Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-13 / 37. szám

1991. február 13., szerda A helyzet 5 Képváltás telefon mögött — A kivételezésnek vége — Tálcán felszolgálva A hang új arca Mindig lehet szidni. Mert nem működik, elnyeli a Ahhoz azonban, hogy az pénzt, szétesik a vonal, máshová kapcsol, mert foglalt, és új arc, új image valóban hikiabálni kell, hogy megértessük magunkat, és mert megint drágább. A telefonszolgáltatók azonban új arcukat szeretnék megmutatni. Hogyan? Erről Gyenesey szól az új kormányrendelet, Edina, a Magyar Távközlési amely a szabályozásról Vállalat Szegedi Igazgatósá- tézkedik. gán működő szolgáltatási osztály vezetője beszélt. A forgalmi és a marketingcsoport tevékenysége tartoteles legyen, belső szemléletváltás szükséges. Hatósági szerepkört már nem lát el a távközlési igazgatóság, azt átvette tőle a Távközlési in- Főfelügyelet. Aki netán nem jutna dűlőre az ügyfélszolegyik gálati irodán, hozzájuk mehet további panaszra DReA kifelé fordulás megnyilvánulása az ügyfélszolgálati iroda megnyitása mélik, hogy kevesen keny ........ (mostani helye: Csongrádi szerűinek erre zik az. osztály mukodes, te- áfU „ Akinek bármi_ ruletebe valamint az ugy- fé« blémája van jtt S műT^" Kkkel fog al küldözgetésnek, amelyben a ugyan egyelőre nem tudnak, es műszaki ügyekkel toglai _ tisztelt ügyfér leginkább a de nem mindegy, hogyan Mi szüksée lehet niacku- Pingponglabdához érezte hozzák ezt az ügyfelek tudoMt szükség lenet piacxu magát hasonlatosnak. innv— n ?v» i ir rvw n f A A második ügyfélszolgála Fontos á „hangnemváltás", a megváltozott, személyes bánásmód. Telefont adni tatásra akkor, amikor a telefonigénylőnek nagyon röviden is lehet válaszolni: nincs mására. Például: a levél ne stencilezett fecni legyen, háti iroda már épül a Tisza nem első oldalas, gépelt szö,«.<,.' Az új feladatok vál- Lajos körúti igazgatóság veg, saját kezűleg aláírva, lalása azt a törekvést fejezi földszintjén. Itt meg is va- Érezze a címzett hogy fogúi n tnnirö?- sarolhatjak majd a kwalasz- lalkoznak vele! Ugyanilyen tott berendezéseket (a ke- jelentős apróság: a számlák amely a reskedelmi jogot épp az év kialakult. szerezték meg). A piackutatás a „nagyfo- kapcsolattartásra is lehetőséakarják gyasztótól" egészen a telefonhasználó polgárig terjed. A hivatali, gazdálkodó egytek" listája. A jelentkezési ségekkel személyes kapcso- gítenek a vállalatoknál, hilapon nem kell már föltűn- latokat építenek ki, szakmai vatalokban és másutt műkö""" tanácsokat adnak a telefonhálózatok kiépítéséhez, megki, amely szerint a távköz lés változtatni szeretne azon a negatív képen nagyközönségben Nem a hatóság. hanem a szolgáltató szerepét ezentúl betölteni. Megszűnt a „kivételezel ezután borítékban érkeznek majd, s a levelezés mélyebb get ad. Azt is vállalják, hogy setetni a foglalkozást, egyedül az igény benyújtási ideje a dő alközpontok kezelőinek kiképzésében is. Kívánatos lenne egy új „telefonálási döntő. Május 3t-éig minden felelő gépek vásárlásához. várakozót levélben értesite- Utóbbi azért is fontos, mert kultura" megteremtése, hinek a listán elfoglalt helyé- igen sok cég árusít " távközlési ról, és arról, mikor számithat telefonra. Az egészségi amelyeknek egy résZe okokból különösen rászorultakat persze előnyben kellene részesíteni, de erről nem pénzkidobás. már szen ők azok, akik híváskor berendezéseket, elsőként képviselik a munnem kahelyüket. — és nem köilleszthető az itteni hálózat- zömbös, milyen az első beba. Megvásárlásuk tehát nyomás. Nyilas Péter Gramsci-centenárium Egy nyugati bolsevik Száz éve született Antonio „nem marxista" gondolkodóGramsci, a 20. századi nyu- kat is utolérte. A ma uralkogati kultúra és marxizmus dó eszmék, (a neoliberahzegyik eredeti gondolkodója mustól a nemzeti radikalizA centenárium alkalmából musig), 0iyan személyeket is SS^-SS? Sze- térdre kényszerítettek, mint ged: február 14—15-én az