Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-18 / 41. szám

4 Kapcsolatok 1991. február 18., hétfő OLVASÓSZOLGÁLAT Játék vagy dilettantizmus ? Pf.: 153. Telefon: 12-825. Mannheimi színvonal a SZOTE-n A sors szeszélye folytán féléven belül két szegedi klinika belső életét, mindennapi munkáját volt szerencsém tanulmányozni részint betegként, részint beteg hozzátartozójaként. Az elmúlt nyáron külföldi űtunkró) feleségem retinaleválással tért haza. Súlyos műtéten esett át, majd a kritikus hat hónap után gyógyultan távozott a SZOTE Szemészeti Klinikájáról. Látogatásaim során és az ő személyes tapasztalatai alapján igen kedvező kép alakult ki bennünk a klinika mindennapi életéről. A dolog elótórténetehez tartozik, hogy amikor a látási zavart észleltük, s s Mannheimben, az ottani klinikán konzíliumot tartottak, azonnali műtétet, javallottak. Bár biztosításunk volt, feleségem ragaszkodott a hazautazáshoz. A tudós, szakemberek végül beleegyeztek ebbe, szavaikat idézve: „Budapest és Szeged szaktudása és műszerettség szempontjából mannheimi színvonalon áll.'' . Néhány hónap múlva en is a SZOTE-ra kerültem, az Urológiai Tanszék lakója lettem két hétre. A széles kőrű, minden részletre kiterjedő, alapos vizsgálat után megmütöttek. Itt is megállapíthattam, hogy a klinika munkáját katonás fegyelem jellemzi, azt óramű pontossággal irányítják. A betegekkel való bánásmód udvarias, a hangnem barátságos. Csak felsőfokban szólhatok az orvosok és az ápolónők munkájáról. Jóleső érzés minderről írni. Talán nincs is már olyan messze a régen áhított Európa-ház? Anyagiak tekintetében bizony még távol van Európa, de humánumban és szaktudásban már nem is oly nagy a távolság. Bizonyára sok ellenvetést váltanak ki e sorok, főleg Szegeden, ahol oly sok kósza hír keringett a SZOTE körül. A két intézet munkáját közelebbről megismerve nem tűnik talán túlzónak az a megállapítás, hogy a vihar csak a felszínen kavargott. de a mélyben, a tényleges gyógyító munkában tervszerű, gondos, megbízható tevékenység folyik. R. J. Polgárok a torony alatt Negyven évi kényszerű bólogatás után nagyon fontos lenne, hogy a népakarat, a véleménynyilvánítás szabad teret kapjon A közügyekbe csak 4 évenként szólhatunk bele a választásokon. A legtöbb ember nem tartozik politikai párthoz. s így elkepzeléseit. legfeljebb egy falugyűlésen, vagy képviselői beszámolón mondhatja el Ezek nem túl gyakoriak. Észrevételeiket sokszor nem veszik figyelembe. pedig a demokráciá: ban nemcsak jog, de közérdek is, hogy az emberek a lehető legszélesebb kórben közvetlenül is megszólalhassanak Az alkotmányban kifejezésre kerülő népföLség elve csak írott malaszt marad akkor, ha a kisemberek véleménynyilvánítási joga konkrét formákban nem ölt testet. Az állampolgárok nagyobbik fele (okát sokféleképpen magyarázzák) tompa. , fásult közönybe zuhant. Ebben a tragikus helyzetben legalább azt mentsük, ami meg menthető! A még hivő, bízó. bírálni és javítani akaró állampolgárok részére teremtsünk rendszeres fórumot, ahol véleményt nyilváníthatnak. ha van ötletük, .mondanivalójuk es bátorságuk hozzá. Javaslom, „polgárok a torony alatt" elnevezéssel az önkormányzat é6 a pártok szervezzenek 2 hetes gyakorisággal nyilvános közéleti fórumot, ahol a vezetők és a polgárok közvetlen érintkezésbe kerülhetnek, ahová meghívnák a helyi rádió, tv, sajtó képviselőit is, ami még inkább szolgálná a nyilvánosság és a felelősség elvét. Szeged már korábban is bizonyította, hogy a demokratikus megújhodásra képes. Javaslatom a nyílt önkormányzati szellem kiteljesedését is szolgálná. Kövér Károly Sárosi u. 2. (A levél írója javaslatát a polgármester és az önkormányzati testület figyelmébe ajánlja.) A január 28-ai lap 3. oldalán megjelent „Játék — Bartókkal" című riportra szeretnék reflektálni. Előrebocsátom, hogy a városunk iránti patriotizmus kissé szubjektívvá tesz. Megjegyzem, hogy a Bartók művelődési ház eredetileg a város