Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-16 / 40. szám

1991. február 16., szombat Gazdaság — Kultúra 3 „Sajnálom az elszalasztott lehetőséget! 199 Sokféle vélemény hangzott már el a Rókusi körútra A jelentéktelen homlokzatervezett telefonközpont és adótorony ügyében. Akadtak ti módosítással ismét beszélsőséges megfogalmazások is. Az objektum szükséges- nyújtott tervet végül a főségét senki sem vitatta — helyét és megjelenési formáját építész ellenjegyezte, azaz annál inkább. Az építészszakma kritikája eddig hiányzott elfogadta. Hogy miért? Era sorból. Kiss Lajos városi főépítészt arra kértük, fejtse ki álláspontját. A főépítész szerint a ki- sok benne a nehezen alakult állapot nem olyan határozható, spirituális elem drámai és veszélyes, mint ahogyan ellenzői, bírálói álre a kérdésre így válaszolt: „Nem volt más diplomáciai megoldás. Eddig lehetett feT6^" szíteni a húrt. A tervek nem annyira rosszak, hogy Csörgő fülke Minden második szegedi telefonfülke hívható — Figyelem! Ha a beszélgetést kattogás zavarja, be vagy hamarosan az lesz. A kell dobni egy telefonálásr leleményesebbek eddig is ra alkalmas pénzérmét. kifürkészték már egy-egy Ezt a beszélgetés végén, a fülke kapcsolási számát, kagyló visszaakasztásakor és vidáman hívatták magu- a készülék visszaadja. kat — ahogyan ezt Mol- Ugyancsak fontos, hogy nár Franciska, a távközlési lehetőleg ne kerek időpontigazgatóság munkatársától ra beszéljék meg a híváso. megtudtuk. Február 11-étöl kat, mert ellenkező esettehát azok is várhatnak ben azoknak lesz igazuk, hívást, akiknek otthon akik szerint ezután kétszer nincs telefonjuk. A tár- olyan hosszú sor áll majd csázható fülkéket már a fülkék előtt: az emberek meg is jelölték figyelem- egyik fele hívásra vár, a keltő feliratokkal — és másik hívni akar ... persze a hívható számmal. (nyilas) // Igazi garanciát csak az je- teljesen elutasíthatnánk. Be lent, ha az igényes megren- kellett érnem ennyivel, nem lítják — de nem is olyan de;ö tehetséges és korrekt hátráltathattam tovább a rózsás, mint a Szegedi Táv- tervezőt választ az együtt- beruházás megvalósítását — közlési Igazgatóság illeté- működésre. Az államigazga- nem is az volt a célom. A kesei mondják. Ugy veli, tás csak ritkán kerül olyan módosított terveket azonhogy az elmúlt hónapok ese- helyzetbe (mint például a ban nem vittem újra az menyeinek időnként viha - Hanza-városok, vagy a Víz ÉSZB elé, nem akartam rossá kavarodásában jó né- utáni Szeged esetében), ami- szakmai megalkuvásra kényhány „nem szakmai" jelen- kor a szakmai bizottmányok szeríteni a kollégákat. Sajség is szerepet játszott. szükség esetén szubjektív nos, a városépítészetbe néEzek között említette a „ízlésterrorral" kényszerítet- ha ilyen döntések is beleszakértelem le- és átértéke- ték ki az értékes megöl- tartoznak..." lődését (a laikusok előítéle- dást. Nyilas Péter teínek fölerősödését), a „hagyományos", túlhaladott beruházási módszerek továbbélését, a közvélemény bizalmatlanságát a régi struktúrák iránt, és bizonyos politikai megfontolásokat (a helyhatósági választás és a tiltakozó lakossági fórum egybeesése). A helykiválasztás kompromisszum eredménye, amelyet szakmai és hatósági feltételek határoztak meg. Kétségtelen, hogy a jelen döntéssel háttérbe szorultak a városkompozíciós szempontok, hiszen egy rangos épület, amely jelentős hangsúlyt, súlypontot ad egy városrésznek, kiemeltebb helyet érdemelne. Ezért gondoltak például a Makkosházi körút és a Csongrádi sugárút sarkára, ahol a rávezető utak iránya kedvezőbb feltárulkozásra adhatott volna lehetőséget Egy rangos5 épületegyüttes esetében ez fontos szempont lenne — hangsúlyozta Kiss Lajos. A leendő telefonközpont (és most nem a toronyról beszélünk!) azonban sajnos nem illethető ezzel a jelzővel. Ügy tűnik, a tervezésből — sajnálatosan — hiányzik az a minőségi többlet (invenció, formai gazdagság, szellemesség?), amely — ekkora ráfordításból — igazán értékessé tehette volna a tornyot koszorúzó központi épületet. A tekintélyes építészekből összeállított Építéstervezési Szakértői Bizottság (ÉSZB), a „szakmai zsűri" szigorú kritikát mondott a tervekről, s azokat átdolgozásra javasolta, mondván: ha a jelenlegi formában épül meg a központ, akkor az eredmény egy középszerű épület lesz, amely alatta marad saját lehetőségeinek. A főépítész kiemelte: nem lehet államigazgatási eszközökkel megakadályozni egy fantáziaszegény, közepes terv megvalósulását. Szépséget, arányosságot lehetetlen előírásokkal szabályozni. Az építészet-városépítészet nem kizárólag „száraz mérnöki tudomány", Állami támogatások A szegények többet kapnak ? Táncosok tavasza A Szeged Táncegyüttes meghívója a tavaszi rendezvényeire invitál, melyeket a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Otthonban nézhetnek meg a tánckedvelők. Az áprilisig tartó sorozat első — még téli — előadásán, ma este 6 órától az Ebenguba és a Guzsaly utánpótlás csoportok produkcióit láthatja a nagyérdemű. A csoportok vezetői: Gombos András és Juhász Zsolt. Jövő szombaton a Motolla, a Kisbojtár, a Berkenye táncosai lépnek színpadra. Márciusban a Kiss Mátyás, a Csillagfürt és a Lajtorja, áprilisban pedig a Nyisztor György és a SzeS«d Táncegyüttes felnőtt csoportja léo fel a Vasutasban. Volt egy kávém és két telefonom\" Á Szegedi Távközlési nyilvános telefax szerépéi még á' tervezett szolgáltaIgazgatóság referenciahe lyek létrehozását tervezi, tások hozott, amelyeken bemutathatja, mit tudnak a berendezései. Az elsőnek kiszemelt hely a Forrás gyógyszálló. Jelenleg a telefonálni vágyó vendégek kénytelenek sorban állni a társalgó fülkéjénél. A távközlési vállalat vi És egy másik terv: veze. ték nélküli telefonnal látják el a legforgalmasabb éttermeket, szállodákat. így ha valakit éppen kávézás vagy ebéd közben keresnek, a pincér tálcán szolgálhatja föl a telefon, , -AHA készüléket (mint a filmekszont kidolgozza a szallo faen) A beren|ezéseket új telefonrendszerét, négy millió forintos alközpontot épít, amelynek segítségével a szobákból ki-ki maga telefonálhat — személyi hívórendszer, számlázás, nem erőltetik a referenciahelyekre, csak bérleti díjat kérnek. Ha rászoknak, úgyis megveszik ... Ny. P. r Eletet menthet Miként lehetne a nyilvá- telefonok perselyeinek tarnos telefonokat és azok talma az eddigieknél jobhasználóit megkímélni a ban vonzza majd a bűnötelefonrongálók okozta zőket. kártól? Minden fülke mel- A használhatatlan készülé nem állítható rendőr. A lékek létfontosságúakká riasztóberendezések felsze- válhatnak. Mindannyiunk relése tetemes összegeket, érdekében csak a távközléforintmilliókat emésztene si vállalat tehet: anyagi fel. Mégis: a Magyar Táv- érdekeltségén túl, életet közlési Vállalat rászánhat- menthet, ná magát e beruházásra, Törvényeinknek pedig mert a feltört telefonok nagyobb, elrettentő súllyal üres perselyei (a bevétel- kellene büntetnie a telekiesés) bizonyára rákény- fonrongáló, piti bűnözőket, szerítik erre. mert városunkban naponta Most, a telefonálási díj átlagosan 2-3 fülkét teszkettőről öt forintra emelé- nek használhatatlanná! sét követően a nyilvános V. I. Miért betegebb ma Magyarországon a népesség legmagasabb jövedelmű 10 százaléka a legszegényebb tizednél? A KSH adatai szerint mindenesetre az elvont jövedelmek — nem titkoltan támogatás célú — újraelosztása során a legkisebb jövedelmű, 10 százalékra sokkal kevesebbet költ a társadalombiztosítás kórházi, illetve járóbeteg-ellátás, gyógyszertámogatás címén, mint a felső jövedelmű tizedre. Az abszolút különbség azonban nem minden; s mielőtt bárki elhamarkodottan véleményt mondana, szükséges leszögezni, hogy a fenti tételek az újraelosztás rendszerében így is kiegyenlítő hatásúak. Mégpedig azon matematikai összefüggésnek köszönhetően, hogy az alsó tized saját jövedelmi részesedésénél, 4,7 százaléknál nagyobb arányban kap ilyen jellegű támogatásokat, míg a felső tized, amely az öszszes személyes jövedelem 20,7 százaléka fölött rendelkezik, ennél az aránynál sokkal kisebb mértékben jut hozzá ezekhez a támogatásokhoz. Ez pedig már, maft/éwfő Gyógyuljanak, tanuljanak. jarobeteg gyogysasr ál t ísk. ESS legszsgényebb 10 % I középi sk. felsőfokú I leggazdagabb 10 % tematikailag legalábbis, kiegyenlítősdi. Az oktatásban ennél sokkal árnyaltabb a kép, s különösen az általános iskolai tanuláshoz kapcsolódó támogatásoknál látszik óriási különbség. Az alsó jövedelmű 10 százalék egy személyre vetített juttatása évente 5100 forint, ugyanez a felső tizednél csak 1500. Ezt minden bizonnyal a — sokgyermekes, egyke, vagy gyermektelen — családok nagysága is alakítja, s talán az is igaz, hogy mire eljut valaki a kiemelkedő jövedelemig, addigra a gyerek is kinő az általános iskolából. A középfokú oktatás támogatásainál nincs érdemi különbség, az nem függ a jövedelmi helyzettől, s így akár esélyegyenlőségről is beszélhetünk. Az egyetemi, főiskolai tanulmányokhoz kapcsolódó támogatásoknál már nem a kiegyenlítő, hanem a differenciáló hatás érvényesül. Egészen pontosan az alsó tized még jövedelmi részesedésénél, 4,7 százaléknál is kisebb arányban kap egy személyre vetítve ilyen jellegű támogatásokat. (kovács) Pályázat tanszékvezetésre Hét tanszéke élére belső pályázat útján kíván vezető .oktatót találni; az Élelmiszeripari Főiskoia, A kari tanács eme döntése azt jelenti, hogy immár nemcsak a főigazgató-választás lett nyitott a szakmai feltételeknek megfelelő oktatók előtt, hanem az oktatási reformban főszerephez jutó, önállósuló tanszékek élére is a legvonzóbb programokkal jelentkező vezetők juthatnak. Erre a későbbiekben szükség is lesz, mert a tavasszal megjelenő új oktatási törvény valószínűleg az eddiginél jóval nagyobb döntési szabadságot engedélyez a felsőoktatási intézményeknek. A nagyobb szabadság nagyobb felelősséggel is jár; az intézmények saját felelősségükre részesíthetnek bizonyos tanszékeket előnyben a költségvetés kidolgozásánál, ha azok olyan tervezeteket készítenek, melyek nemcsak az oktatás számára, hanem gazdaságilag is előnyösek. A vezetésre pályázók elképzeléseiket előbb a tanszéki dolgozók összértekezletén kell, hogy ismertessék. Több pályázó esetén pedig az értekezlet titkos szavazással dönt, kit támogat. A végső döntést — szintén titkos szavazással — a kari tanács hozza majd meg. P. J. Egy este Pompejiben Amikor a Nap alábukik, sötétség száll az utcákra, terekre, a szem elveszíti a távlatokat, nem a világra, hanem befelé az emberre „figyel". A sötétség meditációra készteti az embert, és sokkalta inkább a hangra, a beszédre, a gondolatra összpontosít, mint a látványra. Ezzel is magyarázhatnánk, hogy nem felolvasó reggelt vagy felolvasó délutánt rendeznek, hanem felolvasó estet.. Ebből a szempontból kitüntetett szerepet kapott a csütörtök este, mikor a Pompeji című folyóirat számos szerzője két felvonásban olvasott. Műfajok, arcok váltogatták egymást, de — köszönhetően a pazar műsorvezetésnek — nem csak egyes művek hagyhattak nyomot a közönségben, hanem a szépen megkomponált szerkezet valóban egységes irodalmi élménnyé formálta az elhangzott szövegeket. Mindig is lelkesen hangoztatták a megfelelő helyeken, hogy egyik büszkeségünk Szeged irodalmi hagyománya. Azt hiszem, a csütörtöki felolvasóest után belátható, hogy a közönség egy újabb, az eddigiektől eltérő irodalmi hagyomány alapkő letételének lehetett szemtanúja, pontosabban fültanúja. Ez a hagyomány az egységben, az egymáshoz tartozásban rejlik. Hisz bármennyire is fájdalmas, az utóbbi években ugyan voltak .„estek", de többnyire a spontaneitás zászlaja alatt, az egyszeriség természetével. Most viszont kibontakozni látszanak az erővonalak, a szerzők helyei, legalábbis a szerkezet ezt bizonyította, sőt bizonyosság eddigi hiányérzetünk is, ami azt jelenti, hogy születtek ugyan művek a „városkapun" belül, de itt nem kelhettek életre, nem volt életterük. Ez azért is lényeges, mert egy város irodalma, irodalmi élete nem az, amelyik a városról szól, hanem az, amelyik a városban él, engedi a város élni. Hát legyen így: a megértő figyelem az, amely élni enged. P. Sz. A rend megbicsaklott 110 éves a Somogyi Könyvtár alapítványi oklevele (2.) •Nem Véletlenül emeltem ki éppen ezeket a pontokat az okirat 'Szövegéből; ., Lássuk. 110 év múlva elmondhatjuk-e, hogy mindenben eleget teszünk a hálás, lelkiismeretes, szakmailag szigorú, s mégis lelkesedéstől áthatott alapítvány szövegének ? A város kétszer is épített megfelelő „örök" otthont a könyvtárnak. 1896-ban a „Közművelődési palotát", a mai múzeumépületet. 1984-ben készült el, lekésve a könyvtár megnyitásának centenáriumát a Dóm téri könyvtárépület. A .vízés vészmentesség' feltételének a Tisza-parti épület évtizedekig megfelelt, csak a tetőzet öregedése miatt fordult elő beázás, orv csapadékbeszivárgás, csak a legutolsó 15 évben keletkezett vízkár a raktár köteteiben. A modern technológiával megépített új épület már az első évben kiadós beázással figyelmeztette a raktárosokat, az új fedél alatt nincsenek (vízkár szempontjából) nagyobb 'biztonságban a könyvek, folyóiratok. Ha látná valaki, milyen fondorlatos csapadékelvezető „csapdát" eszkábáltak a nagyobb kárök elkerülésére a könyvtárban, lehet, hogy nem hinne a szeméneik Már az első naptól kezdve megszegték azt az előírást, hogy az alapítványi gyűjteményt egy egységként helyezik el, más könyv nem kerülhet közé. Az adományozás híre ugyanis másokat is ajándékozásra késztetett, s mivel helyi méltóságok, közismert polgárok adományai voltak ezek, így azonnal feldolgozták, polcra tették a köteteket, hogy láthatók is legyenek. Azonkívül az első igazgató, Reizner János „felülbírálta" Somogyi könyvtárrendezési elveit, bizonyos szakokat előnyben részesített, így a tervezett (és ígért) könyvtári rend megbicsaklott. Hosszú ideig betartották azt az előírást is, hogy a könyveket, folyóiratokat, csak a könyvtár olvasótermében lehetett olvasni, tehát a kölcsönzés tilos volt. Az 1908-ban Lázár György polgár meste*fe&í i által : alá írt, nyomtatott .. könyvtárhasználati szabályzatban már.hizonyos kivételek is olvashatók, igaz szigorú feltételek mellett, szűk körre kiterjedő kölcsönzést engedélyez, de nem a törzsanyagból. Mivel a korábbiakban már utaltam arra, hogy az alapítványi gyűjtemény nem különült el a későbbi gyarapodástól, így annak megállapítása sem lehetett mindenkor egyértelmű, hogy a .törzsanyaghoz' tartozik-e a kérdéses kötet vagy sem. Móra Ferenc igazgatósága alatt feloldották a .kölcsönzési korlátokat. Móra maga vallja be, hogy ez súlyos veszteségékhez vezetett, a könyvéket • nem hozták vdszsza. Az alapítványi gyűjtemény egyes részei tudományos intézmények tulajdonába, illetve használatába mentek át az 1950-es évek elején. A múzeum szakkönyvtára ennek egy, részére épült; a tudományegyetem egy tanszéke is 32 éven át használt több száz kötetet .letétként'. A város köztiszteletben álló polgáraiból, tisztviselőiből választott könyvtári bizottság kezdetben igen lelkesen tevékenykedett, A könyvtár egyetlen kódexét is ez a bizottsájg vásároltatta meg a várossal, hogy a millenniumi kiállításon méltón reprezentálhassa Szeged könyvtárát. Szeged kulturális életének színvonalát akkoriban a Somogyi Könyvtár jelképezte. A bizottság tagjai egyben használói és mecénásai is voltak a könyvtárnak, adományaikkal magánemberként is gyarapították a gyűjteményt. A könyvtár a városé, működtetéséről továbbra is a város gondoskodik, de vajon lelkesülten vallja-e magáénak az önkormányzat a Somogyi Könyvtár szellemiségét, ahogy egykoron az Alapítványi Oklevélben tette. N. E.