Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

1991. február 20., szerda A helyzet 3 Hol landol a mentőrepülő? Amint arról szombati számunkban olvashattak: már­cius 15-étöt — az Aerocaritas jóvoltából — mentőhelikop­tert telepítenek Szegedre, a város és vonzáskörzete bal­eseti sérültjeinek minél gyorsabb mentését segítendő. A helikopter működtetéséért felelős mentőegylet pén­teki alakuló ülésén — amiről tudósításban számoltunk be — egyetlen vitás kérdés merült fel. Nevezetesen az. hol állomásozzon, illetve szálljon le a légimentő. Az eredeti elképzelés szerint a szegedi repülőtér alkalmas a gép par­kolására, le- és felszállására, mivel az ideális helyen — az új klinikai tömb közvetlen szomszédságában — nincs meg­felelő terep a helikopter állomásoztatására, de még foga­dására sem. Kenyer- szeleteles 1991. januar 14-tól Energia 8.8% Bérköltség 7.5% Alapanyag 39.5% Egyéb költség 17.2% Kisker. arres 13.4% .Vallalati nyereseg Szállítás 7.5% 6.1% Fogyasztoi ar • 100 % DM-grafikon Nehezen szokja az ember az új árakat, s bizony, a kenyerespult előtt ls elspekulál­hat rajta, miért került fajtától függően 25, vagy épp 38 forintba egy kiló kenyér. Gon­dolhatja, minden drágul, s miért ez legyen a kivétel, de megfordulhat a fejében az is, hogy ezen a sütőipar vagy a kereskedő ke­resi betegre magát. Az illusztrációban sze­replő 32 forintos alföldi kenyeret azért vá­lasztottuk mércének, mert fehér kenyér gyakorlatilag már nincs, a helyette behozott félfehér meg annyira új. hogy tapasztalati számok még nincsenek róla. A Csongrád Megyei Sütőipari Vállalattol kapott adatok önmagukért beszélnek. S ehhez már csak egy történeti összevetés kívánkozik. Egy évvel ezelőtt ez a kenyér 22 forintba került a boltban, szeptemberben lett 23, s a nagy ugrás idén januárra esik: A kapott statisztikát böngészve, az az ér­dekesség, hogy ezek a szeletek a korábbi árakon is hasonlóan festettek, fgy a drá­gulást nem lehet egyetlen tényezőre fogni. Az alapanyag- és energiaköltség, valamint a bérköltségek a késztermék drágulását meg­haladó mértékben nőttek egy év alatt. Az egyéb költségek növekedése nem számotte­vő. így ez a szelet összébb zsugorodott az egészhez viszonyítva. Ugyanúgy a termelést és nagykereskedelmet magába foglaló vál­lalati nyereség 10.6 százalékról 7,5-re mó­dosult. A kiskereskedelem árrése nem vál­tozott. Érdekességként említhető, hogy a nagykereskedelmi árrés egyik időpontban sem fedezte a szállítási költséget. T. Sz. I. Tejet a „garázsból" Biztonságban a dorozsmai tehenek? Aki ebben a vacogtató hidegben tejcskannával indul bevásárlóütjára, több okból teszi. Az első. hogy a kannából kimért tej olcsóbb, mint a zacskós. Az sem mellékes szempont, hogy a leföiözetlen. „tehén által beállított zsír­tartalom" is sokak számára vonzó. Lehet, hogy korábban is lett volna ilyen igény, de a termelőnek egyszerűbb volt a csarnokba vinni a portékáját, mint méricskélni. Az ősz­szel világossá vált, a tejfogyasztás-csökkenést a támoga­tásigényes exporttal már nem lehet tovább kiegyensúlyoz­ni. a tehenekből valamennyit mindenképp vágóra kell ad­ni. Csak az volt, s most is az a kérdés, mennyit és kinek. Jelen pillanatban 15 százalékról szólnak a prognózisok. Az új klinikai tömb ve­zetői nem értenek egyet a repülőtéri landolással, mond­ván — s ezt a város önkor­mányzatának is tudomására hozták —, hogy a súlyosan sérült, vagy akut betegség miatt életveszélyes állapotba került emberek mentésének és orvosi ellátásának legna­gyobb ellensége az idővesz­teség. Nem véletlen, hogy valamennyi nyugat-európai országban a helikopterek le­szállóhelyét a kórházak te­tejére. vagy közvetlenül a műtőrészlegek mellé telepí­tik, az időveszteség kiküszö­bölése érdekében. Mivel Szegeden csak az új klinikai tömb rendelkezik olyan diagnosztikus lehető­séggel, a legkorszerűbb mű­szerekkel, amelyek az élet­veszélyes állapotban levő betegek haladéktalan diag­nózisát, illetve a sérült vég­leges ellátását biztosítják, ezért minden érv amellett szól, hogy a mentőhelikop­ter az új klinika közvetlen közelében szálljon le sérült­jével, betegével. A klinika vezetői szerint minimális beruházással — az épület mentőfeljárója mel­letti területen — kialakítha­tó a leszállópálya, hiszen csak tízszer tíz méteres be­tonalapra van szükség. A gép garazsírozása pedig a repülőtéren történne. A városi önkormányzat ez ügyben illetékes vezetői ter­mészetesen egyetértenek a klinikusok javaslatával, s most már csak az a kérdés, ki finanszírozza a betonle­szálló elkészítésének költsé­geit. A város a repülőtéri fogadóbázis kialakítására másfél millió forintot biz­tosít, s így több kiadás már nem várható el tőle. Azt már csak zárójelben mi jegyezzük meg: igazsá­gos lenne a betonpálya épí­tésének költségeit Szeged vonzáskörzetében levő vá­rosok. községek önkormány­zatai között elosztani. hi­szen a mentőhelikopter Sze­ged száz kilométeres körze­tében végzi majd áldásos te­vékenységét. s korántsem csak a szegedi polgárok szál­lítását. A sérültek életmentését segítő időmegtakarításnak persze nemcsak a gyógyító­ellátó intézményhez közeli mentőleszálló az egyetlen kritériuma. Elengedhetetlen követelmény az is. hogy a helikopteren az életveszély elhárításában nagy tapasz­talattal bíró szakorvos tel­jesítsen szolgálatot, aki el­végzi a legszükségesebb életmentő beavatkozásokat a baleset színhelyén, illetve a mentőhelikopterben. Ez hi­hetetlenül fontos az életben tartás, -maradás szempont­jából. Az új klinika orvo­sai vállalják ezt a munkát tehát állandó szakorvosi ügyeletet adnak a mentő­helikopteren. Mind a SZOTE orvosai­nak, mind az önkormány­zatnak tiszteletre méltó hoz­záállását a légi mentés ügyé­hez csak köszönettel nyug­tázhatja a város. Bízzunk benne, hogy e nemes szán­déknak ezúttal nem lehet anyagi akadálya, és már­cius 15-én az új klinika va­donatúj betonpályáján ,lan­dolhat — akkor még próba­képpen — az életmentő re­pülőgép. * Az Aerocaritas munkájá­nak összehangolását segíten­dő, hétfőn Sándorfalván is megalakult az önkéntes Mentöegylet. Az Aerocaritas vezetősége ez alkalommal adott át a sándorfalvi gyógy­szertár kollektívájának 30 ezer forintos jutalmat, a mentőszolgálat működéséhez, fenntartásához szükséges pénzgyűjtő akció szervezé­séért. Az ország 1400 gyógyszer­tárában elhelyezett Aeroca­ritas gömbperselyeket tár­sadalmi munkában kezelték a gyógyszertárak dolgozói. Ok gondoskodtak a perse­lyek kiürítéséről, a benne összegyűlt pénz pontos do­kumentálásáról, és az Aero­caritas központjának történő továbbításáról. Munkájukat honorálandó, sorsoltak ki közülük 25 gyógyszertárat, amelyek mindegyike 30—30 ezer forintos jutalomban ré­szesült. A sándorfalviak e sorsolás útján kerültek e szerencsések közé. A 25 nyertes gyógyszertár közül eddig már három ajánlotta fel — azaz visz­sza — az Aerocaritas alapít­ványának jutalmuk össze­gét, Ügy hírlik, a sándorfal­v;ak is így döntenek majd pénzük sorsáról. - kalocsai ­Mifelénk először a kister­melők önvédelmi reflexe volt a leggyorsabb, sokan a csökkentés helyett a vesződ­séggel járó méricskélést vá­lasztották. Megjelent a tej a piacokon. ABC melletti for­galmas helyeken, a szabad ég alatt. Ez a kenyszeritő feltétel is kellett ahhoz, hogy tej kerülhessen a tejeskan­nákba. Mára Szegeden is egy újabb lépcsőhöz érkez­tünk ebben a folyamatban. Egyre-másra nyílnak a kis tejárudák, leginkább átala­kított, kicsempézett, hűtővel ellátott garázsokban. Ez a forma már nagyüzemek szá­mára is lehetőséget nyújt, hogy naponta akár több ezer liter tejet hozzanak így for­galomba. Tudtommal a vá­rosban a dorozsmai József Attila Tsz az első próbálko­zó. Péli Csaba főállattenyész­tötől megtudtam, Doro^smán korábban is volt boltjuk, most Szegeden terjeszked­nek. addig, hogy a naponta fejt 3 ezer 400 liter tejük el­fogyjon. A Csillag téri ke­reskedőnek, akj a hónap ele­jén nyitott üzletet, naponta ezer liter tejet szállítanak. Saját boltot a rókusi vízto­rony környékén és. a Csong­rádi sugárúton rendeztek be. Egy Szent István téri, vala-' mint egy makkosházi keres­kedővel is megállapodtak. Többfelé már nem ígérkez­nek, úgy néz ki, ennyi he­lyen vevőre találhat a tehe­nészeti telepük minden liter teje. Naponta az igényektől függően akár négyszer is in­dítják a tejesautót, hisz előírás, a pasztőrözetlen tejet három óránál hosszabb ide­ig nem lehet őrizgetni, azon­nal ki kell mérni. A hűtött, szigorúan vizsgált tételekre minőségi garanciát vállalnak, cserébe kikötötték, az ő te­jüket 18 forintnál többért senki sem adhatja. S mindebből mi az ő hasz­nuk? Árban semmi, hisz odaszállítva adják körülbelül annyiért, mint az ipari átvé­teli ár, ráadásul még több­letmunkájuk is van vele. Egyszerűen biztosak akar­nak lenni benne, hogy amit termelnek, holnap is ugyan­úgy eladható, s pénzükre ne hetekig, hónapokig kelljen várni. Felmerülhet a kérdés, nem lehetett volna mindezzel ha­marabb előrukkolni? Nem a szándékon múlott, számtalan engedélyt kellett beszerezni, szigorú kötöttségnek megfe­lelni. Csak egy példa, no­vemberben még rendelet til­totta, hogy a telephelyüktől fél kilométernél messzebb árusítsanak. Ki kellett vár­ni, míg az előírások az élet­hez igazodnak. Az októberi ötletből így lett februári va­lóság. Tóth Szeles István Gyetvee Kálmán felvételei 11 dorozsmai posta A régi már kis híján rá­dőlt az ügyfelekre — alá kellett dúcolni. Ezért aztán az akkor még egy és oszthatat­lan posta 1989-ben megvette a Dorozsmai út végén, a taka­rékszövetkezet szomszédsá­guoan álló, bontásra ítélt iiazat, amelynek helyén ta­valy szeptemberben építeni kezdték az új postahivatali. Az építkezésen a Délépítő Kft. dolgozik, és már a tető­szerkezet is a helyén van. A tervek szerint ők június 30-ára végeznek — az új posta megnyitása szeptem­ber l-jén lesz. Az épület földszintjén 5 kiszolgálóablak (és a főpénz­tár) áll majd a dorozsmaiak rendelkezésére. A 275 négy­zetméter hasznos alapterüle­tű épületet a Csomiterv Py­lon Kft. tervezte (felelős ter­vezi5' Sövényházi Agnst) Van pénzük az embereknek Ülnek sorban a képernyők előtt, végig szorosan, egymás mellett. Csapkodják a gombokat, s a villódzó képernyőre szege­zik tekintetüket. Van. aki brutálisan veri a gépet: van, aki simogatja, s van egy­pár. ki csak arra vár. hogy valahol meg. üresedjen egy hely. Magasba lendülő ke­zek, egy-egy csapás, elfojtott szitok, vagy netán az öröm hangjai. De ez utóbbi ha­mar elcsitul, s újra feszült figyelem. Ok a játékosok. Kívülről elegáns, lefüggönyözött abla­kokkal. Az ajtóban kidobólegény. A nyi­táskor makulátlan, s eleinte szellős helyi­ség ma már Las Vegas-i zsúfoltságú. s a füstöt már vágni se lehet, rsak harapni. A berendezés villámgyorsan kopott, egy-egy gépen már látszanak a javítás nyomai. Némelyik segédeszköznek mar lába kelt. Ez a játékterem. Mindig zsúfolt — érde­kes módon. Odakünn a nagyvilágban tör­ténhet bármi, háború vagy áremelés, egy­re megy. Idebent észre se venni a hatását. A játékkedv nem csökken, söt. A tétek sem csökkennek. A gévekbe akár 4-5 ezer forintot is dobnak be. S ha egyszer kiiiriil a gép és a játékos feláll. rendszerint csak azért teszi, mert úgy melyebben nyúlhat a zsebébe. Itt nem érzékelhető az életszínvonal csökkenése. Jó látni, hogy van pénzük az emberek­nek. Takács Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents