Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-15 / 39. szám

2 Hetedhét határon 1991. február 15., péntek Továbbra is lassan halad a privatizáció Dobra vert üzletek Tízezer hazai üzletet ver­nek dohra hamarosan az előprivatizációs program keretében. Eddig próba­képpen 16 üzletet szere­tett volna készpénzért el­adni a Vagyonügynökség, de csak 10-et sikerült. — Ebből azt a következte­tést lehet levonni, hogy hitel nélkül nem megy a hazai privatizáció — mondta teg­nap Újszegeden, az oktatási központban Rácz Ernő, az előprivatizációs bizottság ve­zetője, azon a konferencián, amelyet a Glob Kft. szerve­zett. Sok a bizonytalanság a vállalkozók, vagy leendő vál­lalkozók körében. Legalábbis ez derült ki a hangulatból. Senki sem tudja még bizo­nyosan, mit, hol és mikor fognak privatizálni, és fő­leg mennyiért. Minden bi­zonnyal a hazai vállalkozók félelme nem alaptalan, hi­szen az elmúlt hónapok ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy továbbra is nehéz hi­telhez, pénzhez jutni. Túlsók garanciát kérnek a bankok és túl magas árat szabnak a pénzért. Rácz Ernő elmond­ta azt is, hogy a Vagyonügy­nökség most tartalékalapot hoz létre, amely a vállalko­zókat segíti, ha a bérleti jo­got privatizálják, A tízezer üzlet 90 százaléka ugyanis nem mehet át egyelőre a vál­lalkozók tulajdonába. Dr. Sagrin Tamás államtit­kár-helyettes előadását az­zal kezdte, hogy a privatizá­cióra valóban nincs tökéletes megoldás, de hiszi, hogy a többek között általa is kidol­gozott mostani program a hazai vállalkozókat igyekszik segíteni, védeni. Ezért is van, hogy a külföldieket és a ma­gyar vállalatokat kirekesztik ebből a folyamatból. Ha nem így lenne, privatizáció címén nem történne semmi, legfel­jebb a vállalatok boltokat cserélnének egymás között. Az sem meglepő, hogy a nagyvállalatok különböző trükkökkel igyekeznek ki­bújni a kötelező privatizáció alól — állítják, eddig siker­telenül. Többen is kifogásol­ták. miért a bérleti jogot és miért nem a tulajdont veheti meg a vállalkozó? Nos, a vál­lalkozók a jövőben ebből a szempontból biztonságban érezhetik magukat, hiszen rendelet védi a bérleti jogot, amit tiz éven belül nem von­hatnak vissza tőlük. Sőt, sza­badon adhatják-vehetik egy bolt bérleti jogát; a piaci áron. Az is igaz, hogy a sze­gényebb vállalkozók jobban járnak a bérleti joggal, hi­szen így csak a tulajdon ér­tékének közel felét kell in­duláskor kifizetniük. Az árak a főváros frekventált pont­jain máris elérik a 600 ezer forintot négyzetméterenként. — Közel 20 milliárd fo­rintra számít a kormány az előprivatizáció során befolyt pénzekből — mondta Rácz Ernő. — Szerencsére ez az összeg nem fog újabb inflá­ciót gerjeszteni, mert az ál­lami költségvetés hiányának pótlására használja fel a kormány. R.G. Vagyonosok előnyben A hónapok óta bizonyta­lan Egzisztencia Alap — újabban már hitel — rész­leteiről Csanádi Ágnes adott tájékoztatást. Változás az eredeti elkép­zelésekhez képest az, hogy a megvásárolt vagyontár­gyon, üzleten túl hitelbizto­sítékként már a magánva­gyon t is rá táblázzák az ál­lami tulajdon megvásárló­jára, amennyiben az a ki­kiáltási ár felett kelt el. Vagyon nélkül tehát nehéz •lesz frekventált helyen levő, jól menő üzleteket megsze­rezni, az ott dolgozók szin­te esélytelenek a licitnél. iElőnyt ugyanis csak azonos nagyságú ajánlat esetén él­veznek. A hitelféltételek: 5 imütió