbízhatóan működő szak­értői rendszer ebben is sokat segíthetne. Ám úgy aligha segít, ha olyan rémhírek terjednek el, hogy például a szakértő pénzért fog kimenni az iskolába. Szeptember óta az iskolákban nincs szaktanácsadás. A volt szak­tanácsadók egy része nyilván egzisztenciális gondok elé néz. Akadt olyan, aki azt kérdezte: Menjek vissza rab­szolgának?! A tanításra gondolt, természetesen. Igen, nyilván sok egykori szaktanácsadónak vissza kell majd menni tanítani. Már ha kap állást. Mert a problémát nehezíti, hogy tantárgya egyik legismertebb szakértője jelenleg ebédeltetni tudna valamelyik szegedi iskolában. Miközben a szakértői rendszer alakul, alakulgat. Szó­lunk még róla. Dal Beiratkozás a Dugonicsba Tájékoztatjuk azokat a szülőket, akik leendő 1. osz­tályos gyermeküket a Dugo­nics András Általános Isko­lába szeretnék beíratni, 1991. március 7-én és 8-án, 8—17 óráig tehetik meg. Az isko­lában angol tagozat műkö­dik, mely 3. osztálytól indul. 1—2. osztályban tanfolyami keretben nyílik lehetőség az angol nyelv tanulására. 4. osztálytól a választható ide­gen nyelvek: orosz, angol, német, francia. I Szívesen várjuk a körze­ten kívüliek érdeklődését is. Cím: 6721 Szeged, Oszt­rovszky u. 1/B. Tel: 14-503. Kortársunk, Széchenyi Az országos verseny terü­leti elődöntőjéből továbbju­tottak: a vajdasági Becséről jött csapat; a kiskunfélegy­házi Varga Jenő Közgazda­sági Szakközépiskola, vala­mint a szegedi Deák Ferenc Gimnázium csapata. Az egyéni versenyzők kö­zül Lázár Balázs (Szolnok) és Gy. Molnár Sándor (Kis­újszállás) készülhet a közép­döntőre. A változás téli szele Mit terveznek a Csonkában ? — Minden iskolai képzés­nek az a célja, hogy olyan tanulók kerüljenek ki, akik az élet reális követelményei­nek eleget tudnak tenni. Ha a diákot alapanyagnak te­kintjük, akkor bizonyos ké­pességekkel, ismeretekkel jut el a középiskolába. Na­gyon fontos terület és fel­adat minden pedagógus szá­mára. hogy a gyermekben lévő tehetséget felkarolja, illetve felszínre hozza. A mi feladatunk is a tehetséggon­dozás és tehetségkutatás. A mostani iskolastruktúra, a négyosztályos elemi, és a négyosztályos felső tagozat, valamint az erre épülő há­rom- vagy négyosztályos kö­zépiskolai intézményrend­szer hibái a cirkulációból adódnak A nyolcadik osz­tály végén a képzés befeje­zettnek tekinthető, ugyanak­kor a középiskolák valami­vel magasabb szinten, újra­oktatják a tananyagot. Ehelyett a nyugati orszá­gokban meghonosodott rend­szer adaptálása praktiku­sabbnak ígérkezik. Megfele­lő. négy elemi osztályos alapképzésben, ahol a tanu­lók a számolás, az írás, az olvasás, a gondolkodás, a fo­galmazás korosztályhoz illő szintű tudásanyagára nyolc­osztályos gimnáziumot kel­lene építenünk azok számá­ra, akik negyedikes koruk­ban tehetségnek tekinthe­tők. A másik oldal a reál­iskola lenne. A négyosztá­lyos elemi iskolára épülve, hat év alatt kellene a gye­rekeket nem gimnáziumi érettségi szintjén felhozni arra a szintre, amelyre a szakmai képzés különböző területei épülhetnének. Ezt alapműveltségi vizsgával le­hetne zárni. Ugyanis, az a helyzet, hogy akik középfo­kú szakemberek szeretnének lenni, azokat nem szabad felesleges tananyagokkal bombázni. Ebből kiét dolog következik. Az