Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-13 / 37. szám

1991. február 13., szerda Gazdaság 3 Enyém, tied, kié? Változik a szövetkezeti tulajdon is Az előprivatizációs hullám megindulásával igencsak sajátos helyzetbe kerültek a szövetkezetek. Ez a tulajdonforma ugyanis nem állami, hanem a magántulajdon egy sajátos formája. Kvázi tulajdonosokat igyekezett kreálni az elmúlt gazdasági rendszer, most pedig valós tulajdonosokká kellene előlépniük. — A privatizációs törvénykezésből a szövetkezetek gyakorlatilag kimaradtak. Az elvek ellentmondásosak — kezdi Kelemen János, a Dél-Tisza Menti Áfész elnöke. — Nálunk ugyanis nem kötelező a tíz főnél kisebb boltokat privatizálni, de mi sem versenyezhetünk az állami üzletekért. A mai jogszabályok ebben az értelemben nagyobb esélyt adnak egy kft.-nek, vagy magánszemélynek, mint egy nagy szövetkezetnek. Szó sincs egyelőre a gazdaságpolitikában versenysemlegességről. — Azért a fogyasztási szövetkezetek sem ülnek karba tett kézzel... — Eddig nem nevesíthettük a közös vagyont. Most az oszthatatlan tulajdon felét privatizálhatjuk. — Hogyan? — Üzletrészt juttatunk a tagoknak. — Felosztják mondjuk a húsboltokat? — Nem egészen. A valóságban az üzletrész egy korlátoltan forgalomképes értékpapírt jelent. Egyelőre ugyanis zárt marad a rendszer, csak a tagok vehetik egymás között értékpapírjaikat. — A gyakorlatban mindez hogyan kivitelezhető a Dél-Tisza Menti Afésznél? — Közel tízezer tagunk van. A 400 milliós szövetkezeti vagyon felét engedi nevesíteni a törvény. Első lépésként a tagsági ügyeket kell tisztába tennünk. Az alaprészjegyre ezután is minden tagnak jár az osztalék. Ingyenes üzletrészt viszont csak azok kapnak az első lépcsőben, akik 1988. december 31-ig léptek be tagnak a szövetkezetbe. Ügy számolunk, hogy egy tagrevízió után közel kilencezer valós tulajdonos marad. — ök kapják a közös vagyon felét? — Ügy döntöttünk, hogy némi tartalékot is hagyunk. Igy közel 150 milliós értékpapírt nevesíthetünk kilencezer tagra. — Hogyan? — öt kategóriát dolgoztunk ki, ami arányos a tagsági idővel, hiszen aki régebb óta vesz részt a közös munkában, többet is tudott gyarapítani a közös vagyonból. — Aki nagyobb részt szeretne vásárolni, mint ami jár neki, megteheti? — Igen. Ezt azonban feltételhez kötjük. Aki újabb célrészjegyeket vesz és öt esztendőre leköti, az ugyanolyan értékben kap üzletrészt is hozzá. Igy, számításaink szerint, — ha csak az általa befizetett összeget nézi — akár évi 33 százalékos kamatot és osztalékot tudhat majd magáénak. — A tagoknak minden bizonnyal megnyeri majd a tetszését az új szisztéma, de mit nyer rajta a szövetkezet? — Plusz tőkéhez jutunk. E tökebevonás megélénkíti a gazdálkodást, s visszahat az osztalékra is. Így zárul be a kör: mindenki jól jár. Első hallásra talán nehezen érthető, mire is készül mostanában a szövetkezet. Igaz, az elmúlt negyven esztendő történései is érthetetlenek voltak olykor-olykor. Az máris látszik, a szövetkezet eddigi működése biztató. Egy év alatt 72 millióról több mint 100-ra szalad fel a nyereség. Közben több falusi boltot, vendéglőt is sikerült felújítania az áfésznek. Ámbátor, egyre inkább gazdasági vállalkozás egy szövetkezetet működtetni, mégis első a tagság érdeke. Így alakulhat ki az a fura helyzet, hogy ott is üzemeltetnek kis boltokat, ahol ez igazán nem hoz hasznot, de a tagok ellátása indokolja a bolt létét. Ha a törvény hátrányos helyzetbe is sorolja bizonyos értelemben a szövetkezeteket, azt úgy tűnik, korrigálja maga az élet: a tagok szorgalma és bizalma. Rafai Gábor Üj termékek és importból származó áruk előmintáinak előzetes vizsgálata, már forgalomban levő cikkek minőségének ellenőrzése, vásárlói reklamációk, panaszok miatti szakvélemények készítése, s mindezekkel a fogyasztói érdekek védelme — röviden igy foglalható össze a Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézet feladatköre. Az elmúlt év Kermi-mérlege — melyet a minap kapott meg szerkesztőségünk — azt bizonyítja: 1989-hez képest számottevően nőtt az új termékként piacra dobott cikkek száma, s a korábbiVizsgált új cikkek Megnevezés Vizsgált cikkek száma összesen Minőségi szempontból megfelelt cikkek részaránya (%) Megnevezés 1988 1989 1990 1988 1989 1990* Élelmiszerek és élvezeti cikkek Vendéglátás Ruházati termékek Iparcikkek 2584 2849 3656 102 1030 1019 999 1720 2282 1628 84 90 80 98 — — 60 69 61 60 85 75 összesen 5436 6150 6283 79 85 75 Kereskedelmi és vendéglátóipari gépek, berendezések 18 11 7 94 91 100 EGYÜTT 5454 6161 6290 79 85 75 *1090-tól a Mlftkhitnyt á minóeóghbakónl fctttaU nál lényegesen több importterméket kellett minőségi próbának alávetni. Am a kínálat bővítése nem járt együtt a minőség szempontjából „megfelelt" áruk részarányának növekedésével. Vagyis, több a bóvli, a lejárt szavatosságú áru, sőt két terméket — biológiai szennyezettség, illetve balesetveszély miatt — ki is kellett tiltani a forgalomból 1990, második felében. De átszínezésére? . ..) ditsuk komolyra a a cipók minőségével mindig nem lehetünk elégefor- nyossóg miatt nem nyerte szót: el a Kermi-munkatársak tetmég szését. A vélhető ok: sok ugyan a vállalkozó a butordettek. Megsejthetnek ebből iparban, de kicsi a szakérvalamit a gyártók is, mert a telmük, eladói tapasztalatuk. felhasználandó alapanyagok vizsgálatára gyakorta adnak hírünk: szép megbízást a Kerminek. Nem nagyon iparkodott az iparcikkipar — háztartási A hazai élelmiszeripar ót- félkész ételei általában kötalánosítható törekvése volt zepes minősítést kaptak. Egy tavaly, hogy magasabb él- tévhit eloszlatásában mavezeti értékű, korszerűbb gunk is szeretnénk közrecsomagolású termékekkel le- működni: az a gyümölcslé, gyen jelen a piacon. A hús- melyen az „emulzió", „konipar esetében ez annyit tesz: eentrátum" stb. szó szerepel, szeleteltek, daraboltak, vá- korántsem természetes arokuumcsomagolásúak (és ré- mával Ízesített! A vendéglágiek!) az „új" készítmények tásban forgalmazott fagyA tejiparnak viszont volt laltporok választéka mivel előrukkolnia: túró- és kú — gyakran csak aromásajtgranulátumai vízzel ke- ból készülnek — állapítja verve válnak konyhakészek- meg az ellenőrző intézet jeké, ömlesztett sajtjai pedig lentése. szójával dúsítottakké. A Ha egy kötött kelme en- . . . , , , . . pékáruk közt sok az egy ki- gedi a szinét - bosszús lesz ala,PB.eppe!.._Jf1!T^e" lónál kisebb tömegű, így — a vevője. A Kermi pedig egyébként előírás szerint — példának hozhatja fel annines rajtuk árucímke. Ez — nak illusztrálására: tavaly a a Kermi szerint — vissza- ruhaipari gyártók termékeélésre adhat alapot. ik többcélú felhasználására A tartósítóipar új