forintig 2 százalékos önerő, egy év türelmi idő és 5 éves maximális lejárat. Tízmil­liónál már 15 százalékos ön­erő szükséges és hét évre növekszik a törlesztési idő, míg az 50 milliós maximá­lis hitelhez már 25 száza­lék saját rész kell. Itt meg­duplázódik a türelmi idő, és 8 évre növekszik a hitel visszafizetésének futam­ideje. (A türelmi idő alatt csak a kamatokat kell fizet­ni, a tőke törlesztőrészletét nem.) A kamat egyébként a mindenkori jegybanki refi­nanszírozási kamatláb — jelenleg 22 százalék — 75 százaléka plusz 4 százalék, ami tehát kedvezőbb a pénzpiaci feltételeknél. K.. A. Lélektan A Vatna Romaneasca legújabb, kedden közre­adott magyarellenes nyi­lakozata lényegében nem sokban különbözik az ed­digiektől. Tehát ezúttal sem a tartalom a fontos, inkább a hangnem, a ha­tározott, félszólító tónus, mely bizonyos körülmé­nyek között él tudja hi­tetni, hogy használója nemcsak ígérgetni tudna, de rendet teremteni is. Napjaink Romániájá­ban a „'bizonyos körülmé­nyek" adottak. A Román­kormány politikai játsz­máit — arccal az európai demokráciák félé — úgy játssza, mint egy bridzs­partit; Az eredménylista: mi nyertük — ők nyerték. Az ők közé tartozik az el­lenzék, s természetesen a nemzeti kisebbségek; ezt a nyereménylistát muto­gatja Petre Román olyan előszeretettel nyugati körútjain. Csakhogy a de­rnokráciajáték, mégha lát­szat is, időt igényel. Be kell vonni a parlamentet, meg kell hallgatni az el­lenzéket, tárgyalni kell, s időközben úgy tűnik, mintha' nem változna semmi. Óvatos nyilatko­zatok, előrejelző értékelé­sek, mindez csupán az időhúzás látszatát kelti a demokratikus ügymenet­ben járatlan, mindent azonnal akaró többség szemében. Ehhez szoktak hozzá. Hiszen Ceausescu is egy tollvonással hozta döntéseit, miért ne lehet­ne most is így tenni? A közhangulat türelmet­len, a Románia moldvai, illetve olténiai részén élő emberek számára, akik életükben nem hallottak még magyar szót, a nem­zetiségi jogok körüli hu­zavona nem több egyszerű időhúzásnál. És ekkor jön egy ke­mény hangú közlemény, amélynék szerzői érezte­tik: adnák csak a hatal­mat az ő kezükbe, tudnák mit kezdjenek vele. Me­gint nem lenne nemzeti­ségi kérdés, a „román lenne a gazda saját orszá­gában". 'Nem lenne nem­zetiségékre elpocsékolt idő, és „különben sem ér annyit Európa, hogy mi­atta megalázkodjunk a magyarok előtt". Veszélyes játék egy-egy ilyen nyilatkozat. Hiszen pár hét múlva ki emlék­szik majd rá, hogy a bu­dapesti oktatásügyi tár­gyalások, vagy kulturális kérdések kapcsán szüle­tett Csak a hangneme, s a lélektana marad meg. Azután az fog pusztítani. Panek József MDF-képviselők „Európa egyik legjobb törvénye1 rr Szokásos havi sajtóérte­kezletét tartotta a párt Ró­mai körúti székházában az MDF Csongrád megyei kép­viselőcsoportja. Bratinka Jó­zsef, Grezsa István, Kószó Péter és Póda Jenő társasá­gában helyet foglalt az asz­talnál Koha Róbert, az MDF területi irodájának vezetője, és (erősítésképpen) Scham­schula György, a Munkaügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára. Ez utóbbi ismer­tetőjében közölte: a magyar foglalkoztatási és mun­kanélküliségi) törvény Eu­rópa egyik legjobb hasonló törvénye — amit a szóló képviselők ás több alkalom­mal hangsúlyoztak. A mun­kanélküli-segély kapcsán megtudhattuk, hogy a költ­ségvetésen keresztül a felét A kétféle lépték Tisztelt Novákné Halász Anna! A