ipartestületi kaszinója volt, építkezésén a város legjobb mesterei dolgoztak. Nem a Bartók Béla Művelődési Ház értékesítéséről, hanem annak I. emeleti és fölötte levő rész tízévi bérbeadásáról volt szó a Schilling úrral kötött szerződésben, melynek szövegét valamennyi képviselő-testületi tag megkapta. A bérleti szerződés szerint a havi bérleti díj 1990. évi árakon 500 ezer forint, melynek „kemény valutában" rögzített értéke 12 ezer 550 márka. A bérlő a havi bérleti díj fizetése mellett (melynek összege az inflációval arányosan, illetve a forintleértékeléssel arányosan növekszik), vállalta az épület külső-belső felújítását, körülbelül 28 millió forint értékben, ezzel több szegedi munkaés megrendeléshiánnyal küszködő építőipari vállalatnak is munkát biztosított volna. A tatarozás során felmerült költségekből körülbelül 8 millió forintot a bérlet időtartama alatt a bérlő lelakott volna. Tudomásom szerint a művelődési központ jelenleg is bérbeadás útján hasznosítja helyiségeit (bridzsklub, kórus, balett-tanfolyam, uram bocsá'. .kocsma is üzemel benne). Mellette hasonlóan működik a Juhász Gyula Művelődési Központ is! Cikkünk visszhangja A cikket idézem: az önkormányzat vagyonának értékes darabja a Bartók művelődési háznak helyet adó épület. Kérdésem: mikor tud az önkormányzat körülbelül 28 millió forintot biztosítani a felújításra? További kérdés: ki fizeti meg az elmaradt hasznot a városnak? (Ez idáig több mint 1,5 millió forint, plusz az elmaradt tatarozás és az elmaradt adófizetési kötelezettség, mely igen jelentős a kaszinók tevékenységét illetően.) Sajnálatos, hogy a Bartók művelődési központtal kötött bérleti szerződés példaértékű, hasonló cipőben jár a többi külföldi (német, osztrák, amerikai stb.) üzletember is, akikkel sokszor vezetői, vagy eppen testületi dilettantizmusból nem lehet üzletet kötni. Magam is hosszabb ideig a külkereskedelemben dolgoztam, számtalan példát tudok tanulságul felhozni. Hasonló esetekben általában egy hónapos átfutási idővel egy szerződést meg lehet kötni oly módon, hogy minden érdekelt fél azt kellőképpen egyezteti. A cikkbeli esetben egy 1990 októberében kötött szerződésre — felelőtlen időhúzás, hozzá nem értés miatt — több mint három hónap elteltével nem mondott sem igent, sem pedig nemet a t. testület. így véleményem szerint a német partner, hasonlóan a többihez, eláll a szerződéstől, a várost pedig ismételten több millió forint kár, illetve haszon elmaradása éri. Szilágyi István Több mint információ Szomorúan tapasztalom, hogv az utóbbi időben a rendőrökkel kapcsolatos Írások el marasztal óak Bizonyosan vannak- akik munkájukat nem megfelelően látják el. de nem, ez a többség, ezt határozottan állíthatom. Mozgáskorlátozott va_ gyök. ebből igen sok probléma adódik. arnelvnek megoldása csak rendári közreműködéssel lehetséges. Örökös gond a mozgáskorlátozottaknak a számukra kijelölt helyeken való parkolás. ugyanis azok zömét a nap legnagyobb részében elfoglalják más autók. Mikor kezdtem megelégelni, hogy sohasem tudunk a számunkra jelzett parkolóba beállni, bejelentést tettem a rendőrség információs irodájában. Ott feljegyezték a panaszom, pár nap múltán levelet is kaptam, melvben arról tájékozhattak. hogy az említett parkolókat fokozottabban fogiák ellenőrizni. és a szabálysértők ellen eljárnak. Több íziben fordultam még problémáimmal a rendőrséghez (telefonon is. levélben is), és minden esetben készségesen álltak rendelkezésemre.' Írásom végén megköszönöm emberségen munkájukat és a sok erőfeszítést, amellyel az információs iroda dolgozói segítségemre voltak. Név és cím a szerkesztőségben Fél ház helyett legyen fél ár! Január 6-án, a délutáni pénztárnyitás után néhány perccel két jegyet szerettem volna vásárolni a Korzó moziban, a fél négyes előadásra, az úgynevezett „széles sorba". A pénztáros hölgy közölte, oda már nincs, de másik sorba még sikerült megvásárolnom a belépőket (potom 120-ért). A