egyik, hogy ha a tanár mérsékelt szint­re helyezkedik, akkor a te­hetségesek unatkozni fog­nak és nem érik el azt a ní­vót, amely a felvételihez kellene. A másik oldalon pedig az a gyerek áll, aki szeretné elsajátítani az anyagot, de képességei ezt nem teszik lehetővé, így A változás, változtatás lehetősége nem mindig esik egybe a szándékkal, ám ma már képtelenség kitérni a megújulás elől, mert nem is annyira a kor követeli — hisz késés­ben vagyunk — mint in­kább az a felismerés, hogy nem csupán az iskola el­végzése a fontos, hanem a képzettség minősége. Ez viszont az iskolarendszer gyökeres átalakítása nél­kül elképzelhetetlen. A számos kezdeményezés, kísérletezés példaértékű lehet. A Csonka János Gimnázium és Szakközép­iskola igazgatóját, dr. Ko­rányi Mátyást arról kér­deztük, hogy iskolájuk ho­gyan és milyen szempon­tok szerint próbálkozik az iskolareformmal. frusztrációk sorozata elé nézhet. — Milyen tárgyi, anyagi feltételek kellenek az átál­láshoz? — A mi iskolánk nem rendelkezik megfelelő tan­teremszámmal, se a gimná­ziumi, se a szakközépiskolai tagozaton. Ezért nem gon­dolhatunk arra, hogy az épü­letünk falai között indítsuk be a nyolcosztályos gimnázi­umot, illetve a hatosztályos reáliskolát. Általános isko­lákkal is felvettük a kap­csolatot, és talán sikerül a következő egy évben elké­szíteni az óraterveket — a már meglévő tananyag­struktúrát alapul véve. Ügy gondoltuk, hogy nálunk olyan tagozatos képzést kell kialakítani, amelyre a jövő­ben szükség lesz. Elsősorban a mikrobiológiai tagozatra gondoltunk, mert ennek to­vábbtanulásnál elég széles skálán vehetnék hasznát. Másik területünk az infor­matika, amelyhez partner­ként már megnyertük a Tarján IV-es számú iskolát. Szakközépiskolai vonatko­zásban sokkal nehezebb a helyzetünk, hiszen a jelenle­gi szakmai struktúra is át­alakulóban van. Kevesebb nagyipari, és egyre több köz­gazdasági szellemű, mened­zsertipusú szakemberre van szükség. A mi területünkön, az autógépészetben és autó­közlekedésben is efelé tet­tünk lépéseket. — Milyen pénzforrásokat vehetnek igénybe? — Számítunk a Nemzet­közi Valutaalap Magyaror­szágon szakképzésre elhe­lyezhető pénzösszegére, a né­met szakképzési hitelre is. Természetesen egyetlen or­szág, vagy bank sem bizto­sít hitelt, ha az iskola vagy az önkormányzat nem te6zi hozzá a saját részét. Ebben az évben szerencsénk lehet, hiszen az országos költség­vetésben szerepel egy 1 mil­liárd 600 milliós tétel, amely az oktatás fejlesztésére for­dítható — abban az esetben, ha az önkormányzat az ob­jektumok felépítéséhez szükséges összeg másik fe­lét hozzáteszi. így mi is pá­lyázatot nyújtottunk be a 'városházára, hogy épület­feltételeink javuljanak. Egyelőre két épületünket tudtuk felújítani. Szakkép­zésünk területének legna­gyobb gondja a gyakorlati munkahelyek biztosítása. Sajnos a vállalatok egyre kevesebb részt vállalnak a szakképzésben. Ez részben érthető is, hiszen az ö fel­adatuk a termelés, és nem a képzés. A bajok orvoslásá­ra most készül egy kétszer hatszáz négyzetméteres mű­helycsarnok kiviteli terve, 6 remélhetőleg két éven belül ezek fel is épülnek. — Az új iskolarendszer­hez új könyvek is kellenek. — A február 28-áig be­nyújtandó tervezetben