lakáshitelekről szocia­listaként írott válaszát két változatban is olvastam. Személyeskedő megjegyzé­sedre nem kívánok reflektál, nl — azokat minősítse az olvasó. Elismerésnek tekin­tem ellenben, hogv pénzügyi természetű érveimmel nem száll vitába (igaz. egy hirte­len fordulattal „demas'óg"­nak nevezi azokat). Magam nem vagyok köz­gazdász. de vettem a fárad­ságot hogv utánanézzek a tényeknek és az összefüggé­seknek. A ténvek pedig igenis összefüggnek — meg­tanulhattuk ezt ha mástól nem. Békési volt pénzügy­miniszter úrtól. Hadd szol­gáljak erre nézve egy friss; tapasztalattal: a költségve­tési vita vége felé Kupa pénzügyminiszter technikai szünetet kért. hogy munka­társaival kiszámolja az egyenleg — módasitónok utáni — állását. Nos. a szü­netről azzal tért vissza, hogy ha nem fogadjuk el a személyi jövedelemadó be­terjesztett változatát nem lesz adóalap-kedvezmény (a 6 évesnél fiatalabb gyerme­kek után), nem lesz szolida­ritási (munkanélküli-) alap. Vagy felborul a Valutaalap­pal kötött egyezség. — Min­denesetre. nehéz volna elvi­tatni a költségvetés megal­kotóitól a szociális elemek beépítetlenek, a terhek — legalább részleges — ellen­tételezésének szándékát Az olvasók, meglehet nem ismerik. így leírom azt is, hogy költségvetésünk — úgy. ahogy most van — többszörös kompromisszum eredménye, amelynek — a módosító indítványok gar. madá.ia révén — az ellen­zék. az ön pártja is részese. Igaz, a végső szavazáskor ők az elegánsabb „nem" gomb­ra tették az ujjukat. írásom címével („Országos léptékkel"), belátom, hatá­sos ricosztfordulatot („Em­beri léptékkel") kínáltam; továbbra is. hiszem azonban, hogy e kétféle ..lépték" nem zárja M egymást Sőt együtt és egyszerre érvényes. Tő. lem pedig egyenesen elvár­ják a választók, hogy az egyéni léptékeket országos mértékegységekkel vessem ÖS6ze Ez volt a szándékom a szóban forgó írással is (DM. 1991. január 29.). „Túl nagy árat kell fizet­nünk mostani szabadságun­kért" — írta a minap egy választöm. és igazat adok neki! Abban téved legfel­jebb, hogy nem is szabad­ságunkért. hanem az. elmúlt 40 év torzulásaiért, az uno­kák számláját terhelő bő­kezűségekért kényszerülünk fizetni most. És megértem, ha választóm nem érzi vét. kesnek. magát ts most még­is őt sújtják a terhek. — Így van ez a lakáshitelek dolgában is: ha a pártállam, a lakásvásárlások hiteltámo­gatásainak súlyos milliárd­jait (meg az. egyéb költeke­zéseket) olcsó bérlakások építésére, illetve a bérlaká­sok piacának ésszerű ösztön­zésére fordítja. mo"t talán nem itt tartanánk: betondo­boz-tulajdonainkkal. — Franciaországban (ha szabad személyes tapasztalatot idéz­nem) az ilyenféle lakások általában a kis jövedelműek (bevándorlók stb.) bérlaká­sai, egv szerényebb fizetés negyed-, ötödrészét kitevő lakbérért Egv házaspár pe­dig (szintén megtapasztal­tam) nem is kaphat garzont: nekik legalább kétszobás la­kást ír elő a szociális tör. vény. Franciaország. tudom. messze van — s messze ml fogalmazás szerint kevésbé kiugró. Továbbá megtudhattuk: Hódmezővásárhelyt a kor­mányzat nem tekinti kriti­kus övezetnek; a munkanél­küliekkel való foglalkozást az egészségügy, az oktatás és a kultúra rangján szeret­nék kezelni; a gazdasági fel­lendülést a termelői beruhá­zások ösztönzésével fogjuk elérni, mely felváltaná a mai pazarló fogyasztási szokáso­kat — mindezt nem beavat­kozási stratégiával, hanem a gazdaság