vetítés megkezdésekor meglepetéssel láttam, hogy a nézőtér jobb oldala teljesen üres, míg a bal zsúfolásig megtelt. Átvillant rajtam, hogy az üres oldalon talán éppen bombariadó zajlik; vagy oda csak szakszervezeti beutaltak ülhetnek. Az előadás után azonban a pénztáros hölgy kérdésemre eloszlatta aggodalmaimat — mondváfi, hogy ó momentán egyedül van, s ezért csak a belépek felét árusítja (!). A döbbenettől csak néztem, mint a moziban szokás. Lenne két javaslatom: 1. Mivel láthatóan a jegyek felének eladása is „hozza a kasszát", legyen ezentúl a Korzó moziban minden jegy félárú, viszont adják el az összesét — így garantáltan a pénzüknél maradnak! 2. Szervezzenek üzemlátogatást a szintén szegedi illetékességű Fáklya moziba (ennek teljes költségét magamra vállalom). ök ugyanis hosszú évek óta egy pénztárral üzemeltetik az egész nézőteret. így esetleg a pénztárban üldögélő jó képű rendőr (aki láthatóan a magányos pénztáros hölgyre ügyelt) jelenléte is nélkülözhetővé válna. Azért valami pozitiv élményünk is volt: valószínűleg két gépész dolgozott, mert a vászon jobb oldalára is vetítettek . . . Simon Tibor Közép fasor 4/A „Próbáljunk meg felejteni! Alig kétszáz méterre a városházától... A Délmagyar ország február 4-i számában megjelent egy irás. amelyben Korondi Csaba alezredessel. Szeged polgári védelmi törzsparancsnokával a mai polgári védelemről beszélgetett munkatársunk. A BM Tűzoltóság országos parancsnoksága — Vágtölgyi József tűzoltó ezredes és Potoczky János tűzoltó százados aláírásával — reagált a cikkre. Válaszlevelükből — a korábbi cikket ismertető részt elhagyva — a következőt idézzük: Nem kell a pénzem! Olvan problémával fordulok önökhöz, amelv sok embert, érint.. Köztudott. hogy többek között alt elektromos áram díjai is emelkednek a kóeeljövőhen. Éppen ezért, azzal a kéréssel fordultam a Démászhoz. hogv Szatvmazon levő. tenyérnyi kiskertemben felszerelt fogyasztásmérőm jelenlegi állása szerinti fogyasztásomat kifizethessem a méa érvényben levő tarifa szerint A Démász hallani sem akar erről Tájékoztatásuk szerint egy évben egyszer olvassák le a kertekben a fogyasztásmérőt. éspedig mindig ősszel. Tehát legközelebb szeptemberben Az órámat 1990-ben kiköttök be. s mint frr.i bekötés. tavalv nem kaptam számlát. Ügv tájékoztattak, hogy 1991 őszén az elfogyasztott ossz kVv'-ot osztják tizenkettővel, és megosztva szorozzák a régi, illetve az emeléstől az új tarifával. A probléma csak az. hogy mia 1990-ben (ez ideig) fogyasztottam 250 kW-ot. az idén körülbelül csak 50-et fogok. Akárhogy is számolom, mindenképpen rosszul járok. és egyszerűen nem értem. miért nem fizethetem ki most. amit eddig fogyasztottam. Arra hivatkoznak. hogv sok ezer előfizetőjük. illetve fogyasztói uk van. és nem leszünk becsapva. Az én véleményem az. hogv az a sok ezer fogyasztó mind be lesz csapva, aki tavalv olyan munkát, végzett, ami több áramot fogyasztott. mint amennyit az idén használ el. Azt mondják, olvan a konwelesük. hogv nem teszi lehetővé az év közbeni befizetést' Akkor miért, nem .számlázaskor emelnek tarifát? Szeretném tudni, mi ez, ha nem a fogyasztók nyilvánvaló károsítása? Pajkó Antalné, Hornt Ferenc utca 2 A „Korondi Csaba nyilatkozatában a tűzoltók többször is megszólíttattak. Érthetetlen számunkra, hogy a békeidőre átszerveződött polgári védelem, mely önmagát a természeti és civilizációs katasztrófák elhárítására és felszámolására elhivatottnak érzi — melyre a megfelelő szaktudásu személyek, szakszolgálati egységek, anyagi és technikai eszközök megléte is feljogosítja —, miért csak olyan helyzetekben védimenti az emberi életet, a nemzeti vagyont, amikor a feladat már meghaladja a tűzoltók erejét, azoknak a tűzoltóknak az erejét, akiket törvény, jogszabály, rendelet erre a feladatra n*m jelölt ki, s felszereltségük erre nem teszi alkalmassá őket. mégis ennek tudatában mindenkor és mindenhol elsőként avatkoznak be. Hosszan elnézni