Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-15 / 39. szám

1991. február 15., péntek Kultúra 5 Cikkünk visszhangja Újfent a gyakorló iskoláról (Pontosítás a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola részéről a Délmagyarország 1991. február 12-i számában megjelent. „A dominóelv szerint" című cikkhez.) Főiskolánk örömmel nyugtázta, hogy a polgármesteri híva tál a Szentháromság utcában levő 2. Sz. Gyakorló Általános Iskola jövőbeni elhelyezésének vonatkozásában a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola véleményét is kikérte, pontosabban azt kérte, hogy ,,a 2. Sz. Gyakorló Általános Iskola áthelyezésének feltételeiről (tanteremigény, férőhely, megközelíthetőség stb.) a főiskola készítsen részletes írásbeli tájékoztatást, melynek alapján az önkormányzat megfelelő épületről tudna gondoskodni.'" A pontos felmérést a polgármesteri hivatalnak megküldtük. Ebből első pillantásra kiderül, hogy 8 tantermes „Gutenberg Utcai Szakközépiskola" (pontos nevén Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola) nem alkalmas a 18 tantermes 2. Sz. Gyakorló Altalános Iskola elhelyezésére, ez tehát nem megoldás. Ugyancsak félreérthető az öthalmi úti szovjet laktanya említése is. Ezzel kapcsolatban le kell szögezni minden félreértés elkerülésére: a főiskola nem szándékozik a gyákorló iskoláját az öthalmi útra költöztetni, a gyakorló iskolának a belvárosban kell maradnia, földrajzi közelségben az 1. Sz. Gyakorló Általános Iskolával és — a városi közoktatás es a felsőoktatás együttes érdekének megfelelően — más általános és középiskolákkal. (Erre vonatkozó épületet érintő konkrét javaslatunk ugyancsak a polgármesteri hivatalban van.) Az öthalmi útra a főiskola fanszékei (ezek közül nemcsak „egynémely" van a Szentháromság utcában, hanem összes tanszékének több mint 50 százaléka) költöznek, amennyiben ott az universitas kap elhelyezést a kiürítésre kerülő szovjet laktanya helyén. Ez a felújítás és rendbehozatal miatt valóban nem a közeljövőben esedékes, de az iskolanővérek által szervezendő négyosztályos elemi iskola és nyolcosztályos leánygimnázium indításának időpontja nem is ettől függ, hanem attól, hogy kap-e megfelelő belvárosi elhelyezést a 2. Sz. Gyákorló Általános Iskola, vagy talál-e ideiglenes helyet a polgármesteri hivatal az iskolanővérek számára működésük elkezdéséhez. Főiskolánk egyébként üdvözli, hogy Szeged város közoktatása egyházi iskolák belépésével színesedik, és reméljük, hogy sikerül mindenki számára megnyugtató es kölcsönösen előnyös megoldást találni. Meggyőződésünk, hogy éppen a katonai épületek felszabadulásával, és ennek következtében elvégezhető racionális átcsoportosításokkal ez elérhető. Dr. Szalay István főiskolai főigazgató Mit mondott volna Peternák? „Van az az alkotói magatartás, másként: létezik egy olyan állapot, melyet legpontosabban mint határhelyzetet adhatunk meg. Képviselője egész lényével benne atl, így tevékenységével, cselekvéseivel meghatároz, de szemével folytonosan túltekint, gondolatai a határtalan. korlát nélküli mozgás szférájában rejtőznek. Erről a helyről minden mű egy-egy kivezető út. vagy provizórikusan megvont limes, amit az ,én' és a ,világ' között létesít... Ha útként tekintjük, nem az alkotó járja be: ö elkészíti, nem indulhat el rajta" — írta Peternák Miklós Bódy Gábor életét és műveit feldolgozó, 1987-ben megjelent vaskos könyvében. Ezért jogosan gondolhatjuk, hogy hasonlóképpen kezdhette volna Peternák Miklós a Bódy Gábor-napok szerda esti filmvetítése előtt. Az emléknapok rendezvénysorozatát eredetileg a Móra Ferenc Kollégiumba tervezték, de a nagy érdeklődésre való tekintettel — és a helyszűke miatt — az oktatási központba helyezték át. Szerda este, mikor a nagy előadóterem is zsúfolásig megtelt már, felolvasták Peternák Miklós táviratát, melyben lemondta aznapra beígért előadását. Az első két rövidfilmet még vetítővásznon nézhették végig az érdeklődők, majd az amúgy is kissé hosszúra nyűlt vetítés három tévé képernyőjére került át, ami a terem méreteit tekintve nem bizonyult túlságosan előnyösnek, így sokan idő előtt távoztak. P. Sz. Minitel A Szegedi Távközlési Igazgatóság irodáiban már működik a minitel információs rendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a vállalaton belül minden dolgozó hozzájuthasson azokhoz az információkhoz, amelyek segíthetik a jobb és hatékonyabb munkát. A telefonvonalra kapcsolt számítógépből előhívható adatok jelentősen fölgyorsítják az ügyek intézését, a döntéseket. Franciaországban akkora hagyománya van a közkedvelt rendszernek, hogy az űj telefonvonalhoz egy minitel jár ajándékba ... Nálunk erről egyelőre nincs szó, de szeretnék más intézményekben is kiépíteni a minitelhálózatot — hátha itthon is beválik. Szegény egyetem A tavalyi költségvetési szeretnék működtetni az in- nem kapnak költségvetési mérleget azért nem fogadta tézményt. A minisztérium kiegészítést az év folyamán, el tegnapi ülésén a JATE tanácsa, mert a januárban megalakult egyetemi költségvetési bizottságnak „nem volt ideje átnézni". Az 1991es költségvetést pedig azért nem, mert a minisztérium által biztosított pénz nem fedezi az áremelkedések miatt megnőtt működési költségeket. Az energia-, a posta (telefon)-, a közlekedés-, a vízés csatornadíjak oly mértékben emelkedtek, hogy akkor is hiányzik a költségvetésből közel 137 millió forint, ha csak az elmúlt évi szinten által biztosított 10 százalék „dologi automatizmus" (18 millió) roppant kevés, ha 3040 százalékos inflációval számolunk. Ráadásul a havi finanszírozásra való áttérés megnehezíti a gazdálkodást, hiszen fűtésdíjat például most kell fizetni, nem júniusban ... Az űj szisztéma miatt (áprilistól) nem tudnak bért fizetni a hónap első, hanem csak ötödik napján. A költségvetési bizottság már korábban fölkérte az egyetem egyes részlegeinek képviselőit, mérjék fel: ha mikor és milyen tevékenységeket kell beszüntetni... Mindazonáltal a költségvetés felosztását elfogadták, mely űj rendszerű; megkönnyíti az összehasonlítást más (külföldi) felsőoktatási intézményekkel, és segíti a tisztánlátást abban: mennyi pénz kell valójában — közvetlenül a felsőoktatásra. (A tanács döntését majdnem 30 oldalas elemzés segítette: az ebben foglalt információkat a minisztérium, a kormány, sőt a törvényhozás képviselői is bizonnyal hasznosíthatnák ...) S.E. Pócs-plakátok A magyar kortárs plakátművészet fenegyereke, Pöcs Péter mutatja be alkotásait a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcaj Képtárában. A modern plakátművészet sokféle tematikáját és technikai megoldásait felvonultató tárlat mától látható március 31-ig. Különleges élmény fogadja az érdeklődőket a Képtár földfezinti' bemutatótermében. Pöcs alkotásait kifejezetten vizuális szemlélet, a szuggesztivitás, a nyers erő, a meghökkentő szókimondás jellemzi. A groteszk KözépKelet-Európa szellemi életére és művészetére jellemző stílusjegyeit tette sajátos gondolkodásmódja mozgatórugójává. Ettől meghökkentőek, eredetiek, aktuálisak politikai indíttatású és kulturális tematikájú grafikái. Egyedi szimbólumok, agyonhasznált jelképek újszerű, gunyoros politikai pamfletjeinek elemei. A kiállítás időtartama alatt a múzeum munkatársai találkozót is szerveznek Pöcs Péterrel. kutatópalánták Forró teát kortyolgatva beszélgettem a minap néhány fiatal kutatóval a biológiai központban. Az MTA egyik legirigyeltebb, nemzetközi hírnévnek örvendő intézetében mindenki fázott. Didergett, mert takarékosságból csak 16 fokra fűtik az épületet. Egyesek szerint a tudomány eme fellegvárában azért vacognak az emberek, mert rossz arrafelé a széljárás. Ügy hírlik azonban. az akadémiai kutatóhálózat még lobban szigetelt falai között sem melegebb a légkör. Kutatás, takarékosan: fából vaskarika Kutatni félgőzzel értelmetlen dolog, egy országnak el kell döntenie, fontos-e számára a tudomány. az alkotómunka, vagy nem? Európához akar tartozni, vagy el akar veszni a történelem süllyesztői eben? A kutatásra jelenleg annyi pénz jut a költségvetésből, hogv egyes intézeteknek gondot okoz év végén a villanyszámla kifizetése. Máshol, miként az SZBK-ban is, takaróklángra állítják a fűtést, é> influenzás kutatók náthás patkányokkal kísérleteznek. Ennél is elkeserítőbb azonban, ha az ország pénztárcájából az emberi energia pótlására sem futia Mivé leszünk, ha a jövő reménységében, az ifjú kutatókban is csak pislákolni tud maid „a szellem napvilága"? Mert hogv a nyomor határán élőt aligha hajtja a „nagy-nagy tüzet kéne rakni" lelkesedése. Olvasom az Üjpesti Családsegítő Központ családtipusokra lebontott számításait. Eszerint ma egy egyedülálló férfi létminimuma 9 ezer 677 forint, egy házaspáré 15 ezer 770, egv egygyermekes házaspáré 20 ezer 752, a kétgyermekeseké 25 ezer 992 forint! Az SZBK 26—29 éves, családos fizikusainak, biológusainak, vegyészeinek — a leendő tudósoknak — egyike se keres bruttó 9-10 ezer forintnál többet. Azaz: hazájuk annyira se taksálja szellemi, erkölcsi értéküket — 17. iskolapadban eltöltött évüket, nyelvvizsgáikat, ünnepnapot. éjszakát nem ismerő labormunkájukat, alkotó törekvéseiket és képességüket —, mint a nyolc általánosból is kibukott segédmunkásét. Annyira értékeli csupán, amennyi ma Magyarországorv egy ember energiáinak újratermelésére se elég, csak léte fönntartásához. Annyira, amennyi a vegetáláshoz elegendő. A messze földön híres magyar szürkeállomány utánpótlása tehát épp hogv csak tengeti életét. Fizetésükből tejre ós kenyérre futja, elmondásuk szerint húst akkor esznek, ha szüleikhez hazautaznak. Ezután erre se lesz lehetőség, mert megdrágult a vasút. Aki utolsó egyetemi évei alatt nem alapított családot, meg se tudna élni: a segélyek, kedvezményes kölcsönök, a beígért gyerekek és a megszületettek jóvoltából csurran-cseppen valami plusz a közös kasszába. Így engedhetik meg maguknak, hogv fizetésnapon kirúgnak a hámból, és vesznek néháav deka lyukat — sajt gyanánt —. éa csokoládét a gyereknek A hónap első napjaiban akként dőzsölnek, hogv megvesznek 1-2 könyvet, bár lelkiismeret-furdalással, hisz gyerekeik szájától vonják meg a falatot. Ruhára, divatra nem adnak, a diplomás feleségek és a nagymamák kötnek, varrnak, foltoznak, a barátok között padig csodálatos körforgásba kezdenek a tipegők, a réklik. a kertész nadrágok. Színházi'ól, hangversenyről, egv ferde estéről, üdülésről legfeljebb csak álmodoznak. A JATE akadémiai álláson levő ifjú kutatói szemében még szerencsések. is. hiszen az ő lakásgondjaikon enyhített az SZBK: ió néhánvan tanácsi lakást kaptak. Aki saját hajlékra törekedett, kétgyerekes apaként kimerített minden kölcsön szerzési lehetőséget: 350 ezer forint tartozása elviszi a fizetését, havi 8 ezer forintot. Ennyire emelték ugyanis az SZBK-ban a kezdő kutatók minimális bérét Az egyetemi akadémiai kutatócsoportokban dolgozók ennél is kevesebbet kapnak. Megkérdeztem ezeket a megszállott, bogaras tudóspalántákat, miben reménykednek. Azt felelték: amíg a család elviseli, hogy efféle káros szenvedélynek él a családfő, öt mindent vállalnak az egyetemi doktorátus megszerzéséért. Ez az elérendő cél. amelyért áldozatokra is képesek, mert hogy ez kilépőjegy az országból, és belépő egy külföldi egyetemre. Ott elismerik a magyar kisdoktorit Phd.-nak, és a fiatal hazánk fia egy hónap alatt megkeresi itteni féléves fizetését. Ha szerencséje van. olyan intézetben, amely szakmai gyarapodását is segíti. Akkor viszont már nagy a kísértés. hogy hű maradjon-e az őt nemigen pátyolgató hazához, vagy fogadja el az értelmiségi léthez méltó életkörülményeket — idegenben. S ha a doktori fokozat megszerzése elhúzódik, vagy netén — miként az Akadémia tárgyalt róla — szigorúbb feltételekkel a kandidétusi helyébe lép? Oda. ahová 35-40 évesen kapaszkodhat a kutató? Lelkiismeretük nem engedne — mondták —. hogy hosszú évekig aszkétizmusra ítéljék feleségüket, gyerekeiket is. Ebben az esetben — hiába az elhivatottság — első a család. Akkor elmennek dolgozni egy gmkba. vagv egy szövetkezetbe, mostani fizetésük háromszorosáért. Bár ne tennék! Változások előszele kecsegtet most, némi reménnyel: ügy hírlik, a közeliövöben ielentösen emeli az Akadémia a kutatóhálózatában dolgozók bérét. Bízzunk benne, hogy űj szeleik járják körül ezután a tudomány fellegvárait is. Mert mi mástól várhatnánk „az uj magvar csodákat"? Chikán Ágnes „II város birtokában maradjon1 110 éves a Somogyi Könyvtár alapítványi oklevele (1.) A Szeged városát elpusztító, nagy árvíz egy új, modern Szeged megalapításának lehetőségét is megteremtette. A szellemi újjáépülést Somogyi Károly esztergomi kanonok alapozta meg, mikor is hatalmas, tudományos könyvtárát 1880. április 16-án kelt levelében felajánlotta Szegednek. A következő évben, 1881. február 15-én az alapítványi oklevél is elkészült, amely rögzítette az adományozás tényét és feltételeit. Somogyi Károly egy hosszú emberöltőn át gyarapította könyvtárát, szigorú elvek alapján és tudományos igényű kritikával. Szeged tragédiája sarkallta arra a nemes tettre, hogy még életében — és ne csak végrendeletben — ajándékozza el könyvtárát. „E hazafias telténél vezérelvül szolgált azon meggyőződése, hogy miután a közkönyvtárak az emberi művelődés történetének kétségtelen tanúsága szerint mindenütt és minden időben leghathatósabb emeltyűi voltak az erkölcsi és tudományos tökélyesbülésnek, könyvtára is ... egyik hathatós eszközéül fog szolgálni a nemzeti közművelődés és hazai tudományosságnak." A felajánlás nemzeti üggyé vált, a gyűjteményt megtekintette és értékét megkísérelte felbecsülni egy országos bizottság, mélynek tagja volt Trefort Ágoston vallási és közoktatásügyi miniszter, Tisza Lajos királyi biztos, Pálfy Ferenc szegedi polgármester, valamint Fraknói Vilmos és Hunfalvy Pál akadémikusok. Mások mellett az ó kézjegyük ds szerepel az alapító okiraton. Somogyi biztosítani akarta ebben a dokumentumban, hogy a könyvtár kizárólag a város tulajdonába kerül, az alapítványi gyűjtemény egy és oszthatatlan egység marad örök időkre, s a város köteles megfelelő épületet biztosítani, azt fenntartani, s köteles hozzáértő szakemberekről gondoskodni. Így fogalmazza meg ezeket a feltételeket az okirat: „Minthogy adományozó a minden tekintetben szükséges biztosítékokat bizalomteljesen Szeged város összközönSégében véli találhatni. határozott akarata az, miszerint a könyvtár Szeged városának, mint erkölcsi testületnek képezze megoszthatatlan és elidegeníthetetlen örök tulajdonát, akként, hogy e birtokjog soha senki másra, sem más testületre még részben sem lesz átruházható. . ezennel világosan kiköti, hogy a könyvtár a város birtokában maradjon, és annak tulajdonjoga sem az esetleg alapítandó tudományegyetemre, sem bárminő egyéb tudományos intézet- vagy társulatra, s egyáltalán semminő más jogalanyra még részben se szállhasson át." „A város a könyvtár kellő és állandó elhelyezésére — mi bármely könyvtárnál első kellék — alkalmas, tágas. viz- és vészmentes . .. helyiséget örök időkre biztosít ..." „E helyiségben ... semminő egyéb, a város ál tal netán már birtokolt vagy ezentúl bármiképp szerzendó könyvek él nem helyeztethetnek." „A város köztörvényhatósági bizottságának kebeléből állandó könyvtári bizottság alakíttatik, melynek föladata leend a könyvtár szellemi, erkölcsi, s anyagi érdekeire szigorúan felügyelni azon törekvéssel, hogy a könyvtár az alapító által eléje tűzött rendeltetésének minél inkább megfeleljen." Megszabja természetesen e könyvtári bizottság állandó feladatait is, ezék kiterjednek az állomány gyarapítására, a könyvtár működési költségeinek biztosítására, az állomány szúrópróbaszerű ellenőrzésére is. A 'könyvtárhasználatot az alapító utasításai alapján a könyvtárnok és a felügyelőbizottság .könyvtárügyyiteli szabályzatban" rögzíti, „melyben ... a könyvtár epségben maradása és a könyvek csonkitatlansága érdekében egyszer, s mindenkorra elengedhetetlenül, kivétel nélkül követendő elvül kimondandó, hogy a könyvek a könyvtárból elvitelre soha senkinek ki nem adhatók, ezek használata csakis a könyvtár helyiségében alkalmas olvasóteremben, kellő felügyelet mellett történhetik." Az oklevél végén Szeged háláját és fogadalmát is megfogalmazták: „Hogy pedig az alapító nagylelkű adománya iránti hálás érzelmeinek kifejezést adjon, az 1880. évi június 15én tartott köztörvényhatósági bizottsági ülésben ... egyhangúlag elhatározta a város közönsége azt is, hogy az adományt örök időkre, mint. alapítványt fogja tekinteni és híven kezeli, s az folyvást és mindenkoron „Somogyi Könyvtár" néven neveaendi." (Folytatjuk.) N. E.