Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

1991. február 20., szerda A helyzet 3 Hol landol a mentőrepülő? Amint arról szombati számunkban olvashattak: március 15-étöt — az Aerocaritas jóvoltából — mentőhelikoptert telepítenek Szegedre, a város és vonzáskörzete baleseti sérültjeinek minél gyorsabb mentését segítendő. A helikopter működtetéséért felelős mentőegylet pénteki alakuló ülésén — amiről tudósításban számoltunk be — egyetlen vitás kérdés merült fel. Nevezetesen az. hol állomásozzon, illetve szálljon le a légimentő. Az eredeti elképzelés szerint a szegedi repülőtér alkalmas a gép parkolására, le- és felszállására, mivel az ideális helyen — az új klinikai tömb közvetlen szomszédságában — nincs megfelelő terep a helikopter állomásoztatására, de még fogadására sem. Kenyer- szeleteles 1991. januar 14-tól Energia 8.8% Bérköltség 7.5% Alapanyag 39.5% Egyéb költség 17.2% Kisker. arres 13.4% .Vallalati nyereseg Szállítás 7.5% 6.1% Fogyasztoi ar • 100 % DM-grafikon Nehezen szokja az ember az új árakat, s bizony, a kenyerespult előtt ls elspekulálhat rajta, miért került fajtától függően 25, vagy épp 38 forintba egy kiló kenyér. Gondolhatja, minden drágul, s miért ez legyen a kivétel, de megfordulhat a fejében az is, hogy ezen a sütőipar vagy a kereskedő keresi betegre magát. Az illusztrációban szereplő 32 forintos alföldi kenyeret azért választottuk mércének, mert fehér kenyér gyakorlatilag már nincs, a helyette behozott félfehér meg annyira új. hogy tapasztalati számok még nincsenek róla. A Csongrád Megyei Sütőipari Vállalattol kapott adatok önmagukért beszélnek. S ehhez már csak egy történeti összevetés kívánkozik. Egy évvel ezelőtt ez a kenyér 22 forintba került a boltban, szeptemberben lett 23, s a nagy ugrás idén januárra esik: A kapott statisztikát böngészve, az az érdekesség, hogy ezek a szeletek a korábbi árakon is hasonlóan festettek, fgy a drágulást nem lehet egyetlen tényezőre fogni. Az alapanyag- és energiaköltség, valamint a bérköltségek a késztermék drágulását meghaladó mértékben nőttek egy év alatt. Az egyéb költségek növekedése nem számottevő. így ez a szelet összébb zsugorodott az egészhez viszonyítva. Ugyanúgy a termelést és nagykereskedelmet magába foglaló vállalati nyereség 10.6 százalékról 7,5-re módosult. A kiskereskedelem árrése nem változott. Érdekességként említhető, hogy a nagykereskedelmi árrés egyik időpontban sem fedezte a szállítási költséget. T. Sz. I. Tejet a „garázsból" Biztonságban a dorozsmai tehenek? Aki ebben a vacogtató hidegben tejcskannával indul bevásárlóütjára, több okból teszi. Az első. hogy a kannából kimért tej olcsóbb, mint a zacskós. Az sem mellékes szempont, hogy a leföiözetlen. „tehén által beállított zsírtartalom" is sokak számára vonzó. Lehet, hogy korábban is lett volna ilyen igény, de a termelőnek egyszerűbb volt a csarnokba vinni a portékáját, mint méricskélni. Az őszszel világossá vált, a tejfogyasztás-csökkenést a támogatásigényes exporttal már nem lehet tovább kiegyensúlyozni. a tehenekből valamennyit mindenképp vágóra kell adni. Csak az volt, s most is az a kérdés, mennyit és kinek. Jelen pillanatban 15 százalékról szólnak a prognózisok. Az új klinikai tömb vezetői nem értenek egyet a repülőtéri landolással, mondván — s ezt a város önkormányzatának is tudomására hozták —, hogy a súlyosan sérült, vagy akut betegség miatt életveszélyes állapotba került emberek mentésének és orvosi ellátásának legnagyobb ellensége az időveszteség. Nem véletlen, hogy valamennyi nyugat-európai országban a helikopterek leszállóhelyét a kórházak tetejére. vagy közvetlenül a műtőrészlegek mellé telepítik, az időveszteség kiküszöbölése érdekében. Mivel