ter­mészetesen erre is gondol­tunk. A tantestület megfele­lő innovációs ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik, így a szükséges írásos anya­gokat el tudjuk készíteni. De persze nem egyedül, hi­szen a hasonló képzést nyújtó intézmények eszmei fúziója a mi esetünkben is megtörtént, méghozzá a sze­gedi Bebrits Lajos Szakkö­zépiskola és Kollégiummal. Ennek következtében csak „fél terhelés" esik egy ta­nárra, illetve az elkészített médium minősége is maga­sabb színvonalú lesz. Ezt a munkánkat a Nemzeti Szak­képzési Intézet felügyeli és koordinálja, így a legmaga­sabb szintű tudá6 és ellen­őrzés' is biztosított PodUMakakjr Szilárd Kérdőjelek, keretben Törvény az oktatásról A közelmúltban megkezdődött az új oktatási törvény társadalmi vitája (Szegeden február 27-én a tanárképző főiskolán; március 7-én a Deák gimnáziumban mondanak véleményt a tervezetről a pedagógusok). Már február legelején Országos Közoktatási Fórumot rendezett Szegeden több kutatóintézet, amelyet a törvényjavaslatról szóló első nyilvános eszmecserének is tekinthetünk; akkor beszélgettünk, az új törvény meg­alkotásában közreműködő szakemberek közül Mihály Ottóval, az Országos Közoktatási Intézet iskolafejlesztési központjának igazgatójával. — A jelenlegi törvény meghatározza az iskolatípusokat. A kormányprogram alter­natívákat ad az iskolaszerkezetről. Tar­talmaz-e ilyen részleteket a mostani ter­vezet? — Sokan úgy gondolják, velem együtt, hogy ez nem törvényi szabályozás doiga. Ha az új törvény leírna egy új iskolaszer­kezetet ez azt is jeíentené. hogy meg kell csinálni, az új struktúrát, mert szükség van rá. Én azonban nem hiszem, hogy a köz­oktatás problémáit egy iskolaszerkezeti re­formmal lehet megoldani. Nem szólva arról, hogy ennek amúgy sincsenek meg sem az anyagi, sem a szellemi-politikai feltételei. A törvényben mindössze alapszerkezetet kell meghatározni, és nem iskolatípusokat Lé­tezik az alapfokú oktatás, amit elemi isko­lázási szakasznak is nevezhetünk, azután a középfokú, amely két szakaszra, alsó és fel. ső középfokra osztható. Hogy aztán milyen iskolatípusban valósul meg az elemi okta­tás, az már helyi választás és nem törvény kérdése. Lehet hogy működik tovább a nyolcosztályos; iskola, amelyben az első hat év az elemi szakasz; az is lehetséges, hogv külön hatosztályos iskolát működtetnek, amelyre ráépül a hatosztályos gimnázium, vagy más középiskola-típus. Az a lényeg hogv széles társadalmi konszenzus legiti­málja az új és régi. egymásra épülő iskola­típusokat. — Lesznek-e tantervi és vizsgaelóirá­sok? — Természetesen A szakemberek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a vizsga­rendszer legven az alapvető szabályozó. So­kan úgy vélekednek, hogv nálunk — első­sorban a pedagógusok jelenlegi képzettségi szintié és a különféle társadalmi félelmek miatt — a vizsgarendszer mellett szükség van az úgynevezett alaptantervre is. Euró­pa legtöbb országában e kettő kombináció, jávai oldják meg a szabályozást. A törvény vitájában ez lesz az egyik legfontosabb kér­dés. Hiszen a legióbbnak tetsző megoldás is csak akkor működik, ha elfogadja a társa­dalom. , ­— Milyen vizsgarendszert terve-ztek? — Az elemi szakasz utáni vizsga célja a tájékozódás. Azt segít