szörpjei, törekedtek. (Például az ivólevei, savanyúságai és együtt mosott ruhanemük Játékügyben sincs sok jó kivitelű, gondolkodtató játékokkal csak a Rubik Stúdió állt elő tavaly. A vegyi áruk sem . .... , . . arattak igazán sikert — kiSM i'J^" vételként a reklámhadjárazán újdonságnak: a Hajdú sági Iparművek szárítógépe. A villany- és gáztűzhelyek nem elég esztétikusak, s hiába jó az új típusú hegyi tú. rakerékpár, ha a hosszú használatra való, olcsóbb bicikli hiánycikk. A mezőgazdasági termelők örömére tát is figyelemreméltóan megszervező Henkel céget — a Persillel —, s a környezetbarát, levegőpumpás kozmetikumok előállítóit említhetjük. (Jellemző, hogy a kisvállalkozók által vizsgálatra beszolgálhat, hogy a békéscsa- nyújtott krémek, habfürdők bai Mezőgép olyan kerti zett, amelyhez valamenynyi (!) adapter (pótkocsi, eke, borona stb.) csatlakoztatható. A bútoripar vizsgálatra felkínált termékeinek egyharmada technológiai hiáegyharmadának még a gyártását sem javasolta a Kermi, a jármű-üzemeltetési anyagok négyötöde pedig „forgalmazásra alkalmatlan" minősítést kapott!) Pálfy Katalin (Folytatjuk.) iránti bizalom A hazai mezőgazdasági üzemek hosszú idő óta bizalommal fogadják a jugoszláviai eredetű gabonaféléket; a nagy- és kisüzemekben egyaránt jó eredménnyel termeszthetők és jól fizetnek. Az idén két újabb jugoszláv nemesitésű növény került a hazai köztermesztésbe, mindkettőből megkezdődött a vetőmagvak szaporítása. Lényegesen bővült az utóbbi időben az őszi árpa faj taválasztéka, jelenleg már hat (minősített árpából válogathatnák a mezőgazdák. A hetedik az eszéki egyetem nemesítése, ezt a jugoszláviai fajtát Rex névén minősítette hazánkban az illetékes intézet, miután a kísérleteknel beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Támogatásaink | |<Í fÍZetl fTTieg B... Az ország lakosságának legszegényebb io százaléka 1989-ben fejenként 2500 forintot kapott valamilyen módon, lakassal kapcsolatos támogatásként. A legnagyobb jövedelmű felső 10 százaléknak ugyanez a fejkvóta csaknem Ji ezer forint volt. A lakhatassal, vagyis a fűtéssel, lakbérrel, közmüvei összefüggő támogatásként a kisebb jövedelműek 2600, a legjobban élő felső tized 5200 forintot kapott. A társadalom egyik alapfeladata jövedelmeket elvonni, illetve azokat újra elosztani. Az állampolgárok fizetik többek között a társadalombiztosítási, illetve nyugdíjjárulékot, az szja-t, az áfát, a vámokat, valamint a fogyasztási adót. Az újraelosztás fóbb tételei: a nyugdíj, a táppénz, a szociális ellátások, az egészségügyi, oktatási, kulturális és sport célokra fordított öszszegek, s ide tartoznak a lakásberuházási (törlesztési) dotációk éppúgy, mint a gyógyszerek támogatásai. A közelmúltban a KSH részletesen vizsgálta a jövedelmek és a dotációk rétegelosztását — nem kevés tanulsággal szolgálva. Ezekből közlünk most s a későbbiekben néhány részletet. Kézenfekvő a felvetés, miért a gazdagokat támogatjuk? A válasz azonban nem egyszerű. Amikor a gazdaságpolitika a dotációk leépítéséről, a piacgazdaságról beszél, azt szeretné, hogy lehetőleg minden terméknek, szolgáltatásnak legyen valődi értéke, s azon is cseréljenek gazdát. Ezen az alapon azután újra fel lehet (kell) építeni a hatékony szociálpolitikát. Addig meg sűrűn előfordul még, hogy a rászoruló azért nem juthat hozzá valamilyen