Szegeden csak az új klinikai tömb rendelkezik olyan diagnosztikus lehetőséggel, a legkorszerűbb műszerekkel, amelyek az életveszélyes állapotban levő betegek haladéktalan diagnózisát, illetve a sérült végleges ellátását biztosítják, ezért minden érv amellett szól, hogy a mentőhelikopter az új klinika közvetlen közelében szálljon le sérültjével, betegével. A klinika vezetői szerint minimális beruházással — az épület mentőfeljárója melletti területen — kialakítható a leszállópálya, hiszen csak tízszer tíz méteres betonalapra van szükség. A gép garazsírozása pedig a repülőtéren történne. A városi önkormányzat ez ügyben illetékes vezetői természetesen egyetértenek a klinikusok javaslatával, s most már csak az a kérdés, ki finanszírozza a betonleszálló elkészítésének költségeit. A város a repülőtéri fogadóbázis kialakítására másfél millió forintot biztosít, s így több kiadás már nem várható el tőle. Azt már csak zárójelben mi jegyezzük meg: igazságos lenne a betonpálya építésének költségeit Szeged vonzáskörzetében levő városok. községek önkormányzatai között elosztani. hiszen a mentőhelikopter Szeged száz kilométeres körzetében végzi majd áldásos tevékenységét. s korántsem csak a szegedi polgárok szállítását. A sérültek életmentését segítő időmegtakarításnak persze nemcsak a gyógyítóellátó intézményhez közeli mentőleszálló az egyetlen kritériuma. Elengedhetetlen követelmény az is. hogy a helikopteren az életveszély elhárításában nagy tapasztalattal bíró szakorvos teljesítsen szolgálatot, aki elvégzi a legszükségesebb életmentő beavatkozásokat a baleset színhelyén, illetve a mentőhelikopterben. Ez hihetetlenül fontos az életben tartás, -maradás szempontjából. Az új klinika orvosai vállalják ezt a munkát tehát állandó szakorvosi ügyeletet adnak a mentőhelikopteren. Mind a SZOTE orvosainak, mind az önkormányzatnak tiszteletre méltó hozzáállását a légi mentés ügyéhez csak köszönettel nyugtázhatja a város. Bízzunk benne, hogy e nemes szándéknak ezúttal nem lehet anyagi akadálya, és március 15-én az új klinika vadonatúj betonpályáján ,landolhat — akkor még próbaképpen — az életmentő repülőgép. * Az Aerocaritas munkájának összehangolását segítendő, hétfőn Sándorfalván is megalakult az önkéntes Mentöegylet. Az Aerocaritas vezetősége ez alkalommal adott át a sándorfalvi gyógyszertár kollektívájának 30 ezer forintos jutalmat, a mentőszolgálat működéséhez, fenntartásához szükséges pénzgyűjtő akció szervezéséért. Az ország 1400 gyógyszertárában elhelyezett Aerocaritas gömbperselyeket társadalmi munkában kezelték a gyógyszertárak dolgozói. Ok gondoskodtak a perselyek kiürítéséről, a benne összegyűlt pénz pontos dokumentálásáról, és az Aerocaritas központjának történő továbbításáról. Munkájukat honorálandó, sorsoltak ki közülük 25 gyógyszertárat, amelyek mindegyike 30—30 ezer forintos jutalomban részesült. A sándorfalviak e sorsolás útján kerültek e szerencsések közé. A 25 nyertes gyógyszertár közül eddig már három ajánlotta fel — azaz viszsza — az Aerocaritas alapítványának jutalmuk összegét, Ügy hírlik, a sándorfalv;ak is így döntenek majd pénzük sorsáról. - kalocsai Mifelénk először a kistermelők önvédelmi reflexe volt a leggyorsabb, sokan a csökkentés helyett a vesződséggel járó méricskélést választották. Megjelent a tej a piacokon. ABC melletti forgalmas helyeken, a szabad ég alatt. Ez a kenyszeritő feltétel is kellett ahhoz, hogy tej kerülhessen a tejeskannákba. Mára Szegeden is egy újabb lépcsőhöz érkeztünk ebben a folyamatban. Egyre-másra nyílnak a kis tejárudák, leginkább átalakított, kicsempézett, hűtővel ellátott garázsokban. Ez a forma már nagyüzemek számára is lehetőséget nyújt, hogy naponta akár több ezer liter tejet hozzanak így forgalomba. Tudtommal a városban a dorozsmai József Attila Tsz az első próbálkozó. Péli Csaba főállattenyésztötől megtudtam, Doro^smán korábban is volt boltjuk, most Szegeden terjeszkednek. addig, hogy a naponta fejt 3 ezer 400 liter tejük elfogyjon. A Csillag téri kereskedőnek, akj a hónap elején nyitott üzletet, naponta ezer liter tejet szállítanak. Saját boltot a rókusi víztorony környékén és. a Csongrádi sugárúton rendeztek be. Egy Szent István téri, vala-' mint egy makkosházi kereskedővel is megállapodtak. Többfelé már nem ígérkeznek, úgy néz ki, ennyi helyen vevőre találhat a tehenészeti telepük minden liter teje. Naponta az igényektől függően akár négyszer is indítják a tejesautót, hisz előírás, a pasztőrözetlen tejet három óránál hosszabb ideig nem lehet őrizgetni, azonnal ki kell mérni. A hűtött, szigorúan vizsgált tételekre minőségi garanciát vállalnak, cserébe kikötötték, az ő tejüket 18 forintnál többért senki sem adhatja. S mindebből mi az ő hasznuk? Árban semmi, hisz odaszállítva adják körülbelül annyiért, mint az ipari átvételi ár, ráadásul még többletmunkájuk is van vele. Egyszerűen biztosak akarnak lenni benne, hogy amit termelnek, holnap is ugyanúgy eladható, s pénzükre ne hetekig, hónapokig kelljen várni. Felmerülhet a kérdés, nem lehetett volna mindezzel hamarabb előrukkolni? Nem a szándékon múlott, számtalan engedélyt kellett beszerezni, szigorú kötöttségnek megfelelni. Csak egy példa, novemberben még rendelet tiltotta, hogy a telephelyüktől fél kilométernél messzebb árusítsanak. Ki kellett várni, míg az előírások az élethez igazodnak. Az októberi ötletből így lett februári valóság. Tóth Szeles István Gyetvee Kálmán felvételei 11 dorozsmai posta A régi már kis híján rádőlt az ügyfelekre — alá kellett dúcolni. Ezért aztán az akkor még egy és oszthatatlan posta 1989-ben megvette a Dorozsmai út végén, a takarékszövetkezet szomszédságuoan álló, bontásra ítélt iiazat, amelynek helyén tavaly szeptemberben építeni kezdték az új postahivatali. Az építkezésen a Délépítő Kft. dolgozik, és már a tetőszerkezet is a helyén van. A tervek szerint ők június 30-ára végeznek — az új posta megnyitása szeptember l-jén lesz. Az épület földszintjén 5 kiszolgálóablak (és a főpénztár) áll majd a dorozsmaiak rendelkezésére. A 275 négyzetméter hasznos alapterületű épületet a Csomiterv Pylon Kft. tervezte (felelős tervezi5' Sövényházi Agnst) Van pénzük az embereknek Ülnek sorban a képernyők előtt, végig szorosan, egymás mellett. Csapkodják a gombokat, s a villódzó képernyőre szegezik tekintetüket. Van. aki brutálisan veri a gépet: van, aki simogatja, s van egypár. ki csak arra vár. hogy valahol meg. üresedjen egy hely. Magasba lendülő kezek, egy-egy csapás, elfojtott szitok, vagy netán az öröm hangjai. De ez utóbbi hamar elcsitul, s újra feszült figyelem. Ok a játékosok. Kívülről elegáns, lefüggönyözött ablakokkal. Az ajtóban kidobólegény. A nyitáskor makulátlan, s eleinte szellős helyiség ma már Las Vegas-i zsúfoltságú. s a füstöt már vágni se lehet, rsak harapni. A berendezés villámgyorsan kopott, egy-egy gépen már látszanak a javítás nyomai. Némelyik segédeszköznek mar lába kelt. Ez a játékterem. Mindig zsúfolt — érdekes módon. Odakünn a nagyvilágban történhet bármi, háború vagy áremelés, egyre megy. Idebent észre se venni a hatását. A játékkedv nem csökken, söt. A tétek sem csökkennek. A gévekbe akár 4-5 ezer forintot is dobnak be. S ha egyszer kiiiriil a gép és a játékos feláll. rendszerint csak azért teszi, mert úgy melyebben nyúlhat a zsebébe. Itt nem érzékelhető az életszínvonal csökkenése. Jó látni, hogy van pénzük az embereknek. Takács Viktor