a nemrég még egekig maMTESZ székházában nem- gasztalt Bibó István. Ez talán zetközi Gramsci—Lukács épp elég ok arra, hogy a konferenciát szervez több tu- gondolkodó ember, az olvasó, dományos társaság, a JATE mértékkel kövesse a filozóFilozófiai Tanszéke és a sze- fiai-ideológiai butikok dikgedi Lukács-kör. A Lukács- tálta divatot. így ha nem kör külön kiadvánnyal is sújtotta túlzottan a posztmegemlékezett az olasz filo- sztalinista újdogmatizmus és zófus munkásságáról. A na- képes — s akar is — sine ira pókban került ki a nyomda- et studio közelíteni az -észből a Gramsci-kutató Szabó mék minél teljesebb körű Tibor „Gramsci politikai fi- történetéhez, akkor Szabó lozófiája" című könyve. Sze- könyve elengedhetetlen kalagedi vonatkozása mellett a uz a filozófiatörténet egy fekötet azért is érdemel figyel- jezetének feldolgozásához, a met, mert a magyar nyelvű benne való elmélyüléshez. Gramsci-tanulmányok bösé- A „nyugati" Gramsci bolge közepette az első össze- sevizmusában komoly szerefoglaló művet veheti kézbe pet játszott a „civil társada„ „,. ,„. lom" Lenin számára szinte a magyar olvaso. lsmeretlen kategóriája, a haA szerző nem szerencsés, talom igénye az állampolgáamennyiben művének témá- trok aktív beleegyezésére ja, egy marxista politikai (konszenzusára), az erőszak filozófia manapság nem szá- elutasítása és a totalitárius míthat kitüntetett érdeklő- társadalomszervezés kritikádésre. Ráadásul Gramsci az ja. Ujabb árnyalattal színeelmúlt rendszer számára is sedhet tehát az utókor kép^ „nehéz falat" volt, úgyhogy — a hol a koncentrációs tá— látszólag paradox módon borokkal azonosított, hol a — a „marxista—leninista" Nagy Imre-kultusszal megideológiai dömping is félre- szépült-megszépített bolsesodorta. A helyzetre mi sem vizmusról. jellemzőbb, hogy ez a sors a Löffler Tibor Gyémánttolvajok Gyémánttolvajok után ba, ahol a dolgozók saját nyomoz az Ajkai Városi munkaszekrényükben őrzik Rendőrkapitányság. A bűnö- azokat a speciális korongozok nem ékszereket, kincse- kat, amellyel a legfinomabb ket vittek el, hanem nagy- mintát metszik az üvegre. A értékű gyémántbetétes szer- kis szekrényeket lakatok zárszámokat az ajkai Kristály ták, de ezeket felfeszítették, Kft.-tői. A gyár vezetőinek és 21 darab gyémánt csiszotájékoztatása szerint az éj lókorongot elloptak. A gyár leple alatt feltehetően a ház- kára meghaladja a 900 ezer tetőn jutottak be a csiszoló- forintot. Szaljut Eddig hat különböző he^ lyéjá bukkanlak rá a Szab jut—7 darabjaira. A szovjet űrállomás múlt csütörtökön Argentína felett lépett a Föld légterébe. Az argentin polgári védelem egy szóvivőjének keddi közlése szerint eddig egy darabról állapították meg egyértelműen eredetét. Választott sors Születésnapi beszélgetés Szalay Ferenccel — Megtalált otthonnak vagy a száműzetés helyének tekinted-e hatvanévesen Hódmezővásárhelyt és környékét, azt a terepet, amit magad választottál 1956ban? — Amikor elvégeztem a Képzőművészeti Főiskolát, már tudtam, hogy Vásárhely lesz életem helyszíne. Növendékként gyakran jártunk ide, ' impulzusokat kaptam Szabó Ivántól, Kurucz D. Istvántól, a tájtól, a hagyományoktól és a vásárhelyi emberektől. A forradalom tiszta és szép üzenetét angyalbőrben élhettem át. 56 őszén az állatorvosok és képzőművészek Nagyatádon tiszti továbbképzésen vettünk részt. Mindent tudtunk, mindent a helyére tettünk, sokáig éltünk 56 őszének megrázó és felemelő példájából. Azután Vásárhelyre költöztem, együtt éltem a kétkezi parasztemberekkel, Kovács bácsiéknál „albérlősködtem", Gallyasy Miklós ideálisan működő, szabad szellemű művészeti szervezetébe még belekóstolhattam, mielőtt félreállították. — Ügy tűnik Vásárhely, valóságában és szellemiségében is programadó műhely volt. — A hatvanas évek elején indult meg a magyar parasztság történelmi méretű és mélységű életformaváltása, nekem testközelben Hamar rá kellett jönnöm, más a mindennapos történés, és más a propaganda szintje. Kétkezi, üzemi dolgozók, aktatáskás, pantallós emberek, harcos pártaktivisták voltak ennek a cirkusznak szereplői az egyik oldalon, megfélemlített, feségekkel, elmenekülő emberek tragédiáival nagy árat kellett fizetnie. — Mindez nem elsősorban festői téma. Miért mégis a tudatos program, a króniká-' si felelősség tervszerű vállalasa'! — Ebben az egész hatalmas ellentmondásokat, tragédiákat fölszínre dobó eseménysorozatban én az újfajta, romantikától történelmi festészet születését láttam. Üj, hiteles realizmust, mely távoltartja magától a romantika széplelkűségét és érzelmi csábításait éppúgy, mint a szocreál kötelező kliséit. Nem volt könnyű feladat, festettem meg a romantikus és hamis, patetikus érzelmektől átszínezett kép helyett. S ez az attitűd ma is komoly veszélye társadalmunknak. — A mártélyi szélmalom, a lovak, a zene mind-mind hozzátartozik Szalay Ferenchez. — Ezt a környezetet magam választottam, s igyementes keztem saját képemre, saújjá- ját igényeim szerint formálni. Otthon vagyok a mártélyi pusztán, a szélmalomban, a lovak között, feltöltődöm klasszikus zenét hallgatva, barátaimmal találkozva. Magam választottam, s úgy érzem, jól döntöttem. gyakorta a szememre vetet- Szellemi életünk tragédiája, ték, nincsenek képeimen munkások, pedig hát a krónikásnak észre kellett vennie, hogy a paraszti rétegek is mindinkább munhogy mindig kizárólag merev és központilag meghatározott művészeti kategóriákban gondolkodik. Nekem a valóság adott mindig erőt kásjellegzetességet vettek föl és hitet. — A Történelem cimű ha- Szalay Ferenc hatvanéves. talmas ikonósztázzal lezárult Ez nem érdem, állapot. Hitt hetvenes évek közepén hetetlen állapot, mert minegy szakasz. Azóta gyakorta dig a vásárhelyi puszták gavisszatérö téma 1848—49. rabonciás képíró krónikása eseményeinek, történéseinek marad. Mint a Tömörkény újraértékelése. ^ Girinnázium és Művészeti — Nem véletlenül. Mindig Szakközépiskola igazgatóhenyegetett, kiszolgáltatott pa- párhuzamokat keresek a je- lyettese nyugdíjba készül. De rasztemberek a másikon. Az len és a történelem között, mint festő, addig nem mehet rend- A történelmünk legragyo- nyugdíjba, míg van mondapropaganda- góbb lapjaiként jegyzett for- nivalója. Márpedig Szalay Kádár-rezsim radalomban és szabadság- Ferencnek hosszú távú műezért harcban is az izgat, hol és vészi tervei vannak. Adjon nyakra hurkolt kötelekkel, mit rontottunk el. Görgey hozzá az Isten erőt, egészsészéthulló paraszti közössé- alakjában a logikusan gon- get, bort, búzát, békességet! gekkel, összeomló személyi- dolkodó szakember példáját Tandi Lajos önkéntesség látszata kívül fontos fogás volt a szempontjából. de Nem a SZOTE a mumus Mióta Szegeden előtérbe került az universitas terve, akár az egész elképzelés, akár részletek kapcsán, sokszor elhangzott egy kérdés: cs a SZOTE mit szól hozzá? A köztudatba valahogy úgy vonult be a Szent-György i Albert Orvostudományi Egyetem, mint a terv ellenzője, ami így kijelentve nem igaz. De ha nem igaz, akkor is marad a kérdés: És a SZOTE mit szói hozzá? Dr. Szilárd János, az egyetem rektora válaszol: — A SZOTE nagyon sokban technikát akarunk vákülönbozik a többi szegedi sárolni, ő nincs hová lefelsőoiktatási intézménytől; a ültesse a hallgatóit, klinikák működtetése, a be- esnek szét a székek. tegellátás olyan jelentős funkcióik, melyeket máshol nem lehet megtalálni. Épp ehhez kapcsolódik a probléma, hogy míg elvben mindenki egyetért az universitas megvalósításával, vannak bizonyos konkrét aggályok is. Például a finanszí— Más intézmények tanulmányt, illetve szándéknyilatkozatot készítenek az universitassal kapcsolatban. Önök hogyan állnak ezzel a munkával? — Amikor megkaptam a JATE kezdeményezését, egy ad hoc bizottságot kértem meg, hogy alakítsa ki mert áiiáspontu-nkat. A bizottságban helyet kaptak többek közt a karok képviselői, gazdasági szakemberek,, a számítástechnikai központ vezetője, a könyvtár igazgatója, nyelvtanárok. A jelentés lényege, hogy az uni versi tas-elwel egyetértenek, s bár kialakítására — A finanszírozáson kívül jelent-e gondot, hogy a SZOTE nem a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz tartozik? — Tavaly októberben volt egy megbeszélés Surján László népjóléti miniszter _ . , ... és az ország öt orvosegyete- csak hosszabb távon kerülrozasban. Iden az egeszseg- mi rektora kozott és ő tet. het a kozeljovAben ugjn finanszírozás igen je- te fel a kérdést h az elindítható egy sor együttlentösen atalakul, nem le- vosegyetemeknek mi a vé- működés, főleg az idegenv*L1?menyük az uni versi tasról. nyelv-oktatásban, a közös a Egyetértettünk abban, hogy kollégiumi rendszer létrehoez fokozatosan megvalósit- zásában, közös könyv, ésfoható elképzelés, és hogy lyóirat feldolgozásban, kóelöbb világosan kell lát- zös tudományos publikácivetés a társadalombiztosításból, milyen lesz a magánellátás, és még sok kérdés nyitott. Nem tudni, ki, mit fog finanszírozni, de ha tudnánk, akkor is kellene látni, hogy mindez miként rintern néz ki a gyakorlatban. Ugyanez vonatkozik a kórházakra is. Az universitas szervezeti megvalósításának így van egy olyan veszélye, mint a sokismeretlenes matematikai egyenletnek, amelyet egy bizonyos ^niézmény hataron tul sokkal nehezebb megoldani. nunk a finanszírozási kérdésekben. Egyébként szeértelmetlen, és egészségtelen, hogy Szegeden hat felsőoktatási intézmény négy főhatósághoz tartozzék. 1951-ben, mikor az orvosi kart leválasztották a egyetemről az volt a fő érv, hogy ezáltal minden ókban, nagy műszerek, klubok, sportpiályáik 'közös használatában, és még sorolhatnám. A bizottság javasolta, hogy a szándéknyilatkozatot írjam alá. Ha a szándéknyilatkozatban a kölcsönös előnyök elve érvényesül, akkor senki sem jár majd rosszul. Mikor az előnyön egy-egy alapuló együttműködés auszakfőhatóság felügyelete tomatikussá válik, ékkor alá kerül. Szegeden csak az lesz igazán kialakult az A másik aggály a leendő egészségügyi hálózat 7-8 fő- universitas. universitason balüli anyagi hatósághoz tartozik. Panek József lehetőségekre vonatkozik. A * SZOTE jelenlegi műszer- Tegnapi ülésén a SZOTE egyetemi tanácsa is foglalkoigényei sokba kerülnek. Ha zott a leendő univensitashoz való csatlakozással. A szenáaz igényeink belekerülnek tus lényegében jóváhagyta a dr. Szilárd János által emlíegy közös kalapba, akkor tett jelentést, azzal a megjegyzéssel, hogy az universitas egy másik intézmény teljes szervezeti kialakulása jelenleg csak távlati terv. Az orvosjoggal mondhatja majd, egyetem minden formalitás nélkül iis kész más szegedi felhogy amíg mi fejlett sóoktatása intézményekkel együttműködni Budapesten, 1966-ban végezte el az orvosi egyetemet. Sebesznek készült, előbb mezőtúri, majd a bonyhádi kórházban dolgozott. 1971-ben tette le a sebészi szakvizsgát. Többéves kórházi, sebészi gyakorlat után 1979-ben nevezték ki az Országos Mentőszolgálat Csongrád megyei mentő főorvosának, Szegedre. Nevéhez fűződik a megyei mentőszolgálat korszerűsítése, amelynek bekoronázásaként a szegedi tűzoltólaktanya, megfelelően átalakított telephelyén a menőállomás méltó körülmények közé került. A „romániai események" idején életét, egészségét kockáztatva az első naptól kezdve vitte a gyógyszert, a vért; szállította a betegeket, mentőautójával vezet te-fedezte a segélyszállító konvojokat, élő hidat képezve Szeged—Arad—Temesvár között. Alpáry főorvos hírközlő, diszpécser, szállító, összekötő „intézménnyé" vált, akinek láttán a román határőrök mosolyogva tisztelegtek, és a kórházakban baráti öleléssel üdvözölték a kollégák. Csak 53 évet élt. A mindig kedvesen mosolygó embert, a nagy tudású, fegyelmezett és fegyelmet tartó vezetőt, a lelkes oktatót, a hivatását élete kockáztatása árán is gyakorló orvost nem felejti el Szeged városa, amelyért nagyon sokat tett.