támogatáshoz, mert az első lépcsövei sem tud megbirkózni. Nem kaphat lakbérben, fűtésben támogatást az, akinek nincs hol laknia. Hasonló ez a tejtermékek dotációjánál is, ha azt manapság már csak a közepes, vagy annál nagyobb jövedelmű réteg képes megfizetni. Az ábra egy kicsit torzít, mégpedig annyiban, hogy '89. év végén lehetőség — és roham — volt a lakáshitelek kedvezményes törlesztésére, ezzel főleg a magasabb jövedelműek éltek tömegesen. (Könnyen lehet, hogy idén is lesz hasonló érdemi eltérés.) Mint köztudott, minden éremnek három oldala van, s ezek közül az egyiken — lehet, éppen az oldallapon — olyan felirat is állhat, hogy mindenki olyan arányban részesüljön az osztásnál, amilyen mértékben hozzájárult a közös kalaphoz. (kovács) Szegény tized - gazdag tized ezBr ft /év/ fő 14 Kapott dotádók FORRÁS' KSH k\\V< lakástörlesztés 9. 10. lakbér.fűtés.tózmú Viszik a kocsit... Gólyadaru Február 15-étől, péntektől számítva egy hónap áll majd rendelkezésükre azoknak, akik fontolgatják, részt vegyenek-e a szegedi polgármesteri hivatal és a város rendőrkapitánysága közös pályázatin. A felhívással a Szeged közigazgatási területén belül, közterületen baleset miatt megsérült, elhagyott, valamint szabálytalanul várakozó járművek leendő elszállítóját és tárolóját szeretnék megtalálni. S persze, javítani a közlekedés biztonságát, megszilárdítani a közlekedési fegyelmet, és óvni a közterületek rendjét! Hasonló feladatok elvégzésére imár ma is több vállalkozó akad a városban, közülük vagy az újonnan jelentkezők közül a legkedvezőbb ajánlatot tevő nyeri el majd a megbízást. A szakértői bizottság inárciUvS 30-áig hozza nyilvánosságra döntését. Az érdeklődők péntektől vehetik át a kiírást az építési és közlekedési osztályon, a Széchenyi tér 11., II. emelet 216. számú irodájában. Bécsben a szabálytalanul várakozó autó tulajdonosának 2500 schillingje bánja, ha vissza akarja kapni 'kocsiját. Pesten és Pécsett 3 ezer forint a tarifa. Hogy Szegeden mennyit kell majd áldozni egy meggondolatlanul vagy nemtörődöm módon kiválasztott parkolásért, útszélre „kidobott" roncsautóért, azt egyelőre nem tudni; a pályázók ajánlatától függ. Az azonban már biztos, hogy a kiírás meglehetős részletességgel és szigorral diktálja a feltételeket. Az pályázhat, aki autómentésre és -őrzésre jogosult. bejegyzett szegedi székhelye és telephelye van, s képes rá. hogy egy szerre akár tötob jármű elviteléről is gondoskodjon. Ráadásul elképzelhető, hogy az egyik kocsit gólyadaruval, a másikat oldalemelővel, vagy csörlővel kell megemelnie, elvinnie, netán befékezett kerekekkel, sebességfokozatba rakott váltójú autókkal kell „megbirkóznia". A kiírásban azt az igényt is megfogalmazták, hogy •baleset esetén a rendőrségi megrendeléstől számított negyedórán belül gondoskodni kell a szállítójármű kiállásáról A telephelyen pedig nemcsak pár napig, hanem legrosszabb esetben egy évig is tárolni kell az elvitt járművet (S ha senki sem jelentkezik érte0 Nos, egy év múlva versenytárgyaláson eladható). Felmerülhet az esetleges pályázókban, hogy nem vet-e rájuk rossz fényt, mert épp ők lesznek a közterületi rendfenntartók. Nos, szerintünk az városszerte ismert, hogy a szállító nem a maga feje után gyűjti be a szabálytalankodók autóit, hanem hatósági megbízás alapján. S akkor ugye már nem őt kell szidni