más kínlódását, s csak utána beavatkozni (legalábbis nyilatkozni) nem éppen humanitárius cselekedet! Korondi Csaba szerint a gyors, hatékony beavatkozásnál -a tűzoltó nem tudhatja, kell-e gázálarc, milyen oltóanyag használható, szükség van-e, s milyen fertőtlenítésre és igy tovább-. Példaként említi, hogy a tűzoltók a Mikroelektronikai Vállalat emlékezetes tüzét először vízzel oltották, kis hiján tragédia lett belőle Szeretnénk megnyugtatni Korondi Csabát, hogy a tűzoltók is rendelkeznek mindazon szakirodalommal, nyilvántartásokkal, amelyekből a fenti kérdésekre — úgy. mint a polgári védelem is — a válaszokat megkapják. Nem tudhatom, hogy a példaként említett MEV tűzeseténél — melynél én személyesen jelen voltam — négy és fél év távlatából, közel 250 kilométer távolságból mit kell kis hiján katasztrófa alatt érteni, de tájékoztatom, hogy a tűzoltók nem először, hanem kizárólag vizet, illetve habosított vizet használtak, és hála G. Hőmmel Veszélyes anyagok c. művének, nem féltek tüzet oltani arzén, cián, kénsav, sósav, salétromsav, ammónia, kloroform, foszfil, xilol, trikliSretilén s b társaságában sem. Az egyébként előforduló más veszélyes anyagok esetén p>edig vállalva a kockázatot, az anyag mennyiségének és tárolási módjának megfelelően végezték tűzoltóink a mentési munkálatokat, kellő védőeszközök felhasználásával. A tűzoltók beavatkozását, tevékenységét ismerve és elismerve az MT. ipM, MEV vezetése köszönetét fejezte ki, nem tudhatták (akkor), hogy Korondi Csabának más a véleménye (most). Befejezésül — Korondi Csabával teljes egyetértésben — én is azt javaslom, hogy próbáljunk meg felejteni " ... a Horváth Mihály utca 7. számú házba költözött a Nonstop Mini Markét. Ez önmagában nagyon hasznos vállalkozás, csak örülfii lehet neki. Az esti órákban és éjszaka a vásárlök azonban elsősorban a szeszes italok — főként a sor! — miatt keresik föl az üzletet. Ez még mindig nem lenne baj, ha a sört csak meg innák, de az már igen, hogy egyesek a sörös üvegeket összetörik — szándékosan vágják a földhöz! —, a kapualjba, a lépcsőházi fordulókba vizelnek, eldobják a cigarettacsákkeket, a sarokba hánynak. Mindez törtémik a város központjában, alig 200 méterre a városházától! A ház lakói hiába igyekeznek reggelente némileg tisztába rakni a „terepet'", másnap reggel ugyanaz a kép tárul eléjük. Az embernek fölfordul a gyomra. Ez az utca Szeged legpiszkosabb utcája. Nehogy valaki félreértse: nem a városgazdálkodási vállalat és dolgozói a hibásak, hanem az esti-éjszakai iddogálók. Valószínűleg ók is méltatlankodnának. ha a saját házuk előtt történne mindez. Egyébként 100 méteres körzetben három ivóhely is akad. Kérjük az illetékeseket, elősorban az ingatlankezelő vállalatot, a Köjált, az illetékes városi hatóságot és mindazokat, akiknek hatáskörébe az ilyen ügyek tartoznak, szüntessék rneg ezt a lehetetlen állapotot. Tiltsák meg, hogy a Mini Markét este 6-tól reggel 8-ig szeszes italt árusíthasson, vizsgálják felül, egyáltalán szükség van-e éjjel-nappal nyitva tartó boltra? A Horváth Mihály utca 7. számú ház lakói Szeretném megtudni Rovatunkban olvasóink kérdéseire adunk választ, illetve segítséget. Levélcímünk: Délmagyarország szerkesztősége. Szeged. Sajtóház. Pf. 153. 6740. A gyes melletti munkavállalásról F. L.-né, Szeged. Kétéves gyermekét bölcsődébe íratja, mert lehetősége van napi négyórás elfoglaltsággal járó munkaviszony létesítésére. Szeretné tudni, jogosult-e a gyermekgondozási segélyre? A gyermekgondozási se- meg Az ilyen részmunkagélyben részesülő szülő a időben dolgozó anya a gyergyermek másfél éves kora mekgondozási segély teljes után vállalhat munkát. A összegére jogosult, sőt, a munkaviszony (tagsági vi- rendelet azt is lehetővé teszony) keretében folytatott szi, hogy a gyermeket — a munkavégzés azonban éves segélyezés korlátozása nélátlagban a törvényes mun- kül — bölcsődébe, óvodába kaido felét nem haladhatja elhelyezze.