eldönteni, milyen irányban haladjon tovább a diák. Semmi­képpen nem járhat következményekkel, ez ellentmondana a 16 éves korig tartó tanulá­si kötelezettségnek. Mivel a 16 éves tankö­telezettséget nem vetettük el. ebben a kar­ban is lesz egy vizsga, ami általános mű­veltséget mér. de ugyancsak nem lehet ki­záró jellege a továbbtanulás szempontjából. A középfok felső szakaszának felvételi kö­vetelményeit viszont lehet hozzá igazítani. Nyilvánvalóan szükség van aztán a 18 éves korhoz kötött vizsgára, ami betoltené a fel­sőoktatásba belépő egzámen feladatát is. Épnek már lehet kizáró jellege; akt nem teszi le. vaorv nem megfelelően, az nem tud továbbtanulni. — Mi lesz azokkal a pedagógiai törek­vésekkel, amelyek elvetik a vizsgát? — Mindenkinek alkotmányos joga. hogv olyan iskolába járassa a gyermekét, ami­lyet a számára leginkább megfelelőnek, tart Sőt az is, hogy olyan iskolát működtessen, amely nem fogadia el az adott életkorban a vizsgakövetelményeket. Nyilvánvalóan, lesznek magániskolák, amelyeket sajátosan, az államilag elfogadottól eltérően működ­tetnek. — Megkapják azért az állami támoga­tást? — Ez is vitatéma volt Én az egyén jo­gaiból kiinduló szabályozást képzelek el Aki eleget, tesz a tankötelezettségnek, annak jár az állami támogatás. Vagyis meg kell kapnia a fejkvótát a magán-, vagv az egy­házi iskolának ugyanúgy, mint az állami­nak. — Sürgős-e az új oktatási törvény elfo­gadása? — Jól belátható időin belül .szükség van az új jogszabályra, de óriási politikai vét­ség lenne gyorsan keresztülhaiszolni a Par. lamentben anélkül hogy nyilvános vitában társadalmi közmegegyezés születne a kriti­kus pontiairól. Jó kerettörvényre van szük­ség: amely hoeszú távra szól és semmikép­pen sem viselhet magán aktuálpolitikai tö­rekvéseket (sulyok) Könyvtár, szellemi privatizáció előtt Paradox helyzet: századunk végén az információ a legfőbb töke, ugyanakkor egy könyvtár hagyományos szol­gáltatásait modern forrásokkal kibővítve is a létéért küzd. Másfelől, gyatra infrastruktúránk miatt, egy információs szolgáltatás mentén számos kapcsolódási pont jöhet létre különböző intézmények, szervezetek között. Főként, ha vannak közös érdekek is és hajlandóság is ezek megtalá­lására. Erről beszélgetett dr. Nóvák Ákos, a Szakszerve­zetek Csongrád Megyei Könyvtára igazgatója, Kosztolányi József, az önkormányzat oktatási bizottságának képviselő­tagjai, Eitler József és Harmati Ida, a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezetének ügyvivői. N. A.: Feladatunk az infor­mációk helybehozatala. A szakkönyvek, szakfolyóiratok begyűjtése mellett számító­gépen, telexen vagy más csa­tornákon is közvetítünk in­formációkat, amelyek nem csak hazai, de külföldi adat­bázisokra is épülnek. A ha­zaiak közül a fontosabbak a Közgazdasági Egyetem Központi Könyvtára, a Szé­chényi Könyvtár, az Országos Műszaki Információs Köz­pont, a Konjunktúra és Piac­kutató Intézet és az országos szakkönyvtárak, mint pl. az Országos Pedagógiai Könyv­tár. Üj információs kapcsolat az Országos Találmányi Hi­vatal szabadalmi tára, ahon­nan amerikai, európai és ha­zai szabadalmakat hívhatnak le újítással foglalkozó szak­emberek. A könyvtár ezenkí­vül bel- és külföldi kiadvá­nyokat is