öntörvényei érvé­nyesülésével várhatjuk. A képviselők komolyan gon­dolják, hogy a Dél-Alföldön a földtörvény életbe lépteté­se után az fölszivja a mun­kanélkülieket, egyrészt a ter­melés, másrészt a fölértéke­lődő mezőgazdasági keres­kedelem révén. A Csongrád megyének szánt 128 milliót tűzoltásra ma még elegendő­nek tartják... Az önkor­mányzatok a foglalkoztatott munkanélküliek bérének je­lentős részét visszaigényel­hetik a szolidaritási alapból. Talán két hónap múlva Szeged és a megye sajátos pentagonálé (a lengyelekkel kibővítve: hatszögű) tárgya­lások színhelye lesz. Képvi­selők, üzletemberek, banká­rok cserélnek eszmét a rend­szerváltás gazdasági vonat­kozásairól. A fegyvereladásról: a kép­viselők szerint a Jugoszlá­viának eladott (jugoszláv gépkocsi szállította jugoszláv cégnek, jugoszláv vámosok és határőrök ellenőrzése mellett) áru az aktuálpoliti­ka „kereszttüzében" kapott sajnálatos felhangokat. A magyar fegyverkereskedelem évi 200 millió dolláros téte­le várhatóan csökkenni fog. A külügyminiszter kijelenté­seiről szólva megnevezték a Népszabadságot és a Magyar Hírlapot, melyek a politikus által nem használt szavakat közöltek. A horvát hadügy­miniszter nem látogatott or­szágunkba, és a róla készí­tett filmet manipulációnak tartják. P. S. Magyar devizaszámlák a lakosság fizeti, 30 száza­lékát a munkaadók, míg 10­12 százalékát a munkaválla­lók (a bruttó bér utáni 0,5 százalékkal). Az új típusú munkaerő-hivatalok révén a foglalkoztatáspolitika javít­ható, azonban tudatában vannak eszközeik elégtelen­ségének. A kormány a je­lenleg rendelkezésére álló pénzügyi eszközökkel 8 szá­zalékos munkanélküliséget tud finanszírozni. A szolidaritási alapon kí­vül a munkahelyteremtő, át­képző feladatokat ellátó fog­lalkoztatási alap szerepe is szóba került. A decentrali­zált alapokból Csongrád me­gye 1991. évi részesedése 128 millió forint, ami az orszá­gos összeg 3,74 százalékát jelenti, és finomkodó meg­Január végén mintegy 90 milliárd forint, közel 1,3 milliárd dollárnak megfele­lő összeg volt a devizatulaj­donosok számláin. Az MTI kérdésére az OTP­nél elmondták, hogy már több mint 1 millió számlát vezetnek, s január 31-én 69 milliárd forint értékben őriztek konvertibilis devi­zát. A valutabetétek összege januárban a forintleértéke­lést is figyelembe véve 11,2 milliárd forinttal nőtt, a tisz­ta emelkedés 2,5 milliárd forint. Ugyanakkor a fo­rintban őrzött takarékbe­tét-állomány az év első hó­napjában az előzetes számi­tások szerint 1,7 milliárd forinttal csökkent, s 231,5 milliárd forint volt. A csök­kenés a vártnál kisebb mér­tékű, hiszen sokan fizetik vissza lakáshitel-tartozásu­kat. Az IBUSZ-nál 10,3 milli­árd forint értékben őrizték január végén konvertibilis devizát. Ez azonban decem­ber végéhez képest, mint­egy 1 milliárd forint érté­kű devizacsokkenést jelez. Több kereskedelmi bank is foglalkozik devizaszám­la-vezetésseL Ezeknél együttesen, mintegy 10 mil­liárd forint értékű konver­tibilis valutát őriznék, ösz­szehasonl ításul: 1989 végén 450 millió dollár volt a de­vizaszámlákon. A szerdai bekiabálásoktól Az elnök elhatárolja magát is az összehasonlítástól. Mégis, múltbeli koloncaink­tól szabadulóban, ha sánti­kálva is. ilyenféle megoldá­sok felé kellene indulnunk. Ezt az irányt én is szociális piacgazdaságnak nevezem. Szép volna, ha mindez megpróbáltatások és sérülé­sek nélkül, a privatizáció és a „hatékonyság" legyében, de semmilyen csoport réteg, vagv szakmai lobby érdekét sem keresztezve, észrevétle­nül éi boldog békességben valósulhatna meg. Ilyen megoldás azonban nincs, és bebizonyosodott: kár volna tovább dédelgetni az ,Júj mechanizmusok" félmegol. dásainak, s a „gondoskodó államnak" a törékeny illú­zióját Nincs varázspálca. é> nin­csenek varázslók! Vannak viszont példák, ésszerűségek, és van a magvar nép szá­zadok óta megtartó szorgal­ma. amivel talán most is úrrá lehelünk a nehézsége­ken. Én. jó lelkiismerettel, ezért merek bizakodni: Bratinka József országgyűlési képviselő E viszontválasz közlésé­vel a lakáshitelekről la­punk hasábjain folytatott vitát részünkről lezártnak tekintjük Élénk reakciókat váltott ki sok olvasónkból a szegedi szovjet csapatok kivonulásá­ról szóló, tegnap megjelent írásunk azon része, melyben megemlítettük: a szegedi polgármester beszéde alatt a makói MSZMP-sek csoportja felöl „kötelet neki", „lökjék le onnan" kiáltások hallat­szottak. A makói csoporttal az MSZMP szegedi vezetői is ott voltak, köztük dr. Gesz­tesi Ferenc, aki a közelmúl­tig az ügyvédi kamara elnö­ke volt. A köztiszteletben álló szegedi ügyvéd elnöke az MSZMP Csongrád megyei szervezete intézőbizottságá­nak, így koordináló szerepe van a makói MSZMP-sek szervezete fölött is. Tegnap megkérdeztük véleményét a szerdán történtekről. — Elnök úr; önnek sze­mély szerint mi az álláspont­ja a szovjet csapatok kivonu­lásáról? — Ügy gondolom, ennek a lépésnek megérettek a nem­zetközi politikai feltételei, s ezért az MSZMP KB is azo­nosult ezzel a lépéssel, ami egyébként a Varsó Szerződés megszűnését is magával hoz­za. — Ha ez ön szerint szük­ségszerű lépés volt, akkor hogyan ítéli meg pártjának azon tagjait, akik a búcsúz­tatáson ellenkező vélemé­nyüknek adtak igen erőtelje­sen hangot? — Nem hiszem, hogy 60­kan gondolkoznának így, leg­feljebb egy-két ember. — Az eseményeken egy egész csoport fejezte ki a szovjetek kivonulása miatti nemtetszését. A polgármester beszéde alatt ennek igen durva megnyilvánulását is tapasztalhattuk. S mivel ön is e csoporttal volt, netán azt lehetne gondolni: azonosul ezen bekiabálások tartalmá­val. Valaki mondta nekem, hogy voltak megjegyzések, én azonban ezeket nem hal­lottam, mert éppen akkor pár percre el kellett mennem. Megjegyzem, az Országgyű­lésben is naponta hallhatók bekiabálások. — Ez ön szerint csökkenti a dorozsmai beszólások sú­lyát? — Nem. Ha valóban el­hangzottak olyan bekiabálá­sok, amiket említ, azt én messzemenően elitélem, s el­határolom magam az illetők­től. Az ilyesmi nem megen­gedhető politikai stílus, nem megengedhető módszer, így semmi köze az MSZMP moz­galmához, munkájához, a párt lényegéhez. (balogh) Egészségügyi intézmény titkárnői munkakörbe felvételre keres képesítéssel és legalább egy idegen nyelv ismerettel rendelkező, jól gépelő munkavállalót. „Azonnali belépéssel V/317" jeligére, a Victor Hugó u. 5. sz. Hirdetőbe A MŰSZAKI KONFEKCIÓGYÁR farmerkonfekció üzemébe felvesz varrónőket - magas kereseti lehetőséggel: 9000-10000 Ft, telj. függvényében; - állandó egy műszakra; - étkezési hozzájárulás: 800 Ft/hó. Vidékieknek: - albérleti hozzájárulás; - útiköltség-térítés. Jelentkezni lehet: Műszaki Konfekciógyár, személyzeti, munkaügyi és bérosztály 6728 Szeged, Dorozsmai út 14 Telefon: I4-855/104-es mellék

Next

/
Thumbnails
Contents