Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám

1991. február 26., kedd Oktatás — Művelődés 5 Felügyelőktől a szakértőkig Egy tapasztalt pedagógus keresett meg a napokban, s bár neki gondjai voltak, engem mégis némi elégedettséggel töltött el a találkozás indoka. Jó két esztendeje, pedagógusügyekben jóformán csak a pénzről lehet hallani, s bár nem vitatom, hogy mindez lényegtelen, s főképp megoldott lenne, ámde arról, hogyan működnek egyes pedagógiai műhelyek, hogyan alkalmazkodik az öt körülvevő bizonytalansághoz a tanár, nos, erre alig-alig akad elemző, értékelő szó. Jelesül most a szakfelügyelői, szaktanácsadói, legújabban szakértői rendszer mikéntjéről van szó. Mondhatni/ tökéletes a bizonytalanság. Akad olyan nézet, miszerint a pedagógust a szakfelügyelők tették volna tönkre. E nyilvánvaló túlzással ellentétben — sokan — pozíciójukat féltve — a szaktanácsadói rendszer komolyabb változtatasokkal nem járó fenntartását szeretnék elérni, ám erre aligha van esély. A név mindenesetre már változott, szakértőknek hívják azokat a pedagógusokat, akik jelenleg lennének hivatottak a szakma és a tantárgy, no és persze a nevelők munkájának összehangolására, koordinálására. Elvileg. A gyakorlatban azonban a rendszer nem működik. Nincsenek iskolalátogatások — sok helyütt igen rossz néven veszik már ezt —, továbbképzések sem, pedig a pedagógust is sújtó anyagi gondok nemigen könnyítik az önképzést. Folyóiratokat járatni? Könyveket venni, színházba járni? Hovatovább luxusnak számít. Pedig egy jól és megbízhatóan működő szakértői rendszer ebben is sokat segíthetne. Ám úgy aligha segít, ha olyan rémhírek terjednek el, hogy például a szakértő pénzért fog kimenni az iskolába. Szeptember óta az iskolákban nincs szaktanácsadás. A volt szaktanácsadók egy része nyilván egzisztenciális gondok elé néz. Akadt olyan, aki azt kérdezte: Menjek vissza rabszolgának?! A tanításra gondolt, természetesen. Igen, nyilván sok egykori szaktanácsadónak vissza kell majd menni tanítani. Már ha kap állást. Mert a problémát nehezíti, hogy tantárgya egyik legismertebb szakértője jelenleg ebédeltetni tudna valamelyik szegedi iskolában. Miközben a szakértői rendszer alakul, alakulgat. Szólunk még róla. Dal Beiratkozás a Dugonicsba Tájékoztatjuk azokat a szülőket, akik leendő 1. osztályos gyermeküket a Dugonics András Általános Iskolába szeretnék beíratni, 1991. március 7-én és 8-án, 8—17 óráig tehetik meg. Az iskolában angol tagozat működik, mely 3. osztálytól indul. 1—2. osztályban tanfolyami keretben nyílik lehetőség az angol nyelv tanulására. 4. osztálytól a választható idegen nyelvek: orosz, angol, német, francia. I Szívesen várjuk a körzeten kívüliek érdeklődését is. Cím: 6721 Szeged, Osztrovszky u. 1/B. Tel: 14-503. Kortársunk, Széchenyi Az országos verseny területi elődöntőjéből továbbjutottak: a vajdasági Becséről jött csapat; a kiskunfélegyházi Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola, valamint a szegedi Deák Ferenc Gimnázium csapata. Az egyéni versenyzők közül Lázár Balázs (Szolnok) és Gy. Molnár Sándor (Kisújszállás) készülhet a középdöntőre. A változás téli szele Mit terveznek a Csonkában ? — Minden iskolai képzésnek az a célja, hogy olyan tanulók kerüljenek ki, akik az élet reális követelményeinek eleget tudnak tenni. Ha a diákot alapanyagnak tekintjük, akkor bizonyos képességekkel, ismeretekkel jut el a középiskolába. Nagyon fontos terület és feladat minden pedagógus számára. hogy a gyermekben