közvetít szeged; megrendelőknek. Az Orszá­gos Oktatástechnikai Köz­pont, "a Téka, a Tankönyvki­adó, az Itthon, a Novotrade és a Számaik közvetítő ter­jesztői lettünk, és a hazai ki­adványok mellett angol és német nyelv oktatásával és számítógépes ismeretekkel foglalkozó könyvek, kazetták árusítását is végezzük. K. J.: Szeged is vidéki vá­ros, így óriási előnyt jelent­het ha az információkért nem kell érte elutazni pl. a fővá­rosba. Ilyen új típusú könyvtárra a városnak van kapacitása. Az önkormány­zatnak is szüksége van infor­mációkra, közgazdasági, mű­szaki vagy más szakmai is­meretekre. Az oktatási bi­zottság is ki szeretné hasz­nálni ezt az információtáro­lási lehetőséget. E. J.: Azt hiszem, egy pe­dagógus érdekképviselet és egy könyvtár egymásra talá­lása szerencsés dolog. A könyvtár információs bázisán keresztül a PDSZ-nek a szer­vezeti kapcsolattartáson túl távlai tervei is vannak, így például a számítógépes rend­szer felhasználása munkaköz­vetítésre, vagy szakmai to­vábbképzési tanfolyamok szervezése. Ugyanakkor a PDSZ pedagógus érdekképvi­selet, és a pedagógusoknak az iskolán kívül munkahelye a könyvtár is. H. I.: Egyre nagyobb gon­dot fog jelenteni, hogy a Tan­könyvkiadó kilépett a köte­lező irodalom kiadásából, és az iskolák is egyre keveseb­bet fordíthatnak saját könyv­táruk fejlesztésére. Ügy gon­dolom, hogy e tekintetben is együtt tudunk dolgozni. — Ezen adatbázisok közös felhasználása során létrejö­het-e szakmai kapcsolat az oktatási bizottság és a PDSZ között? K. J.: Az önkormányzat a szélesebb társadalmi vita ér­dekében egy oktatási fóru­mot kíván öMzehivni, ame­lyen részt vennének Szeged oktatási intézményeinek ve­zetői, képviselői és természe­tesen az érdekképviseleti szervek is. Az oktatási bizott­ság elfogad szakmai segítsé­get és igényli az ellenőrzést is. H. I.: A PDSZ-nek szak­mailag együtt kell működnie az önkormányzattal, de ha érdekeik ütköznek, a konflik­tust is fel kell vállalnia. — Az örökölt infrastruktú­ra, a rendezetlen vagyoni helyzet és a jelenlegi büdzsé nem sok lehetőséget, mozgás­teret ad a művelődési intéz­ményeknek és társadalmi szervezeteknek. N. A.: Egy könyvtárat saját forrásokból fenntartani nem lehet. Az állami támogatás mértéke abszolút értelemben nem változott, ami reálérték­ben hihetetlen visszaesést je­lent. így a külső támogatók mellett saját erőforrásként tanfolyamokat is szervezünk. Ettől függetlenül a bizonyta­lan források a könyvtár lété­nek biztonságát is fenyegetik. E. J.: A PDSZ külső anyagi eszközökkel nem rendelke­zik, ezért a könyvtárral kö­tött együttműködési megálla­podás számukra életmentő fontosságú. Ezért a PDSZ — mint a Liga egyik tagszerve­zete — az MSZOSZ-vagyon elszámoltatásának és felosz­tásának egyik kezdeményező­je. Másfelől a PDSZ támo­gatja az ilyen típusú intéz­mények fennmaradását, hogy mint kulturális centrumok betölthessék feladatukat. K. J.: Kétszer hallottam, hogy az anyagi helyzet tra­gikus, de biztatót magam sem tudok mondani. Kevés pénz lesz, de azt megpróbáljuk a lehető legjobb helyekre cso­portosítani. Egy ilyen típusú könyvtárra a városnak min­den képpen szüksége van, és a könyvtárnak is lesz esélye Várnagy Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents