Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-25 / 47. szám

12 Röviden 1991. február 25., hétfő Füstbe ment popfesztivál Nem tudom, mi kényszerít bennünket a nosztalgiázásra, mármint arra, hogy lépten-nyomon a jelent kritikai összevetésben részesítsük a réges-régen letűnt időkkel. Ez a módszer mármár közhelyszámba megy, ha kifelejtjük belőle az önkritikát, az ítéletalkotó meghitt naivságát. Nos: Jó néhány évvel ezelőtt, mikor még a fekete-fehér tévéképernyők előtt követhettük nyomon a világ, illetve a hon eseményeit, lázas figyelem irányult a Ki mit tud?-ra, meg aTáncdalfeszttválra. Izgalommal kevert kíváncsisággal vártuk, hogy tényleg, vajon ki mit tud? A zsűriben, mint valami rezzenéstelen bronzcölöpök, ültek a kritikusok, szakértők, kiknek javaslatait, dicséreteit, elmarasztalásait és sületlenségeit tágra nyílt, szomjas szemekkel itták a versenyzők, no meg a nézők. Mert ez ám eseménynek számított, volt jócskán szurkolás meg hőbörgés is, egyszóval olyan jelentőségteljes napok elé nézhettünk, akár egy vérbeli focirajongó a világbajnokság előtt. A döntő után nem torpant meg a kíváncsiság, hisz a győztesek egyértelmű sorsa a felemelkedés, a középszerből való kiválás felé mutatott kevés kivétellel, s az sem számított éppen meglepetésnek, havaiamely győztes néhány év múlva már a zsűriben ütötte fel fejét. A győzelem szinte biztos útlevél volt a sikerhez, s a nagy „vetélkedők" után nyugodt lélekkel ülhettünk a vacsorához, mondván, kegyes ez a világ az igazi tehetségekhez. Nyugodtak lehettünk, mert bíztunk a zsűri tökéletes Ítélőképességében, és egyetlen hír sem szólt arról, hogy volt olyan tehetség, akit még a színpad közelébe se engedtek. Talán az én hibám, lehet, hogy nem, de az AB Popfesztiválból csupán a döntőt, a „döntögetőt" láttam. Már az első pillanatban cinikus mosollyal fogadtam a füstből elő-előbukkanó Vágó Istvánt. Aki így, mintegy égi színpadról a felhők közül konferált. És ott ült elsősorban az első sorban a zsűri, mint egy titokzatos mechanizmus szerint működő gép. Egy szót nem szóltak, mintha nem is lett volna véleményük, mint akik a „döntő" pillanatban csak a szívükre hallgatnak, nem pedig valamely kifejthető érvrendszer alapján adnak ennyi meg ennyi pontot. Ítéletük így maradt megfellebbezhetetlen, s egyben ok nélküli, bizonytalan. Aztán jöttek a díjak. De mire föl? Csak azért kérdem ilyen röviden, mert hát szerényen szólva egy marék lepkétől jobb és színesebb zenei produkciókat remélhetnénk, mint amelyek szombaton este betöltötték a képernyőt. Utánzatok hátán utánzatok, igy a zsűri sem tehetett mást ebben a kellemetlen helyzetben, minthogy minden egyes odaítélt ponttal lejáratta magát. Ilyen esetben egyetlen mentség csak az lehet, ha mondjuk, nem adnak ki első díjat, csak épp ez a szponzorálók lejáratásával lett volna egyenértékű. Szóval díjak kellettek! Ellenben az előadók sorában koránt sem lehetünk biztosak, még akkor sem, ha az est folyamán két lemezszerződést is kiosztottak. És itt jön a sors fintorgó orcája. A második és harmadik helyezett már erszényében érezheti első nagylemezét, szemben a Kortársak nevű együttessel, akik ugyan toronymagasan nyerték a fesztivált, s vele egy remek kocsit, de lemezfelvételt, azt aztán nem. Pedig egy zenekar inkább lemezéről, mintsem kocsijáról ismerszik. Kézenfekvő a következtetés: a nagy változás szele oly erős, hogy még a hanglemezek barázdáit is összekócolta. De ennyire? Széllel szemben nem lehet zenét hallgatni. Néha jó lenne tévedni ebben a nagy füstben. P. Sz. A Royal irodalmi kávéházban 1991. február 25-én, hétfőn, 18 órától a JUSS vásárhelyi társadalomismereti és kulturális folyóirat mutatkozik be a szegedi közönségnek. Az immár negyedik, évfolyamába lépett folyóirat helyet és rangot vívott ki magánalt szellemi teljesítményével térségünkben, és országos szinten is. Az országos jelleg megmutatkozik tematikájában, közöilt anyagában éa a lapban rendszeresen megszóla. ló, szélesebb elismertségű szerzőgárdájában épp úgy, mint négy ezres példányszá mának országos terjesztésében is. A jussunk valamire! alapattitúdje a többszólamúság és az összefogáskeresós jegyében túlsegítette a pártosodás csapdáján. A folyóirat nemi politikai zászlók alatt hajózik, hanem törékszák és képes a politikai felszín alatt ható társadalmi folyamatok elemzésére. A szerkesztők és felkért vendégeik beszélgetései árnyaltabbá tehetik a folyóiratról eddig kialakult képet bepillantást ígér az alkotóműhely belső világába, gondjaiba, ós egyben gazdagíthatja a kontaktusokat a folyóirat szegedi táborával és az újabb érdeklődőkkel is. A találkozásra tisztelettel invitálja önöket az est házigazdája: Besenyi Sándor SZABÓ MAGDOLNA Tizenéves néha telefonál. Alkalmi ismeretségből szövődő kapcsolatunk erósitő szálai a telefonjait követő találkozások, hosszú beszélgetések. Világrengetően fontos — azaz. kamaszleikének a világon mindennél lényegesebb — problémákról szoktunk szót váltani. Hol könnyebben, hol nehezebben, hol monológos, hol párbeszédes formában rágjuk át magunkat a felnövekvő embert próbáló gondokon. Nem nyavalygás tini, én pedig nem játszom az okos felnőttet, úgyhogy jól elvagyunk egymással. A napokban azonban szinte megijesztett Azonnal beszélgetni akart, s jött is. Tekintetében sohasem látott riadalommal és néma könyörgéssel. Amiből arra következtettem, hogy valamivel nem tud megbirkózni. A szavak a „valami"-ről nehezen szakadtak ki belőle. Nem tudta mondatokba fűzni a számára idegen, ismeretlen, eddig igazából tartalom nélküli szavakat. A végső elkeseredés, az öngyilkosság, a halál kifejezéseivel, fogalmával küszködött. mik Scud-rakétánál pusztítóbKísértés ban csapódtak be lelkébe, s okoztak szörnyű háborúságot. Életében először kísértette meg közvetlen közelről, iskolatársait áldozatul szedve a halál. Az értelmetlennel, az elúrihetővel találta magát szembe, ami sokkolóbb. mint a kávédhetetlen. Mert olyan oka van, amit — ha időben felismernek és megszüntetnek — elhárítható vele a katasztrófa. Tizenéves lelkét nemcsak az utólag felismert ok kínozta. Az inkább csak megdöbbentette, hiszen a maga. szeretettel bélelt családi fészkének védettségében nemigen tudja elképzelni, milyen a szülők által csak anyagiakkal védelmezettek kiszolgáltatottsága. Nem csoda hát, ha nem tudja felismerni némely társának eme konfliktushelyzetét, s nem nyújt segítő szót. kezet neki. Ám ha a helyzetéből szabadulni igyekvő életvesztő útra lép, iszonyú háborúságot vált ki lelkében. minek eyújtóbombái a „Miéjrt tette?", s a „Mit tehettünk volna ellene?" megválaszolhatatlan kérdései. Amiket Tizenéves elhozott nekem hasonlóan lebénult társai helyett is. S amikre valójában tőlem sem kapott választ — csak humanista örökigazságokat a valódi szeretetről és a kötelező egymásra figyelésről. Amikről szégyenteljesen keveset beszélünk, s röstellkedően ritkán gyakoroljuk. Mi. felnőttek. Pedig a gyerekeknek tőlünk kellene megtanulniuk. Az, emberség törvényeire, azt hiszem. Tizenéves és kortársai szüleit kellene emlékeztetni. Mielőtt újabb tragédiák .történnek, ls újabb kamaszok állnak egyik lábukról a másikra riadtan, háborgó lélekkel, tanácstalanul, az önpusztítást megkísérlő gyerekek betegágyainál. Ahogyan Tizenévessel együtt álL vívódik sok szegedi kamasz ezekben a napokban. Vajon hány van közöttük, aki felveheti a telefont a beszélgetés fonalát felnőtt baráttal, szülővel, tanárral? Aki hóna alatt vitte a városképet A téli, hóolvadós, napsütéses idő elég alkalmas sétálgatásra, viszont az utcai fagylaltozásra még kevéssé. De nem is ez a lényeg, hogy mit mire lehet használni. Inkább maga a sétáló ember, illetve az a hely, ahol sétál, mondjuk, a városban. Ekkor persze föl sem tűnik neki, a sétáló-szemlélődőnek, hogy 6 egészen más vá_ rosképet lát, mint a vele szemben gyalogló, hogy a másik ember szemében ő is a városkép egy része, mint mozgó „elem". Stb. Ha két tükröt egymással pontosan szembe állítunk, végtelen tükröződések sorozata jön létre, amit persze nem tudunk érzékelni. Teljesen más a helyzet egy tükör esetében: kedvünkre nézelődhetünk benne, felszeleteli a világot, ha éppen úgy akarjuk. Stb. Mindezek a minap jutottak eszembe, mikor az utcán megpillantottam egv embert, aki egy elég nagy méretű tükröt cipelt a hóna alatt A látvány természetesen mindennapi lehet ha kitartóan álldogálunk egy tükröket árusító bolt közelében. Ami mégis különlegessé tette a helyzetet, az az volt. hogy a férfi mozgása nem árulkodott semmiféle igyekvésről, egyszerűen csak sétált azzal a nagy tükörrel, ki tudja mióta, és merre járt már. Nézelődött. És nem hiszem, hogy azok közül, akik látták, bárki is elmulasztotta volna, hogy beléhézzen a tükörbe, így aztán mindenkinek bemutatta a városkép egy-egy, a véletlen folytán kiemelt darabkáját. És akkor arra gondoltam, ha ez a férfi elég kitartó, és bejárja az egész várost, akkor a tükörben végigvonult a váro3 minden lehetséges képe, s hóna alatt a sík felületen egy egész gyűjteményt cipel. A gyűjteményből csak egyetlen kép hiányzik: az az ember, ki hóna alatt vitte a városképet. P. Sz. HÉTVÉGI PIACI ARAK Az élő csirke kilója 75-90, a tyúké 80-100, a pulykáé 90-100, a libáé 90-100, a kacsáé 65-88 forint. A tejföl 'literje 160-170, a tehéntúró kilója 120-130, a julhtúróé 220-240, a tojás darabja 3,505,50 forint. A burgonya kilója 14-20, a sárgarépa 15-25, a petrezslyem 20-40, a vöröshagyma 16-30, a fejes káposzta 16-25, a kelkáposzta 25-40, a saláta darabja 1018, a karalábé kilója 16-25, a paradicsom 200, a zöldpaprika darabja 8-16, az uborka kilója 140-240 forint. A retek csomója 5-10, a 'zöldhagymáé 10-15, a fokhagyma kilója 80-140, a paraj 50-120, a gomba 100, a téli alma 15-50, a héjas dió 80-90, a szárazbab 120-130, a savanyú káposzta 40-50, a mák literje 80-90 forint. A GYŐZTESEK HUMORA Mostmár, hogy jócskán utána vagyunk a Humorfesztivál '90 című versengésnek, azt hiszem, joggal várjuk, hogy a frissen feltűnt csillagok új színt vigyenek a nevettetós művészetébe. Persze frissen feltűnt csillagokról csak a hétköznapi érdeklődők szemszögéből beszélhetünk, mert nyilván a győztesek se ma kezdték. Viszont szerdán este 8 órai kezdettel bemutatkoznak a győztesek az ifjúsági házban. A műsorban fellép Badh Szilvia, Éles István, valamint Brindisi és Ayala. Közreműködnek: Liliom Károly , Hernádi Lajos, Kertész János és Kocsis Csaba. BEIRATAS RAJZ TAGOZATRA A Gedói Általános Iskola felvételt hirdet a leendő elscosztályosok számára rajz tagozatra. Azon gyerekek jelentkezését várjuk, akik szívesen és jól rajzolnak, festenek. (Akik szüleik szerint is fogékonyabbak a vizualitás iránt). A felvett gyerekek már az I. osztálytól kiemelt óraszámban foglalkoznak a rajzzal. A jelentkezők a beiratásra hozzanak magukkal néhány saját készítésű alkotást. Bedrattás mároius 7-én 14—17 óráA SZEGEDI NAGYÁRUHÁZ emeletén szenzációs ajánlattal lepik meg azokat a vásárlókat, akik február 25én és 26-án keresik fel a ruházati osztályokat. Valamennyi emeleti osztályon 20 százalékos engedménnyel vásárolhatnak bizonyos áruféleségeket. A hölgyeknek a teljes átmerteti kabát és köromcipő, az urak a teljes öltönykínálatból válogathatnak. De a gyerekeket is feltétlen vigyék magukkal, hiszen ők szabadidőruhát, tréningöltönyt, dzsekit és cipőt választhatnak, természetesen a teljes kínálatból! És ha a család már bevásárolt magának, ne feledkezzenek meg a lakásról sem, mert az összes függöny szintén 20 százalékkal olcsóbb. . Ez biztos, hogy nagy vásárálási lehetőség! (x) * • Szokatlan vállalkozásba kezdtek a Szeged Nagyáruház férfi ruházati osztályán. A ballagó fiúk részére a legújabb fazonú, 'import alapanyagú, lágy esésű, csíkos szövésű öltönyre előrendelést vesznek fel. Amenynyi'ben az áruházban kiállított minta megtetszik a kamaszoknak, az egész osztály számára elkészíttetjük és a vállalt határidőben az áruházban átvehető az öltöny. Irányár: 4990 Ft. Természetesen hozzá csokor- és hoszszú nyakkendő, valamint elegáns ing is kapható. Az újszerű kezdeményezés reméljük sók fiús osztálynak megtetszik és élnek a lehetőséggel, mely megszünteti a ballagóruhák beszerzésének gondját. (x) Ki tud róla? Program A Kisszíriház előtt összifut két barátnő. Azt kérdi az egyik: — Jössz este az Éjjelire ....? (aser-trabi) Még 1990. december 20nán történt, hogy otthonából is-meretlen helyre távozott egy rokkantnyugdíjas aszszony. Csófci Gyapjas Illésné Panyák Anna (54 éves). Szeged, Fő fasor 117/B szám alatti lakását a következő ruhában hagyta el: világos, kávészí nü télikabátot, sárga sálat, barna, kötött sapkát, kék melegítőnadrágot, cipzáras fekete csizmát viselt, é9 egy mintás, fekete táska is nála volt. Hozzátartozója kéri, hogy ha valaki bármit tud hollétéről, jelentkezzen a fenti címen vagy a rendőrségen. ROSSZ HÍR Mozgalmas hétvégéje volt a rendőrségnek. Íme a hétvége bűnügyi krónikájának néhány eseménye. Ki6kundorozsmán fegyveres rablás kísérletét hiúsították meg. A helybeli virágüzletbe záráskor toppant be egy férfi, és kést szegezett a vezető nyakához. ö azonban kiugrott a helyiségből, az ajtót rázárta a rablóra, akit elfogtak. Sok volt a betörés. Adeszki 802. sz. élelmiszerbolt tetején két román állampolgárt fogtak el, akik túl voltak a bolti látogatáson. Betörtek a szegedi Somogyi utcai és Kis Tisza utcai óvodákba, bezúztak egy Nagy Jenő utcai kirakatot, sorozatban fosztogatták a telefonfülkéket. A hét végén egy könnyű sérüléssel járó baleset történt Mórahalmon. ig az iskolában. (x) MINDENÜTT CSÖKKEN A FELHŐZET. holnap már több órás napsütés várható, eső már nem lesz. Estétói többfelé köd képződik, de napközbeu mindenütt feloszlik. MérSomogyi Káról vné felvételei sékelt marad a változó irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1, mínusz 4 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 6. 11 fok között alakul. Y^IUÍÓINENUSI* Ttbfon: 23433 DÉLMAGVARORSZÁG iNflPILflPI Főszerkesztő: DLUSZTUS IMRE Főszerkesztő-helyettes: SANDI ISTVÁN Olvasó- és tervezőszerkesztő: TANDI LAJOS Rovatvezetők: PÁLFY KATALIN (város), BECSEI PÉTER (városkörnyék), UJSZASZI ILONA (társadalom), RAFAI GÁBOR (gazdaság), MÁROK TAMÁS (kultúra), GYÜRKI ERNŐ (sport), NAGY LÁSZLÓ (fotó) KIADJA: a Délmagyarország Könyv- és Lapkiadó Kft. Felelős kiadó: CHRISTIAN THEODOSE és DLUSZTUS IMRE Ügyvezető igazgató: KISPÁL ANTAL Reklámfőnök: BELLAVICS ISTVÁN Szerkesztőség és kiadó: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10., Sajtóház. Telefon: 24-633'; titkárság: 13-710; olvasószolgálat: 12-825; városkörnyéki rovat: 12-847; sportrovat: 13-529; hirdetésfelvétel: 12-836; ügyvitel: 13-130. Telex: 82-282. Telefax: 13-130, 13-529. A lapot a Szegedi Nyomda állítja elő, 6720 Szeged, Feketesas u. 28. Megbízott igazgató: Kónya Antal. Terjeszti a Szegedi Postaigazgatóság. Igazgató: Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 148 FL ISSN 0133-025X