lévő tehetséget felkarolja, illetve felszínre hozza. A mi feladatunk is a tehetséggondozás és tehetségkutatás. A mostani iskolastruktúra, a négyosztályos elemi, és a négyosztályos felső tagozat, valamint az erre épülő három- vagy négyosztályos középiskolai intézményrendszer hibái a cirkulációból adódnak A nyolcadik osztály végén a képzés befejezettnek tekinthető, ugyanakkor a középiskolák valamivel magasabb szinten, újraoktatják a tananyagot. Ehelyett a nyugati országokban meghonosodott rendszer adaptálása praktikusabbnak ígérkezik. Megfelelő. négy elemi osztályos alapképzésben, ahol a tanulók a számolás, az írás, az olvasás, a gondolkodás, a fogalmazás korosztályhoz illő szintű tudásanyagára nyolcosztályos gimnáziumot kellene építenünk azok számára, akik negyedikes korukban tehetségnek tekinthetők. A másik oldal a reáliskola lenne. A négyosztályos elemi iskolára épülve, hat év alatt kellene a gyerekeket nem gimnáziumi érettségi szintjén felhozni arra a szintre, amelyre a szakmai képzés különböző területei épülhetnének. Ezt alapműveltségi vizsgával lehetne zárni. Ugyanis, az a helyzet, hogy akik középfokú szakemberek szeretnének lenni, azokat nem szabad felesleges tananyagokkal bombázni. Ebből kiét dolog következik. Az egyik, hogy ha a tanár mérsékelt szintre helyezkedik, akkor a tehetségesek unatkozni fognak és nem érik el azt a nívót, amely a felvételihez kellene. A másik oldalon pedig az a gyerek áll, aki szeretné elsajátítani az anyagot, de képességei ezt nem teszik lehetővé, így A változás, változtatás lehetősége nem mindig esik egybe a szándékkal, ám ma már képtelenség kitérni a megújulás elől, mert nem is annyira a kor követeli — hisz késésben vagyunk — mint inkább az a felismerés, hogy nem csupán az iskola elvégzése a fontos, hanem a képzettség minősége. Ez viszont az iskolarendszer gyökeres átalakítása nélkül elképzelhetetlen. A számos kezdeményezés, kísérletezés példaértékű lehet. A Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóját, dr. Korányi Mátyást arról kérdeztük, hogy iskolájuk hogyan és milyen szempontok szerint próbálkozik az iskolareformmal. frusztrációk sorozata elé nézhet. — Milyen tárgyi, anyagi feltételek kellenek az átálláshoz? — A mi iskolánk nem rendelkezik megfelelő tanteremszámmal, se a gimnáziumi, se a szakközépiskolai tagozaton. Ezért nem gondolhatunk arra, hogy az épületünk falai között indítsuk be a nyolcosztályos gimnáziumot, illetve a hatosztályos reáliskolát. Általános iskolákkal is felvettük a kapcsolatot, és talán sikerül a következő egy évben elkészíteni az óraterveket — a már meglévő tananyagstruktúrát alapul véve. Ügy gondoltuk, hogy nálunk olyan tagozatos képzést kell kialakítani, amelyre a jövőben szükség lesz. Elsősorban a mikrobiológiai tagozatra gondoltunk, mert ennek továbbtanulásnál elég széles skálán vehetnék hasznát. Másik területünk az informatika, amelyhez partnerként már megnyertük a Tarján IV-es számú iskolát. Szakközépiskolai vonatkozásban sokkal nehezebb a helyzetünk, hiszen a jelenlegi szakmai struktúra is átalakulóban van. Kevesebb nagyipari, és egyre több közgazdasági szellemű, menedzsertipusú szakemberre van szükség. A mi területünkön, az autógépészetben és autóközlekedésben is efelé tettünk lépéseket. — Milyen pénzforrásokat vehetnek igénybe? — Számítunk a Nemzetközi Valutaalap Magyarországon szakképzésre elhelyezhető pénzösszegére, a német szakképzési hitelre is. Természetesen egyetlen ország, vagy bank sem biztosít hitelt, ha