Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

81. évfolyam, 28. szám 1991. február 2., szombat Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 6,50 forint Önkormányzunk, tehát vagyunk Hó, tizenharmadik — Pártbélyegzőt loptak — Magyar tej és arab olaj A

szegedi önkormányzat száz napjáról lapunkban nyilatkozik városunk polgármestere. A harmadik oldalunkon található interjúban többek közt arra a kérdésre is választ ad, hogy az 1990. október 23-án megalakult szegedi önkormányzat vezetői miért vették fel tizenharmadik havi fizetésüket. A bagdadi híradás háborús bűnösnek minősítette a szövetségesek pilótáit, akik „sok polgári személyt öltek meg, szándékosan polgári célpontokat bombáznak". . Irak háborús bűnösnek nevezte az amerikai és a francia elnököt, a brit kormányfőt és a szaúdi uralkodót. FaVl király egész családjának kiirtását is kilátásba helyezte — hangzik a hírügy nökségi jelentés. Az észt parlament úgy döntött, hogy március 3-án népszavazást tartanak köztársaságuk jövőjéről. A hazájukban élő 18 éven felüli lakosoknak igennel vagy nemmel kell válaszolniuk a kérdésre: „Akarja-e ön az Észt Köztársaság állami és függetlenségének helyreállítását?" Jeszenszky Géza külügyminiszter háromnapos stockholmi látogatása végeztével azt nyilatkozta, hogy Svédország és Magyarország között komoly közeledés ment végbe. A svédekaiél átalakult a semlegesség fogalma. E/t jelzi, hogy Svédország — hazánkhoz hasonlóan — az Európai Közösség tagja kíván lenni. A svédek ezt korábban nem tartották összeegyeztethetőnek a semlegességgel. Tankok — kilométerre Teller Ede Nincs iraki atombomba DKQW89S lg! vm,m Irak jelentós ember- és hadieszköz-vesztesége ellenéne továbbra is erőlteti a szárazföldi harcokat a szaúdi határ körzetében, amivel a koalíció értékelése szerint Kuvaitból indított erőinek elpusztítását kockáztatja. Péntekre virradó éjjel iraki páncélosokból álló, 17 km hosszúságúra becsült konvoj indult a szaúdi határ félé Kuvaitbői. A töbhszáz harci jármű péntek délután még folytató ta előrenyomulását, annak ellenére, hogy a szövetséges légierő erőteljesen bombázta. A koalíció pénteken is folytatta Inakon belüli és Kuvaitban levő iraki célpontok légi támadását. A francia légierő változatlanul az iraki hadsereg élcsapatát adó köztársasági gárda állásait bombázta iraki területen, a kuvaiti határ mentén. A brit vadászbombázók Kuvait délkeleti körzetében támadták az ottani iraki tüzérséget, s megsemmisítettek több Scudrakéíát, és egy indítóállást. A Bagdadból korábban elküldött, s most „visszahívott" nyugati újságírók első jelentései ezerint a főváros különböző pontjain több Tomahawk-rakéta csapódott be. Dél-Libanonban már a negyedik egymást követő napon lőttek ki rakétákat Észak-Izrael irányába a palesztin fegyveresek. Eddig — izraeli közlés szerint — a lövedékek a megszállt déllibanoni „biztonsági zónában" értek földet. A PFSZ pénteken kétségbe vonta a csütörtök esti izraeli bejelentést a megszállt ciszjordániai területre becsapódott újabb iraki rakétáról. A szervezet tuniszi központja a helyszínről származó értesülésekre hivatkozott, és arra sürgette az izraeli hatóságokat, hogy vigyenek újságírókat az állítólagos becsapódás színhelyére. Az izraeli hadsereg tájékoztatási politikájával összhangban nem hajlandó pontosan megjelölni, hová estek a rakéták, s azt sem, indítottak-e ellenük Patriot rakétaelhárító rakétákat. Csütörtök este az izraeli szóvivő a légiriadó lefújása után azt mondta, hogy Ciszjordánia északi részét érte a találat, de nem járt emberáldozattal, s anyagi kárt sem okozott. Az izraeli légierő parancsnoka egy pénteki interjúban kijelentette: reméli, Jordánia megérti, ha Izrael ugyanúgy igénybe veszi légterét, ahogy az iraki rakéták. Ha ugyanis nem, „akkor nem lesz jordániai légierő" — közölte a szóvivő. Szinte mindegyik érintett ország reagált már a' kedden kiadott amerikai—szovjet békejavaslatra — csark Irak hagyta szó nélkül. Sőt, Szaddam Húszéin, a CNN-nek adott interjújában újfent azzal fenyegetőzött, hogy alkalom adtán készen áll bevetni a genfi egyezmény által egyébként tiltott vegyi és' biológiai fegyvereket is. Ennek nyomán újra elindult a találgatás, vajon Irak nem rendelkezhetik-e atomfegyverrel is. Tom Lapid, az izraeli rádió és tévé egykori elnöke a téma kapcsán Menahem Begin, korábbi miniszterelnököt a most folyó háború igazi hősének nevezte, mégpedig azért, mert 1931-ben parancsot adott Irak tammuzi atomerőművének lebombázására. A publicista szerint, ha erre nem került volna sor, ma Tel-Avivban nem gáztámadástól rettegnének, hanem egy olyan nukleáris bombától, amely az egész várost eltörli a Föld színéről. A nukleáris fegyverek ügyében talán illetékesebb nem is nyilatkozhatna mint a magyar származású amerikai atomfizikus, Teller Ede az idős tudós Budapesten, újságírók kérdésére elmondta: szerinte majdnem bizonyos, hogy Irak nem rendelkezik atombombával. Liberális szabadegyetem Szegeden A liberalizmus eszméje éppúgy kínálja magát az aforizmatikus meghatározásra, mint a szabadságé. Érthetően, hiszen a szabadság vágyából született; előbb csak utópiaként, amely azonban később beépült a társadalmi szokásrendszerbe, majd a gazdasági elméletekbe, és a politikába is. De hogyan lehet teljességében megfogalmazni? Meddig terjednek a határai, és egyáltalán, létezik-e intézményesített liberalizmus? S ha igen, itt, Magyarországon létezik-e? S ha nem, van-e rá esély? Ezekre a kérdésekre keresett. választ tegnap délután a nemrégiben létrehozott „Liberális Szegedért" Ala~ pitvány szabadegyetemének első rendezvénye. A beszélgetés témája, liberalizmus, tegnap, ma, holnap — egy hosszú programsorozathoz szolgált bevezetésül, előadásokhoz, amelyek a gazdaságpolitika, a nemzetiségi lét, a politikai változások és az érdekvédelem, valamint a sajtó, az egyház, az egyetem, a modern művészet és a társadalom liberális vonatkozásait tárgyalják majd. A disputában Stephan A. Musío professzor (az alapítvány egyik védnöke), Konrád György, Ágh Attila és Lengyel András politológusok vettek részt. Emelt a MÁV is. Elsejétől drágábban vonatozunk, jelentős a drágulás. Aztán újdonság az is, hogy megszűnt a különbség gyors és személy között. Hogy ne legyen gond az egységes tarifával, gondolom, erre is jó a mostani rendezés. Ha a gyorsok árán egységesítettek volna, esetleg megsértődhettek volna egyes személyek, s fordítva. „Ismét egy lépéssel közelebb kerültünk Európához" — szajkózza az illetékes, merthogy ott mindenütt így van. Ha ilyen ütemben haladunk tovább, hamarost' már csak tíz kilométerre leszünk Európától. Igaz, ezt a tíz kilométert nem tudjuk majd megtenni, mert addigra olyan drága lesz a jegy, nem tudjuk megfizetni. Tovább érvel a derék férfi, s a kedvezményeket sorolja, hogy a nagycsaládosoknak kilencven százalék, tanulóknak hazafelé hetvenöt, és így tovább. Csak a középkorosztály, a dolgozók fizetnek m'ndent Majd nem röstelli azt állítani, hogy az emelés a MÁV-nak tiszta ráfizetés, hiszen -miatta csökkenni fog az utasok száma. Ha húsz százalékkal Emelés kevesebben utaznak, a vasút, máris rosszabbul jár. De azért emelnek, mindenki emel mostanában, így illik. Vajon mit gondolna a magyar piac meg az Európa arról, ki termékét változatlan áron adja? Lopott, csalt, de bizonnyal tisztességtelen ember. Emelni mostanság a világ legtermészetesebb dolga, sőt becsületbeli ügy. Bizonyos mértékig lovagiasság, üzleti tisztesség kérdése. Van azért — a vásárlóerő mellett — ami csökken, A tej ára például. A demonstráció eredményeképp a szabványtej kerek egy forinttal lett olcsóbb. Már épp ujjongni készülnék, hisz ez mégiscsak példátlan, mégiscsak a piac csalhatatlan jele, s egy-ben bizonyítja a magyar tej fölényét az arab olajjal szemben, melynek bármily mélyre is zuhant világpiaci ára, az hozzánk nem gyűrűzött be. Érthető, számolgattam magamban, ha tejből annyi van, hogy az utcára öntik, akkor lejjebb mén az ára. Igaz apránként csak, de mégis elindult. Erre mit hallok tegnap reggel? A sajtok ára ugyanakkor 20-40 százalékkal növekszik. Ugyanakkor, amikor az eladhatatlan tejet az utcára öntik, meg ingyér' osztogatják, sőt ennek tetejébe, egy forinttal olcsóbb is lett. Mivel nálunk piac van, meg tej is dögivei, ezért nem tudok másra gondolni, minthogy a sajtgyártásnál felhasználnak valami titkos alapanyagot, stratégiait talán, mely most a háború miatt nagyon felment, be kell építeni, át kell hárítani, de még így se éri meg. Esetleg a növekvő szállítási díjakat építik tovább az árba, mert ugye, a sajt mégse négygyermekes család, amelynek jár a kedvezmény: 90 százalék. A tej, a zacskós csak egy nyomorult kis ázalék, amelyet, most jut eszembe, teherkocsikkal visznek, semmi köze a vasúthoz, úgyhogy végképp nem tudom már, mire gondoljak. Mert hát arra gondolni sem merek, hogy itt mégsincs piac, hogy dilettantizmus uralkodik, uraskodás, presztízs meg minden efféle üzlettől, valóságtól idegen elem. Márok Tamás Tiszán túliak társasága Újszegedi mozaikok t)n kérdez, a szenátor válaszol címmel lakossági fórumsorozatot indított Újszegeden, a Bálint Sándor Művelődési Központban az igazgató. Az a Kiss Ernő, aki a helyhatósági választások idején szintén beállt a ringbe — és vesztett. De amint a példa mutatja: a nyertes nem kiütéssel győzött. Dr. Szabó László főorvos, a lakóterület képviselője volt vetélytársa vendégszeretetét élvezve találkozhatott választóival, hogy közös szívügyükről, Újszeged gondjairól, jelenéről, jövőjéről beszélgessenek. A következő mozaikokat összerakva, képet alkothat az olvasó a városrész életéről. Temető Az élet velejárója a halál, kezdjük hát azzal, méltóképp tudják-e elbúcsúztatni hozzátartozóikat az újszegediek. A római katolikus temető régi ravatalozója düledezőfélben van. Olyannyira tönkrement a2 épület, hogy már meg sem menthető. A katolikus plébánia kezdeményezésére akció indult egy új épület megépítésére. A terveket az újszegedi Kószó József elkészítette: az útra tornácszerűen rátelepedő ravatalozó előtt nem áznak majd a kívül rekedt gyászolók. A munkálatokhoz szükséges pénz java már megvan, s a remény is, hogy közmunkával fölépíthető az új ravatalozó. Egyesek úgy vélekedtek: kevés a sírhely érdemes-e egyáltalán erre pénzt, fáradságot áldozni. Általános vélemény: épüljön meg az új ravatalozó, és a kerítés átalakításával egy urnafal is. Az egyetértéshez a segítőkészség sem hiányzik. Vasútvonal Foglalkoztatja a Tisza túlpartján élőket a leendő vasútvonal és autópálya sorsa. Ha a Lövölde út, alatt pár száz méterre haladna az autópálya, csak Szőreg és Deszk között torkollhatna a romániai útba. Ez azonban azt jelenti, hogy — mivel a vasútvonaltól való távolságot szigorú előírások szabják meg —, esetleg csak Szőregig közlekedik majd a vonat. Ügy tűnik, ez a veszély oly távoli, hogy nemigen zavarja az újszegediek lelki békéjét. Zárolt kertek „Elég volt nekünk egy Korondi utcai pusztítás!" „Emlékezzenek csak a tarjáni betonkockák helyén állt napsugaras házakra!" Ne tegyék tönkre a kertvárost!" Ilyen és ehhez hasonló hangok hallatszanak, ha valaki a zárolt kertek jövőjét hozza szóba Üjszegeden. Mint ismeretes, a Közép fasor, a Bal fasor és a Fő fasor tömbjében építési tilalom alatt állnak középületek céljára fönntartott területek. A Bal fasor és a Fő fasor oldalán ritkán beépített, nagyportás házak állnak. A két egyetemi kollégium mellett itt van egy elhanyagolt, bozótos rész is, amelyen a tervek szerint — ha lett volna rá pénz — fölépült volna a harmadik diákszálló. Ideális építési terület lenne a tőkeerős külföldieknek — úgy hírlik, egy amerikai vállalatnak fáj a foga a tömb egyes szakasza ra. Igen ám, de néhány kertes ház is áldozatul esne terveiknek, s ez ellen — érthető módon — tiltakoznak az érintettek. „Ha 10 milliót ígérnek, innen akkor se költözünk,, —mondta egy idős házaspár. „Építsenek az üres telkeken!" — vélekednek mások. S alighanem igaza van a bárhol lakó szegedi polgárnak, aki Újszeged kertváros jellegének megőrzése mellett kardoskodik. Házadó Az újszegediek is tudnak róla: a tervezet szerint a várost övezetekre osztanak, és aszerint vetnék ki a házadót. A Nagykörúton, a Temesvári körúton belül lakók fizetnék a legtöbb pénzt, a körtöltésen kívül élők viszont kevesebbet. Igazságtalan lenne — mondják az újszegediek —, ha a Pillich Kálmán utcai düledező házban élő 86 éves asszonyra eszerint vetnék ki az adót. Ugyancsak embertelen lenne, ha a kértészkedésbőí élő, egyéb jövedelmet, nyugdíjat sem kapó idős házaspárt megbüntetnék, mert telke van. Javasolják a kertvárosiak: legyen lehetőség méltányossági elbírálásra. Vállalkozók is lennének, akik végigjárnák a házakat, megtekintenék a nyugdíjszelvényeket, megismernék a lakók életkörülményeit. Gimnázium Nagyratörők lennének a Tiszán túliak, hogy külön gimnáziumot is szeretnének? Az ötlet elhangzott és tetszett: váljon le a volt Rózsáról, a Csonka János Gimnázium és SzakközépiskolÁról az általános gimnázium és költözzön a hajdáni pártiskola épületébe. A rendőr zászlós Egy emberként állnak ki az újszegediek „a pofozkodó rendőr", Gera József mellett. Személyes jó ismerőse jó néhány ott élő embernek, 17 esztendeje — s ezt kevés egyenruhás mondhatja el magáról — megbecsülést vívott ki magának körzetében. ö valóban őrködött a rábízott emberek nyugalmán és biztonsagán: harcolt a békés kertváros csöndjét megzavaró, gombamód szaporodó kocsmák, a bűnözés elterjedése ellen. „A Közép fasor is visszhangzik a motorjukat berregtetö, autóval száguldozó fiataloktól. Végre volt valaki, aki gátat akart vetni ennek." „Mi lesz velünk, békés polgárokkal, ha leállítják, megbüntetik azt, aki megvédene bennünket?" — kérdezték többen aggódva. Ütra indult akkor egy ív, amelyen aláírások sorjáznak Gera József rendőr zászlós érdekében. Eddig több mint 200 újszegedi kelt a rend őre védelmére. Chikán Ágnes t