az iskola vagy az önkormányzat nem te6zi hozzá a saját részét. Ebben az évben szerencsénk lehet, hiszen az országos költségvetésben szerepel egy 1 milliárd 600 milliós tétel, amely az oktatás fejlesztésére fordítható — abban az esetben, ha az önkormányzat az objektumok felépítéséhez szükséges összeg másik felét hozzáteszi. így mi is pályázatot nyújtottunk be a 'városházára, hogy épületfeltételeink javuljanak. Egyelőre két épületünket tudtuk felújítani. Szakképzésünk területének legnagyobb gondja a gyakorlati munkahelyek biztosítása. Sajnos a vállalatok egyre kevesebb részt vállalnak a szakképzésben. Ez részben érthető is, hiszen az ö feladatuk a termelés, és nem a képzés. A bajok orvoslására most készül egy kétszer hatszáz négyzetméteres műhelycsarnok kiviteli terve, 6 remélhetőleg két éven belül ezek fel is épülnek. — Az új iskolarendszerhez új könyvek is kellenek. — A február 28-áig benyújtandó tervezetben természetesen erre is gondoltunk. A tantestület megfelelő innovációs ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik, így a szükséges írásos anyagokat el tudjuk készíteni. De persze nem egyedül, hiszen a hasonló képzést nyújtó intézmények eszmei fúziója a mi esetünkben is megtörtént, méghozzá a szegedi Bebrits Lajos Szakközépiskola és Kollégiummal. Ennek következtében csak „fél terhelés" esik egy tanárra, illetve az elkészített médium minősége is magasabb színvonalú lesz. Ezt a munkánkat a Nemzeti Szakképzési Intézet felügyeli és koordinálja, így a legmagasabb szintű tudá6 és ellenőrzés' is biztosított PodUMakakjr Szilárd Kérdőjelek, keretben Törvény az oktatásról A közelmúltban megkezdődött az új oktatási törvény társadalmi vitája (Szegeden február 27-én a tanárképző főiskolán; március 7-én a Deák gimnáziumban mondanak véleményt a tervezetről a pedagógusok). Már február legelején Országos Közoktatási Fórumot rendezett Szegeden több kutatóintézet, amelyet a törvényjavaslatról szóló első nyilvános eszmecserének is tekinthetünk; akkor beszélgettünk, az új törvény megalkotásában közreműködő szakemberek közül Mihály Ottóval, az Országos Közoktatási Intézet iskolafejlesztési központjának igazgatójával. — A jelenlegi törvény meghatározza az iskolatípusokat. A kormányprogram alternatívákat ad az iskolaszerkezetről. Tartalmaz-e ilyen részleteket a mostani tervezet? — Sokan úgy gondolják, velem együtt, hogy ez nem törvényi szabályozás doiga. Ha az új törvény leírna egy új iskolaszerkezetet ez azt is jeíentené. hogy meg kell csinálni, az új struktúrát, mert szükség van rá. Én azonban nem hiszem, hogy a közoktatás problémáit egy iskolaszerkezeti reformmal lehet megoldani. Nem szólva arról, hogy ennek amúgy sincsenek meg sem az anyagi, sem a szellemi-politikai feltételei. A törvényben mindössze alapszerkezetet kell meghatározni, és nem iskolatípusokat Létezik az alapfokú oktatás, amit elemi iskolázási szakasznak is nevezhetünk, azután a középfokú, amely két szakaszra, alsó és fel. ső középfokra osztható. Hogy aztán milyen iskolatípusban valósul meg az elemi oktatás, az már helyi választás és nem törvény kérdése. Lehet hogy működik tovább a nyolcosztályos; iskola, amelyben az első hat év az elemi szakasz; az is lehetséges, hogv külön hatosztályos iskolát működtetnek, amelyre ráépül a hatosztályos gimnázium, vagy más középiskola-típus. Az a lényeg hogv széles társadalmi konszenzus legitimálja az új és régi. egymásra épülő iskolatípusokat. — Lesznek-e tantervi és vizsgaelóirások? — Természetesen A szakemberek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a vizsgarendszer legven az alapvető szabályozó. Sokan úgy vélekednek, hogv nálunk — elsősorban a pedagógusok jelenlegi képzettségi szintié és a különféle társadalmi félelmek miatt — a vizsgarendszer mellett szükség van az úgynevezett alaptantervre is. Európa legtöbb országában e kettő kombináció, jávai oldják meg a szabályozást. A törvény vitájában ez lesz az egyik legfontosabb kérdés. Hiszen a legióbbnak tetsző megoldás is csak akkor működik, ha elfogadja a társadalom. , — Milyen vizsgarendszert terve-ztek? — Az elemi szakasz utáni vizsga célja a tájékozódás. Azt segít eldönteni, milyen irányban haladjon tovább a diák. Semmiképpen nem járhat következményekkel, ez ellentmondana a 16 éves korig tartó tanulási kötelezettségnek. Mivel a 16 éves tankötelezettséget nem vetettük el. ebben a karban is lesz egy vizsga, ami általános műveltséget mér. de ugyancsak nem lehet kizáró jellege a továbbtanulás szempontjából. A középfok felső szakaszának felvételi követelményeit viszont lehet hozzá igazítani. Nyilvánvalóan szükség van aztán a 18 éves korhoz kötött vizsgára, ami betoltené a felsőoktatásba belépő egzámen feladatát is. Épnek már lehet kizáró jellege; akt nem teszi le. vaorv nem megfelelően, az nem tud továbbtanulni. — Mi lesz azokkal a pedagógiai törekvésekkel, amelyek elvetik a vizsgát? — Mindenkinek alkotmányos joga. hogv olyan iskolába járassa a gyermekét, amilyet a számára leginkább megfelelőnek, tart Sőt az is, hogy olyan iskolát működtessen, amely nem fogadia el az adott életkorban a vizsgakövetelményeket. Nyilvánvalóan, lesznek magániskolák, amelyeket sajátosan, az államilag elfogadottól eltérően működtetnek. — Megkapják azért az állami támogatást? — Ez is vitatéma volt Én az egyén jogaiból kiinduló szabályozást képzelek el Aki eleget, tesz a tankötelezettségnek, annak jár az állami támogatás. Vagyis meg kell kapnia a fejkvótát a magán-, vagv az egyházi iskolának ugyanúgy, mint az államinak. — Sürgős-e az új oktatási törvény elfogadása? — Jól belátható időin belül .szükség van az új jogszabályra, de óriási politikai vétség lenne gyorsan keresztülhaiszolni a Par. lamentben anélkül hogy nyilvános vitában társadalmi közmegegyezés születne a kritikus pontiairól. Jó kerettörvényre van szükség: amely hoeszú távra szól és semmiképpen sem viselhet magán aktuálpolitikai törekvéseket (sulyok) Könyvtár, szellemi privatizáció előtt Paradox helyzet: századunk végén az információ a legfőbb töke, ugyanakkor egy könyvtár hagyományos szolgáltatásait modern forrásokkal kibővítve is a létéért küzd. Másfelől, gyatra infrastruktúránk miatt, egy információs szolgáltatás mentén számos kapcsolódási pont jöhet létre különböző intézmények, szervezetek között. Főként, ha vannak közös érdekek is és hajlandóság is ezek megtalálására. Erről beszélgetett dr. Nóvák Ákos, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Könyvtára igazgatója, Kosztolányi József, az önkormányzat oktatási bizottságának képviselőtagjai, Eitler József és Harmati Ida, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivői. N. A.: Feladatunk az információk helybehozatala. A szakkönyvek, szakfolyóiratok begyűjtése mellett számítógépen, telexen vagy más csatornákon is közvetítünk információkat, amelyek nem csak hazai, de külföldi adatbázisokra is épülnek. A hazaiak közül a fontosabbak a Közgazdasági Egyetem Központi Könyvtára, a Széchényi Könyvtár, az Országos Műszaki Információs Központ, a Konjunktúra és Piackutató Intézet és az országos szakkönyvtárak, mint pl. az Országos Pedagógiai Könyvtár. Üj információs kapcsolat az Országos Találmányi Hivatal szabadalmi tára, ahonnan amerikai, európai és hazai szabadalmakat hívhatnak le újítással foglalkozó szakemberek. A könyvtár ezenkívül bel- és külföldi kiadványokat is közvetít szeged; megrendelőknek. Az Országos Oktatástechnikai Központ, "a Téka, a Tankönyvkiadó, az Itthon, a Novotrade és a Számaik közvetítő terjesztői lettünk, és a hazai kiadványok mellett angol és német nyelv oktatásával és számítógépes ismeretekkel foglalkozó könyvek, kazetták árusítását is végezzük. K. J.: Szeged is vidéki város, így óriási előnyt jelenthet ha az információkért nem kell érte elutazni pl. a fővárosba. Ilyen új típusú könyvtárra a városnak van kapacitása. Az önkormányzatnak is szüksége van információkra, közgazdasági, műszaki vagy más szakmai ismeretekre. Az oktatási bizottság is ki szeretné használni ezt az információtárolási lehetőséget. E. J.: Azt hiszem, egy pedagógus érdekképviselet és egy könyvtár egymásra találása szerencsés dolog. A könyvtár információs bázisán keresztül a PDSZ-nek a szervezeti kapcsolattartáson túl távlai tervei is vannak, így például a számítógépes rendszer felhasználása munkaközvetítésre, vagy szakmai továbbképzési tanfolyamok szervezése. Ugyanakkor a PDSZ pedagógus érdekképviselet, és a pedagógusoknak az iskolán kívül munkahelye a könyvtár is. H. I.: Egyre nagyobb gondot fog jelenteni, hogy a Tankönyvkiadó kilépett a kötelező irodalom kiadásából, és az iskolák is egyre kevesebbet fordíthatnak saját könyvtáruk fejlesztésére. Ügy gondolom, hogy e tekintetben is együtt tudunk dolgozni. — Ezen adatbázisok közös felhasználása során létrejöhet-e szakmai kapcsolat az oktatási bizottság és a PDSZ között? K. J.: Az önkormányzat a szélesebb társadalmi vita érdekében egy oktatási fórumot kíván öMzehivni, amelyen részt vennének Szeged oktatási intézményeinek vezetői, képviselői és természetesen az érdekképviseleti szervek is. Az oktatási bizottság elfogad szakmai segítséget és igényli az ellenőrzést is. H. I.: A PDSZ-nek szakmailag együtt kell működnie az önkormányzattal, de ha érdekeik ütköznek, a konfliktust is fel kell vállalnia. — Az örökölt infrastruktúra, a rendezetlen vagyoni helyzet és a jelenlegi büdzsé nem sok lehetőséget, mozgásteret ad a művelődési intézményeknek és társadalmi szervezeteknek. N. A.: Egy könyvtárat saját forrásokból fenntartani nem lehet. Az állami támogatás mértéke abszolút értelemben nem változott, ami reálértékben hihetetlen visszaesést jelent. így a külső támogatók mellett saját erőforrásként tanfolyamokat is szervezünk. Ettől függetlenül a bizonytalan források a könyvtár létének biztonságát is fenyegetik. E. J.: A PDSZ külső anyagi eszközökkel nem rendelkezik, ezért a könyvtárral kötött együttműködési megállapodás számukra életmentő fontosságú. Ezért a PDSZ — mint a Liga egyik tagszervezete — az MSZOSZ-vagyon elszámoltatásának és felosztásának egyik kezdeményezője. Másfelől a PDSZ támogatja az ilyen típusú intézmények fennmaradását, hogy mint kulturális centrumok betölthessék feladatukat. K. J.: Kétszer hallottam, hogy az anyagi helyzet tragikus, de biztatót magam sem tudok mondani. Kevés pénz lesz, de azt megpróbáljuk a lehető legjobb helyekre csoportosítani. Egy ilyen típusú könyvtárra a városnak minden képpen szüksége van, és a könyvtárnak is lesz esélye Várnagy Tamás